Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-18 / 41. szám
napló 1968. FEBRUAR 18. 8 fxfnes tr a színgerjesztővel Philipsparódé Pesten A képernyőn mértani ábrák a szivárvány minden színében. A Philips-cég — mint már annyiszor —, most is viiágkqruli útra indította legújabb termékeit — köztük a színes televíziót — s a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület, valamint a Híradástechnikai Egyesület vendégszeretetét élvezve valóságos műszerparádét szervezett Budapesten a Tudomány és Technika Házában. A szakemberek délelőtt tíz és este hat óra között szinte sorban állnak a nagynevű híradástechnikai és műszergyár legújabb termékei előtt Sokan úgy érkeznek, mint vevők, de számosán jönnek „felderítő” célzattal — a Philips-kiál- lítás ugyanis nagyszerű alkalom a hasonló profilú hazai gyárak informálódására is. A bemutatott készülékek sztárja kétségtelenül a színes televízió, s a színes adással kapcsolatos műszer- csoport. Ezek a berendezések egyaránt alkalmasak a fekete-fehér és színes műsorok minőségellenőrzésére, s ami külön erényük: az építőkocka-elv alapján több — egymástól függetlenül is funkcionáló — egységből állnak. A kiállításon felvonultatott műszerek zöme röntgen- és analitikai készülék, illetve sugárzásmérő. Valamennyi típus „törpe” kivitelben készült, s fő jellemzőjük a rendkívüli érzékenység. A kiállításon működés közben láthatók különböző sugárzásmárő műszerek, voltmérők, oszcilloszkópok és frekvenciagenerátorok, valamint a Philips-termékek között újnak számító vezetőképesség-mérő eszközök. A nagy üzleti érzékkel megrendezett bemutatót öt előadás színesítette, melyek közül kettőt színes műszaki filmekkel kísértek a Philips Európa-hírű konstruktőrei. A bemutató nagy sikerének minden bizonnyal ez a „min- denre-figyelés” a titka, nagyszerűen bizonyítja a gazdasági élet azon törvényét, hogy nem elég jó cikkeket gyártani — azokat megfelelő színvonalon kell árusítani is. Víz alatti szálló Anglia partjai mentén ebben az évben 24 méter mélységben állandó víz alatti laboratóriumot szándékoznak létesíteni. Az oceanológusok itt egy héten át, sőt még hosszabb ideig is dolgozhatnának. Tanulmányozni fogják a halak viselkedését és a víz alatti akusztika és optika kérdéseit. Arra számítanak, hogy a tudósok így néhány nap alatt több anyagot gyűjthetnek, mint búvárokként vagy béka-emberekként egy év platt. A víz alatti „szálló” 8 méter hosszú, 10 méter széles és 5 méter magas építmény lesz, amelyből zsilipen kOT-esztül lehet kijutni. Új kedvencünk: McLane őrnagy Fantázia és valóság Felépülhet-e az Orion űrhajó? Hadművelet tervek a tengerek ellen A nyugatnémet televízió 1966-ban mutatta be Theo Mezger Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai című filmjét. A siker a vártnál is nagyobb volt: a hétszer egyórás film kapcsán több levél érkezett a filmforgalmazási osztály címére, mint amennyit az év folyamán bemutatott ötvenegynéhány film nyomán összesen kaptak. A Magyar Televízió — Vas János szink- ronrendező feldolgozásában —, szombaton a sorozat negyedik részét sugározza, s a közvéleménykutató osztály adatai szerint eddig mindig „telt ház” volt a képernyők előtt Sok száz levél is érkezett, melyekben azt kérdezik a nézők: a szimpatikus McLane őrnagy izgalmas kalandjaiból mi a fantázia műve, s mi az, ami néhány évtized vagy évszázad múlva valóság lehet? Mágneses csapda Érdi-Krausz György mérnök, a MTESZ központi asztronautikai szakosztályának vezetőségi tagja, a kozmikus geodéziával foglalkozó munkabizottság vezetője, egy cseppet sem lepődött meg, amikor felkerestük a kérdéssel, az elmúlt napokban ugyanis már több tucat hasonló jellegű telefonhívást kapott. Mi hát az Orion űrhajó kalandjairól a világürkutatás- sal foglalkozó szakember véleménye? — Elöljáróban a legfonto- sahbat: nem tudományos filmről van szó, tehát ennek megfelelően kell nézni. Ha nem így tenném, bosszankodhatnék. A film műsorra tűzésének mégis örülök, mert egyrészt felkeltette az emberek asztronautikai érdeklődését, másrészt — minden túlzás ellenére — sok vonatkozásban amolyan prognózis-féle — jövőnkkel kapcsolatban. — Mi az, amiben pontos képet ad a film az elkövetkezendő évezredről? — Ez a tengeralatti élet. Mint ismeretes, most 3 milliárd ember él a Földön, 2OJ0- ben 6 milliárdan leszünk. Nem nehéz kiszámítani, hova vezet ez ezer év távlatában. Mégis azt mondom: a kulturált emberi élet minden feltételét meg lehet teremteni, ha meg tudjuk hódítani a tengert. Két eshetőség van: vagy csökkentjük 150—200 méterrel a víz szintjét, s akkor lakhatóvá válnak a mélytengerek felé hajló platók, vagy lemerészkedünk a víz alá. A jelek szerint az utóbbi látszik könnyebbnek. A kezdeti eredmények biztatóak, én szentül hiszem, hogy né hány száz év múlva városo! lesznek a víz alatt. — A filmben az űrhajóka is a víz alól indítják ... — Ez is logikus: a vízala test „könnyebb”, tehát kevesebb energia kell a felem« léséhez. — McLane űrhajóját mag neses tér védi a sugárzástó.1 Lehetséges ez? — Csak ez lehetséges. Az ólomfal ma szükséges rossz, tulajdonképpen a továbbiépé' gátja. A világűrbe merészkedő embert csak mágneses sugárcsapdák védhetik meg — mint ahogy a jó öreg Földet is az védi a kozmikus sugárzással szemben. Sugárpisztoly Van a filmben néhány érdekes fegyver, híradóeszköz is. Ezekről Nagy István György gépészmérnöktől, a Hadtudományi Szemle főszerkesztőjétől kértünk véleményt, aki egyébként szintén tagja az asztronautikai szakosztálynak. — A filmben nem hangzik el ez a szó: lézer, de minden bizonnyal erről van szó. Ezek a nagysűrűségű fénykötegek valóban alkalmasak híradásra, illetve fegyverként való felhasználásra, s ha figyelembe veszem,' hogy már elkészültek a napfénnyel szivaty- tyúzott lézerberendezések első példányai, nyugodtan állíthatom: a jövő emberének nem lesznek energiagondjai. — Az Orion csatacirkáló főfegyvere az antianyagokkal működő ágyú ... — Ez, látja, képtelenség. Az antianyagnak az a fő jellemzője, hogy „normál” anyaggal találkozva kölcsönösen megsemmisítik egymást. A tárolás és szállítás gondjai egyelőre megoldhatatlannak látszanak. — Tegyük túl magunkat ezen. Feltételezzük, hogy a harmadik évezred embere megoldja. A Nova ismert módon való megsemmisítése így már reális lehetőség? — Mit mondjak? Az biztos, hogy a tudomány döbbenetes eredményeket ért el, s fejlődése egyre gyorsul, így aztán jósolni könnyelműség. Tehát csak annyit tudok mondani: jelenlegi ismereteink mellett antianyag „bombákkal” csak velük egyenlő nagyságú tömegeket lehet megsemmisíteni. McLane-nak tehát egy egész Super Novát kellett volna magával vinnie — anti- anyagból... McLane őrnaggyal együtt vált közös ismerősünkké Szűcs József egykori pilóta, a Repülés című lap műszaki szakértője, a Szinkron Filmstúdió űr-specialistája. A vetítéseket megelőzően három perces kiselőadásokban igyekszik különválasztani a fantáziát