Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-26 / 72. szám

1968, tn'á retus 26. putianrai« natsia 3 Hazafiság és honvédelem Hatezer taggal kétszázhetven MtlSZ-klub alakult Baranyában Kiképzési bázis a Jókai utcában? Hevében és tartalmában is megváltozott a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség. A «portszövetségből Magyar Hon­védelmi Szövetség lett, s míg a mozgalmat korábban tömegszervezeti módszerek jellemezték most állami fel­adatokat oldanak meg, egysze­mélyi vezetés és felelősség mellett. Munkatársunk Vértes Józseffel, az MHSZ megyei titkárával készített interjút. «— Milyen strukturális változá­sokat Jelentett az átszervezés? Bartók Bélé Művelődési Ház például nemcsak termet bizto­sít a rádiós és a modellező klubnak, de anyagiakban is segíti őket, — Lesz-e kiképzési bázisa az MHSZ-nek Baranyában? Tud- tnnkkal más városokban épült j már ilyen. — Az MHSZ központi le­képzési bázisa benne van Pécs város regionális tervei­ben, s megkötöttük a szerző­dést is a Pécsi Tervező Vál­körében a honvédelmi felké­szítést. A középiskolasok, ipari tanulók, ifjúgárdisták és az MHSZ-klubok fiataljai álta­lános katonai ismereteket, el­méleti és gyakorlati képzést kapnak. A legnagyobb gon­dunk most, biztosítani a sze­mélyi és 'tárgyi feltételeket, a tanerőt a pedagógusok köré­ből, még pedig a hozzáértő tartalékosokból. — Több los/.-r a jövőben a vállalatoktól való kikérés, vagy kevesebb? A Siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelő- szövetkezet harkányi üzemegységének csemege­szőlőjében kitakarják a tőkéket. Zsebe Dezső traktorával » elvégzi a durva munkát, ezt követően pedig a kapások szabadítják meg a földtől a szőlősorokat. — A Politikai Bizottság és ■ kormány határozata azt a célt tűzte elénk, hogy széles­körű, társadalmi alapokon nyugvó szervezetet hozzunk létre. Ezt gondos előkészítő munka és felmérés előzte meg; a kérdés az volt, vajon mennyire biztosítottak a sze- ftiélyi és tárgyi feltételek, Baranyában az átszervezés előtt 168 alapszervezet, öt klub és két szakosztály működött. Most az alapszervezetek meg­szűntek, klubok vannak, mint önálló jogi személyek. Két- három klubot egy MHSZ-tit- kár fog össze. A klubon belül a választott klubtanács ad se­gítséget és javaslatok alapján döntenek a klubtitkárok. Az eddigiekkel szemben azonban az egyszemélyi vezetés domi­nál. Drágák technikai felsze­reléseink, a lőtéren vagy a versenyen, ahol esetleg a klub­tagok élete is veszélynek van kitéve — valakinek intézked­nie kell. Persze nem a régi levente idők kincstári uralko­dó szelleme érvényesül, a klu­bon belül teljes a demokra­tizmus. Baranyában községi, üzemi és intézményi szinten összesen 270 klub alakult. Többet nem engedélyeztünk, sőt 29 köz­ségben megszüntettük az alap­szervezetet és nem hoztunk létre klubot. 117 helyen ala­kult meg az MHSZ bizottság, élükön a kinevezett titkárok­kal. Az ezek alá tartozó 270 klubba 5400-an kérték a fel­vételüket, de rövid két hét múlva a taglétszám már meg­közelítette a 6100-at. A nők számaránya hét százalék. » Milyen kBrOlmények kBzStt fogtak munkához az MHSZ­klubok? — A működéshez szükséges alapfeltételek megvannak, de kiegészítésre szorulnak. A 270 klub közül 55 rendelkezik ön­álló hellyel, 88 klub bérelt vagy más szervek tulajdoná­ban lévő épületet használ, 127 helyen csak alkalmanként jut­nak helyiséghez. Az országos együttműködési tervekben megállapodás született a Mű­velődésügyi Minisztériummal és a Tanácsszervek Főosztá­lyával, hogy az MHSZ klubok a művelődési házakat előre meghatározott terv szerint, té­rítésmentesen vehetik igény­be. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. H művelődési házaknak költségvetésük van és arra törekszenek, hogy fo­kozzák bevételeiket. A MHSZ- kluboknak sajnos erre nincs anyagi fedezetük. A Megyei Tanács művelődésügyi osztá­lyával kötött megállapodá­sunkban is benne van, hogy térítésmentesen kell helyet biztosítani, csak a községi mű­velődési házaknak is be kel­lene tartaniuk a megállapo­dást. Vannak pozitív jelensé­gek is e téren. A mohácsi lalattal. Az épület 5 és fél­millió forintba kerülne, a Maj- láth és a Jókai utca sarkán, a jelenlegi TÜZÉP helyén épülne meg. Négymilliót kap­tunk az országos központtól, ebből egymillió 250 ezer fo­rintot vissza kell fizetni. Ezt az összeget az MHSZ vállalja, hogy visszafizeti. De hogy a hiányzó másfélmilliót honnan teremtjük elő, azt nem tu­dom. Ehhez segítség kellene. Azokban a városokban, ahöl felépült a kiképzési bázis, a tanács segítette az MHSZ-t. Szolnokon például kétmillió, Győrött és Szegeden három­hárommillió forinttal. — Melyek az MHSZ legfonto­sabb feladatai? — Míg korábban a sport állt a munka homlokterében, most a legfontosabb feladat az ifjúság és a lakosság haza­fias és honvédelmi nevelése. Ez sorrendben a következő feladatokat jelenti: szakkép­zés, elő- és utóképzés, a ve­zetők állandó képzése. Igyek­szünk megértetni a katonai szolgálat szükségességét a fia­talokkal, s erre ideológiailag és fizikailag felkészítjük őket. — Hogyan illeszkedik be » hazafias nevelés a párt és ál­lami szervek Ilyenirányú te­vékenységébe? — A munkát összehangol­juk, mi speciális eszközeink­kel kapcsolódunk a párt ilyen irányú tevékenységéhez. A Fegyveres Erők Klubjában például havonta rendszeresen tartunk előadásokat pedagógus tartalékos tiszteknek a hon­védelmi nevelőmunka módsze­reiről. A fegyveres testületek­kel együtt a Tanárképző Fő­iskolán évente módszertani bemutatót és rendszeres tájé­koztatót adunk a leendő pe­dagógusoknak a községi, üze­mi honvédelmi munka lehető­ségeiről. Az iskolaigazgatók­nak is tartunk módszertani bemutatót, és segítséget nyúj­tunk az osztályfőnöki órák megtartásához. A lakosság ha­zafias és honvédelmi nevelése a polgári védelmi oktatás ke­retén belül is folyik. Tömeg­rendezvényeink is, amelyek tízezreket mozgatnak, ezt a célt szolgálják. Közel sem soroltam fel mindent. — A fiatalok hazafias és hon­védelmi nevelése hogyan tör­ténik? — Több mint 6100 tagunk­ból már az idén is közel 1400 tizennyolc éven aluli tagja az MHSZ-kluboknak. Elvileg a gyerekeknek már 12 éves kor­tól — az ejtőernyős és a bú­várklubot kivéve — az összes többi klubban helyük és sze­repük van. A jövő tanévtől kezdve bevezetik az általános iskolák 7—8 osztályaiban, va­lamint a 14—18 éves fiatalok Megyei juhásznap Április 2-án újra megrende­zik a hagyományos Baranya megyei juhásznapot. A Me­gyei Tanács, a Gyapjúforgal­mi Vállalat, az Agráregyesü­let és a TIT Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szakosztálya ezúttal Sásdra. illetve Bük- kősdre hívja meg a baranyai juhászokat. Sásdon a járási művelődési otthonban délelőtt 9 órakor tanácskozás kezdődik, melyen több előadás hangzik cl. Ismét — immár harmad ízben — résztvesz a juhász- napon dr. Gaál Mihály kandi­dátus. akinek előadásai a ba­ranyai juhászok mindig nagy érdeklődéssel ballgatják. A népszerű tudós ezúttal „A bá- Hánynevclés korszerű módsze­rei és alkalmazásuk'* címmel tart előadást. A juhásznap má­sik neves vendége dr. Mihál- ka Tibor kandidátus, a pecse- nyebárány-hízlalás fejlett mód­szereiről tájékoztatja a részt­vevőket. A vitában felszólal­nak a legnagyobb juhászattal rendelkező üzemek a bükkös- di. a görösgali és a szentegáti állami gazdaságok, valamint az Országos Gvapjüforgalmi Vállalat és az Állattenyésztési Felügyelőség képviselői. Délután a juhásznap részt­vevői a Bükkösdi Állami Gaz­daság ligetpusztai juhtelepére látogatnak el, ahol a gazdaság korszerű bárány hizlalásának technológiáját tanulmányozzák. Kilenc baranyai fiatal szerzett helyezést a műszakiak országos szakdolgozat-pályázatán Huszonegy éves A Hotel Ifjúság különtermében szombaton került sor a fi fiatal műszakiak és közgazdászok ötödik országos szak­dolgozat-pályázatának ünne pélyes eredményhirdetésére. A SZOT és a KISZ KB. felhívására idén 781 dolgozatot ké­szítettek a fiatalok, melyek közül 275 került az országos zsűri elé. Baranyát 28 pályázat képviselte, s közülük nyolc bizonyult méltónak a díjazásra, illetve jutalmazásra. Kovács László, az Ércbánya gépészmérnöke első dijat nyert. Bodrogi Frigyes, ugyancsak az Ércbánya Vállalat mér- nöke második, helyezést szerzett. Koházi József technikusnak (MÉV) és Barakonyi Károly mérnöknek (DEDÁSZ) a zsűri harmadik díjat adományozott. Különdijat öten kaptak: dr. Dányi Pál közgazdász (Nemzett Bank), Fazekas Via vegyész (MÉV), Metzger Tibor mérnök és Sinkó Tamás technikus (Építőipari Vállalat) valamint Pálffy Endre, negyedéves technikumi hallgató. Pálffy Endre a Találmányt Hivatal ktt- löndíja mellé a Kiváló újító jelvény aranyfokozatát is meg­kapta. — Felülvizsgáltuk az elmúlt év kikéréseit. Személyesen magamnak tartom fenn a jo­got, hogy valamennyi kikérés ügyében döntsék. Az idén to­vább csökkennek az érdek- képviseleti műszakok. Az el­méleti kiképzést munkaidőn kívül oldjuk meg, egyes gya­korlati oktatást, mint például a gépjárművezetést este és éj­jel is tartjuk. A tartalékosok vizsgáira nem vonjuk ki az embereket a termelésből, a vizsgáztató bizottság száll ki a helyszínre és alkalmazko­dik a műszakváltáshoz. Az ej­tőernyősöknél és a búvárok­nál azonban elkerülhetetlen az érdekképviseleti műszak. A táborozások és gyakorlati kép­zések hosszabb időt vesznek igénybe. Az is új dolog, hogy a járásokon belül közetesít- jük a tartalékosok képzését. Ez azt jelenti, hogy az adott járásban nem egy, hanem több helyen szervezünk kiképzést s így nem kell nagy távolság­ra utazni, egész nap a mun­kából embereket kivonni. — Milyen a» MHSZ kapcso­lata a fegyveres erőkkel? — Tovább mélyültek kap­csolataink a fegyveres szer­vekkel. A helyőrség alakula­taival, mint minden évben a kiképzés kezdetén, most is megbeszéltük, és papíron rög­zítettük a feladatokat. A hon­védség módszertani bemuta­tókkal, kiállítások