Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-23 / 70. szám
Dunttntmi naptö 3 1968. március 23. Megyei diákparlament Verseny a fogyasztókért Szolid, mérsékelt árak, növekvő szolgáltatás a magánkisiparban ,J\e tartsunk panasznapot...“ Tanácskozás helyett A KISZ Baranya megyei Bizottsága ma és holnap Siklóson, a Járási Pártbizottság székházának nagytermében rendezi meg a középiskolások és szakmunkás- tanulók II. megyei diákparlamentjét. Az első napon hangzik el Sághy Ferenc, a Siklósi Gimnázium KISZ vb- tagjának vitaindító referátuma, délután pedig a különböző szekciók üléseznek. Holnap, vasárnap délelőtt terjesztik be a szekcióvezetők összefoglaló jelentéseiket, majd interpellációs kérdések következnek. A kétnapos rendezvény utolsó aktusa az országos diákparlament küldötteinek megválasztása lesz. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint Miskolcon a Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Otthonban megtartott 12. heti lottó-sorsoláson a következő számokat húzták ki: 21,67, 71, 78,86 Műszaki hónap MÁRCIUS 23., SZOMBAT: ® 16 óra; Dunaszekcső. Művelődési Ház; A politechnikai oktatás eszközei. — Gépesített háztartás. Az általános iskola és a művelődési otthon kiállítása. Megnyitja: Lakatos István járási művelődési osztály- vezető. A januárban életbelépett ár- bér- és adórendelkezések lényeges változásokat eredményeztek a kisipari szolgáltatások egyes területein. A fogyasztókat is közvetlenül érintő változások egyik legfontosabbika, hogy megszűnt az osztálybasorolás. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a kisiparosok felszámíthatják tényleges költségeiket és áraik alku tárgyát is képezhetik. Az árak három csoportját alkalmazhatják a magánkisiparosok. Hatósági fix árakkal dolgoznak a sütőiparosok és hentesek, hatósági maximált ár betartása kötelező a szikvízesekre, cukrászokra, valamint a férfi és női fodrász szakmában a bo- rotválásra, hajvágásra, hajmosásra és vasondolálásra. A magánkisipar egyéb területein az a cél, hogy hatósági irányárak alapján dolgozzanak. így például központi vagy helyi irányárakat alkalmaznak a vegytisztítok, a rádió- és trv- javítók, a háztartási gépjavítók, fényképészek, kötők, hur- kolók, szűcsök, hordójavítók, kárpitosbútorjavítók, bútorfényezők, késesek, köszörűsök, mérlegjavítók, gépkocsijavítók, és látszerészek. A többi szakmában szabad árakat alakítanak ki. Szabad árakkal dolgoznak például az órások, szabók, cipészek, fog- technikusok. Baranyában és Pécsett mintegy száz szakma 3129 magánkisiparosának okoz jelenleg fejtörést a legcélravezetőbb Startol a tavasz 5 Ha kártyás nyelven pró- > bálnánk kifejezni, altár úgy \ is mondhatnánk, hogy „dup- 5 la ásszal” rukkolt ki az idén március 21, a tavasz első napja. Elénk kosztümökbe, lenge felöltőkbe öltöztette a pécsi utcák süt- 1 kérezőit, és virágpompába a < déli Mecsek mandulásait S Es ez csak egyik jele a ? nagy tavaszi startnak, ? amelyben már régen nem i szenzáció a barka és a hó- 5 virág, mert a fürkésző sze- s mek szívesebben állapod< nak meg már a divalbol< tok parádés kirakatain, í vagy a piaci standok zsen- 5 ge paraj- és sóskahalmain. 5 De a „legtavaszibb” szán< dék mégiscsak a pécsi mag< bolt pultjai előtt nyilvánul í meg, ahol gombostűt sem 5 lehetne elejteni a nagy tu- i multusban. 