Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-30 / 76. szám

1968. március 30. ID Ti tv ics r»mii namo Dr, Szabó József Baranya megyei képviselő felszólalása Tisztelt Országgyűlési Az ember a legfőbb ügyész Jelentése, az élet tapasztalatai alapján jóleső érzéssel állapít­ja meg és veszi tudomásul, hogy a törvényesség és a köz­rend jó irányba fejlődik, örü­lünk, hogy csökken a társa- dalomellenes cselekmények száma és kevesebb személyt kell büntető úton felelősségre vonni. Ez így van Baranyá­ban és azon belül a siklósi járásban is. E kedvező helyzet követke­zik abból, hogy az állampol­gárok nagy többsége tisztelet­ben tartja a szocialista állam törvényeit, becsületesen dolgo­zik és él. De következik abból is, hogy a különböző állami, gazdasági és társadalmi szer­vezetekben dolgozó emberek, vezetők és beosztottak egyre jobban értik és alkalmazzák a jogpolitikai elveket, a törvé­nyeket, a különböző rendelete­ket és utasításokat Azt hi­szem így van ez rendjén, ezt kell fejlesztenünk tovább. A kedvező összkép ellenére azonban van néhány olyan fi­gyelmet érdemlő és nyugtala­nító jelenség, tendencia, amely re a legfőbb ügyész elvtárs beszámolójában is volt azó, amelyek közül én la hármat szóvá teszek. Sok a szabálysértés a közlekedésben Véleményem szerint külön figyelmet érdemel az állam­polgárok és a különböző ille­tékes szervek részéről is az a tény, hogy jelentősen megnőtt a közlekedési balesetek, ezzel együtt a közlekedési bűntettek és szabálysértések száma. Amíg országosan 1997-ben 6 százalékkal, addig a mi me­gyénkben 24 százalékkal nőtt a közlekedési balesetek szá­ma. Emiatt sok ember veszti el életét, válik nyomorulttá, sok az anyagi kár és, ami külön figyelmet érdemel, hogy sok ember kerül különböző módom felelősségre vonásra. Erre azt Is mondhatjuk, hogy ez nemcsak nálunk van így, ez világjelenség. Más or­szágokban Is ez tapasztalható. Ez igaz. Nálunk is gyorsan nő a korszerű közlekedési és közúti szállítóeszközök szá­ma. Nő azoknak az emberek­nek a köre, akik különböző gépjárműveket vezetnek. Nem­csak hazánk állampolgárai kö­zül, hanem a növekvő idegen- forgalomban, a hazánkba jövő külföldiek részéről is. Az a tény, hogy a közleke­dési balesetek és bűncselek­mények okát nagyrészt a KRESZ szabályainak megsze­gésében, a gépjárművezetők és a gyalogosok szabálytalan magatartásában kell keresni. De nemcsak erről van szó. Őszintén meg kell nézni azt is, hogy milyen egyéb ténye­zők hatnak közre az ilyen ese­tek nagyarányú növekedésé­ben. Ha ezt nem vizsgálnánk, nem lennénk igazságosak a helyzet megítélésében. Eltú­loznánk a gépjárművezetőkben rejlő okokat és túlzottan csak a büntetésekkel akarnánk e tendencia ellen fellépni. Én csak néhány tényezőt említek azért, hogy ha az ille­tékes szervek ezekre Is több figyelmet fordítanának, haté­konyabb intézkedéseket tenné­nek, talán javítaná a hely­zetet. Ilyenek: útjaink egy részé­nek keskeny volta, az úttes­tek elhanyagoltsága. Sokszor azt látjuk hogy a különböző útszakaszokon vastag sárréteg van, az nincs letisztítva. A különböző építkezések és csa­Jó irányban fejlődik a törvényesség és a közrend tomázások miatt az úttestek egy részét feltörik, nem eléggé gyorsan és jól állítják helyre. Pedig az úttestek karbantartá­sával, megtisztításával kapcso­latban is több jogszabály van érvényben. De az illetékes szervek ezeknek nem szerez­nek érvényt. Viszont, ha vala­hol súlyosabb baleset történik, akkor tudnak gyorsan és