rendezésé­vel, előadókkal, technikával, laktanyalátogatással segít. A helyi tanácsadó szervekben természetesen a fegyveres erők képviselőit is ott találjuk — mondotta befejezésül Vértes József elvtárs. — Találmányomat egy ki­csit a véletlennek köszönhe­tem: egy nyári gyakorlat so­rán a Ércbánya Vállalat ku­tató-mélyfúró üzemében dol­goztam, s ismerkedésem har­madik napján beszorult ä fú­ró. Sokszor hallottam koráb­ban, milyen méreg ez, de hogy ennyi fáradságot kíván, s ennyi pénzt rabol el — nem hittem volna. Egész hónap­ban a hiba elhárításán dol­goztunk. Visszakerülve a tech­nikumba sokszor eszembe ju­tott, mennyire fontos lenne valami biztonságos módszert kieszelni a zavarelhárítás megkönnyítésére, de csak két évvel ezelőtt mertem célul tűzni, hogy megpróbálkozom vele... Pálffy Endre, a Pécsi Bá­nyaipari Aknászképző Techni­kum negyedik osztályos ta­nulója, az ünnepélyes díjki­osztás legnépszerűbb résztve­vője volt. Számtalan gratu­láló és sok-sok érdeklődő ke­reste fel azon a felejthetetlen estén, mely méltó koronája volt bátor vállalkozásának, s annak a már-már fanatikus szívósságnak, mellyel két éven át dolgozott a maga elé állított feladat megoldásán. — A szakirodalom áttanul­mányozása talán még a szá­mításoknál is fáradságosabb volt — mondja mosolyogva. — Gondolja el, egy diáknak versenyre kelni komoly ter­vező intézetekkel. — A jelenlegi technológia alkalmazása mellett mivel jár a fúrófej beszorulása? — A bajt hetek, sőt nem egy­szer csak hónapok munkájával lehet megszüntetni. Minden ilyen alkalommal jelentős fú­ráshosszat is fel kell adni, a magtuskó — hosszabb-rövi- debb rudazattal —, ugyanis bentszakad. A dolog azért érinti érzékenyen a vállala­tokat, mert egy folyómétemyi furat — a kőzet keménysé­gétől és a mélységtől függően —, ezertől tízezer forintig terjedő összegbe kerül. A hi­baelhárítás után a lyukat el kell ferdíteni — így kerülve ki a lentmaradt magtuskót —, s ez szintén bonyolult és drága folyamat. —; És a tanulmányban fog­laltak ezt mind kiküszöbö­lik? — A készülék feladata ket­tős: megszabadítani a beszo­rult fúrót, vagy ha ez nem sikerül: leoldani a szerszám­ról a rudazatot. A fórófej jelenleg négy részből áll. Alul van a koszorú, ezt követi a magcső, a magtuskó, illetve az iszapoló. Á zavarelhárítás so­rán a rudazatot az úgyneve­zett mentőtőrrel igyekeznek kiemelni, melynek menetvá­gó van a végén. Az általam kidolgozott eljárás lényege az, hogy a tuskó helyére egy speciális készüléket kell be­építeni, mely két részből áll. Felső része egy vibrátor, mely elakadás esetén energikus rez­gőmozgásba kényszeríthető. Az esetek többségében a be- szorulás ezáltal megszüntet­hető. Ha mégsem, a vibrátor alatt elhelyezett rudazat-ol- dón a sor, mely a szerszám felső felét elválasztja a mag­csőtől. Ez azt eredményezi, hogy a fúrás — az irány el­ferdítése nélkül —, folytat­ható, a magcső és a korona ugyanis lyukas, s ezen át le lehet bocsátani az új,kisebb átmérőjű fúrófejet. — Időben ez mit jelent? — Két-három óra alatt az egész művelet megoldható. feltaláló — Es mibe kerül a készü­lék? — Számításaim szerint öt­ezer forint körüli összeg, de ha figyelembe veszem, hogy alkalmazása esetén nem kell a magtuskó, s nincs szükség a mentőtőrre sem, alig kerül többe