Dunántúli Napló, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-19 / 66. szám
Dunonttui nat»l<S 3 IW8. március 19. Mit jelent a „bázis bérszínvonal44? Jövedelmezőség és anyagi érdekeltség Vállalatok várakozó állásponton — Bérfejlesztés miniszteri utasításra — Üzemi bérezés „önkiválasztó“ módszerrel KJ ne emlékezne üzemeinkben a kollektív szerződések pezsgő vitáira, különösen azokra, amelyek a részesedési alap felosztására vonatkoztak? — Az anyagi érdekeltség fontos, de — ismerjük el — nem elsődleges tényezője mégsem a nyereség- részesedés. Az alapvető a bér, amely a munkával párhuzamosan jelentkezik, amit hónapról hónapra hazavisznek az üzemek dolgozói. Igaz, hogy a kollektív szerződések elvileg állást foglaltak a bérezési formák, rendszerek kérdésében, de az is igaz, hogy konkrét válaszokat nem tudnak adni a dolgozóknak ■ bérek dolgában. Két hónap tapasztalatai — Mennyit keresek az új mechanizmusban? — Napjaink kérdése ez. Az általános válasz erre a kérdésre közismert: olyan béreket kell kialakítani, hogy az áremelkedések ugyancsak ismert arányai mellett is megvalósuljon az életszínvonal tervezett növekedése. Sőt, köztudott, hogy csak így alakulhat ki üzemeinkben az a munkalendület, amely a termelékenység gyors ütemű növekedését hozza magával. Ma még egyértelműen nehéz lenne válaszolni az imént felvetett kérdésre. Az tény, hogy megyénkben a bérből és fizetésből élő dolgozók bérjellegű jövedelme 1967-ben 6,5 százalékkal, 1968. első két hónapjában is öt százalékkal növekedett. A kollektív szerződések anyagi ösztönzésre vonatkozó részeit vizsgálva kitűnik, hogy tovább növekszik a teljesítménybérben foglalkoztatottak aránya, s csak helyeselhető, hogy a bérek elsősorban a gazdaságosabb, jövedelmezőbb munkát honorálják. A Pécsi Szerelőipari Vállalat például január 1-től az árbevételhez kapcsolódó bérhányados bérezést vezetett be, a Komlói Helyiipari Vállalatnál áttérnek a kibocsátott késztermék utáni brigádelszámolásos bérezésre, a [ MÉK kádárainál és karban- í tartóinál teljesítménybérezést I vezetnek be. Bár az időpont alkalmas lett volna rá, az üzemek első negyedévi termelési tanácskozásain még seholsem eshetett szó a konkrét bér- fejlesztési intézkedésekről. — Csak a bérszínvonal átlagos növelésének százalékát jelölték meg néhány olyan vállalatnál, ahol már az induláskor megfelelő tartalékokkal rendelkeztek. így már a kollektív szerződésben írta elő a Pannónia Sörgyár, a Baranya megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat és a Pécsi Dohánygyár az 1968. évi bérszínvonalának két százalékos, a TEMAFORG 1,2 százalékos növelését. A vállalatok többsége csalt a második félévre tervez mintegy két százalékos béremelést, de konkrét ígéretre csak a bázis bérszínvonal és éves tervük végleges ismeretében hajlandók. Addig várakozó állásponton vannak, melyet a még meglévő „bizonytalan- sági” tényezők indokolnak is. Bázis bérszínvonal A legfőbb bizonytalansági tényező, amire hivatkoznak is a vállalatok, a már említett „bázis bérszínvonal”. Mit jelent ez a gyakorlatban? Lényegében a múlt évben felhasznált bértömeg és a foglalkoztatott létszám hányadosát jelöli a „bázis bérszínvonal” elnevezése. De az alap képlet felállítása a 122/1967. számú MüM rendelet értelmében bonyolult probléma. A bértömeghez kell számítani például a prémiumokat, a kifizetett újítási dijakat az utóbbi három év átlagában', a tavaly elért' bérmegtakarítások 75 százalékát és még sok mindent. A „recept” egységes, de ahány konyha, annyiféle étel... Március végére történik meg a vállalatok által kidolgozott „bázis bérszínvonal” mutatók jóváhagyása. Ez lesz az alap, amire az új mechanizmus első évében a maximálisan négy százalékos bér- fejlesztés ráépíthető. Ennek túllépése — a rendelkezés szerint — a vezetőállású, I-es részesedési kategóriába sorolt dolgozók terhére történhet csaknem kizárólag. — így érthető, hogy a gazdasági vezetők sehol sem sietik el a bérfejlesztésre vonatkozó, később nehezen módosítható döntéseiket. Sok vállalat számára nagy gond, hogy megfelelő bázis bérszínvonalának kialakításé- ; hoz megkapja-e a kért kor-1 rekciót. Ezek az igények első- ; sorban a múlt évi béralaptúllépések következményei. Jelentős korrekciót kért például a Kesztyűgyár, a 12-es AKÖV, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, a Kenderfonó Vállalat pécsi gyáregysége és még sok más üzem. A Pécs Városi Tanácshoz tartozó 17 vállalat közül az Ingatlankezelő Vállalatnak van 345 ezer forintos korrekciós igénye. Halaszthatatlan problémák Néhány halaszthatatlan problémát már így is rendezni kellett több vállalatnál egyes munkakörökben foglalkoztatott segéd és szakmunkásaik megtartása céljából. A Mecseki Szénbányák földalatti dolgozóknál, a Ma- hácsi Vegyesipari Vállalat epeda részlegénél hajtott végre béremelést. Az idei év első két hónapjában több helyen — így Pécs állomás utazószemélyzeténél, a Komlói Helyiiiparí Vállalatnál és a Pécsi Ruhaipari Vállalatnál — nem sikerült tartani a kialakult bérszínvonalat. Egyes vállalatoknak — a Baranya megyei és a Pécsi Sütőipari Vállalatnak két százalékos a Mohácsi Selyemgyárnak három százalékos, a Megyei Tanácshoz tartozó községgazdálkodási vállalatoknak egy százalékos — költségként elszámolható bérfejlesztést engedélyezett a munkaügyi miniszter évek óta fennálló bérfeszültségek megoldására. A gyáregységek anyagi érdekeltségének fokozására több vállalatnál az üzemi bérezés „önkiválasztó” módszerét vezették be. Ennek lényege, hogy központilag csak átlagbért határoznak meg, a bérezés formáiban az üzemegység önállóan dönt. így adott bérkeretet komlói üzemének például a Földtani Kutató és Mélyfúró Vállalat. A Baranya megyei Tejipari Vállalat „leadta” üzemeinek az átlagbért és a prémium kereteket is. Lőrincz János Nyolcmillió palackot töltenek me g ebben az ívben borral az Állami Pincegazdaság Mecsekvidéki Pincészetének borpalackozójában. A hatvanezer hektoliter mennyis égü bort a vidéki pincékből szállítják a palackozóba, amíg nem készül el az új pincéjük. Képen: a beszállított bort szűrik a palackozás előtt, Hamarosan megkezdődik a földtörvény végrehajtása Harmincötezer kívülálló tulajdonos Sok a külföldi — Mindenkit értesítenek A baranyai tsz-ek olyan földeken gazdálkodnak, melyek 13 százaléka nem a tagok és nem is az állam, hanem olyan személyek tulajdonában van. akiket semmi kötelék nem fűz a termelő- szövetkezetekhez. Több mint 35 ezer személyről van szó, akiknek — a telekkönyvi kimutatás szerint — 57 460 hold van a nevükön. E 35 ezer ember 20 százaléka abban a községben él, ahol a földjét használják, újabb 20 százalék más faluban, a további 60 százalék pedig időközben Pécsre, Budapestre, Debx-ecenbe vagy éppen Miskolcra költözött. Igen sok a külföldi. Jellemző, hogy a Pécsi Járási Földhivatal mintegy 700 külföldi földtulajdonost tart nyilván a pécsi, illetve Pécs város területén — az összes kívülállók tie százalékát. Az említett emberek Amerikában, a két Németországban, Jugoszláviában, Franciaországban, Kanadában, Angliában — tehát a legkülönbözőbb országokban élnek. Már az említett felsorolásból is kiviláglik, milyen nagy jelentőségű az a tény, hogy rendezik ezt a helyzetet, s hozzáfognak az egységes termelőszövetkezeti föld- tulajdon kialakításához. Kezdetét veszi tehát az új földtörvény végrehajtása. A napokban ún. tsz-tulajdomt megállapító bizottságokat alakítanak a járásokban a járási földügyi előadók, a községi tanács, tsz, közeli állami gazdaság, illetve — ha szükséges — erdőgazdaság megbízottjának részvételével. A bizottságok április 1 és november 15 között — az előre meghatározott ütem szerint — minden egyes tsz-t, illetve falut végigjárnak és tisztázzák a tsz-ek által használt földek tulajdonviszonyait, illetve kimutatásokat készítenek azokról. A kimutatásokat 15 napra kifüggesztik a legközelebbi, területileg illetékes községi tanácson. Ez idő alatt minden- lei megteheti észrevételét A következő lépésben az ún. mentesítéseket bírálják majd. el. A tulajdonos ugyanis indokolt esetben mentesítést kérhet 1600 négyszögöl (ebből legfeljebb I 800 négyszögöl szőlő és kert) I területre, személyi földhasz-i nálat címén. A kérelmezők: — mint minden kívülálló, tehát az is, aki nem kér mentesítést — a jövő év első felében írásos értesítést kapnak a döntésről. Egyébként az egész föld mentesül a tsz-tulajdonba vétel alól, ha a tulajdonos belép valamelyik tsz-be. Előre látható azonban, hogy a tulajdonosok többsége megmarad jelenlegi foglalkozásában, illetve lakóhelyén. így tehát a kívülállók tulajdonában lévő földek zöme 1969 január elsejével a tsz-ek tulajdonába kerül. Az új földtörvény előírásainak megfelelően a tulajdonosok térítést kapnak a földjükért. A térítést 5 év alatt egyenlő részletekben fizetik ki. A térítés összege egyenlő a kataszteri tiszta jövedelem nyolcvanszorosával, amely a szőlő és gyümölcs esetében esetleg 400- szorosig emelkedhet. Az összeget a telekkönyvi tulajdonos kapja meg. Ha a telekkönyvi tulajdonos külföldön tartózkodik, vagy ismeretlen személy, akkor az összeget letétbe helyezik jjfz illetékes területi bírósáfon. A külföldieket egyébként a pénzintézeti központ által meghatározott devizagazdálkodásra vonatkozó szabályok szerint fogják kifizetni. A földtörvény végrehajtása rendkívül nagy megterhelést ró a földhivatalok dolgozóira. Dr. Csernus József, a Megyei Földhivatal vezetője ezért arra kérte a kívülálló földtulajdonosokat, hogy most lehetőleg ne terheljék a hivatalt egyéni panaszokkal, várják meg azt az időpontot, amikor az illetékes, tsz-tulajdont megállapító bizottság kiszáll abba a faluba, ahol a földjük van. Akkor mindent meg lehet beszélni. Több község kérte, hogy még az idén rendezzék az űrt zártkertek helyzetét is. Dr. Csernus József közölte, hogy ebben az évben a munkák összetorlódása miatt nincs erre lehetőség. A legelső és legfontosabb mégiscsak az, hogy a kívülállók problémáit rendezzék. II. U...A FÉRFI INTÉZMÉNYESEN ALÁTÁMASZTOTT HÖDlTÓ SZEREPE ÉS A SZEMÉRMESEN VÁRAKOZÓ LÄNY PASSZÍV ÁLLÁSFOGLALÁSA MA MÁR NEM ÉRVÉNYES...” (B. G. még nincs tizennyolc éves. Érettségi előtt áll. Az utolsó órája ina történelem volt, kapott egy ötöst, s ez láthatóan jókedvre derítette. Kedvenc tantárgya a magyar, a francia és a történelem. Négyesrendű tanuló. Ambíciói? Most nyújtotta be a felvételi kérelmét a Színház- és Film- művészeti Főiskolára. Prózai színész szeretne lenni. Az előzmény? Irodalmi színpad, színjátszás, reményteljes amatőrsikerek.) — Es ha nem veszik fel a főiskolára?. — Akkor megpróbálom a Tanárképzőn magyar és- történelem szakra. (Pontosan jött, s azzal a ké- születlenséggel, ahogy az ember egy ismeretlen tájakra vezető utazáshoz kezd. Nyúlánk, figyelmes, kamaszos. Tele van intellektuális érzékenységgel. Szép arca gyakran elmosolyodik. Ha azt írnám most, hogy a mosolygása időnként kissé színpadiasán hat, ezzel nemcsak megbántanám, de tévednék is — ez legfeljebb csak valami fura, kamaszos túlhangsúlyozás lehet. Talán az egyéniségé. Hangja többszínű, kellemes, egyik pillanatról a másikra tud csodálkozni s elkomorulni, vagy egy kis fanyarságot belevegyíteni. Nincs kizárva, hogy kitűnő színész lesz.) — Mi a véleménye, okvetlenül férjhez kell menni egy lánynak? — Nem. Egyáltalán neim. — Személy szerint szeretne férjhez menni? — Ha nem sikerül a színészpálya. Csalt akkor. És ha megfelelő partnert találok. — A Házasságban egy nő szempontjából összeegyeztethető-e a család, illetve a munka, a hivatás? — Más a helyzet egy színésznőnél. Én úgy képzelem el egy színésznő életét, hogy a családi élet túlságosan igénybevenné, elvonná a hivatástól. A sok szerep, a jellemek megformálása, ez óriási munkát jelent. Talán nem is mennék férjhez. Mai J — Más pályákon sem lehet összeegyeztetni a családot és a hivatást? — Bármilyen pályán összeegyeztethető, hiszen az élet értelmét a pálya és a család együttese adja meg. De színésznek lenni, s ugyanakkor jó családanyának is, ez nagyon nehéz. — Véleménye szerint a nő hátrányos helyzetbe kerül a házasságban a férjével szemben? — Az újabb törvények szerint a két fél egyenlő. Az életben ez nem ilyen egyszerű. A férfi, a családfő, ez alkati kérdés. A nő egészen más, nem is nagyon alkalmas a család vezetésére. — Ha nem tévedek, alkalmazkodó típusnak tartja magát. — Azt hiszem, igen, de a házasságban a férfinak is alkalmazkodnia kell, ezt ne hagyja ki a válaszomból. — Hány gyerek ideális egy mai házasságban? — Kettő. Vagy három. Ez az ideális. — Mi a véleménye a hozományról? — Elavult fogalom. A régi értelmezésben nem állja meg a helyét, ami természetesen nem azt jelenti, hogy minden nélkül kell összeházasodni. — Mit ért a „nem minden nélkül” alatt? — A fiúnak legyen végleges állása. Csak altkor házasodjon, ha anyagi lehetőségei megengedik. Ha a nő is dolgozik, akkor könnyebb. Az sem árt, ha a szülők, egy kicsit támogatják a fiatalokat. — önálló lakás nélkül lehet házasodni? — Attól függ, hogy milyenek a szülők. Ideiglenesen jó lehet — Fontos a szerelem a házasságban, vagy behelyettesíthető? — Ó, a szerelem. Az én elképzelésem szerint a szerelemre nagy szükség van a házasságban. Talán túlságosan a fellegekben járok, de a szerelem az, ami megszépíti az ember életét. Annak semmi értelme, hogy két ember csak úgy... (Elhallgat, s egy bizonytalanságában is kifejező mozdulat következik. Majd egy mosoly.) — Felsorolok magának öt férjtípust. Ezek közül melyik a legszimpatikusabb? Tehát: a pénzkereső? A szexuális értelemben vett partner? A lel- kilámaszt nyújtó? Az otthon- ülő? A közéleti? — Egy házasság két ember testi-lelki kiegészítése, legalábbis ez az ideális. így a második és a harmadik együttese a legszimpatikusabb. Az otthonülő? Nem, nem inkább a közéleti a szimpatikusabb. — A hűség a házastársak kötelességei közé tartozik? — Az ideális házasságban ez természetes. Gyakori jelenség, hogy megúnják egymást a felek, ekkor szükség- szerű a válás. Persze, az én házasságom ne tartozzon ezek közé. A hűség? Mondjuk, hogy kötelesség. A hűtlenség veszélyt jelent, főleg, ha gyerekek vannak. — Ha magát megcsalná az a személy, akit szeret, hogyan reagálna? — (Meglepődik, majd hosz- szasan töpreng.) Attól függ, hogyan csalna meg. Akkor válnék el, ha a férjem olyan társra talált, akivel új életet tud kezdeni. De nem válnék el, ha csak egy futó kalandról volna szó. Akkor csak jó kis leckét adnék neki. — Ez miből állna? — Hát, úgy tennék, mintha én is megcsalnám, hogy érezze csak, mit okozott nekem. — Mit csinálna, ha a férje egyszer megverné? — (Harciasán rámpíllant.) Adnék neki, azt hiszem.. (Elkomorodilc.) Utálom a brutális dolgokat — Leírtam ide néhány tulajdonságot, szám szerint tizennégyet, amelyekkel jó, ha egy ideális férj rendelkezik. Válassza ki a három legfontosabbat. — (Átfutja a „listát”, majd felsóhajt.) Jaj, nem lehetne negyediknek az okosságot? — De mi az első három? — A természetesség, a becsületesség és a kedvesség. — Érzése szerint jó feleség lesz magából? — Biztos. — Mi a véleménye a házasságról, mint intézményről. Elavult, nem avult? — A házasság két olyan ember szövetsége, akik minden tekintetben kiegészítik egymást. Ez a két ember házasságon kívül is szeretheti egymást, de a házasság már felelősséget jelent. — Nincs kifogása, ka kiírom a nevét a riportban? — Nincs. De kérdezhetnék valamit? — Hogyne. — Miért nem adta fel azt a kérdést, hogy mi a véleményem a mai. fiatalságról? ..« (Folytatása következik) Tlilery Árpád I 1 4
