Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-27 / 73. szám
Vn&g proletárjai, egyesüljetek » *ua: 70 Hint Dunántúli napló XXV. évfolyam, 73. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és« Megyei Tanács lapja I960, március 27., szerda Fock Jenő elvtárs látogatása a Renault Művekben Az esős hétfő este után, derűs tavaszi reggel köszöntött Párizs magyar vendégeire. A keddi program középpontjában a francia gazdasági élettel ' való ismerkedés állt A magyar kormányfőt és kíséretét szállító húsz gépkocsiból álló karaván kilenc óra után indult el a Renault Művek Párizstól 36 kilométerre levő, korszerű FLins-i üzemébe. A francia kormány részéről Roland Nungesser gazdasági és pénzügyi államtitkár kísérte I el Fock Jenő miniszterelnököt I és a többi magyar vendéget. Flins-be, ahol Pierre Dreyfus, a Renault Művek elnök-vezérigazgatója köszöntötte a magyar kormányfőt A fogadócsarnokban, a hatalmas üzem modellje előtt az elnök-vezérigazgató ismertette a termelés menetét A Renault Művek futószalagjairól lekerülő napi 3500 gépkocsinak körülbelül egyharmadát szerelik össze a rendkívül korszerűen megépített üzemegységben. Az előzetes magyarázatot követő, több mint kétórás gyárlátogatáson a magyar kormányfő és kísérete saját szemével győződhetett meg arról, hogy az üzem valóban egyike a legkorszerűbbeknek. Ez volt Európában az első program vezérlésű gépkocsigyár. A tízezer munkást foglalkoztató komplexum elsősorban karosszériát készít A szerelőszalag régén a miniszterelnök Dreyfus vezér- igazgató javaslatára beült az éppen legördülő, 440 810. számú gyári cédulával jelzett égszínkék R—10-es gépkocsiba és a gyári meós kíséretében kipróbálta. A fényképészek lelkesen örökítették meg a jelenetet. Fock Jenő megtekintette az üzem korszerű szociális létesítményeit is, röviden elbeszélgetett az éppen ebédjüket fogyasztó rí ] unkásassmonyokkal. A gyárlátogatás befejeztével a magyar kormányfő beírta nevét a Renault Műitek, valamint a Flins-i üzem aranykönyvébe. „Sok sikert kívánok az üzem vezetőinek és egyre szebb és boldogabb életet az üzem összes dolgozójának’ — írta a Fl ins-i vendégkönyvbe, míg a Renault Művek arany könyvébe ezt a mondatot jegyezte be: „Sok sikert és jó együttműködést kívánok a magyar üzemekkel”. A Renault Művekkel különben Magyarország egyre szélesedő kapcsolatokat épít M. Dreyfus úr, az állami kézben lévő nagy üzem elnök-ve- aérigazgatója elmondotta az MTI tudósítóinak, hogy' egy évvel ezelőtt személyesen írta alá Budapesten azt az egyezményt, amelynek értelmében Magyarország francia részről történő viszontvásárlások mellett vesz gépkocsikat. Ehhez új kereskedelmi piacokat kell teremteni. így a Renault Vállalat is érdekéit abban, hogy Magyarország vevőket találjon francia földön áruinak — mondotta az elnök-vezérigazgató. A gyárlátogatás után Fock Jenő visszatért a Crillon-szál- lóba, majd Latin-Amerika házába hajtatott, ahol Georges Villiers, a Francia gyáriparosok Szövetségének elnöke adott ebédet a magyar kormányfő és kísérete tiszteletére. Az ebéden a magyar miniszterelnök pohárköszöntőt mondott, ismertette a gyáriparosok és bankok képviselői előtt azon lehetőségeket, melyeknek kihasználásával javítani lehetne a két ország •gyüttműködését. r __ Á prilis 24-én Budapesten Összeül a nemzetközi kommunista tanácsknzás előkészítő bizottsága Komócsin Zoltán interjúja a budapesti konzultatív értekezés eredményeiről Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke cs Georges Pompidou, a Francia Népköztársaság miniszterelnöke a kerékasztal mellett. A kép baloldalán Vaikó Márton, hazánk franciaországi nagykövete. Küldöttségünk látogatásának visszhangja Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozójáról beszélgetést folytatott Várnai Ferenccel, a Népszabadság szerkesztő bizottságának tagjával, valamint Megyeri Károllyal, a Magyar Rádió és Televízió munkatársával, és válaszolt kérdéseikre. A beszélgetést kedd este közvetítette a rádió és a televízió. Alább közöljük a kérdéseket és Komócsin elvtárs válaszait. Vita a teljes jogegyenlőség alapján Párizs (MTI): A kedd reggeli francia lapok