ezernél. A pályázatra beküldött — működési elvet is tartalmazó —, összeállítási rajz nyomán a Találmányi Hivatal folya­matba helyezte a szabadal- mazási eljárást, s ami ugyan­csak ritka dolog: a fiatal fel­találót minden különösebb „újító múlt” nélkül, Kiváló újító jelvény arany fokozatá­val tüntette ki. A készülék­ről a közeljövőben részlet­rajzok készülnek, s előrelát­hatólag egész rövid időn be­lül a gyakorlati próbákra is sor kerül. — A sok jó után már csak egyetlen kívánságom van: én is ott szeretnék lenni a kísér­leteknél ... Csendes, megfontolt szavú fiú. Az általános iskolát ki­tűnő eredménnyel végezte. Mikor felvételét kérte az aj­kai vájáriskolába még a ta­nárok is azt kérdezték: ilyen bizonyítvánnyal miért nem mész gimnáziumba? A papír­forma szerint azt kellett vol­na mondania: mert hivatá­somnak érzem a bányászatot, ő azonban az igazat mondta. „Ha apám élne, talán akkor odamentem volna ...” Békés Sándor — Mintakönyvtár Almamel­léken. Általános iskolai min­takönyvtárat létesítenek Al­mamelléken a diákotthon tár­salgójában. A polcokon 5 ezer kötet könyvet, helyeznek el. A költségekhez a községi ta­nács 12 ezer, a szigetvári já­rási tanács 5 ezer forinttal járul hozzá. Miklósvári Zoltán Idén 320 tanulót szerződtetnek a kisiparosok Ebben az évben 250 olyan tanuló tesz szak­munkásvizsgát Baranyá­ban, aki magánkisiparos­nál tanulta a szakmát. Ezekkel együtt jelenleg 724 leány és fiú tanul szakmát kisipari műhe­lyekben. Számuk idén gyarapodni fog, mert a vizsgázók helyébe 320 ta­nulót akarnak szerződ­tetni. Eddig 145 jelentkezési lapot küldtek a megye általános iskoláiból a KIOSZ-hoz. A jelentke­zésekből kiderül, hogy még mindig vannak di­vatos, kevésbé divatos és mellőzött szakmák. A gépjárműjavító, gép­járműszerelő, televízió szerelő, női fodrász, koz­metikus, és női szabó szakmákban két-három- szoros a túljelentkezés. Az építőiparhoz tartozó szakmák már mostoháb­bak, a fiatalok nem szí­vesen mennek el kőmű­vesnek, ácsnak, tetőfedő­nek, burkolónak. A ci­pész, cserépkályhás, szíj­gyártó, férfi szabó, ce- mentárukészítő szakmák­ban pedig csaknem tel­jesen hiányzik az után­pótlás. A KIOSZ-ban nagy gonddal foglalkoznak a tanulónak jelentkező fia­talokkal. Ebben az év­ben a jelentkezettek túl­nyomó többsége leány, ezért kellett jelölni azo­kat a szakmákat, ame­lyek elsősorban leányok elhelyezkedésére alkal­masak. A női szabó, férfi szabó, órás, fényképész és fodrász szakmákban csak akkor alkalmaznak fiút tanulónak, ha nincs kellő számú leány je­lentkező. Vannak úgy­nevezett elméletileg igé­nyes szakmák, amelyek be csak jó tanulmányi eredménnyel szerződtet­nek tanulókat akár ál­talános iskolát, akár kö­zépiskolát v.égzett fiata­lokról van szó. A rádió­szerelő, tv-szerelő, gép­járművillamossági tanu­lókat például a legjobb tanulmányi átlaggal ren­delkező jelentkezők kö­zül válogatják ki. Az általános iskolát végzett ipari tanulók elő­zetes szerződéskötését március 31-ig fejezik be. A szerződések az általá­nos iskolai osztályvizs­gák és a mester által megkívánt kéthetes pró­baidő letöltése után rea­lizálódnak. Az érettségi­zettek szerződéskötésére június 20. és augusztus 15 között kerül sor a Kl ŐSZ járási helyi cso­portjainál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom