Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-20 / 67. szám

DunonfQti naptfl 1968. március 20. ♦ STOCKHOLM: Az áprilisban • katonai szolgálatból leszerelő minden harmadik svédnek azzal kell számolnia, hogy számára nem lehet azonnal munkaalkalmat te­remteni. Ezenkívül jelenleg 50 000 munkanélkülit tartanak nyilván. A munkanélküli svédek tío szá­zaléka 45 évnél idősebb. ♦ MOSZKVA: Alekszej Ko­szigin fogadta a hétfő óta Moszkvában tartózkodó oszt­rák külügyminisztert Kurt Waldheimet. Megbeszélést folytatott vele a szovjet— osztrák kapcsolatok fejleszté­sének kérdéséről és azokról a nemzetközi problémákról, amelyek mind a két felet érintik. A baráti légkörben lezajlott találkozón résztvett Gromiko külügyminiszter. + FOKVAROS: Blaiberg, a vl- lág első életbenmaradt szívátül- tetéses betege telefonon felhívta Haupt asszonyt, annak a férfinak az özvegyét, akinek szívét testé­be átültették. Blaiberg kérte, hogy mielőbb találkozhasson az özveggyel. ♦ GUATEMALA CITY: A guatemalai nemzetgyűlés úgy döntött, hogy ostromállapotot rendel el és megszigorítja a már amúgy is érvényben levő rendkívüli állapot intézkedé­seit. Erre a döntésre a guate­malai érsek ismeretlen tette­sek által történt elrablása adott okot. 4 SAO PAULO: Két bomba robbant az amerikai konzulátus épületének első emeletén. A rend­őrség három diákot letartóztatott. Részleteket nem közöltek.-9- KAIRÓ: Jusszof El Szo­bai, az Afro-Ázsiai Szolidari­tási Szervezet főtitkára hétfőn értesítést kapott az algériai kormánytól, hogy az hozzá­járul a szervezet konferenciá­jának algiri megtartásához. A főtitkár sajtóértekezleten kö­zölte: az 5. afro-ázsiai szo­lidaritási értekezletet április elsejére összehívták Algírba. 4- MOSZKVA: „A világ vádol” — címmel angol, orosz és francia nyelven az Egyesült Államok vi­etnami agresszióját leleplező könyvet adott ki a Novosztyl hír­ügynökség. ♦ NEW YORK: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfői ülé­sén egyhangú határozattal el­fogadta U Thant főtitkár ja­vaslatát, amelynek értelmé­ben a Cipruson állomásozó vi­lágszervezeti haderők március 26-án lejáró megbízatását to­vábbi három hónappal meg­hosszabbítják. 4- BUKAREST: Az angolai népi felszabadító mozgalom küldöttsége Agostinho Neto elnök vezetésé­vel hétfőn a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására Bukarestbe érkezett. ♦ JERUZSÁLEM: Gumiár Jarring, az ENSZ főtitkárának közel-keleti személyes megbí­zottja hétfőn Abba Eban iz­raeli külügyminiszterrel tár­gyalt Jeruzsálemben. Beava­tott körökben úgy tudják, hogy Jarringnak nem sikerült közelhozni egymáshoz Jordá­nia és Izrael álláspontját a közvetlen tárgyalások kérdé­sében. 4 ÜJ DELHI: Huszonnégyen meghaltak és heten megsebesül­tek az indiai Simla város köze­lében, amikor egy utasokat szál­lító tehergépkocsi az árokba for­dult. ♦ TEL AVÍV: Az izraeli hadsereg szóvivőjének jelen­tése szerint Eilat mellett hét­főn egy autóbusz arab ellen­állók aknájára szaladt. Két személy meghalt, 28 megsebe­sült. 4 TUNISZ: A múlt hét végén kitört egyetemi forrongások hét­főn folytatódtak Tuniszban. A diáktüntetés oka, bogy a ható­ságok egy diákot régebbi araeri­ka- és angolellenes tüntetéseken való részvétel miatt 20 évi kény­szermunkára ítélt. Á JOHANNESBURG:,A Dél- Al'nkai Köztársaság északi ré­szében lévő Vendalandban! rendkívül gazdag réz-lelőhely- j re bukkantak, amely a becs­lések szerint idővel ugyan- j olyan fontos lehet, mint a j zambiai rézbányák. 