és a valóságot — nemes, ismeretterjesztő missziót teljesítve. Ö így nyilakozott: — Tulajdonképpen az „Orion” is csak egy krími, de talán szerencsésebb körítéssel, mint amit eddig megszoktunk. Ezen gondolkodnak az emberek, esetleg utána is olvasnak a látottaknak. Tehát nem múlik el az élmény az adásidő végeztével. Ami a tudományosság kérdését illeti: nagyon sok benne a naivság. Csak egy példa: az űrhajó mágneses viharba kerül, az emberek dülöngélnek, a berendezés csörög... Ez kérem nem mágneses vihar, ez egyszerű szél... Ez csak a kezdet — Az én készülékemről egy alkalommal eltűnt a kép, csak hangot hallottam, mégis mindent magám előtt láttam ... — Nagyon örülök, hogy elmondhatom a szinkronról a véleményemét En, aki sokszor láttam és hallottam az eredetit, bátran állítom: a magyar hangok mindenben tökéletesek, s így, ahogy van, ez a film jobb, mint a német változat. A színészek lelkesedésére egyébként mi sem jellemzőbb, mint hogy minden felvétel utón minden este megvárták, míg összeáll egy-egy rész, s utána beültek a vetítésre, hogy újraélvezzék McLane irigylésre méltó kalandjait. Ez a mostani sorozat egyébként csak a kezdet: a Magyar Televízió rövidesen újabb űrtörténetekkel jelentkezik. Az Oriont a Vénusz mesterei című film követi — mely nemcsak hasonlóan izgalmas, de nagyon sok vonatkozásban tudományos értékű alkotás is. Békés Sándor A mexikói futball-stadion eredmény jelző táblája. O Villanyóra mutatja a mérkőzés Idejét. @ A mérkőzés állása. 0 A félidő. O A csapatok neve. Győzött: a VBKM Májusban Mexikóban is felszerelik a magyar eredményhirdetőket Grenoble-ban — a jég- és sípályák világsztárjai mellett — a magyar ipar által gyártott eredményjelző automa- tikák aratták a legnagyobb sikert A francia lapok már a versenyeket megelőzően is jelentős teret szenteltek az olimpia zavartalan és gyors bonyolítása szempontjából oly fontos berendezéseknek, ezekben a napokban azonban a világ-sportlapok első oldalaira is felkerült a VBKM négy betűje. Az előzmények 1953-ra nyúlnak vissza. A Villamos Előszerelő Vállalat — az azóta létrehozott Villamos Berendezés és Készülék Művek 10. számú gyára —, ekkor iktatta termékei sorába a különböző eredményjelző berendezéseket Az elmúlt években számos afrikai és ázsiai országba szállítottak korszerű eredményjelzőket, s miután a fejlesztés párhuzamosan haladt a gyártással, a VBKM fokozatosan beérte nagynevű versenytársait. A téli olimpia színhelyének kijelölése után a franciák szállítási ajánlatokat kértek a legtekintélyesebb cégektől — köztük az immár méltó partnernek számító magyar gyártól is. A válasz mindenkit meglepett. ATOMLÁMPA ? Helmut Danzer német s mérnök érdekes találmá- ; nya a nemrég bemutatott j úgynevezett atomlámpa, ) amely hat évig tartó kuta- j tómunka számos megfon- { tolás, változtatás után > most már véglegesnek te< kinthető. Az atomlámpa > veszélytelen — Danzer vé- ? leménye szerint —, és 12— s 20 évig üzemképes. A tö> résbiztos ólomüveggolyó < belsejében az atommáglya S világító hulladékdarabkái ) állandó fényt biztosítanak, s s a hulladékdarabkák életI- képességétől függ a lámpa üzemképessége. Karbantartásra nincs szükség, és a feltaláló szerint különösen utcák, repülőterek és más olyan területek megvilágítására alkalmas. A magyar vállalat a legrövidebb határidőre, a legolcsóbban vállalta a berendezések leszállítását A siker titkát három pontban lehet összefoglalni. 1, A folyamatos fejlesztés érdekében speciális tervező osztályt hoztak létre; 2. a berendezésekbe a legkorszerűbb svájci, illetve amerikai gyártmányú időmérő és számláló egységeket építették be, s végül: 3. a magyar villamos- és híradás- technikai ipar nemzetközileg is elismert szakembergárdájára támaszkodva végezték munkájukat A grenoblei siker után most újabb, minden eddiginél nagyobb próbatétel előtt áll a gyár: májusban megkezdik a mexikói olimpia eredményjelző rendszereinek szerelését. A megbízatások kézhezvétele után az ÉVI- TER-vel (Szerelőipari Tervező Vállalat) együttműködve alakították ki a tengerentúlra szállítandó berendezéseket. Összesen 53 •— négy nagy és 49 kisebb —, eredményjelző egységet készítettek. A nagy táblák Xochi- milco-ban, az olimpiai stadionban, az uszodában, illetve kerékpár-stadionban kerülnek felállításra, a „kicsik” pedig aktatáska nagyságú, hordozható vezérlőművel mobilizálva működnek. Néhány példa, hogy mi mindent tudnak az olimpiára „utazó” berendezések. Az uszodai egység egymilliomod másodperc pontossággal mutatja a beérkezési sorrendet Emellett azonban feltünteti az érvényben lévő világ- és olimpiai csúcsokat, valamint a versenyzők részidejét is. A berendezés lelke a svájci Omega-cég által készített Kvarcóra. „Mindentudók” a kisebb egységek is. A röp- labdázók eredményjelzője például a folyamatban lévő mérkőzés pillanatnyi eredménye mellett a lejátszott harmadok eredményeit is mutatja — sőt azt is feltünteti, melyik csapat adogat Pécs első számítógépe Huszonegymillió összeadás óránként —120000 jelet ad vissza másodpercenként Nagy teljesítményű elektronikus adatfeldolgozó berendezést kapott a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat pécsi telepe. A néhány acélszürke szekrényt amely a francia Bull General Electric cég 11,5 millió forint értékű elektronikus berendezését tartalmazza, egy 40 négyzetméter alapterületű, különleges gumipadlóval burkolt helyiségben helyezték el. Négy egységből áll az elektronikus adatfeldolgozó berendezés. Adatleolvasó egysége fotodiódás módszerrel „olvassa le” az adatokat óránként 36 ezer lyukkártyáról, de alkalmas elektromechanikus adatleolvasásra is. A „betáplált” adatokat a központi egység dolgozza fel, amelynek óránkénti teljesítménye 21,3 millió nyolcjegyű szám összeadása, kivonása. Más műveleteknél a bonyolultság növekedésének arányában csökken a teljesítmény, de a számítás „menetsebessége” mindig rendkívül gyors. A központi egységgel szorosan összefügg az úgynevezett „me- m.ória”-egység, amely mágneses lemezeken rögzíti az adatokat. Szükség esetén ezekből másodpercenként 120 000 jelet tud visszaadni. A berendezés negyedik egysége a „printer”, amely írásban adja meg a számítás eredményét Három számrendszerrel dolgozik a Gamma 115-ös elektronikus adatfeldolgozó. A közismert 10-es számrendszerrel történik az adatok betáplálása. Az így nyert adatokat 2-es, majd nyolcas számrendszerré alakítva dolgozzák fel az elektronikus berendezések, majd a „printer” újra a 10-es számrendszernek megfelelően adja az eredményeket. Dél-Dunántúl első elektronikus számítógépe univerzális berendezés. Lehetővé teszi, hogy az eddigi számításoknál — melyek főként az anyagkönyvelés, a különféle költségszámítások körébe tartoztak — magasabb szintű, tudományos feladatokat is elvégezzen a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat pécsi kirendeltsége. A berendezés üzembehelvezése február végére befejeződik.
