Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-24 / 71. szám
Vitáig proletárjai, egyesüljetek I *n: 1 to,M Dunámon napio XXV. évfolyam, 71. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. március 24., vasárnap Húsz éves az áUamosított magyar ipar H úsz évvel ezelőtt, 1948. március 25-én hozta a kormány nagyjelentőségű döntését a száznál több munkást foglalkoztató üzemek államosításáról. Az államosítás 549 vállalatra terjedt ki. A nagy fordulat óta valamennyi üzem, az egész magyar ipar óriásit fejlődött. A két évtized alatt megötszörözte termelését az állami ipar, egész iparunk pedig több mint hat és félszer any- nyit termel, mint a háború előtti utolsó békeévben. Dolgozóink száma 1938-hoz képest 2,2-szeresére emelkedett, s a különböző feltételek megteremtése nyomán ma kisebb erőfeszítéssel, háromszor any- nyit termel egy-egy ipari munkás, mint 1938-ban. Ebben közrejátszik az a sok beruházás, korszerűsítés, melyre az államosítás éta az iparban és az építőiparban kereken 250 milliárd forintot költött az ország. Ma már nemcsak a szocialista tulajdonviszonyok elvei alapján birtokolja a gyárakat a társadalom, de azon a jogon is, hogy az üzemek mai felszereltsége, korszerűsége az ntóbbi húsz év munkájához fűződik. A magyar ipar vagyonának — állóalapjának — több mint 80 százaléka az államosítások óta jött létre. 150-re tehető azoknak az Szeneknek, vállalatoknak a száma, amelyek az elmúlt húsz évben kezdték meg működésüket Ebben a számban azonban nincs benne a meglevő gyárak falain belül, vagy azok telepeként épült számtalan üzemrész, gyáregység. Jelenleg több mint 5300 ipartelep van az országban, ezerrel több, mint a felszabadulás előtt. A koncentráció révén az ipari dolgozóknak 51 százaléka olyan üzemeknek az alkalmazásában áll, ahol ezer embernél többet foglalkoztatnak. Tehát vállalataink nagy létszámúak, átlagosan nagyobbak, mint a legtöbb nyugati országban. a magyar ipar előkelő rangot vívott ki a nemzetközi piacon. Exportunk — s ugyanakkor behozatalunk is — nagymértékben emelkedett. Az 1936—40 közötti években átlagosan 484 millió pengő értékű árut exportált Magyarország, mostani évi kivitelünk túlhaladja a 20 milliárd deviza forintot. Az államosítást követő első években a jelenleginek alig 15 százalékát exportálta Magyarország. A változás nemcsak mennyiségben, hanem az áruk összetételét tekintve is igen nagy. 1938-ban Magyarország exportjának 57 százaléka élelmiszer, vagy élelmiszeripari alapanyag volt, s csupán 9,3 százalékát tették ki a gépek. Most kivitelünknek majdnem egyharmada a gép, ami iparunk műszaki színvonalának nemzetközi elismerését jelenti Az államosítás harmadik évtizedének küszöbén a gazdasági reform bevezetésével új feltételei teremtődtek meg a további fejlődésnek. Az ipar eddigi fő utánpótlási forrásai, a munkaerőtartalékok lényegében kimerültek, viszont egyre inkább hatnak az új mechanizmus ösztönző erőt Széles körben kibontakozik a verseny, a kezdeményezőképesség, hogy a munka még termelékenyebb legyen, jobban kielégíthessék a hazai és külföldi piacot, a vásárlók igényeit. Fock lenő elvtárs hétfőn Franciaországba utazik A Minisztertanács elnökének nyilatkozata Csütörtökre összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkot« mány 12. paragrafusának második bekezdése alapján as országgyűlést 1968. március 28. napján, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. A francia kormány meghívására Fock Jenő elvtárs, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke hétfőn hivatalos franciaországi látogatásra indul. Ebből az alkalomból a Magyar Távirati Iroda munkatársa kérdéseket intézett a Minisztertanács elnökéhez. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és Fock elvtárs válaszait. Hogyan ítéli meg Fock elvtárs a magyar—francia kapcsolatok eddigi alakulását és továbbfejlődésének lehetőségeit? — Az elmúlt években örvendetesen alakultak a két ország kapcsolatai. Ebben jelentős szerepe van a mai francia külpolitikának, amelynek egyik jellemző vonása az összeurópai együttműködésre való törekvés. Ez lényegében megfelel a Magyar Népköz- társaság külpolitikai törekvéseinek. Fontos szerepet játszottak a kapcsolatok javulásában azok a magasszintű látogatások, amelyek politikai, gazdasági és kulturális téren járultak hozzá együttműködésünk fejlesztéséhez. Milyen program várja Fock elvtársat Franciaországban? — Vendéglátóinkkal a program egyeztetése megtörtént. Megbeszélést folytatok majd De Gaulle elnökkel, Pompidou miniszterelnökkel, Couve de Murville külügyminiszterrel, a kormány más tagjaival, s módunk lesz véleményt cserélni az ipari és gazdasági élet vezetőivel is. Mit vár a látogatástól miniszterelnök elvtárs? — Indokolt várakozással tekintek a látogatás elé. Eszmecseréink során át kívánjuk tekinteni a legfontosabb nemzetközi és a két országot kölcsönösen érintő kérdéseket. Ami a nemzetközi problémákat illeti, álláspontunk sok jelentős kérdésben azonos, vagy közel áll egymáshoz. Emellett remélem, hogy az országaink közötti kapcsolatok javulásában is eredményekről számolhatok be majd visszatérésemkor. Március közepéig 536 új belépő a pécsi járás tsz-eiben Takarékos Baranya Egymilliárd forint takarék betét-könyvek ben Március 23-án Baranya megye betétállománya elérte az egymilliárd forintot Egymilliárdnyi megtakarított forinttal rendelkezik tehát megyénk lakossága a betétgyűjtő szerveknél egy-egy lakosra átlagosan 2400 forint esik. Ez a nagy összegű betétállomány hívén tükrözi az életszínvonal emelkedését és népünk bizalmát szocialista államunk és annak következetes politikája iránt. 1957-től a konszolidáció nyomán a takarékbetétáilo- mány olyan fejlődésnek indult, mely korábban nehezen volt elképzelhető. A fejlődést néhány kiragadott adat is jól szemlélteti: 1960-ban 214 millióra, 1963-ban 475 millióra, 1966-ban 872 millióra nőtt a betétállomány, és most 1968 elején elértük az egymilliárdot! A takarékbetétek gyűjtésében a társadalmi rétegek nem egyformán vettek és vesznek részt A legtöbb betétes a bérből és fizetésből élők közül került ki. A paraszti betétek az utóbbi években nőttek meg jelentősen. A postahivatalok által kezelt betétek túlnyomórészt paraszti eredetűek. 1957 óta megyénkben is egymásután alakultak meg az újfajta paraszti bankok, a takarékszövetkezetek. Jelenleg megyénk 50 községében működik ilyen szövetkezeti bankfiók, és az általuk gyűjtött takarékbetétek összege már 154 millió. Nemcsak a takarékbetétek összege nőtt, hanem új betétformákat is bevezettek. A hagyományos kamatozó betétkönyvek ugyan megtartották a vezető szerepet, de egyre jobban terjednek az új formák. Igen népszerűvé váltak a nyereménybetétkönyvek, melyek után negyedévenként pénznyereményeket illetve gépkocsikat sorsolnak ki. Különösen figyelemre méltó a gépkocsi-nyeremény- betétek egyre növekvő népszerűsége. Számuk hét év alatt 16 000-re nőt és 107 millió forint betétet jelentenek. Eddig a baranyaiak nem kevesebb mint 153 gépkocsit nyertek. A kölcsönös segítő takarék pénztárak, röviden a KSfcJr a bérből és fizetésből élő dolgozók kedvelt betétgyűjtési módja. Ezek a munkahelyi betétgyűjtő szervezetek már 168 munkahelyen 30 000 dolgozó havi megtakarításait gyűjtik össze. A múlt évben 56 millió betétet gyűjtöttek és abból 31 millió forint kölcsönt nyújtottak tagjaiknak. Az általános és középiskolások megtakarított forintjaikért iskolai takarékbélyeget vásárolnak és tanévenként 5—6 millió forintot gyűjtenek össze. Az egyéb betétfajták közül még érdemes megemlíteni az átutalási betéteket, melyek 1965-től váltak ismertté Pécsett. A betéttulajdonosok megbízása alapján a Takarékpénztár gondoskodik a havonta visszatérő fizetési kötelezettségek ki- egyenlítéséről. Jelenleg 1600- an . veszik igénybe ezt a szolgáltatást. «I Tizenötezer gépjavítás Jó eredményekről adtak számot a Baranya megyei Villamasipari és Gépjavító Ksz mérlegzáró közgyűlésén. A múlt év folyamán 17,8 millió forint termelési értéket produkáltak és árbevételük nagy részét, 15,9 millió forintot javító-szolgáltató tevékenységükkel érték el. Munkájuk minőségének javulását jelzi, hogy 15 000 háztartási kisgépet, készüléket javítottak 1967-ben és mindössze 75 panasz