haté­konyan intézkedni. Szerepet játszik a közúti jel­zések hiányossága is. Lakott területeken, elsősorban váro­sokban helyenként tábla-er­dők vannak. Ráadásul ezeket sűrűn cserélgetik is. Máshoi pedig a legszükségesebb táb­lák, különböző jelzőberendezé­sek, különösen a vasúti átjá­róknál a korszerű átjáró- és jelzőberendezések hiányoznak. Azt hiszem e problémába közrejátszik a gépjárművek egy részének nem megfelelő műszaki állapota is. Ezért he­lyes, hogy alkalmazzák a mű­szaki vizsgákat és itt megfe­lelő követelményeket támasz­tanak. De az illetékes szer­veknek körültekintőbben, ha­tékonyabban kellene intéz­kedni a gépjárművek alkat­rész-ellátása javításáért, mert ebben az esetben jobban meg lehetne követelni, hogy mű­szakilag jó állapotban lévő gépjárművek vegyenek részt a közúti forgalomban. E témakörhöz az volna a javaslatom, hogy a belügyi, a közlekedési és postaügyi, valar- mint az igazságügyi miniszté­riumoknak az arra illetékes szervekkel együtt meg kellene vizsgálni a közlekedésrendé­szeti és ezzel összefüggő el­járási szabályokat. Módosítást, ésszerű változtatást kellene eszközölni azért, hogy e jog­szabályaink is gyorsabban, jobban igazodjanak az élet kö­vetelményeihez. Röviden csak két példát em­lítek. Az érvényben lévő Btk. szerint, ha valaki szeszes ital hatása alatti állapotban a köz­úti forgalomban gépjárművet vezet, baleset okozása nélkül is elköveti a Btk. 194. §-ába ütköző, ittas állapotban való járműveztés bűntettét. Ez szán dékos bűntett, ennek elköve­tőjére szabadságvesztés is kiszabható. Amennyiben vi­szont valaki ittas állapotban a járművel valakit elüt, úgy a Btk. 258. § (1) bek.-be ütkö­ző, foglalkozás körében elkö­vetett gondatlan veszélyezte­tés bűntettét követi éL Ha tehát ittasan vezet és nem gá­zol, szándékos cselekményt kö­vet eü, ha pedig ittasan gázol csupán gondatlanságról beszé­lünk. Természetes, hogy ebből a helyzetből az egyéb jogkö­vetkezmények Is másképp ala­kulnak. Vagy pL rendelkezés Jelent meg arra, hogy a vasúti átjá­róknál a MÁV-nak ki kell vi­lágítani a sorompót. Történt is bizonyos intézkedés, korsze­rűbb jelzőberendezések, vilá­gítástechnikai berendezések bevezetése. Mivel bizonyos lámpahiány Jelentkezett, mó­dosították a KRESZ szabá­lyait, jelentős engedményt tet­tek, ahelyett, hogy a hiányzó lámpákat pótolták volna. Sorolhatnák még több olyan példát, amely bizonyítja, hogy a jogszabályaink egy része el­avult és az életünk e területét is új módon kellene szabá­lyozni. A közlekedés területén is az anyagi erőforrásainkkal összhangban álló, a megelő­zést biztosító intézkedéseket tartom a legfontosabbnak. Hatékonyabb nevelő munkát! Sokszor olvassuk a sajtóban, halljuk a rádió és a televízió műsoraiban, hogy milyen bűn- cselekményeket már hányszor büntetett személyek követnek el. Nagyon sok az olyan eset, amikor már többször börtön- büntetéssel és más büntetés­végrehajtással sújtott személy követi el a bűncselekményt. Mi azt valljuk, hogy ezek sem született bűnözők. Nem ki­mondottan bűnöző típusokról van szó. Ez különösen vonat­kozik a fiatalabb korú embe­rekre. Én elismerem, hogy alapvető feladatunk a bűncselekmények okainak feltárása, a megelő­zés érdekében szükséges haté­kony. az egész társadalomra kiterjedő munka. A visszaeső bűnösök nagy száma miatt viszont felvető­dik bennem a kérdés, hogy a büntetés-végrehajtás helye, ideje alatt a tárgyi, személyi, a módszerbeli feltételek ho­gyan vannak biztosítva ahhoz, hogy a