Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-19 / 66. szám
tV6S. március 19. |»unantmi nctoto Fokozódik a vízéhség Rohamosan növekszik a fogyasztás A vízzel gazdálkodnitakarékoskodni: társadalmi ügy őseink valamikor még ab-I vállalatokat — s késztetik ' is f Á magyar fotóművészet utánpótlása A pécsi országos kiállítás A I® €RíiyŐ CLÖTT ban a tudatban éltek, hogy a víz olyan természeti kincs, mely korlátlan mennyiségben áll rendelkezésünkre. Az események azonban azt bizonyítják, hogy egyre kevesebb lesz a vizünk. Rohamosan növekszik ugyanis a világ vízéhsé- ge, s e tendencia alól nem képez kivételt hazánk és szű- kebb pátriánk, a Dél-Dunán- túl sem ... Ez volt az egyik vezérlő gondolata annak az előadásnak, amelyet Kiss György, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője tartott a Technika Házában a műszaki hónap keretében. A Dél-Dunán- túl gazdasági fejlődését megalapozó vízügyi feladatok címmel. Az előadó utalt arra, hogy természetesen nem abszolút vízhiányt kell elképzelni. A rendelkezésünkre álló, hasznosítható vízkészleteknek ugyanis (Duna, Dráva, egyéb felszíni és felszín alatti vizek) ma még csak a 12 százalékát használjuk ki, s előreláthatóan még 1980-ban sem haladjuk meg a 30 százalékot. Ez azonban általános igazság. Attól, hogy az egyik helyen vízbőség van, még óriási vizinség lehet másutt Kiss György több számadatot sorolt fel a rohamosan növekvő vízéhség illusztrálására. Mint mondotta, évenként 8 százalékkal növekszik ma hazánk villamosenergia termelése, ezzel szemben 1970—1975. között évi 13 százalékkal nő majd az ország vízigénye. Az ország lakosságának 55 százaléka 1970 végén már közművesített lakásokban fog élni, * ez az arány 1985-ig mintegy 85 százalékra növekszik. Az öntözött területek nagysága egyes változatok szerint kétszeresére, más változatok szerint viszont háromszorosára növekszik Í985-ig. Súlyosbítja a problémákat, hogy a 140 legnagyobb déldunántúli üzem — tehát a fő vízfogyasztók — csaknem fele — két vízszegény városba, Pécsre és Kaposvárra települt S ha már az iparosításnál tartunk, nem árt megemlíteni, hogy — elsősorban az ipari üzemek szennyező hatása következtében — a felszíni vizek ma már csak 55 százaléka mondható természetes tisztaságúnak. E tények birtokában vonta le az előadó azt a következtetést, hogy a megfelelő minőségű, friss víz előállítása, illetve a kívánt helyre való juttatása egyre költségesebb és természetesen mind hatékonyabb koordinációt igényel. Tudományosan megalapozott vízkészlet gazdálkodást kell folytatnunk. A vízzel gazdálkodni és takarékoskodni nemcsak a vízügyi szolgálat feladata, hanem társadalmi ügy. lehetőleg a Duna és a Dráva mellé kell telepíteni az új ipari üzemeket s ha ez az elv nem tartható, akkor regionális vízellátó rendszereket kell létesíteni. Arra kell késztetni a a magasabb vízdíjak beveze- 5 tésével —, hogy takarékoskod- í janak a vízzel. Állandóan mé- ! rik a vizek tisztaságát, felde-i rítik a szennyeződések ' okait,) s ha azt tapasztalják, hogy egy ] vállalat gondatlanul jár el, < büntető szankciókkal kénysze-i rítik magatartása megváltoz-1 tatására. Kiss György elmondotta, ! hogy a szakemberek vélemé- < nye szerint előbb-utóbb ha- t laszthatatlanná válik Pécs, > illetve Kaposvár és környéke) számára egy új, idegen te-; rületről jövő vízvezeték megépítése. Mint közölte, az illetékes megyei, illetve pécsi vezetők hamarosan megvizsgálják, illetve megtárgyalják! majd a témát, s a Vízügyig Igazgatóság részletesen kifejti majd az álláspontját. Hírt adtunk róla: a Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola KISZ-szervczete idén is megrendezi a hagyományossá vált diák-fotokiállítást. Most már pontosabb tájékoztatást kaptunk a kiállításról. E szerint a védnöki tisztet a Magvar Fotóművészek Szövetsége látja el a Népművelési Intézettel együttesen. A képeket a következő szakértőkből álló zsűri értékeli: Bence Pál, Réti Pál és Tillai Ernő, mindhárman a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnökségének tagjai. A kiállításon bármilyen középiskolába járó fiatal részt- Vtíhet, iskolatípusra való tekintet nélkül, mégpedig személyenként négy kötetlen tárgyú, tizennyolcszor huszonnégy centiméteres nagyságú képpel. A kép hátoldalán a címen kívül fel kell tűntetni a szerző nevét, lakcímét, iskolájának és osztályának megnevezését. Mellékelni kell az iskolavezetés Igazolását arról, hogy a képeken feltüntetett tanuló az iskola diákja. Ennek hiánya ugyanis a fotókat kizárja az értékelésből. A sérülést kizáró módon csomagolt képeket március rj-ig kell eljuttatni a rendezőség címére: Pécs, Széchenyi tér II. számra. A nyilvános képbírálat március 31-én, az ünnepélyes megnyitás és a díjkiosztás pedig április 4-én lesz a Nagy Lajos Gimnáziumban. Az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is bizonyára nagy érdeklődés nyilvánul majd meg országszerte a világhírű magyar fotóművészek utánpótlásának seregszemléje iránt. Remélhetőleg a város többezer középiskolás diákja méltó számmal szerepel majd a kiállítók között és sikerül a legjobb összteljesítményt jutalmazó vándorserleget elhódítani a jelenleg védő budapesti Táncsics Gimnáziumtól. As rttOróház vendégel élményeiket mesélik. Foto: Erb János Elindult a templomtorony Előadás az alábányászott pécsi területek alappont-elmozdulásairól A pécsbányai templom 1901—1903 között épült Geodéziai pontjait 1915-ben — Pécs város első beltel ekfelmérése alkalmából — határozták meg. A második alappontmeghatározásra 1956-ban került sor, amikorls a templomtorony már 67 centiméterre volt eredeti helyétől... Ez az adat Fleck Alajos és Ben gém ó József, a Geodéziai Vállalat mérnökeinek tegnap elhangzott előadásából való, akik a műszaki propaganda hónap keretében „Az alábányászott területek alappontelmozdulásai” címmel Pécs város egyik legfontosabb geodéFrankel Leo hamvait hazaszállítják Hétfőn délelőtt a párizsi Pere Lachaise-temetőben exhumálták Frankel Leónak, a Párizsi Kommün egykori munkaügyi miniszterének, a magyarországi munkásmozgalmak egyik megalapítójának holttestét Az exhumálásnál megjelentek a párizsi városi tanács képviselői, valamint Valkó Márton hazánk párizsi nagykövete. í’rankel Leó maradványait elhamvasztás után hazaszállítják Budapestre és a magyar munkásmozgalom riagy halottai között helyezik örök nyugovóra. Frankel Leó síremléke a párizsi Pere Lachst se-temetőben eddigi helyén továbbra is megmarad. A Párizsi Kommün 97. évfordulója alkalmából a Pravda párizsi tudósítója cikkében idézi azt a nyilatkozatot, amelyet ebből az alkalomból kapott Raymond Guyot-tól a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjától. Guyot megállapítja, hogy a Párizsi Kommün Franciaország történelmének legdicsőségesebb napjai közé tartozik. A Párizsi Kommün mélyen rányomta bélyegét a francia munkásmozgalom további fejlődésére. Ennek jegyében harcolt a Francia Kommunista Párt, hogy teljesítse a haza iránti nemzeti kötelességét és a világ munkásmozgalma iránti nemzetközi kötelességét. A továbbiakbán hangsúlyozta, hogy a mozgalom egysége döntő jelentőségű, ezért örvendetes. a budapesti konzultatív találkozó sikere. ziai problémájáról tartottak ismertetőt A földmérési szervek először 1952-ben regisztrálták az alábányászott területek felszín- süllyedését Ezt megelőzően — a szögellentmondások jelentkezésekor —, először a régi alappontok pontatlanságára gyanakodtak, s ezért az illetékes szervek elrendelték Pécs város 334 négyzetkilométernyi területének újraháromszögelé- sét Az új hálózat süllyedési teknőbe eső része már a felmérés során deformálódott s így 1966-ban ismét megkezdték az elmozdult pontok meghatározását E többrendbeli pontmeghatározások alapján sikerült megszerkeszteni a mozgásban lévő süllyedési teknő vízszintes elmozdulási vektorait, s igy ma már a veszélyeztetett zónában lévő épületek biztonsági állapotára is következtetni lehet A maximális süllyedés a Puskin kultúrház környékén tapasztalható, mely négy év alatt mintegy 70 centiméterrel került lejjebb eredeti helyéről. A mozgások vizsgálata most már az egész város területén folyamatos, s a mérési adatok alapján felállított mozgásegyenletekből teljes bizonyossággal ki lehet számítani, hogy egy szénmező lefejtése esetén mekkora süllyedés és milyen mérvű deformáció várható. Az így szerzett információk birtokában az építészek tehát már előre megtervezhetik az épületek különleges alapozási és építési módját — jelentősen csökkentve a mozgások okozta károsodást, s ezzel több tízmillió forintot takarítva meg a népgazdaságnak. Az út két végcélt 17 gyenruhás úttörök sor- fala között megyek fölfelé az Üttörőház lépcsőjén. A kislányok tétovázva méregetnek, végül úgy döntenek, hogy mégsem szólítanak meg. Kó- czián Erzsébet házlgazgató szobájában kiderül, a gyerekek a veteránokat várják, és engem egyelőre még nem soroltak közéjük ... A Tanácsköztársaság közelgő évfordulója alkalmából gyűltek össze a ház úttörő- tanácsának tagjai és a legkiválóbb szakköri tagok ezöh a vasárnap délelőttön. Kürtszó jelzi az ünnepség kezdetét, egy kislány Scsipacsov-verset szaval, az ÚttörÓház titkára elmondja ünnepi beszédét, majd megkoszorúzzák Szabó István, az Üttörőház névadójának szobrát. Ez az ünnepség hivatalos része. A belső teremben, móst már az asztalok mellett ülve egy lemezösszeállítást hallgatunk meg, amely a 19-es eseményeket eleveníti fel, aki ismeri a felhangzó dalokat, együtt énekel a lemezzel. Mahó Lajos munkásmozgalmi veterán és ftóhr Józsefné, Szabó István lánya, akik a pajtások meghívására eljöttek ide, elérzékenyülteti nézik a fehér inges-blúzos, piros nyak- kendős kis gyülekezetei, fülüknek jólesik a bizonytalan gyerekhangok kakofóniája. Aztán a gyerekek válnak hallgatóvá. Mahó Lajos bácsi mesél nekik emigrációbeli és itthoni életéről a Horfchy-rend- szer évei alatt, Róhr néni Szabó István alakját igyekszik felrajzolni előttük. A pajtások közbe-közbekéfdeznek, időnként nevetés harsan. Érdekes dolgokat tudnak mondani ezek az öregek; érdekes volt a életük. — Magyaróvár Jubilál. A* Idén ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Mosonmagyaróvári Agrár- tudományi Főiskola. A főiskolájára büszke város, s az ősi oktatási intézmény gazdag programot állított össze e nevezetes évfordulóra. A május 24—-25-étt megrendezésre kerülő ünnepségekre külföldi vendégeket Is várnáké \a hallgatás. A hallgatás adott esetben bűn, s ha ennek a hallgatásnak nem egy külső, kényszerítő oka van (esetleg a megfélemlíti*) vagy nem elsősorban az, hanem a közöny: a hallgatás a legsúlyosabb bűnök közé süllyed. A hazai közvéleményt megdöbbentette annakidején egy 64 éves idős ember tragikus halála, aki vasárnap sörért ment le az italboltba, és két hazai gengszter az ököl jogán megtámadta, összeverte- rugdalta, és az áldozat á kórházban belehalt a sérüléseibe. Senki nem szólt, nem lépett közbe. A Televízió és a Balázs Béla Stúdió közös dokumentumfilmje döbbenetes és fájdalmas erővel idézte fel a tragikus eseményt, felvonultatva a bűnösöket, a közönyöseket és a megfélemlített hallgatókat. A nézőben az az első perc döbbent csöndje után egymást érték a kérdések: Hogyan tarthatott két • gengszter rettegésben legalább harminc polgárt? Hogyan lehet any- nyira félni, hogy ez a félelem még az igazságot is megbénítja? Hol volt a közbiztonság, amely a kocsmából ugyan kitiltotta Benéé- ket, de nem ellenőrizte, hogy mit csinálnak a kocsmán kívül, s főleg nem akadályozta meg? Fájdalmas, haragos kérdések ezek. Szálkái Sándor író-rendező réális célratöréssel tette fel kérdéseit, és így közelítette meg a téma mögött rejlő társadalmi kérdéseket. A közöny veszélyesebb, mint gondolnánk. Egy korábbi Kék fény műsorban szerepelt egy ember, akinek a háza előtt éjszaka megöltek egy embert, s Ő még csak annyit sem tett, hogy a zajra felfigyelve legalább telefonált volna (a saját lakásából) a rendőrségnek. Több figyelmet kell szentelni a közönynek, ami irtott idegen testként megnyilvánul társadalmunkban. Ebből a szempontból is kitűnő figyelmeztető volt A hallgatás, mely megrendítő erővé! tárta a néző elé saját közönyét —- döntésre, állásfoglalásra. AZ ÍRNOKOK KÁLVÁRIÁJA Tulajdonképpen egy óriási téma volt az író (Ben- csik Imre) kezében, és hogy mivé fejlődhetett volna ez a téma, elég visszagondolni egy néhány év előtti olasz filmre, a Rovere tábornokra. Bizonyára sokan emlékeznek még. A kis ember hőssé válása mindig valami fanyar, utánozhatatlan magasztosulás, ami a lélek mélyén mindenkié tud lenni, mert a lélek mélyén mindenki hősséválásá- ról van szó, nem pedig a különleges hősök tetteiről. Ennyiben nagy lehetőség volt a hét városházi tisztviselő 1944-es története, de a történet megírása, motiválása, elmélyítése, megformálása — a nemes szándék ellenére — kevésbé sikerült. Most nem is elsősorban a részhibákra gondolok, mint a kissé modorosnak ható „stáció-felosztás”, vagy a drámaépítkezés nyilvánvaló egysíkúsága, az „elmondásos” bemutatkozások. különösen Nevelés és a főfoglár szinte naiv és hosszú prológja, melyek együttesen végülis azt a benyomást keltették az emberben, mintha egy dolgozatot párbeszédre bon- ! tottak volna — hanem az j egész tv-játék belső izzását, drámai erejét, jellemeinek természetes mozgását • hiányolom. Hiányoztak a lendületek, a drámai lökések, amelyek lázbahozzák a nézőt, amely a témát a maga különös, belső világában tárja fel. Nagy téma volt, középesen diszkrét megfogalmazásban. VILÁGIRODALMI MAGAZIN. Az emberi helytállás nem csupán bizonyos időszakokhoz, nem csupán rendkívüli eseményekhez van kötve, hanem az embernek nap mint nap, minden helyzetben keményen helyt kell állnia. Ezt a mélyen igaz és humánus gondolatot állította eszmei tengelyébe a Világirodalmi Magazin legújabb összeállítása. A központi gondolat köré csoportosított művek szerinti szerkesztés általában kitűnő — de egyben elég nehéz — megoldás. Ezt a feladatszerűséget éreztük a vasárnap esti műsorban, illetve ennek a nehézségei tűntek szembe. A kis miniatűrök elég széles skálát öleltek fel a felesége halálára spekuláló bürokratától Rozewicz idegenben magára maradt nénikéjéig, a gyilkosságig elgépesített Jacobsontól Urzidil különös hangulatú liftjelenetéig — mégis, az egymagukban érdekes művek, így együtt inkább meditativ jellegük révén váltak értékké a néző előtt. Nem annyira szórakoztattak, mint inkább elgondolkoztattak. Az elgon- dolkoztatás önmagában is értékes, de szórakoztatva meditálásra késztetni a nézőt: hát, ez volna az igazi. Egy szer-egy szer már sikerült a Világirodalmi Magazinnak. (T) Erős mezőny, magas színvonal a fodrászok házibajnokságán Rrós mezőny, magas színvonal és izgalom jellemezte a fodrász házibajnokságot, amelyet tegnap délután 3 órakor rendezett a Kossuth utca S* szám alatti 1-es számú Üzletben a Pécsi Fodrászipari Vállalat KISZ-szervezete. A kiváló szakmunkásokból álló zsűri előtt 14 női és 8 férfi fodrász versengett a vízhullám és az estélyi frizura készítésében, illetve az angol és a plasztikus (borotva) hajvágáe- ban. Különösen a nőknél szoros, fej-fej melletti küzdelem folyt; g a házibajnokságon meglepetésre előretörtek a fiatalok, olyanokat utasítva maguk mögé, akik már többszőr megjárták az országos versenyt, A zsűri este 7 órakor hirdetett eredményt. A férfiben az összetett eredmények alapján; L Hesz János (li-es számú üzlet). 2. Várhelyi Károly. 3. Kovács Imre. Mindketten az 1-es üzlet dolgozói. A nőiben; L Dózsa Andrásné. 2. dr. Túri Jánosné Visoczky Stozemari. 3. Dévai Andrásné. Mindhárman az 1-es üzlet dolgozói. Ök hatan indulnak májusban a budapesti országos bajnokságon. Az ifjúságiak közül a további helyezettek a dunaújvárosi ifjúsági versenyen való részvételre nyertek jogot, amelyet április 23-én rendeznek meg. Férfi fodrászok: Schreiner József és Hartmann Fe- rencné, az 1-es üzlet dolgozói. Női fodrászok: Románc Mi- hályné (l-es üzlet), Széli Ist- vánüé (3-as üzlet) éa Széles Ágota (4-es üzlet). A győztesek és helyezettek ezen kívül tárgyjutalomban és oklevélben részesültek. Kovács Béla igázgatő ugyanakkor bejelentette: a házibajnokság valamennyi résztvevője ingyen, á vállalat költségén elutazhat a dunaújvárosi ifjúsági vér- senyre. Az összetett női versenyben első ? helyezést elért Dózsa Andrásn.: modellje Marinov Czanka. < t