érkezett. Tavaly a szövetkezet dolgozóinak átlagkeresete 423 forinttal növekedett és 145 ezer forint termelői prémiumot kaptak. A 257 fővel dolgozó szövetkezet tagjai között a mérlegzáró közgyűlés alkalmával osztották szét a 15 napi átlagkeresetüknek megfelelő nyereségrészesedést. Kielégítő ütemben halad a tsz-törvény végrehajtása a pécsi járás közös gazdaságaiban, — állapították meg a járási pártvégrehajtó-bizott- ság legutóbbi ülésén. A tagság sorainak rendezését minden tsz-ben megkezdték. A törvény a legrövidebb határidőt a pártoló tagokkal kapcsolatban szabta meg. Március 31-ig minden pártoló tagot nyilatkozattételre kel) felszólítani, márc. 1-ig a járásban 42 pártoló tagot szólítottak fel és ebből 16 kérte a tsz tagságba való felvételét. Az alkalmazottak létszáma az év eleji 13,3 százalékról 10,2 százalékra csökkent a járás közös gazdaságaiban, miután a hónap közepéig 306 alkalmazott belépett a tsz-be. Az alkalmazottakon kívül 230 családtagot is felvettek a tagok soraiba, s ezzel a járás termelőszövetkezeti tagjainak száma 11 ezer 394 főről 12 ezerre emelkedett. Az év eleje óta a legtöbb tagot — 80 főt — a nagykozári tsz-ben vették fel, Baksán 64, Egerágon 62» Űjpetrén 60, Kozármisleny- ben pedig 40 alkalmazottai és családtagot vettek fel tagnak. A tsz-ek megalakulása óta egyetlen évben sem volt ily nagyarányú belépési kampány, mint most a törvény végrehajtása során, s ez érthető is. A számok szinte na- pontként változnak a taglétszám napról napra nő. Minőség és választék — a kőbányákban Élüzem címért versenyeznek a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat üzemei — A felhasználó vállalatok eddig sajnos nem éltek kellően az előszállítás lehetőségével — panaszolta Fekete Sándor, a Déldunántúli Kőbánya Vállalat igazgatója — pedig a vasút bőven adott volna kocsit rakodásainkhoz. — Mi ennek az oka? — Több vállalatnál elmondották, hogy még nem ismerik pontosan az idei feladatokat, másoknál a hitelek megnyitása késik, s ezért nem tudták megadni rendelésüket. A legtöbb felhasználót azonban az tartja vissza az előszállítástól, hogy az így létesülő készletek után is öt száTABORTÜZ: A 12-es AKÖV, Porcelángyár, Fodrászipari Vállalat, Húsipari Vállalat, Baranya megyei Fodrász Ktsz. Pécsi Sütőipari Vállalat, Sörgyár, Posta KISZ-szervezetci a forradalmi ifjúsági napok keretében közösen szerveztek és tartottak ifjúsági nagygyűlést tegnap este a pécsi J ókai Mór úti általános Iskola előtt. A nagygyűlést követően tábortüzei műsort tartottak, ezután pedig utcabálon táncooltak a fiatalok. Erb János felvétele zalékos eszközlekötés! járulékot kell fizetni a felhasználásig. Most levélben kértük fe! régi vevőinket, hogy ha lehet, még március végén, áprilisban éljenek az előszállítás lehetőségével. A vállalat bányaüzemeiben eddig közel 30 000 tonnával kevesebbet termeltek, mint amennyit megfelelő igények jelentkezése esetén — mivél az időjárás nagyon kedvező volt — kihozhattak volna. Jellemző erre, hogy Nagy harsányban már így is 12 500 tonna depókészlet tárol. Ilyen körülmények között jól jött a vállalatnak az 5 300 tonna cukorkőre szóló jugoszláv megrendelés, amelyet Nagyharsányból március végéig leszállítanak. A mező- gazdasági üzemek kezdik „félfedezni” a nagyharsányi kőmalom legfontosabb termékét, a talajjavító mészport, amely kitűnően alkalmas szikes és savanyú talajok rendbehozására. Az idén már 25 000 tonna talajjavító mész- porra kapott megrendelést a vállalat. Valamennyi bányaüzemük csatlakozott a munkaverseny mozgalomhoz, amelyet a „Szocialista üzem” és az „Élüzem” címek elnyerésére most házilag hirdettek meg. A vállalat feladatai rendkívül nagyok, hiszen 1 860 000 tanná különféle kőszénbányászati termék értékesítését tervezik 1968-ban. Elsőrendű feladatuk a minőség javítása és a választék bővítése. Mindkettő saját érdekük. Ha jobb minőségű követ állítanak elő — ami alatt elsősorban a nemeszuzalék féleségeket értjük — növelhetik árbevételüket. Az egyszerű zúzottkőért tonnánként 52 forintot, míg az 5—12 milliméteres szemcsenagyságú nemes- zúzalékért tonnánként 92 forintot kapnak. k i I