ismertetik Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke hétfőn kezdődött franciaországi hivatalos látogatásának első napi programját. A legtöbb lap, mivel hétfői számában már előzetes kommentárt közölt, ezúttal már csak eseményszerűen számol be a látogatásról. Beszámolóikban a lapok többsége elsősorban a két miniszter repülőtéri beszédét idézi. A francia miniszterelnök szavaiból a lapok azt a mondatot emelik ki, amelyben Georges Pompidou hangoztatta, hogy „a mai Franciaország és Magyarország között nemcsak vitás kérdések nincsenek, hanem számos nemzetközi kérdésben, közel állnak egymáshoz a nézetek különösen abban a kérdésben, amely szívünkhöz legközelebb áll, az európai kontinens jövője tekintetében”. Fock Jenő válaszbeszédében a sajtó annak hangsúlyozását emeli ki, hogy a nagy nemzetközi kérdésekben a magyar és a francia álláspont „azonos vagy közel áll egymáslioz” és megoldást kell találni Európa súlyos problémáira. Az Aurore, terjedelmes cikket közöl kelet-európai szakértőjének, Philippe Ber- nemek tollából. Bemer „a ma gyár Koszi ginnek” nevezi Fock Jenőt, akinek egész alakját, kissé szomorkás mosolyát, komoly tekintetét a puritán megjelenését rendkívüli módon hasonlatosnak tartja a szovjet miniszterelnökhöz. A cikkíró Fock Jenő pályafutását ismertetve idézi Berthold Beitznek, a német Krupp Művek egykori teljhatalmú megbízottjának kijelentését, aki megállapította a magyar miniszterelnökről: „ő egyike a legrendkívülibb módon hatékony embereknek, akiket valaha is ismertem", A Combat hangsúlyozza, hogy Franciaország úttörő szerepet játszhat a szocialista országokkal való kapcsolatokban. Belgrád: A jugoszláv sajtó érdeklődéssel kíséri Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének franciaországi látogatását. • A belgrádi Politika keddi számában hangsúlyozza, hogy Fock Jenő személyében elsőízben érkezett magyar miniszterelnök a háború óta Párizsba. A Borba címében ugyancsak azt emeli ki, hogy magyar miniszterelnöknek ez az első hivatalos útja Franciaországba. — A kommunista és j munkáspártok budapesti konzultatív találkozóján ün vezette a magyar delegációt, s így aktív részese volt a találkozó előkészítésének és lebonyolításának. Ezért kívánjuk üntól megkérdezni: hogyan érv ényesült a találkozón a demokratikus, az őszinte, nyílt elvtársi eszmecsere módszere? — A kommunista és mun- j káspártok budapesti konzulta- ! tív találkozóján résztvevő testvérpártok küldöttségei politikai, ideológiai kérdésekről, a nemzetközi kommunista mozgalom előtt álló gyakorlati feladatokról vitatkoztak. Valamennyi testvérpárt saját politikájának, elhatározásának megfelelően fejtette ki az álláspontját Egy kérdésben nem volt vita a résztvevő testvérpártök küldöttei között. Abban, hogy a budapesti találkozón nyílt szabad, demokratikus, elvtársi tárgyalásokat folytattak a jelenlévők. Valamennyien úgy ítéltük meg, hogy a találkozó eredményein túl, ez a budapesti légkör, ez - a budapesti szellem, mindannyiunk szánvára maradandó és kedves emléket is jelent — Ezt a megállapítást csupán a román testvérpárt küldöttsége vonta kétségbe. Az ő megítélésük szerint — es ezzel a véleményükkel egyedül állnak — a találkozón nem volt elég demokratikus vita- lehetőség. A valóságban valamennyi testvérpárt küldöttsége a teljes és igazi jogegyenlőség alapján fejthette ki nézeteit. Mindenki azt mondta, amit gondolt, mindenki arról beszélt, amit saját pártja politikájának megfelelően szükségesnek: tartott elmondani, mindenféle befolyásolás és mindenféle akadályoztatás nélkül. Sokatmondó tény az is, hogy a román pártküldöttség vezetője például, amíg részt vett a találkozó munkájában, nem kevesebb, mint 30 érdemi felszólalást mondott el. Voltak küldöttségvezetők, akik húszszor, mások huszonnégyszer szólaltak fel. Az egyik küldöttség vezetője, a találkozó utolsó plenáris ülésén, a záróközleményről folytatott vitában, tizenhatszor szólt hozzá és tette meg észrevételeit. Ezek a számok önmagukban is bizonyítják, hogy a budapesti konzultatív találkozón az összes résztvevők nyílt, szabad, elvtársi, igazi internacionalista vitát folytathattak egymással. — Ismeretes, hogy a rámán elvtársak elhagytak a találkozol. Véleménye szerint ez a tény befolyásolja-e a Roman Kommunista Parttal való kétoldalú kapcsolatokat? — A román küldöttség álláspontja az összes lényeges kérdésben meglehetősen eltért attól az állásponttól, amelyet a mi pártunk képviselt I a budapesti találkozón, a magunk részéről nem értünk I egyet azzal sem, hogy a fb* mán elvtársak elhagyták a találkozót. A többi résztvevő testvérpárttal együtt azt valljuk, nem volt Igazi, komoly indok arra, hogy a román elvtársak lie vegyenek részt végig a találkozó munkájában. A testvérpártok egy része, köztük a mi pártunk küldöttsége is, nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy valamilyen megoldást találjunk és elkerüljük a román elvtársak kivonulását Köztudott, hogy ez nem sikerült Ezt őszintén sajnáljuk, ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a budapesti konzultatív találkozón történtek semmilyen vonatkozásban sem vethetnek árnyékot a magyar és a román párt- és államközi kapcsolatokra. Ezeket a kapcsolatokat — erre széles körű lehetőségeink vannak — továbbra is fejleszteni kívánjuk. A kétoldali párt- és állami kapcsolatok nem szenvedhetnek kárt a találkozón előfordult sajnálatos események miatt. — A mi pártunk mindenl megtesz azért is, hogy a román elvtársakat megnyerje: vegyenek részt a nemzetközi tanácskozás előkészítő bizottságának munkájában és novemberben vagy decemberben a moszkvai nemzetközi tanácskozáson is. Ennek érdekében, kezdeményezésünkre, a közeljövőben kétoldalú találkozóra kerül sor, amelynek keretében minden bizonnyal véleményt cserélünk a konzultatív találkozóról is, de még inkább az előttünk álló feladatokról. — Amennyire ismerjük, hasonló az álláspontja a többi testvérpártnak is. A nemzetközi kommunista munkásmozgalomnak az az érdeke, hogy minél több testvérpártot megnyerjünk az előkészítő bizottság munkájában való részvételre, és arra, hogy részt vegyenek majd a moszkvai tanácskozáson. Ez teljes mértékben vonatkozik a Román Kommunista Pártra is. Erősödik egységünk Szedik a salátát a fóliasátrakból a mohácsi Űj Barázda termelőszövetkezet fóliás kertészetében. A három kataszteri hold területen lévő fóliás kertészetéből saláta után paradicsomot, majd pedig paprika primőrt szállít a mohácsi közös gazdaság az üzletekbe. — Hogyan értekei! a konzultatív találkozó világvisszhang jat? — A kommunista és munkáspártok vezetőinek a körében, a testvérpártok sajtójában nagyon kedvező, Internacionalista visszhangra talált a budapesti konzultatív találkozó. Emellett — s ez a legfontosabb, a találkozót is ezért rendeztük — erősödött az egység azok között, akik pártjaik küldötteiként részt vettek a találkozón, és ezen túl a testvérpártok egész tagságában is. A kedvező visszhang a testvérpártok részéről az egység erősödésének a bizonyítéka — Ami a negatív visszhangot illeti, abban sem volt hiány. A nyugati burzsoá sajtó egy része rendkívül ellenségesen írt a találkozó előkészítéséről és magáról a találkozóról. Ezek a körök nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy a találkozó kudarcba tullad és nem éri el a kívánt eredményt. A burzsoá sajtó egy másik része viszont arra törekedett, hogy objektív Ismertetést adjon a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetéről, és azokról az eseményekről is, amelyek a budapesti találkozón lejátszódtak. — Nem volt hiány ellenséges hangú kommentárokban a Kínai Kommunista Párt és az Albán Munkapárt vezetői részéről sem. — E két párt vezetősége mint ez köztudott, jelenleg taJ gadó álláspontot foglal el a» egység erősítésére irányuló törekvésekkel szemben. Ebből következik, hogy már eleve rendkívül ellenségesen írtak a budapesti találkozó létrejöttéről, és ugyanezt mondhatjuk el a találkozót kommentáló cikkeikről. Érvelésük teljesen a régi: útszéli, gyalázkodó hang a kommunista és munkáspártok döntő többségével szemben. Ez a hang természetesen csak ellenségeinknek okoz örömet, a kommunistákat, a kommunistákhoz közel álló haladó embereket viszont csak szomorúsággal töltheti el. Ám a kínai és az albái (Folytatás a 2. oldalon) I