4 TOKIO: A Minő Motor Com- j pan> nevű japán autógyár vezér- igazgatója rövidesen Lengyelor­szágba utazik, hegy egy autógyár szállításáról tárgyaljon. Lengyel- ország érdeklődést mutat egy 50 millió dollár költséggel épülő, te­herautókat és autóbuszokat elő­állító gyár Japánból történő vá­sárlása iránt. íj kormány Egyiptomban Kairó: Nasszer elnök kedden délelőtt folytatta tár­gyalásait hat további miniszterjelölttel: hétfőn a késő éjszakai órákig sorra tanácskozott 8 jelölttel. A kormány­nak eszerint legalább 14 új tagja lesz. A keddi lapok is­mertetik a hétfőn kijelölt 8 új miniszter életrajzát. Dr. El-Szajed Mahmud Gaballah tervezésügyi. Ali Zein Abi­din közlekedésügyi, dr. Mohamed Helmi Muraad közok­tatásügyi, dr. Mohamed Hegazi pénzügyi-, Mohamed Tuaad Szirri igazságügyi-. Ibrahim Zaki Kinaui öntözés­ügyi-. Mohamed Abdallah Mazrabad közellátási és Hasz- szaan Musztafa lakásügyi miniszter lesz. Az A1 Ahram szerint a kormány átalakítása után nagyarányú változásokra kerül sor a vezető posztokon az állami igazgatás egész területén. Harcok Rhodesiában Szakadás a szélsöjobbuldali frontban Hetven ország aranya 110 szobában A dollár trónfosztása Salisbury—New York: A Rhodesiába behatoló szabadságharcos egységeknek Zambia fővárosában, Lusa- kában közzétett jelentése sze­rint harcok folynak a Salis­bury be vezető főút mentén, Makuti helység mellett, amely 290 kilométerre fekszik Rho­desia fővárosától. E jelenté­sek szerint a szabadsághar­cosok hét rhodesiai fehér ka­tonát öltek meg és hármat megsebesítettek A szabadság- harcosok vesztesége három halott. A harcok tovább foly­nak. A Salisburyben kiadott hadijelentés arról számol be, hogy a fehértelepes kormány harci repülőgépeket is beve­tett a szabadságharcosok el­len. A kormányjelentés azt állítja, hogy 11 szabadság- harcost öltek meg. Az UPI jelentése szerint Nagy-Britannia ENSZ képvi­selője nem hajlandó elfogad­ni az afrikai országok köve­telését, hogy fegyveres vagy gazdasági háborút viseljen a rhodesiai szakadár-kormány ellen. Elwyn Jones, Nagy-Britan­nia főügyésze egy országgyű­lési képviselő kérdésére vála­szolva kijelentette, hogy az angol törvények értelmében Ian Smith, a rhodesiai mi­niszterelnök gyilkosság vádjá­val perbevonható a legutób­bi rhodesiai kivégzések miatt. * Kettészakadt Ian Smith mi­niszterelnök uralmon lévő rhodesiai front pártja. Len Idensohn, a párt egyik elnö­ke kedden Salisburyben be­jelentette, hogy lemond tiszt­ségéről és megalakítja az el­Schuschnigg hűségnyilatkozata Hitlernek Az anschluss 30. évforduló­ján Ausztriában nagy feltű­nést keltett hír, hogy az ausztro-fasiszta rendszer utol­só kancellárja kétheti Gesta- po-fogság után felajánlotta szolgálatait a „führernek és a német ügynek”. Schuschnigg most különböző cáfoló nyilat­kozatokat adott. A Die Wélt­nek azt mondotta, sohasem írt levelet Hitlernek, a Bécsi Kuriernek pedig azt, hogy le­velébe hétoldottak egész sza­kaszokat. Bécsi rádióinterjú­jában a Tirolban éló expoli- tikus emlékezett rá, hogy an­nak idején engedélyt kért ke­gy ehni kérvény megírására. Ahogy a Spiegel legújabb száma közli, valótlan Schusch- niggnak az az állítása is, hogy most hallott először az okmányról, amely az SS titkos aktáival 1964-ben került elő egy csehországi tó mélyéről. Egy osztrák származású nyu­gatnémet újságíró, már egy évvel ezelőtt megküldte Schuschniggnak a Prágában őrzött dokumentum másola­tát. Az egykori osztrák kor­mányfő tavalyi válaszában gyakorlatilag nem vitatta az okmányban foglaltakat, ha­nem azzal védekezik, hogy a Gestapo nyomásának hatására cselekedett. mégis megszületik a pontos egyen érték: egy dollár egyenlő 0,888671 gramm arannyal. (Ez a sokat em­legetett 35 dolláros unciánkénti aranyár). Az Egyesült Államok vállalja, hogy olyan központi bankoknak, amelyekkel erre vo­natkozó megállapodás köti össze, a dollárért bármikor ezen a fix áron ad aranyat. A második világháború végén, 1944-ben kötik meg a híres Bret­ton Woods-i egyezményt, amely tulajdonképpen máig is az egész nyugati pénzrendszer alapja. A dollár, és immár csak mellette, másodhegedűsként a font, nem­zetközi tartalékvaluta lesz. Az amerikai valuta értékét és szere­pét senki sem vonja kétségbe a nyugati világban, sőt a közgaz­dászok új kifejezéssel élnek: „dol­láréhség’*. Nyugat-Eurőpa aranya az Egyesült Államok felé tart, a háború után elszegényedett és le­rombolt országok pedig ameri­kai pénzt pontosabban: amerikai árut kapnak. 1949-ben a Fort Knox-i erdőben őrzött amerikai aranytartalék eléri a csúcspont­ját, csaknem 25 milliárd dollár értékben (érdemes hozzávenni a legújabb jelentéseket: a tartalék éppen napjainkban apadt le 11 és fél milliárd dollárra). Mi hát akkor az az ok, amely ezt az egész irányzatot megvál­toztatja? A hidegháború éveiben az Egyesült Államok fokozza im­perialista, expanziós politikáját. A világ 49 országában létesítenek amerikai támaszpontokat, csak­nem kétmillió amerikai katona tartózkodik az ország határain kívül. Folynak a segélyek és a hitelek az ingatag rezsimeknek, hogy az amerikai politikai befo­lyás fennmaradhasson. Hiába az amerikai gazdasági erő, fellép a fizetési mérleg idült deficitje és állandóan növekszik. Az arany- tartalékok fogynak, a dollár hely- ze*e lassan meginog. (A helyzetet ugyanis bonyolítja, hogy a dollár nemcsak nemzetközi tartalékvalu­ta, hanem amerikai nemzeti fi­zetőeszköz is. Már pedig az Egye­sült Államokban erősödik az inflá ció. értéktelenedik a pénz. Az USA egyre rosszabbul sáfárkodik gazdasági és politikai erőivel...) A folyamatot nem lehet sem­mifajta tüneti kezeléssel megál­lítani. 1959-ben már „egyensúlyi állapot’* következik be, — aat Egyesült Államok rövid lejáratú fizetési kötelezettségeinek összege ekkor éppen annyi, mint arany- tartaléka. Ma a fizetési kötele­zettségek 240 százalékkal halad­ják ' meg az összezsugorodott aranymennyiséget. Az okok jól­ismertek: mindenekelőtt a viet­nami háború iszonyatos költségei, az amerikai politika és gazdaság többi tehertételei. Ez a háttere annak, hogy az elmúlt hetekben aranyláz kezdő­dött a nyugat-európai tőzsdéken és nemesfém-piacokon. A dollár értékállandósága nél­külözhetetlen része az amerikai presztízsnek, s a helyzet kényes voltát az elnökválasztás közelsége is növeli. Washington először ha­gyományos módon igyekezett har­colni, különrepülőgépek szállítot­ták az aranyutánpótlást Európá­ba. Ez azonban „kivérzéssel” fe­nyegetett, össze kellett hívni a nyugati bankok „csúcsértekezle­tét” az amerikai fővárosba. Meg­született a kényszerdöntés a ket­tős aranyárról. Vagyis az arany- pool országai fenntartják az ed­digi árfolyamot, mig a; szabad- forgalomban kialakul majd egy másig, magasabb aranyár is. Az intézkedés némileg enyhített a lázon, de a betegség okát nem szüntette meg. Párizsban márt? siettek megjegyezni: olyan átme­neti intézkedésről van szó. amely úgy tesz, mintha megerősítené a dollárt, miközben leértékelését készíti elő. A valutakrízis mögött pedig ott a világ ítélete: „az amerikai politika leértékelése”. 67. Hajnalban az erőd elcsende­sedett. A nehéz nap után mélyén aludt mindenki. A katonák egy része súlyos alkoholmérgezéssel a kórházba került. A többiek fejfájással, sajgó tagokkal sora­koztak az ébresztőre. Finley né­hány rövid mondatban közölte velük, hogy súlyos büntetés he­lyett egyszerűen részegeskedésnek tekintik, ami történt, és minden tizedik embert a bűnösök közül négy nap pelote-ra ítélnek. Ha legközelebb hasonló eset előfor­dul, a bűnösöket haditörvény­szék elé állítják. Némán hallgatták. A nap éb­redt, és a forróság szinte másod­percenként növekedett. Ezután- összeállították a cor- vée-t. Csupa megbízható ember: Galamb, Spoliansky és a többi­ek kerültek a szakaszba. Finley vezette őket, de Latouret is ment. A rabok már előző nap dél­utánja óta hiába nyitogatták a vízcsapot. Nem kaptak inni. Az éjszaka még tűrhetően telt, de reggel az izzó melegben már na­gyon legyengültek a szomjúság­tól, szédülten, kimerültén ültek a fojtó dzsungelben, több mint kétszáz emberi váz ... Látták a corvée-t érkezni. Lát­ták, hogy a tiszt ,.súlyba” vezé­nyeli a fegyvereket, és rájuk irá­nyulnak. Senki sem mozdult. Lö­vetni fog? Lehet... Most kiválik egy őrjárat a corvée-ból, és a tiszt vezetésével közeledik. Néhány rab nehézke­sen felemelkedik. Eszükbe sem jutott, hogy megtámadják a ma­roknyi csapatot. — Emberek! — mondta röviden Finley. — Azt izentem nektek tegnap, hogy ha visszatértek a táborotokba, senkit sem fogunk megbüntetni. Szavamnak állok. Kinyitjuk majd a csapot, kaptok eleséget, de ezentúl minden gya­nús esetben bejön ide egy őr­járat. £s aki nem viselkedik fe­gyelmezetten, azt főbe lőjük. Rendes helyőrség lesz Aut-Tau- firtból. Holnap elkezdjük a ba­rakkokat építeni, kaptok kórhá­zat, orvost, és rendet csinálunk. Harminc perc múlva megnyit­ják a vízcsapot. Egyetlenegy ka­tonát hagyok itt És olyan sor­rendben isztok, ahogy ő vezényli. Ha ennek a katonának valami baja lesz, akkor megtizedeltének benneteket. Rompez! Az őrjárat továbbment az erdő belseje felé. A rabok szótlanul ténferegtek. Egyszer csak a víz­csapnál álló katona, Rikov, azt mondta: — Folyik már a víz. Vigyázz! Egyes sorba sorakozni, és min­denki hozza a poharát! A rabok sorba álltak, szép rendben Utak, és a magánya« posztnak sem esett semmi baja közöttük ... Az őrjárat pedig folytatta az útját az őserdőben egy elefánt­csapáson a pigmeusok tábora fe­lé. A törpe főnök személyesen sietett eléjük, azt hitte, a lázadók jönnek. Keservesen csalódott, mikor a katonák élén a tiszteket meglátta. A- bennszülöttek szó nélkül en­gedelmeskedtek. Nyolc katona hátramaradt és vigyázott rájuk. A főnököt pedig vasra verve ma­gukkal vitték. — Hogy hívnak? — kérdezte útközben Finley a reszkető törpe pigmeust. — Illomornak, uram... — fe­lelte a főnök... íves őrnagy lázas gyorsasággal folytatta a kihallgatásokat az ezredirodában. Rövid rádióérint­kezés után értesítették őket, hogy Timbuktuból egy csapat szpáhit vezényeltek ki a helyőrség meg­erősítésére, és az ügy valameny- nyí szereplőjét repülőgépen Orán- ba szállítják. Pencroft nem vallott semmit. Illomor, a törzsfő annál többet, és Galamb mindent, ami csak eszébe jutott. — Gondolkozz, fiam — biztat­ta íves —, minden csekélység fontos. — Igazán mindent elmondtam... Legfeljebb néhány pofont felej­tettem el, mert az ügyben rend­kívül sokat pofozkodtam ..; Ja igaz.. A mosókonyhában posz­ton álltam, és megtámadtak.., Ez bizonyára a Laporter mákvi­rág volt. De valaki rálőtt a sö­tétből, és nem sejtettem, hogy ez ki lehetett — Én voltam — mondta mo­solyogva az őrnagy. — Éppen aludtam, és maga aggódott a holmimért, de azért jól hallot­tam, amit mond. Sejtettem, hogy más is hallja. így azután előbb surrantam be a mosókonyhába, és láttam Hildebrandtot. mert ő volt az illető, nem Pencroft, amint odafeküdt a padlóra. Ide­jében léptem közbe, hogy