Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

1968. FEBRUAR 11. napló Új anyagok, új technológia A Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága jelenti Fejlesztik a panelüzemet Fiatalodnak a Lsz-ek Ezernégyszáz lakáshoz elegendő elemet fognaät előállítani — Megveszik a Czárt- Lőcsei—Ott-féle szabadalmat A megye harmadik legna­gyobb vállalata, létszámban is (négyezer fő), évi összterme- lési értékben is (530 millió forint) a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat A hatvanas évek legelején bein­dult panelüzem meggyorsította Pécsett az építkezést — tanú­sítja ezt az uránvárosi lakó­telep rohamos fejlődése. 1967- ben a felépült ezer lakásból 745 panelből készült, az idei program pedig már ezer pa­nel és 250 hagyományos mód­szerrel létesítendő lakást ír elő. De ennek a szép prog­ramnak záloga, a hatékony műszaki fejlesztés. Az erre Vonatkozó intézkedésekről nyi latkozott Nemeskéri László igazgató. — Már eddig is eredmé­nyesen foglalkoztunk a panel- rendszerű épületek - kivitele­zésével. Az üzem fejlesztése, következésképpen a panel­technológia fejlesztése is ma már időszerű, mert az új la­kások számát évről évre nö­velni kell. Szakembereink külföldi tapasztalatokat sze­reztek. amelyeket alkalmazni kívánunk az üzem bővítésé­nél. Húszmillió forintot szánunk a panelüzem fejlesz- • tésére. Ebből mintegy 6 mil­lió forintért építkezünk, 4 mil­liót pedig gépi berendezésre fordítunk ebben az évben. A fejlesztést jövőre folytatjuk és körülbelül 1970-re befejez­zük. Olyan technológiát kívá­nunk bevezetni, amely lehe­tővé teszi nemcsak a minőség javulását, hanem a nagyobb tömeggyártást is. Előzetes számításaink szerint a re­konstrukció befejeztével a pa­nelüzem 1970—71-ben már évi 1400 lakáshoz szükséges ele­met gyárt — Csupán lakásoknál alkal­mazzák a paneltechnológiát? — Nem. A múlt évben két termelőszövetkezet részére épí tettünk három panelistállót. Ez egyelőre kísérlet volt, de az eddigi tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy a százhat fé­rőhelyes épületek jól bevál­tak. Most az említett három panelistállónál további méré­seket végzünk, hőszigetelés, hőtárolás, páralecsapódás, szel lőzés megfigyelésére. A mé­rések eredményei alapján egy­ben előkészítjük az 1969-ben építendő panelistállók széria- gyártását is. — Hallottuk, hogy a válla­lat új burkolóanyag alkalma­zását tervezi. — Az úgynevezett vulkolór homlokzat-burkoló lapokról van szó. A Czárt—Lőcsi—Ott- féle vulkólórral a Zalaeger­szegi Cserépkályhagyár foly­tatott kísérleteket vállalatunk műszakfejlesztési főosztálya megbízásából. A kísérletek biztatóak. A próbagyártások­ból nyert anyag kifogástalan Különböző színben előállít­ható, lemosható homlokzat burkolása gyorsan lebonyolít­ható és maga az anyag is időtálló. — A burkolólapok előállí­tási költsége is kedvező? — Nem mondhatnám. Leg­alábbis egyelőre nem olcsó. Mindenesetre a vulkolór már említett előnyös tulajdonságai indokolták elhatározásunkat, miszerint a minisztériumtól 500 ezer forintért megvásá­roljuk a szabadalmat. A szer­ződéskötési tárgyalások folya­matban vannak. — A bitumenperlit előállí­tásával kapcsolatos gépi-kí­sérletek eredményesek-e? — A múlt évben több ezer köbméter bitumenperlitet gyár tottunk és alkalmaztunk a tető hőszigetelésénél. Annak ellenére, hogy ez az anyag kiváló tulajdonságokkal ren­delkezik, az előállításához szükséges gépek még nem tökéletesek. Ezért a meglévő gépcsoporton kisebb-nagyobb módosításokat hajtunk végre. Az eddigi tapasztalatok sze­rint jó úton haladunk, a gép­csoportot rövidesen megfelelő állapotba tudjuk hozni. — Sokat várunk a K. 4., E. 4.. és a D. 4., típusú épületek feszített födéméinek megoldá­sára vonatkozó kísérleteinktől is. A D. típusú épületeknél már alkalmaztuk a feszített födémeket és tekintélyes mennyiségű bentcmacélt taka­rítottunk meg. A legújabb pa­nel-típusoknál viszont eddig még nem építettünk be feszí­tett födémeket, következés­képpen a lágyvasfelhasználás tetemes mennyiséget tett ki. A feszített födémek kiterjesz­tése az említett típusokra te­hát komoly anyag, Illetve anyagi költség megtakarí­tást eredményez majd válla­latunknak. r. r. (Folytatás az l. oldalról) főként a zöldségfélék árai emelkedtek 10—12 százalék­kal. A lakosság 1967-ben ruhá­zati cikkekre 6,4 százalékkal költött többet, mint az előző esztendőben. A vegyesiparcik­kek forgalmának növekedése (13,5 százalék) ez évben is nagyobb volt, mint a többi árufőcsoporté, illetve az össz- forgalomé. Évek óta először fordul elő, hogy a tartós fo­gyasztási cikkek forgalma ki­sebb mértékben emelkedett (11 százalék), mint a vegyesipar­cikkek összforgalma. Nem volt kielégítő a lakosság ellátása néhány iparcikkből. így bú­tornál, építőanyagnál állandó hiányok mutatkoztak, de vál­tozatlanul sok a hiánycikk a vasáruk területén is. A lakosság lakásgondjain enyhített, hogy az év folya­mán 2681 lakás épült a me­gyében és Pécsett, több, mint 1960 óta bármikor. A közműhálózat továbbfej­lődött az év folyamán, de nem mindenütt a kívánt mérték­ben. Közel 4 ezer lakásba ve­zették be a villanyt, emellett több villamosenergia jut a háztartásoknak is. A háztartá­sok villamosenergia fogyasztá­sa az utóbbi négy évben át­lagosan évi 11 százalékkal emelkedett Növekedett Pé­csett az egy háztartásra jutó gázfogyasztás is. A falusi la­kosság gázellátását javította, hogy az elmúlt év elejétől sza­badon beszerezhetők a pro­pán-bután gázkészülékek, mellyel 24 ezer háztartás van már felszerelve. Pécs vízellátása mennyiségi­leg az elmúlt évben is kielé­gítő volt, bár továbbra is gondot jelent a növekvő víz- fogyasztás és a bekapcsolt új lakások vízigénye. Az erős vegyszerezés azonban a víz minőségét rontja, ami miatt a lakosság részéről sok a pa­nasz. Mohácson a közelmúlt­ban létesített új vízmű a la­kásoknak eddig 20 százalékát látja el vízzel. A községekben az ötéves tervidőszakra terve­zett 26 új vízműből eddig 14 elkészült és további 7 építését megkezdték. A lakások fűtési módja mind korszerűbbé válik, főleg Pécsett, ahol 1967-ben ezer­nél több lakást kötöttek be a távfűtési hálózatba és az év végén közel négyezer lakás kap már távfűtést. Egészségügy, kultúra A lakosság egészségi állapo­ta ez évben kedvezőtlenebb volt, mert naponta átlag 742 fővel többen voltak táppénzen és a táppénzen töltött napok száma 238 ezerrel volt több, mint az előző évben. Az üze­mi balesetek száma évről év­re örvendetesen csökkent. A lakosság egészségügyi ellátását javította, hogy az év folya­mán a kórházi és klinikai ágyak száma 229-cel nőtt 1967. év folyamán Pécsett és Komlón 40—40 férőhelyes bölcsőde létesült, a sásdi böl­csődét 10 férőhellyel bővítet­ték. Sem a fejlesztés, sem a gyermekgondozási segély rend­szerének bevezetése nem eny­hítette lényegesen az óvodák zsúfoltságát. Évről évre növekszik a szo­ciális otthoni elhelyezést igénylők száma. A szociális otthoni férőhelyek száma azonban nem elegendő, egye­dül Pécsett 150—220 főre te­hető azoknak a száma, akiket hely hiányában nem tudnak elhelyezni. Gondot jelent azoknak az Öregeknek az el­helyezése, akik betegségük miatt állandó ápolásra szo­rulnak e problémán valame­lyest enyhít a Pécsett épülő­félben lévő 60 férőhelyes be­tegotthon. Az általános iskolai oktatás feltételeinek megjavítása ér­dekében Pécsett egy, a megyé­ben pedig három új általános iskolát létesítettek. A jelenle­gi tanévben kedvezőbbek • tanítási feltételek: növekedett az osztálytermek és a tanerők száma, ugyanakkor 1,3 száza­lékkal kevesebb tanulóval kell foglalkozni. Az 1967/06. tanévben a kö­zépiskolákban 9364 fő tanulj 4 százalékkal kevesebb, mint az előző tanévben. Az év fo­lyamán elkészült Pécsett as újmecsekaljai gimnázium új épülete. Ebben a tanévben is újabb szakiskolák létesültek, a tanulók érdeklődésének megfelelően. 16 tanteremmel, 188 diákotthoni férőhellyel bő­vítették a Közép- és Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Techni­kumot 1967-ben Baranyában há­rom, Pécsett pedig egy óvoda létesült, ami 125-tel növelte a férőhelyek számát. Ennek ellenére is növekedett Pécsett az óvodák zsúfoltsága: 1966- ban 107 százalék, 1967-ben pe­dig 109 százalék volt a kihasz­náltság aránya.' A színházlátogatók száma az elmúlt évben valamelyest emelkedett, viszont évről- évre kevesebb a mozilátogatók szá­ma. 1967-ben 40 százalékkal kevesebb mozilátogató vol t, mint 1960-ban. A televízióelőfizetök száma (56 800) 13 százalékkal több volt 1967 végén, mint egy év­vel előbb. A mecseki autós camping új létesítménnyel gazdagodik a nyári szezonban. A camping nyugati ré­szén társalgót építenek, a tetejét napozó terasszá képezik ki. 9 MA NYÍLIK Galambos Ta­más festőművész kiállítása. A Ja­nus Pannonius Múzeum Rákóczi i út 15. szám alatti klállitóhelylsé- | gében Tölgyesi János művészet­történész nyitja meg délelőtt 11 I órakor Galambos Tamás kiállí­tását. cA székeltjek taiúté ja A hír kéthetes késéssel ér­kezett: meghalt a székelyek tánitója. Kisvárday Gyula. Azt mondják: hirtelen halt •heg. egyik óráról a másikra. Hetvennyolc éves volt. A vé- tnéndí temetőben hiába kere­sem a sírját. Azt mondják: a fia fölszállíttatta Pestre ott temették el. A ház ahoi élt, azóta^ zárva van. Á felesége egyelőre Pesten maradt. Na­ponta egy asszony jelenik meg a véméndi háznál, ki­nyitja a kaput, megeteti a ba­romfit. A tanító úr könyvei, kézzel írt tanulmányai, föl­jegyzései a bukovinai székely­ig sorsáról — a szekrényben, az asztalfiókokban pihennek, most már dolgukvégezetlenül. Az emberek pedig — ha elha­ladnak a zárt ház előtt — csöndesen tűnődnek maguk­ban. Akiket még tanított haj­danán Bukovinában, azok az Idő kérlelhetetlenségére gon­dolnak. akiknek kint BukÓvi- nában s a felszabadulás után Itt Magyarországon ügyes-ba- jós hivatalos dolgait elintéz­te. azok egy percig tanácstala­nul tekintenek szét. s mintha azt mondaná a Dillantásuk: mi lesz ezután, kihez fordul­junk? Mindenki őriz róla egy kis emléket, eay mozdulatot, egy biztató, türelmes monda­tot, egv intelmet, vagy csupán az alakját ősz haját, okosan csillogó csontkeretes szem­üvegét 1909-ben egy fiatal tanító ballagott a bukovinai dombok között Fogadj isten felé. Bi­zalmatlanul nézegette Capri báró távolban magasodó kas­télyát. amelyet a Mária Teré­ziának szállított kecskékért kapott. A fiatal tanító gon­dolatai gyakran visszakalan­doztak az erdőbényes iskolá­ba, a balul sikerült tantestü­leti bemutatkozáshoz. maga előtt látta az igazgató elké­pedt arcát, amikor azt mondta az első tantestületi ülésen: „Az alapszabállyal egyetértek, de a végén az a tétel, hogy minden tanító köteles a ván­dorgyűlés színhelyén gyónni és áldozni, ezt én nem foga­dom el...” Tanulmányait 1908-ban eminens eredmény­nyel végezte el, és 1909-ben csak jóindulatú összekötteté­sek segítségével kapta meg a tanítói állást az isten háta mögötti Fogadjistenben. Kisvárday Gyula az úton utolért egy fiatalasszonyt: gye­reket cipelt a karján, s régi székely dalokat dudorászva csitítgatta. — Kend hova eregél? — kérdezte a tanítóra pillantva. — Fogadjistenbe. — Magyarországról? — Onnan. — Akkora maga a mi taní­tónk. — Az vagyok... Kisvárday Gyula a bukovi­nai székelyek tanítója lett. és az volt egész életében. Buko­vinában állt először katedrá­ra a negyven fogadjistení gye­rek előtt, abban a színmagyar faluban, ahol csupán egyetlen ember tudott olvasni. Később Hadikfalván tanított, s ott nő­sült meg. Ottmaradt a széke­lyek között, amíg maradha­tott. Tanította, művelte őket, könyveket szerzett nekik, el­járt a hivatalos dolgaikban, és ott volt velük az áttele­pítés után a háborús években, bátorította őket. és a hadik- falviakkal maradt akkor is, amikor azok befejezve a há­borús vándorlást, megteleped­tek Véménden és más bara­nyai községekben. A haláláig velük maradt. Évekig tanított a véméndi iskolában is. orosz nyelvet, még a nyugdíjaztatá­sa után is. Csobot Gáspár régi székely ember, a véméndi tsz ellen­őrző bizottságának elnöke, gyerekkora óta ismerte a ta­nító urat. Vékony, fehér arca elszomorodik. — Nagy híre voR a tanító úr jóindulatának — mondja csöndesen, az asztalhoz tá­maszkodva. — Én abban az időben kisgyerek voltam, ami­kor odakerült Hadikfalvára. Mindenki szerette, és ő is szerette a székelyeket, ahogy egy jó tanítónak kellett sze­retni ... ö, a pénzért? Mond­hatom. hogy nem volt pénz­szomjas ember ... Velünk volt mindig, akkor is, amikor föl­dönfutók lettünk. Beszédeket tartott, mert ő tudott beszél­ni ám, mi pedig csak kever­tük a beszédet. Kocsira ültet­tük, hurcoltuk magunkkal mindenfelé, ő képviselte a székelységet. ha kellett még a minisztériumban is. Amikor pedig idejöttünk Véméndre, lehúzódott velünk együtt... Bíró Albertet nem nehéz megtalálni Somberekén. Egy­kor Hadikfalva községi bírá­ja volt. A nyolcvan éves em­berek megbékélt, de egy csöp­pet se bánatos arcára ráhul­lik a gyönge napfény, és fe­hér. bajuszos mosolyára. A ra­kott sparhertben halkan per- ceg a délelőtti hunyó tűz. — Jól ismertem őt. Mindent megtett, amit egy tanító meg­tehetett. Hadikfalván 1300 is­kolásgyerek volt. azok nagyon sokat köszönhettek a tanító úrnak, hogy megtanultak ren­desen beszélni, meg írni ma­gyarul. De amikor kijöttünk Bukovinából, akkor is megje­lent közöttünk: hogy vannak a székelyek? Kevés Ilyen jó embere volt a székelységnek, mint a tanító úr ... Azt mon­dom, kérdezzen meg másokat is. Menjen el János Lajoshoz Himesházára. Kisvárdai Lá­zárhoz Bonyhádra... Bonyhádon is sokan emlé­keznek Kisvárday tanító úrra: jó emberünk volt, szegény, bólogatnak az idősebbek el­szomorodva. Végülis Cikón Forraí Andrást, a községi párttitkárt keresem meg a kétszázhúsz székely család közül. — Meghalt? — döbben meg egy pillanatra. — Egy hónapja lesz. — Ismertem, tanított enge- met is. Egyetlen magyar em­ber volt Hadikfalván. aki iga­zán okított bennünket, és képviselte a székelységet. Szi­gorú tanító volt, emlékszem, de meg is tanított mindent ... Tavaly nyáron elmentem Bu­kovinába. megnéztem az is­kolát is, ahol tanultam. Ö meg ott tanított... Mi ott elha­gyatott magyarok voltunk, és a tanító úr nagyon sokat tett értünk, hogy tudtunk magya­rul Írni. olvasni és rendesen beszélni... Az ember élete — a halál figyelmeztet «re — végülis önmagában jelentéktelen. Em­léke egy generáció múltán érthetően kezd elhalványulni, és a legtöbb ember életmun­kája is erre a sorsra jut. Kis­várday Gyula tanító úr sze­mélyes tárgyai, közvetlen em­léke mellett van valami, ami névtelenül is a nevéhez fűző­dik. ami — ha 5t magát el is felejtik már — mint élet- munka megmaradt. A bukovi­nai székelyek nagy többsége az egykori mostoha viszonyok ellenére is rendesen ír-olvas, megőrizték népi egyéniségü­ket. A hadikfalvi fiatalok kö­zött is sok olyan van, aki 1945 után diplomát szerzett: Csobo- ta Lázár. Márton János. Antal Ferenc, Antal Júlia, Erős Ágoston és mások. Sok székely fiatal rendben leérettségi­zett ... s ez névtelenül is Kis­várday Gyula nevéhez fűző­dik. Néptanító volt a szó leg­nemesebb értelmében. Hazafi volt. aki mostohánál is mos­tohább körülmények között is vállalta a nép tanítását a nép érdekében, tanította a buko­vinai székelyeket írni, olvasni, hogy ne feledjék az anynyel- vüket. Tanította őket. ahogy igazán csak a nép tanítója tud tanítani, TWery Árpád k * l i ¥

Next

/
Oldalképek
Tartalom