5 — Fél kilót a Peti bor< sóból, de adjon mindjárt I két tasak zöldséget és pirosretek magot isí mert indul a vonatom —~ kiáltja egy cseppet sem falusi formájú asszony, akit úgylátszik máI sok így ítélnek meg, mert jó hangosan megjegyzi: — Akkor maga nagyon ráér lelkem, mert ebben az ötéves tervben nem építenek hegyi vasutat Daindolba ... Egy testes férfi mögött különösen nagy a tülekedés, zúgolódás, mert jó tízperce már, hogy lefoglalta magának az egyik eladót. Nagy kényelmesen lapozgat egy növénykatalógusban, pedig már hat tucatnyi virágmag tasak halmozódik előtte. Számokat sorol, amelyeket az eladó azonnal virágnyelvre fordít és rakja eléje a legkülönbözőbb szekfü, viola, őszirózsa, szalvia, petunia, és ki tudná figyelemmel követni, hogy hány félét és hány árnyalatút még i a virágok magvaiból. Es s amikor végre sorkerül a < több mint 4000 forintos i számlára is, nem csoda, 5 hogy a soron következő né- $ nike szinte szégyenkezve S rebegi el a maga semmi kis \ rendelését. \ — Csak negyed kió pa< pagájeledelt kérek lelkem, > és már itt sem vagyok ... Persze, a körülállók megkuncogják, sőt egyesek még rossznéven is veszik, hogy szezonidőben ilyesmivel óva- tatlankodott be a sorba, — Ezt a madárboltban is megko-phatta volna mamám, — türelmetlenkedett mögötte egy kertészféle atyafi, miközben előre nyomako- dott a néni helyére. Először jól kimérgelődte magát, hogy dughagyma- meg pctisóhiány van, de más féléből jól felpakolhatott, mert ő is otthagyott 2000 forintot a pénztárnál. Egy munkáskülsejű férfi egyenesen az üzletvezetőhöz ment tanácsért, hogy ajánljon neki valami speciális növényvédöszert, mert ahogy mondotta már évek óta pusztítja a kertjét valami hernyóféle. Nem tudom mit ajánlott a féreg ellen Meláth Lajos, az üzlet vezetője, de azt láttam, hogy nem ment el üres szatyorral. — Nemcsak kiszolgáljuk, hanem nagyon sokszor szak tanácsokkal is ellátjuk vevőinket, különösen a még tapasztalatlan újkerteseket, — mondotta. Szaktanácsokkal, sőt szakkönyvekkel is ellátják, mert az utóbbiakból sokféle és választékos készletük van, és igen kelendőek. Például már februárban több mint hatezer forintért vásároltak konyhakerti szakkönyveket. Ami pedig a magvásárlást illeti: még februárban, tehát a szezon legelején több mint 650 ezer forintos forgalmuk volt. Pedig a pécsi piacokon „házi magvak” címén propagálják áruikat az őstermelők és a viszonteladók is. De a „finnyás” vásárlók mégis a „bolti magokért” tolonganak. Miért van ez? Mert a „házimag” jó néhányszor megtréfálta őket azzal, hogy zöldség helyett sárgarépát, paraj helyett salátát produkált a konyhakertekben. Nos. a sokat szapult „boltimaggal” még elvétve sem fordulhatnak elő ilyen változások. p. gt. árpolitika kialakítása. A reális gondolkodásmód számos szakma képviselőinél felfedezhető. A férfiszabók szakosztálya például úgy döntött, hogy nem emelnek fazon-árakat. A „szabad áras” szakmákban is érvényesül az a törekvés, hogy irányárakkal dolgozhassanak, mert ez egyszerűsíti a kisiparos dolgát, hiszen nem kell kalkulációt készítenie és a fogyasztók számára áttekinthetőbbé, ellenőrizhetőbbé teszi a díjszabást. A KIOSZ segítve ezt a törekvést, az év közepéig a legtöbb szakmában kidolgozza az irányárakat. Mit, mennyiért? Az irányárak fogyasztói árat jelentenek, amelytől eltérhet a kisiparos. Ha az eltérés felfelé történik, pontos kalkulációt kell készíteni, amelybe betekintési joga van a megrendelőnek. Az árak alakulására nagy hatással van a magánkisiparosok egymás közötti versenye a fogyasztók megnyeréséért, de közrejátszik olyan fontos tényező is, mint az adókulcsok változása. Január másodikától számos kisipari termék vált adómentessé. Adómentes például a mezőgazdasági gépek és alkatrészek, a fémszerkezetek (pl. nyílászárószerkezetek), háztartási villamosgépek és készülékek, közhasználatú fémtömegcikkek készítése. Nem kell adót fizetni például a redőnykészítésért, és adómentességet élveznek a gyermekbútorok is. Az adómentesség természetesen csökkentőleg hat az érintett termékek áraira. Mérsékli az árakat az egyes szolgáltató tevékenységet végző magánkisiparosok számára biztosított adókedvezmény is. Húsz százalékkal mérséklik azoknak a szolgáltatást nyújtó magánkisiparosoknak az adófizetési kötelezettségét, akik 5000 lélekszám- nál kisebb helységben tevékenykednek és 50 százalékkal azokét, akik 3000-néI kevesebb lakosú községekben működnek. Javítás másodállásban Évek óta nem tartottak olyan népes taggyűléseket a KlOSZ-szakosztályok, mint az új rendelet megjelenése óta. A felfokozott érdeklődés részint annak köszönhető, hogy kedvezőnek találják a magánkisiparosok a rendeletet, s ebből következik a másik ok: érdekeltebbé váltak a szolgáltatásokban. A taggyűlések refrénje: nem emelik az árakat, ezzel szemben növelik szolgáltatásaik körét. Máris felfigyeltek a falusi lakosságnak arra az igényére, amely a lakóházak korszerűsítésére vonatkozik, s egyre többen jelentkeznek az apróbb munkák elvégzésére a meglévő magánkisiparosokon kívül j olyanok is, akik másodállásban kívánnak építőipari javító tevékenységet folytatni. Egy év alatt 26-tal, januárban néggyel szaporodott Baranyában az építőipari javító szakmában működő kisiparosok száma. A községi és járási tanácsok rendszerint segítik a lakosság szolgáltatása igényeit kielégíteni igyekvő törekvéseket. A siklósi járásban még tervet is dolgoztak ki erre. Fontos azonban, hogy a tanácsok reálisan mérlegeljék a szükségleteket és csak ott, olyan mértékben engedjenek teret a magánkisipari tevékenységnek, ahol és ahogy a lakosság szükségletei megkívánják. Harsányi Márta klismerés a Gyógypedagógiai Intézetnek A II. kér. Tanács VB. ifjúság- és gyermekvédelmi albizottsága tegnap délután meglátogatta a Gyógypedagógiai intézetet, hogy megismerkedjék az ott elhelyezett, állami gondozásban lévő gyermekek helyzetével. Az épület megtekintése után Sipos Miklós, a Gyermekideggondozó munkatársa az értelmi fogyatékos gyermekek nevelhetőségéről tartott előadást, dr. Fekete Béla igazgató pedig az intézet körülményeiről tájékoztatta az albizottság tagjait. Az albizottság az intézetben tartotta meg soros ülését is. Elfogadták az 1968. évi munkatervet, és jegyző- könyvi elismerésüket fejezték ki az intézet igazgatójának és valamennyi dolgozójának a rendért, tisztaságért és az ott folyó türelmes, áldozatkész munkáért. Szerda délelőtt 11 órára a vasutas újítók tanácskozását hirdette a műszaki propaganda hónap programja. „Köszöntjük az újító-tanácskozás résztvevőit!” — olvashatta a megjelent mint egy ötven vasutas újító a Pécsi Vasútigazgatóság tanácstermében elhelyezett dekoratív feliratot. A tanácskozást érdekes előadás vezette be. Kaposvári Béla, a MÁV Vezér- igazgatóság 1. szakosztályának újítási főelőadója ismer tette a vasút újítómozgalmának helyzetét és feladatait. Hangsúlyozta, hogy az új mechanizmusban sem csökkent az újító mozgalom jelentősége. Ezt mutatják többek között a vasút idei újítási feladattervei, melyek több száz megoldandó problémát tárnak az ötletes szakemberek elé. A vasút számára 48,1 millió forint megtakarítást eredményeztek a múlt évben bevezetett újítások és az újítók részére 2,2 millió forint díjat fizettek ki a 2215 alkalmazott újítás után. Tájékoztatójának nagyobbik részében Kaposvári Béla, a vasút készülő újítási szabályzatával foglalkozott. A szabályzat megnyugtatóan rendezi a „munkaköri kötelesség” sokat vitatott problémáját, megszünteti a „közreműködők” díjazását és az új mechanizmusnak megfelelő alapokra helyezi az újítási tapasztalatcserét. Az utóbbi azt jelenti, hogy az újítás átvételekor az átvevő vállalat megtéríti az átadónak az újításra fordított költségei jelentős részét. Az újítási díjviták megelőzését szolgálja, hogy az újítások többségét a megtakarítás arányában előre megállapított „skála” alapján kell majd díjazni. Ez részben megkönnyíti az egyszemélyi elbíráló helyzetét, másrészt megnyugtató az újító számára. Az eszmei alapon értékelhető javaslatokat a főnökségeken megalakítandó állandó bizottságok bírálják maid el. A készülő újítási szabályzat az újító költségeinek megtérítésére, például a mintadarab elkészítésére fordított időre meghatározott óradíjakat állapít meg. Hat nap jutalomszabadság illeti meg azokat a vasutas újítókat, akik a tárgyévben megvalósított javaslataikkal legalább 250 ezer forint megtakarítást érnek el. Mivel az újításoknak jelentős kihatásuk lehet a vasút nyereségére, valamennyi szolgálati helyen szükséges, hogy a vezetők az eddigieknél jobban igényeljék az újítók kezdeményezéseit. Miután elhangzott az érdekes tájékoztató, Váradi Ferenc, a Pécsi Vasútigazgatóság újítási előadója felkérte a megjelenteket, hogy tegyék meg hozzászólásaikat, mondják el problémáikat. Meg is tette ezt az első felszólaló, a Dunaújvárosi Fűtőház egyik újítója. Elpanaszolta, hogy több bevált újítását elutasították anélkül, hogy ennek okát megfelelően indokolták volna. Ekkor felállt az elnöklő újítási előadó és kérte a tanácskozás résztvevőit, „Ne tartsunk panasznapot”. Javaslatát — lehet, hogy nem szívesen — megszívlelték az újítók és egy kérdés, majd az arra adott válasz után véget is ért a „tanácskozás”. Igen, csak így, idézőjelben írhatjuk le most már ezt a szót, mivel tájékoztató, bár nagyon tartalmas tájékoztató lett a vasutas újítók szerdai „tanácskozásából”. Lehet, hogy az újítási előadónak volt igaza: kár „rágódni” a problémákon, hiszen attól, hogy beszélnek róluk, még nem oldódnak meg. De könnyen lehet, hogy nem volt igaza. Lehet, hogy az újítók többsége tartogatott a tarsolyában néhány hasznos észrevételt, javaslatot, vagy egyszerűen csak szeretett volna élni a lehetőségekkel, hogy végre illetékes helyen „kipakolhatja” sérelmeit... Ki tudná ezt most, utólag- eldönteni? Mindenesetre tény, hogy a Pécsi Vasútigazgatóság területén nem a legjobban áll az újító mozgalom, s a helyzet feltárásához talán segített volna egy kiadós „panasznap”. L. J. p1 estékes a keze, fekete 1 kesztyűt varrtak épp. Rövidujjú kék köpeny fehér gallérral, pirospettyes blúz — az országgyűlési képviselőnő „hétköznap” így fogad. Garai Istvánná szocialista brigádvezető munkahelye a Pécsi Kesztyűgyár, ahol két műszakban dolgozik. — Milyen kérésekkel keresik fel választói? — Elsősorban lakásproblémákkal. Van fogadóórám, hogy nyolcán jönnek és mindnyájan lakásproblémával. Az igaz, az I. kerületben rosszak a lakásviszonyok. A legtöbb kérés indokolt. Tudok olyan családról, akik egy 4x4 méteres szobában ötödmagukkal laknak, ugyanott főznek, ahol alszanak. S hogy ne menjek messzire, itt a Kesztyűgyárban van, aki 8—10 éve beadta az igényét. Egyik házaspárunk két gyerekkel 3 éve lakik albérletben. Havonta 500 forintot fizetnek. Sajnos, az igények sokszorosan meghaladják a lehetőségeket. Az I. kerületi Tanács vezetői is el vannak keseredve, hogy nem tudnak mindenkinek lakást adni. Ezt viszont nehéz megmagyarázni az embereknek, és még nehezebb a sürgősségi sorrend mérlegelése. Ha a tanácsnál nem sikerült, sokan úgy gondolják, a képviselőnek egy szavába kerül, és ... — Indokolatlan igényekkel is jönnek — mondja Garai Istvánná. — Fiatal házaspár az édesanyjával két szoba „A képviselőnőt keressük...“ összkomfortban lakik együtt, nézeteltérés támadt közöttük és eljöttek hozzám, külön akarnak menni. Ezt nem szorgalmazhatom. Nemrég idős néni jött panaszra. Szanálták a házát, s 6 éve hol az egyik, hol a másik rokonnál lakott, de most lakás kell neki. Deliét annakidején kapott kártérítést! Mondtam neki, javasolni fogom, hogy szociális otthonba kerüljön. Azt nem! Egyedül akar élni. Lakásproblémákon kívül tér mészetesen más ügyekben is kérik a segítségét. A Felső- piricsizma dűlőiek azzal keresték fel, hogy felszólítást kaptak, egy hónapon belül hagyják el lakásukat. Kisajátítják, a terület bányaművelésre alkalmas. Kilenc családot érint. Képviselőtársa segítségével levélben kereste meg a Mecseki Szénbányák igazgatóját. Megjött a válasz: vállalati érdekből sürgős lenne, mégis, a határidőt áprilisig kitolják. Előfordul, hogy a dolgozók üzemi, termelési problémájukkal keresik fel. Megkérték már: Garai elvtársnő, tessék segíteni nekünk, nem látnak el rendesen anyaggal. Vagy: elvették a pótszabadságunkat. Szülők keresik. Sűrűn ad tanácsot a pályaválasztásban, segít az elhelyezkedésben. — Közérdekű problémákkal nem keresik fel? — De igen, bár nem túl sokkal. Itt van például a kész tyűgyári bedolgozók gyermek- gondozási segély ügye. Vállalati és népgazdasági érdekből dolgoznak otthon, mégsem kaphatnak segélyt. Ezt a prob lémát maguk is megírták. A kérés jogos. Először levelet írtunk Pestre az illetékes szerveknek. Elutasító válasz jött. A múlt év végén felkerestük a SZOT főtitkárát, Gáspár Sándor elvtársat. Gáspár elvtárs kilátásba helyezte, mihelyst a megfelelő anyagi eszközök rendelkezésre állnak, a bedolgozók is megkaphatják a gyermekgondozási segélyt. Milyen időközökben van a képviselőnek fogadóórája, beszámolója, levélben megkeresik-e, vagy csak személyesen, milyen elfoglaltságot jelent a képviselői munka? Garai Istvánná a pécsi Il-es számú választókerületben negyedévenként, esetleg kétha- vonként tart fogadóórát. Tavaly március, azaz megválasztása óta különböző helyeken összesen hatszor tartott fogadóórát — egy-egy alkalommal átlagosan nyolc-tízen keresik fel — háromszor beszámolót, ebből kettőt a Kesztyűgyárban, esetenként több száz főnyi hallgatóság előtt. A keszty ügy áriak, problémáikkal a helyszínen találják meg képviselőjüket, itt nem is tartott még fogadóórát. Az sem ritka, hogy hazafelé összetalálkozik valakivel és az illető útközben mondja el baját. Keresik otthon is, s természetesen kap leveleket. — Egyszer lehivattak a portára. Az illető arra kért, valami válási és örökségi ügyről volt szó, intézzem el, hogy a bíró az ő javára döntsön. Hosszasan magyaráztam, ez a bíróságra tartozik. Ilyenek is vannak. A képviselőnő napi munkája mellett részt vesz az I. kerületi tanács ülésein, közvetíti a választók közérdekű kérdéseit — út, közvilágítás, egyebek — esetenként, mint legutóbb is, a képviselőcsoporttal vidékre utazik tapasztalatcserére, vagy éppen valamelyik szociális otthont keresi fel, virágot, ajándékot visz, elbeszélget az öregekkel. Legközelebb a tanácshoz hivatalos. A szövetkezeti és főbérleti lakások elosztását tárgyalják. Ezenkívül az Ország- gyűlési Iroda áttanulmányozásra rendszeresen küld anyagokat, közlönyöket. Közel sem soroltam fel Garai Istvánná valamennyi elfoglaltságát. De arról azért mégsem feledkezzünk meg, hogy mindezeken felül családanya is. Miklósvári Zoltán * i