büntetés alatt álló em­berek nevelése eredményesebb legyen. Véleményem szerint az illetékes szerveknek érde­mes volna ismételten meg­vizsgálni, átfogóbb és hatéko­nyabb intézkedéseket tenni azért, hogy a büntetés-végre­hajt ás helyén és ideje alatt a nevelőmunka eredményesebb, sokkal tartósabb legyen. Kü­lönösen a fiatalabb korú em­berek hatékonyabb nevelésére gondolok. Ügy látom, hogy a bűnüldöző szerveken túl a tanácsoknak és a munkahelyi vezetőknek is meg kellene javítani az úgynevezett utó­gondozással kapcsolatos mun­kát. Több ügy rendezhető fegyelmi úton Egy külön probléma a bün­tető útról való elterelés és a jogpolitikai elvek alkalmazá­sa. Az a véleményem, hogy az illetékes szervek között a bűnüldöző szervek részéről is jelentős intézkedések történ­tek a helyes elterelés és jog- alkalmazás érdekében. Ennek ellenére van olyan tapasztala­tunk is, hogy a különböző szervek még mindig nem elég­gé használják ki az elterelés lehetőségeit, másrészt egyes te­rületeken e lehetőségek köré­nek bővítése is indokolt lenne. Ügy látom, hogy az eddigiek­nél több ügyet lehetne és kel­lene fegyelmi útra terelni a büntető eljárás helyett. Vi­szont a fegyelmi eljárás le­folytatására feljogosított szer­vek, azok vezetői az eddigiek­nél jobban éljenek a fegyel­mi adta lehetőségeikkel. Eső­sorban ne a büntető eljárással történő felelősségrevonást kezdeményezzék a kisebb sú­lyú cselekmények elkövetőivel szemben. Az 1956. évi 16. Tvr. a fegyelmi útra terelhető ügyek számát és körét kiter­jesztette. A gyakorlati tapasz­talatok alapján mégis javas­lom a Legfőbb Ügyészségnek, hogy kezdeményezze az új gazdaságirányítási rendszer­nek, a különböző szervek ön­állóságának, felelősségének nö­vekedésével összhangban élló fegyelmi útra terelhető ügyek körének és számának bővíté­sét A gazdasági vezetők és a különböző szervek a jövőben jobban éljenek a társadalmi bírósági eljárás lehetőségeivel is. A szakszervezetek nagyobb bátorsággal, több hozzáértés­sel kezdeményezzék a társa­dalmi bírósági úton történő eljárást Megítélésem szerint a szakszervezetek e területre nem fordítanak kellő figyel­met Az igaz, hogy a társadalmi bírósági eljárás valamivel több munkát, figyelmességet igényel, de a benne rejlő le­hetőségek miatt nagyon alkal­mas a kisebb súlyú ügyeben történő eljárásra, ezen ke­resztül a különböző munkahe­lyi kollektívák nevelésére. Végezetül azt mondanám, hogy bármilyen jogellenes cse­lekményről, bármilyen úton történő felelősségrevonásról van szó, az eddigieknél még nagyobb differenciáltsággal kell eljárni a jogellenes cse­lekmények elkövetőivel szem­ben. A rendszerünkkel ellensége­sen szembenálló, a súlyos anyagi károkat okozó felelőt­len, züllött és garázda ele­mekkel szemben nagyon hatá­rozott, esetenként szigorúbb eljárást és büntetést várnak a becsületes dolgozók. Vi­szont nem lehet érdekünk és célunk e gyorsan fejlődő és változó világban, a dolgozó emberek nagy tömegeit érintő büntető eljárás kezdeménye­zése és lefolytatása. A kisebb súlyú ügyeket más módon kell elrendezni. Most, amikor elfogadtuk az új szabálysér­tési törvényt, ennek alapján szélesebb körbe kiterjed a sza­bálysértési eljárás alá vont esetek köre, az így kiszabható büntetések összegszerűsége, az eljárás lehetősége az ilyen ese­tekben is a szabálysértési el­járásra feljogosított szervek­nek nagy körültekintéssel, a jogpolitikai elvek jó alkalma­zásával kell eljárni. Meggyőződésem, hogy a gaz- I dasági, a politikai, az egész i társadalmi helyzetünk kedvező i a törvényesség, a közrend és közbiztonság továbbfejleszté­séhez szükséges munkánkhoz. Megkezdődött az építőipari gépészek első országos konferenciája A Kobak—1 a tégla rakodását kSnnyftl meg. Építőgép-kiállítás nyílt a Technika Házában A műszaki propaganda hó­nap keretében pénteken Pé­csett megnyílt az építőipari gépészek első országos konfe­renciája. A Tudomány és Technika Házában 80 szak­ember tanácskozik két napig az építőipar legidőszerűbb problémáiról. A konferencia alkalmából ugyanott tegnap reggel építőgép- kiállítás is nyílt Mi látható a kiállításon? Olyan építőipari gépek, be­rendezések. amelyeknek kon­struktőrei és újítói arra tö­rekedtek, hogy a nehéz fizi­kai munkát okos gépekkel helyettesítsék, a termelékeny­séget növeljék, csökkentsék a Í j gyártmányok j seregszemléje a Bőrgyárban A Bőripari vállalat gyár­egységei körül a múlt év­ben a Pécsi Bőrgyár érte el a legjobb gazdasági eredményt. A gyár dolgo­zói 29,3 napi keresetnek megfeleld nyereségösszeget kaptak. Ebből az összegből 3,3 napi keresetnek meg­felelő részt tartalékolnak a szociális létesítmények, az üzemi étkeztetés fejlesz­tésére, a kiváló dolgozók jutalmazására. A Pécsi Bőrgyár az 1967-es eszten­dőre előírt 21,2 millió fo­rintos alapreutabiUtás he­lyett 48 millió forint ered­ményt hozott. Ebből az összegből hatmillió forintot fordítottak a múlt év fo­lyamán a gyár állóeszkö­zeinek felújítására, hogy az új mechanizmus első esz­tendejét kellő felkészült­séggel kezdhessék. S hogy ez a törekvésük reális volt, azt igazolta a gyár kultúrtermében pén­tek délután megtartott ter­mékbemutató. A cipőgyá­rak, kereskedelmi vállala­tok képviselői előtt ezal- kalommal Bajomi László főmérnök Ismertette a Pé- • esi Bőrgyár legújabb ter­mékeit. Vem kevesebb, mint 15# féle terméket vo­nultattak fel ezen a bőr­áru divatbemutatón. Külö­nösen nagy sikerük volt a színes, fémhatású lakkbö- röknek, a sertés velúrok­nak és kordszerú ruházati bőröknek, amelyeket 15 féle színben állít elő a gyár. Húszféle színben állítják elő a marhahasítás velú­rokat és báróra féle könyvkötésre alkalmas bőrt Is gyártanak. Vásárlóik nagy elismerés­sel nyilatkoztak a látot­takról. A Divattervező Vál­lalat képviselője, Fischer Sándor elmondotta például, bogy a gyár kollekciója vi­lágszínvonalat képvisel és bármelyik külföldi kiállítá­son megállná a helyét. A Pécsi Bőrgyár kezdeménye­ző készségét, kiváló minő­ségű munkáját dicsérte Láng Lajos, a Duna Cipő­gyár áruforgalmi főosz­tályvezetője. kezelőlétszámot, üzemelteté­sük gazdaságos legyen. Az évi 500 millió forint értéket ter­melő, háromezer fős vállalat neve: ÉVM. Építőgépjavító és Gépgyártó Vállalat. Hét gyára van, közöttük a pécsi, s ezek 16 telephellyel rendelkeznek. De nézzük a gépeket! Itt van a KOBAK-típusú tégla­forgó. A konstrukció, a pécsi ÉPFU három szakemberének — Koncz István, Balatonyi György és Karczag Béla — nevéhez fűződik. Markoló­géphez hasonló: négy emelés­sel ezer darab — prizmába rakott — téglát fog át gumi­pofákkal, majd a teherkocsira elhelyezi. A gépkocsira szerelt gólya-darut a sofőr, a tégla­fogót pedig a rakodó kezeli. Két személy tehát 8 perc alatt megpakolja téglával az autót minden fizikai erő igénybevétele nélkül. A tégla­fogót az ÉPGÉP pécsi gyára készíti. A kalocsai gyár kitűnő gyártmánya a rúdvibrátor. Nagy előnye az, hogy a mind­össze 40 milliméter átmérőjű rúdvibrátor kitűnően alkal­mazható a sűrű betonvashá- lóval rendelkező monolit be­tonnál. Amíg a már ismert vibrátorok másodpercenként őtven rezgést hajtanak végre, a rúdvibrátor rezgésszáma 150. Ezzel lényegesen meggyorsít­ható a beton tömörítése és szilárdsága is megfelelőbb. A pécsi gyár barcsi telepén gyártják az SC—120, illetve 300 tonnás cementtárolót, ömlesztett cement adagolására is alkalmas, sőt a Bikái Ál­lami Gazdaság részére — né­mileg módosítva az eredeti konstrukciót, — szállítottak ilyen berendezést, takarmány­tárolás céljára. Nagy építkezéseken — mondjuk egy városrész létesí­tésénél — az építőipar beton- központot állít fel. Kitűnően alkalmazható ilyen helyeken a transzport-betonüzem. A ki­állításon tablók mutatták be a „beton-gyár”-at Programve­zérléssel működik. Egyetlen személy szükséges csak a ke­zeléséhez. tízféle beton-minő­ségre programozzák be a „-be­ton-gyárat”. Ez annyit jelent hogy az adagoló nyílás alá beáll a gépkocsi és a kívánság nak megfelelő összetételű be­tont egyetlen gombnyomással a kocsira eresztik. Ez a műve­let mindössze 2—3 percig tart Csakhogy a betonnak van egy „rossz” tulajdonsága: mozgás­ban osztályozódik, például bi­zonyos típusnál az apróbb szemcséjű anyag leülepszik, míg a durvább kavics fönn marad. Hogy a szállítás után a munkahelyen ne kelljen a betont ismét megkeverni, olyan szállító-tartályt szerkesz tettek (például ZIL-kocsikra felszerelve), amely menetköz­ben keveri a betont Figyelemre méltó ötlet az is. hogy a kalocsai üzem PC—202 típusú — könnyű, egyszerű motorral működő — parkettacsiszoló gépét a kö­zeljövőben mint háztartási gépet kölcsönképpen kiadják bárkinek. A csiszoló — amely nek kezelése egyszerű — házr tartási árammal is működik. A pécsi üzem 14—15 ezer forint értékben gyártja a gép­lapátot. Alkalmazható például vasúti kocsikból ömlesztett anyagok kirakásánál. A vil­lanyárammal működő gép la­pátot „mini-csörlő” hozza mozgásba. Egy ember körül­belül negyven perc alatt egy vagon ömlesztett anyagot — szenet, gabonát, homokot, só­dert) rak ki a géplapáttal. A HA—6 típusú hidrauli­kus szerelőállványt is a pé­csi üzemben gyártják. — öt és fél méter magasságig emelhető az állvány, illetve!, most már olyan típuson dol­goznak, amellyel 8 méter ma­gasságban — balesetmentesen elvégezhető akár külső épülettatarozási munka vagy üzemcsarnokok vasvázának belső javítása, de használhat­ják villanyszerelők is. A sze­relőállvány teherbírása 706 kilogramm. Konzervgyáríás Szigetváron Balogh János, a városi tanács vb-titkára nyi­totta meg péntek délelőtt a városi művelődési házban a „Konzervgyáríás világszínvo­nalon” címő kiállítást. A Szi­getvári Konzervgyár fejlődé­sét szemléltető kiállításról el­mondotta, hogy reálisan tük­rözi a gyár gyors fejlődését. Tíz évvel ezelőtt még csak 393 vagon áru hagyta el a gyárat, termelésük a múlt év­ben már meghaladta a 2000 vagont. A Szigetvári Konzerv­gyárban most folyó rekon­strukció eredményeként 1970­üág?zín vonalon re 4600 vagonra növekszik a gyár termelése és a gyárban foglalkoztatott létszám meg­haladja az 1800 főt. A megnyitó közönségének Tuska Sándor konzervgyári főmérnök mutatta be a kiál­lítást. Elismerés illeti a ren­dezőket, hogy a régi és az új technikát jelentő gépeket egy­más mellett mutatták be. így láthattuk a régi zárógépet, amellyel óránként 300 üve­get zártak nehéz fizikai mun­kává) és mellette bemutatták az óránként 4—6000 üveg zá­rására alkalmas automatát is. f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom