Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

Vttég proletárjai, egyesüljetekf Dunámon napiö Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXV. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM ARA: 1 FORINT 1968. FEBRUAR XU VASARNAP ^MgEsaaBBaegga»1? ?»■ ■» wj««« j ■hmi . m wímm^mrnmaaasBmammamam KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről A Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága jelenti í Fia tatodnak a tss-ek Tizenegy százalékos termelésnövekedés az iparban 2681 lakás épült — A bérek 6,5 százalékkal nőttek A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága Kádár János elvtársnak, a Központi Bi­zottság első titkárának el­nökletével 1968. február 8—9—10-én kibővített ülést tartott. Az ülésen a Köz­ponti Bizottság tagjain kí­vül részt vettek: a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke; a Minisztertanács tagjai; a Központi Bizott­ság osztályvezetői; a me­gyei pártbizottságok első titkárai; a Budapesti Párt­bizottság titkárai és a hon­védelmi miniszter helyet­tesei. A kibővített ülésen: Komó­csin Zoltán elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára ismer­tette a Politikai Bizottság tájé­koztatóját a nemzetközi hely­zetről és a kommunista moz­galom időszerű kérdéseiről. Ennek keretében beszámolt a kommunista és munkáspártok február 26-án Budapesten ösz- szeülő konzultatív találkozó­jának előkészítéséről. A Központi Bizottság a po­litikai tájékoztató jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te. Megvitatta a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozója előké­szítésének eddigi helyzetét, és jóváhagyta a további előkészü letekre vonatkozó tennivaló­kat Kijelölte a találkozón részt vevő magyar küldöttség tagjait Megbízta a küldött­séget, hogy képviseljék pár­tunk álláspontját, járuljanak hozzá a tanácskozás eredmé­nyességéhez, a kommunista és munkáspártok közös har­cának. minden haladó erő im­perialista ellenes egységének további erősítéséhez. A Központi Bizottság, a ma­gyar közvélemény nagy fi­gyelemmel kíséri a dél-viet­nami szabadságharcosok hősi küzdelmét, és üdvözli új győ­zelmeit az amerikai betola­kodók és kiszolgálóik ellen. A párt a magyar nép nevé­ben további szolidaritásáról, testvéri támogatásáról bizto­sítja a tántoríthatalanul har­coló visetnami népet A Központi Bizottság elítéli az Amerikai Egyesült Álla­mok békét veszélyeztető újabb provokatív tetteit a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság ellen, a kémhajó ügyé­vel kapcsolatban. A Központi Bizottság támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságot szuverenitása. függet­lensége megvédéséért folyta­tott harcában. Nyers Rezső elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára tájé­koztatót tartott az 1968-as terv indulásáról. A Központi Bizottság a tájékoztatót tu­domásul vette és megállapí­totta: az eltelt rövid idő alatt szerzett tapasztalatok és ada­tok azt mutatják, hogy az 1968-as terv megvalósítása a gazdasági reform keretei kö­zött mind a termelés, mind a fogyasztás terén megfelelően indult. Czinege Lajos elvtárs, a Po­litikai Bizottság póttagja, hon­védelmi miniszter jelentést adott a honvédelem terén az utóbbi években végzett mun­káról és a néphadsereg je­lenlegi helyzetéről. A Közpon­ti Bizottság a jelentést meg­vitatta, jóváhagyólag tudomá­sul vette és megfelelő határo­satokat hozott. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az elmúlt időszakban jelentősen növeke­dett hazánk védelmi ereje. Újjászerveztük és korszerű színvonalra emeltük fegyveres erőinket, amelyek képesek rendeltetésszerű feladataik ha­tékony ellátására. A néphadsereg fejlesztése érdekében tett intézkedések összhangban vannak népünk érdekeivel és megfelelnek a nemzetközi helyzet alakulásá­ból eredő követelményeknek. Helyesli és továbbra is szük­ségesnek tartja a Varsói Szer­ződés keretében szövetsége­seinkkel való együttműködés további fejlesztését A Központi Bizottság az or­szág fegyveres erőinek párt és állami irányítását eredményes, nek ítéli meg. Mint eddig, úgy Szard! István belkereskedel­mi miniszter és Mihail Le­vente, a Román Szocialista Köztársaság belkereskedelmi minisztere szombaton aláírta az 1968. évi magyar—román belkereskedelmi választék­csere megállapodást Az alá­írásnál jelen volt Dumitru Turcus Románia budapesti nagykövete is. A megállapodás értelmében a két ország kereskedelme 11 millió rubel értékű árut szál­lít kölcsönösen egymásnak, s ez az évről-évre fejlődő ma­gyar—román belkereskedelmi forgalomnak további bővülé­sét jelenti. A magyar keres­kedelem egyebek között bú­tort, parkettát műanyag ta­pétát, tengeri halkonzervet műszőrmét ruházati cikkeket a jövőben is szükségesnek tartja, hogy a párt és állami szervek megkülönböztetett fi­gyelmet fordítsanak a honvé­delemmel kapcsolatos tenniva­lók megvalósítására. A Központi Bizottság Biszku Béla elvtársnak, a KB titká­rának előadása alapján tár­gyalt és állást foglalt a Központi Bizottság munka- módszerének továbbfejleszté­séről. A továbbiakban meg­tárgyalta és elfogadta a párt vezető szerveinek féléves munktervét. Az ülés Jakab Sándor elv­társat, a KB tagját beválasz­totta a Központi Bizottság agitációs- és propaganda bi­zottságának tagjai közé és ki­nevezte az agitációs és propa­ganda osztály vezetőjévé. Budapest, 1968, február 10. cipőt, stb. vásárol, s az im­port listára új, választékbőví­tő cikként felvették a mosó­gépet, a tranzisztoros rádiót is. Ezekért cserébe televízió ké­szüléket, autórádiót, háztartá­si felszereléseket, játékot, műanyagcikkeket, golyóstol­lat, kozmetikai cikkeket, kon­fekciót, stb. szállítunk. Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se — Szurdi István miniszter és Dumitru Turcus nagykövet társaságában — fogadta Mi­hail Leventét. A magyar—román belkeres­kedelmi tárgyalásokon részt­vevő delegációk tiszteletére szombaton Dumitru Turcus, Románia budapesti nagyköve­te koktélt adott 1967. Baranya megye gazda­sági életében is az új gazda­ságirányítási rendszer előké­szítésének időszaka volt. Az év folyamán számos fontos beruházás kezdte meg a ter­melést Üzembehelyezték a Rostműbőrgyárat, a Nagyhar- sányi Mészkőőrlő művet, a Mohácsi Farostlemezgyár 5000 tonnás bővítését a sásdi sütő­üzemet, az Autóközlekedési Vállalat pécsi telepét. Átad­ták a Bólyi Állami Gazdaság bárt keltető üzemét és a pécs —cserkúti gépjavító állomást. Elkészült a pécs-meszesi, a pécs-bolgárkerti, a Komló Le­nin téri, a Komló felsőplatói és a harkányi ABC áruház. Ipar A megye ipari szerkezeté­ben az elmúlt évek során né­mi változás következett be, mert csökkent a nehézipar (bányászat) részaránya a könnyű- és élelmiszeripar ja­vára, továbbá megnövekedett az iparon belül a tanácsi és szövetkezeti ipar termelése. A kimerülő és gazdaságtalan lig­nitbányászat megszüntetése, valamint a feketeszén terme­lésének a megváltozott ener­giahelyzethez mért — kissé túlzott — visszatartása a szén- termelés némj csökkenését idézte elő. A szénbányászat nélkül számítva a megye ipar- vállalatai és ipartelepei 11,3 százalékkal többet termeltek, mint az előző évben. Különö­sen kiemelkedik a tanácsi és szövetkezeti ipar 21 százalékos termelésnövekedése. A statisz­tikailag megfigyelt 61 fonto­sabb termék háromnegyed ré­szénél a termelés növekedett. Az értékesítés bővítése érde­kében új gyártmányokat, illett ve bővebb választékokat ve­zettek be több vállalatnál és az év folyamán új szolgálta­tásokkal is jelentkeztek a he- lyiiparhan és a szövetkezetek- 1 néL Aláírták az 1968. évi magyar—román belkereskedelmi választékcsere megállapodást As idén in felloh og a csertetői bán jászőrtűz Bányászfiatalok, munkásörök, magyar és szovjet katonák járőrversenye í Az idén a KMP és a 5 KIMSZ megalakulásának j 50. évfordulója jegyében i szervezik meg a mecseki \ bányászfiatalok csertetői ( őrtűzét és emléktúráját A / Szénbányák párt-, KISZ-és szakszervezeti bizottsága, a ;í Steinmetz Miklós bányász ; munkásőrzászlóaljjal együtt- !; működve már kidolgozta a > végleges programot Esze- í rint: február 23-án délelőtt í koszorúzásra bérül sor Kosz­szúhetényben és Vasas mindkét temetőjében, mely­> nek keretében a bányaüze- '■> mek. illetve a területi párt- £ és tömegszervezetek képvi­selői leróják kegyeletüket a csendőrtüzek áldozatai előtt. Keller János, Festig Imre és Hegedűs Mihály sír­helyeit ezalkalomból a kö­zeli iskolák úttörői rendbe­hozzák és virágokkal dí­szítik. Délután bányászdelegáció utazik az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet csapatok egy közeli egysé­gének állomáshelyére, s részt vesz a Szovjet Hadse­reg megalakulásának 50. év­fordulója alkalmából rende­zendő nagyszabású ünnep­ségeken. Este a pécsbánya- telepi KISZ-fiatalok gondo­zásában ismét fellobban a csertetői őrtűz. Február 24-én, szombaton, 26 csapat részvételével kg- rül megrendezésre a hagyo­mányos járőrverseny, Egy­egy csapatban négy fiatal t' kap helyet — egy KISZ-tag, egy munkásőr, egy szovjet és egy magyar katona. A í; harci feladatokkal, elméleti ;< kérdésekkel tarkított túra a jJ csertetői emlékmű előtt ér ^ véget — itt kerülnek kiosz- tásra az értékes díjak. A verseny első helyezettjeit a > rendező szervek díszes ser- J; leggel és hat napos Szov- <; jetunió-béli úttal jutalmaz- í' zák. f Az emléktúra, s az ehhez;, kötődő jubileumok alkalmá-;: ból a vasasi Petőfi Sándor ; Művelődési Házban kiállí- '■ tást nyitnak a Szovjet Had-;< sereggel, illetve a baranyai ; munkásmozgalom bányász­vonatkozású eseményeivel kapcsolatban Az emléktúra \ ideje alatt ugyanitt kisjáték-1 és dokumentum-filmeket ve­títenek. Az iparvállalatok megter­melt termékeiket értékesítet­ték, az eladott termékek ér­téke 5,7 százalékkal volt több, mint az elmúlt évben. Ezen belül a külkereskedelmi át­adás közel egyötöddel, haladta meg a múlt évit. Különösen megnőtt a porcelánszigetelő, a bőrcipő, a bőrkesztyű, a kon­zervfélék és a sajt exportja. Az iparban foglalkoztatottak átlagos létszáma 1 százalék­kal több volt, mfnt az előző évben, a munkaerőforgalom valamelyest nagyobb volt az előző évinél. Az ipari munká­sok szakképzettsége javult, nőtt a szakmunkások és beta­nított munkások, csökkent a segédmunkások számaránya, még mindig nagymérvű a me­gye iparában az emberi erő­vel történő anyagmozgatás és az egyéb nehéz fizikai mun­ka. Építőipar A megyei székhelyű állami építőipari vállalatok és szö­vetkezetek építőipari termelé­se 7,4 százalékkal növekedett. Legnagyobb mérvű vplt a ta­nácsi építőipar termelésének növekedése, 19,4 százalék, a szövetkezeti építőipar is 13,5 százalékkal több építőipari munkát végzett, mint az előző esztendőben. A más megyei székhelyű építőipari vállalatok Baranya megyében végzett építőipari tevékenysége vi­szont kevesebb volt. Jelentős építőipari termelő munkát vé­geztek az év folyamán a ter­melőszövetkezeti' építőipari közös vállalkozások is, me­lyeknek termelése csaknem megkétszereződött. Az építőiparban a termelés növelését és a termelékeny­ség emelését elősegítette a fej­lettebb technológiák fokozott alkalmazása. A paneltechnoló­giával épített lakások aránya is tovább nőtt és először al­kalmazták az ügyészségi iro­daház építésénél az előregyár­tott váz-szerkezetes vasbeton épület technológiáját. Az épí­tőipar az állami lakásépítke­zések éves előirányzatát túl­teljesítette, mert 1194 lakás került átadásra, 102-vel több a tervezettnél. Mezőgazdaság A növénytermelésben a két főnövénynek számító búzából és kukoricából jó termés ke­rült betakarításra, A búza 15.1 mázsás termésátlaga valami­vel meghaladta az előző évit is, míg kukoricából a 18,9 má­zsás termésátlag valamivel alacsonyabb az előző évinél, de a megnövekedett vetéste­rület következtében 3000 ton­nával több kukoricát takarí­tottak be a mezőgazdasági üzemek. Cukorrépából és bur­gonyából gyenge volt a ter­mésátlag. A szálastakarmány növényeket is megviselte a nyári szárazság, a lucerna 24.2 mázsás átlagtermése azonban jónak mondható. Az őszibúza 1967. őszén másfélezer hold­dal nagyobb területen került időben elvetésre. A szarvasmarba tenyésztés számszerű feilődése évek óta nem kielégítő, a szarvasmarha állomány ugyanannyi, mint az előző év végén. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek állománya 5 százalékkal emel­kedett, a háztáji és egyéni1 gazdaságok állománya ez érv-, ben már csak 2 százalékkal csökkent. (Előző évben 8 szá­zalékkal.) Az egy tehénre eső tejhozam a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben el­érte a 2780 litert, ami 15,7 százalékkal több, mint az elő­ző évben. A megye sertésállománya ax év végén 11—12 százalékkal volt magasabb az előző év vé­ginél, ami mögött a kisgazda­ságok fokozott sertéstartása húzódik meg. A termelőszö­vetkezetek sertésállománya lé­nyegesen nem növekedett A traktorállomány 10 százalék­kal, a tehergépkocsiké 61 szá­zalékkal növekedett. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek taglétszáma egy év alatt 365 fővel emelkedett Az 1967-es év adatai alapjáé megállapítható, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok elöre­gedése 1967-ben nem folyta­tódott. A tagok átlagos élet­kora az 1966. évi 54,4 évről 1967-re 53,9 évre csökkenti ugyanezen idő alatt a 26 éve® aluli tagok aránya 4,8 száza­lékról 5,8 százalékra nőtt A felvásárlás volumene —» 54 cikk alapján — az előző évhez képest 2,5 százalékkal emelkedett ami a korábbi évekhez viszonyítva mérsé­keltebb növekedést jelent. A felvásárlás kisebbmérvű növe­kedése a terményátadás csök­kenésére vezethető vissza. A lakosság ellátása A népesség száma az előző évhez képest alig változott Előzetes számítások szerint 1387. év végén a lakosság száma a megyében 278 ezer, Pécsett pedig 138 ezer fő. A Pécsre való beköltözés nagy­mértékben csökkent A foglalkoztatottak száma az év folyamán közel másfél ezerrel növekedett az ipar­ban, az építőiparban viszont csökkent A mezőgazdaságba® sem növekedett lényegesen <*, termelőszövetkezeti tagok szá­ma. A bér- és bérjellegű ktft­zetések 6,5 százalékkal növe­kedtek. Ebben nagyobb sss- repet játszott a „bérjellegű“* kifizetések 20 százalékos nö­vekedése. (Ide sorolhatók s táppénz, jutalom, nyereségré­szesedés. gyermekgondozási segély stb.) A parasztság ré­szére történő kifizetések éves szinten több, mint 17 százaiéit kai nőttek, ezen belül tsa- munkadíj címén 23,6 százalék­kal fizettek ki többet, míg aa áruértékesítésből adódó bevé­tel 11 százalékos emelkedési mutat. A lakosság 1967-ben a meg­nő vedett pénzbevételek, vala­mint a kisebb mérvű taka­rékosság következtében töb­bek között áruvásárlásokra 19,4%-kal) és szolgáltatásokra (8 0%-kal) többet költött, mint az előző években. Élelmisze­rekből a forgalom 8 százalék­kal haladta meg a múlt évit. ezen belül a vendéglátás 6 százalékkal növelte bevételeit A megye piacain az árufél- hozatal általában biztosította a lakosság ellátását, zöldség­félékből valamivel kevesebb, srümöl esteiekből több volt a felhozatal, mint az előző év­ben. Ennek megfelelő volt a szabadpiaci árak mozgása fS| (Folytatás a 4. oldalon} 1 V % k

Next

/
Oldalképek
Tartalom