segít­sek magán... Csak a cipőmet befestette a vörös minium, ezt ügyesen elcseréltem Spoliansky- val..; — A cipő! ő meg Troppauerrel cserélte el, és sántított... — Ezért akarták agyonlőni sze­gény Troppauert. Azt hitték, ma­ga az őrnagy, és ő a maga tár­sa. Most pedig egy fontos kihall­gatás ..: — A szomszéd szoba ajtajához lépett, és kivezette on­nan Madge Russelt. Rendes úti­ruhában volt, és mosolyogva nézte Galamb csodálkozását. — Hát maguk ... ismerősök ... — Csak itt ismerkedtem meg az őrnagy úrral — nevetett a leány. — Régen figyelt engem, és megtisztelt a bizalmával. — Elsőrangú segítőtársam lett Mademoiselle Russel. Az első em­ber, akit arra kértem, hogy le­gyen segítségemre. Mert nem bí­zom senkiben. Egy kissé Harrin- court, a maga érdekében is tör­tént. Finleynek altkor még nem akartam elárulni az inkognitó- mat, és valahogy segítenem kel­lett, hogy ne patkoljon el a negyven kilós pelote-tól. Erre használtuk fel a Mademoiselle néhai maszkját, Abu el Kebirt, a kávéfőzőt, aki megvesztegette Battistát, és így segíteni tudott magán. Hálás lehet ezért... — ö, még sokszor fogom le­róni — mondta lelkesen Galamb és a lány elpirult. (Folytatjuk) 1 1 lenzéki rhodasiai nemzeti pártot. Nyilatkozatából kitűnt, hogy még a fasiszta jellegű rhodesiai frontot sem tartja eléggé jobboldalinak és kilá­tásba helyezte, hogy megala­kítandó új pártja szélsőséges fajüldöző politikát kíván folytatni. Közben Rhodesia különbö­ző területein folytatódnak a harcok a Zanbiából vissza­tért hazafiak és a fehér te­lepesek csapatai között. A leghevesebb összecsapásokra a Zambia folyó mentén ke­rült sor. Hírek szerint a fe­hér telepesek oldalán a par­tizánellenes akciókban részt vesznek dél-afrikai rendőri egységek is. A súlyos válság jegyében kez­dődött meg a dollár történeténél tizenkilencedik évtizede. Az ame­rikai valuta amelye egyúttal i tőkés világ pénzrendsze ének alai jául tekintettek, az elerőtlenedéj jegyeit mutatja, s immár senk sem tagadhatja krónikus beteg­ségét. Az út, amely elveze: idáig, meg­lehetősen hosszú volt. A dollai 1787 végén vált az Egyesült Álla­mok hivatalos pénznemévé. Ko­moly szerepet azonban jó egy év­századig nem töltheted be a vi­lágpiacon. A XIX. század „sz'ár­ja’» a brit birodalom fénykorá­nak a viktoriánus időknek főni sterlingje volt. Csakis a tőkés világon belüli helyzet alaovetc változása veze(heteit el a valutái őrségváltásáig Az Egyesült Álla­mok már a huszadik század ele­jén az első helyet foglalta el a világ ipari termelésében, az addigi adósból hitelező lett, s különösen az első világháborút követően politikai súlya is megnövekedett. Szinte jelzi ezt a folyamatot, hogy a világ aranykészletének több mint egyharmada az Egye­sült Államokba vándorolt. így azután az 1920-as évek elején, a font mellé, felnyomul a dollár is. A végső előretörés az 1929-33- as nagy világválság éveiben kö­vetkezik be. Igaz, a nagy gazda­sági földrengés a dollárt is érinti, be kell zárni az amerikai banko­kat, amikor megindul a pénztu­lajdonosok aranyat követelő ro­hama. De 1934 elején a tőkés valuták közül mégis a dollárt tudták elsőnek stabilizálni, s pon­tosan meghatározzák az úgyne­vezett aranydeviza-standardot. Már ekkor sem egészen „régi” a dollár, korábbi aranytartalmát csaknem felére csökkentik. Am A New York-i szövetségi bank kincstárában őrzik a világ aranytartalékának több mint egynegyedét, mintegy 13.4 billió dollár értékben. Egy-egy aranyrúd 27—28 font, értéke 14 ezer dollár. Hetven ország aranykészletét 110 szobában őrzik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom