Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-08 / 32. szám
1968. FEBRUÁR 8. napló 3 Szükség van ennyi érdekképviseleti műszakra? Egynegyedére csökkenthetők Előrebocsátom, hogy a mi üzemünkben, az öntödei Vállalat mohácsi gyáregységénél nem jelentkezik olyan mértékben és olyan problémaként az érdekképviseleti műszakok ügye, mint például a Mecseki Szénbányáknál vagy más nagyüzemnél, néhány gondolattal azonban szeretnék hozzájárulni a folyó vitához. Véleményem szerint teljesen nem lehet kiküszöbölni az érdekképviseleti műszakokat, és nem is lenne helyes ilyen megoldás felé törekedni. Hiszen társadalmi rendszerünkből adódóan szükség van arra, hogy dolgozó emberek részt vegyenek az államigazgatás, az igazságszolgáltatás, a társadalmi szervezetek és nem utolsó sorban a pártszervezetek és felsőbb pártszervek munkájában. Természetszerűen egy sor olyan tevékenységi kör van. amit nem lehet munkaidő után. vagy munkaszüneti napokon elvégezni. Ilyenek a bírósági tárgyalások, ahol a népi ülnököknek meg kell jelenniük, a tanácsok ülései, a parlamenti ülésszakok stb. Természetesnek tartom, hogy az ilyen eseményeken résztvevő dolgozók számára az érdekképviseleti műszakok igénybevételével biztosítjuk, hogy a társadalom érdekében elvégezhessék feladataikat. A sok fontos és indokolt feladat ellátását figyelembe véve is, úgy gondolom, nem túlzók, ha azt állítom, az érdek- képviseleti műszakok számát akár a negyedére is lehetne csökkenteni anélkül, hogy bárkit is társadalmi, vagy állam- polgári jogainak, illetve kötelességeinek gyakorlásában megsértenénk. Nagyon egyetértek azokkal, akik amellett foglaltak állást, hogy az ésszerűség határain belül vegyük csak igénybe az érdekképviseleti műszakokat. Véleményem szerint például egy sor értekezletet meg lehetne tartani munkaidő után is, ha az értekezleteink nagyrésze nem lenne dagályos. Amit el lehet intézni fél óra alatt, ne bővítsük ki mindenáron három órára. így senki nem zúgolódik majd. hogy munkaidő után kerül sor valamilyen társadalmi eseményre vagy értekezletre. Sok tanfolyamot is meg lehetne oldani úgy, hogy a hallgatók, akik amúgyis legtöbbször egyénileg is érdekeltek a saját továbbképzésükben. megkapnák a tananyagot és vizsgáznának belőle. Egy példát: a szakszervezeti könyvtárosok tanfolyamát majd minden évben megszervezik. A könyvtáros ilyenkor egy hétre kiesik a munkából. Vajon szükség van-e erre? Ha egyszer igen, rendben van, de minden évben? A tapasztalat bizonyítja, hogy a népi ülnököket is gyakran behívják a megbízatásuk lejárta után is az elhúzódó ügyek tárgyalására. Jobb szervezéssel ezen is bizonyára lehetne segíteni. Végül úgy gondolom, hogy a társadalmi munka végzéséhez áldozatvállalásra is szűk- j ség van. És ezt a társadalmi munkásoknak is érezniük kell. Aki csak munkaidő alatt akar társadalmi munkát végezni, | vajon rendelkezik-e a társa- j dalom ügye iránti odaadással, J hittel, és igazi elkötelezettség- ! gél? Gerbcez Tivadar, az öntödei Vállalat mohácsi gyáregységének igazgatója. M g v a I o s u több évtizedes álo ni Kis Svájc lesz a Hegyhát? Tejtermelő gazdaságok a hegyeken — Háromezer literes átlag Visszanyeri tekintélyét a rét és a legelő Differenciálni kell Azokkal értek egyet, akik azon a véleményen vannak, hogy megfelelő tervszerűséggel kell kezelni az érdekképviseleti műszakokat. Szerintem az érdekképviseleti műszakokra szükség van és még sokáig szükség is lesz. De nem lphet egységesen elbírálni a különböző célokra felhasznált érdekképviseleti műszakokat. Hiszen az érdekképviseleti műszakok felhasználásával van. aki sportol, más kultúrmunkát végez, tehát egy kicsit a maga szórakozását, vagy időtöltését is megoldja az érdekképviseleti műszak segítségével. Mások, gondolok itt a pártmunkát végzőkre, szakszervezeti, vagy KISZ- munkában tevékenykedőkre, az érdekképviseleti műszak felhasználásával általában egy vállalat egész kollektívája érdekében tevékenykednek vagy éppen még szélesebb össztársadalmi problémák megoldását segítik elő. Éppen ebből kiindulva az a véleményem, hogy az érdekképviseleti műszakok szükségességének vagy szükségtelenségének az elbírálásánál vegyük mindig figyelembe azt, hogy aki igénybe veszi, milyen feladatokat kíván megoldani, az mennyiben és mennyi ember számára hasznos. A fontos pártfeladatok. szakszervezeti. KISZ és más tömegszervezeti feladatok végrehajtását, ha sorrendet , kell megállapítani, mindig helyezzük a más. kevésbé fontos feladatok elé, és így differenciáltan állapítsuk meg. hogy mire mennyi érdekképviseleti műszakot szükséges. vagy érdemes felhasználni. Petka Miklós Mérkőzések — munkaidő után A harkányi autőtmsz-pályaudvam ál autószerviz! éplltct a Pőcsl Autő- ős Motorjavftő Kts*. A Siklósi Járási Építőipari Ktsz a tervek szerint március végére készíti el és adja át Harkány új létesítményét. valósítás érdeme mégis Farkas Lászlónak, 3 sáséi járási tanács fiatal főállattenyésztőjének nevéhez fűződik. 1958-ban végzett a gödöllői Agráregyetem állattenyésztési karán. Pályakezdő éveit a Siklósi Állami Gazdaságban töltötte, ott sajátította el a gazdálkodást nagyüzemi szinten. Egészen fiatalon nevezték ki a gazdaság főéllattenyész- tőjévé. S mivel fő erősségének a konkrét gyakorlati tenyésztői-termelői munkát tartották, mindenki csodálkozott, amikor 1862-ben elfogadta a sásdi járás meghívását. — Amit Sásdon talált, az nem volt éppen reménytkeltő. A tsz-ek épp hogy megalakultak, a közős állattenyésztést az istállóhiány, a silány takarmányellátás, és az alacsony termelés jellemezték. Ráadásul a sablonosán lebontott tervek a tsz-eket olyan növényi és állati termékek előállítására kötelezték, amelyeket megfelelő adottság hiányában sokszor csak ráfizetéssel tudtak megtermelni. Magyarul, a Hegyhát még soha nem állt olyan távol attól, hogy kis Svájccá váljon, mint éppen abban az időben. Megvolt azonban ekkor is két feltétel, amelyek Farkas László figyelmét nem kerülték el: a tipikusan szarvasmarhatenyész tésre predesztináló csapadékos, nagy rétekkel, legelőkkel, jó pillangóstermő helyekkel tarkított hegyhát, és az ott élő, ősidőktől állattenyésztéssel foglalkozó emberek hozzáértése. Farkas László szakosítási tervet dolgozott ki, amely két kisközséget, a hegyvidéki komló-magyarszéki tájkörzetet és a sík Baranya-csatorna menti tájkörzetet hozta létre, a járás kettévált Az abrakigényes sertés és baromfi lekerült a völgybe, fenn a szarvasmarha és kiegészítőként a juh lett az egyeduralkodó. így helyes mederbe terelve a gazdálkodóst, ugrásszerűen emelkedni kezdtek a növényi hozamok is. Búzából 15,6 mázsás átlaggal ma a sásdi járás a mohácsi után a második legjobb a megyében. Kétezer holddal megnövelték a kukorica területet, 9-ről 17 százalékra emelték a plllaa- 1 gósok arányát. A hegyi körzetben a növénytermelés 70 százaléka, a sík részen 49— 60 százaléka az állattenyésztés takarmányellátását szolgálja. A 10 ezer hold elha- I nyagolt hegyi legelő 30 szá- I zalékát mintalegelővé alaki- I tották át, megkezdték az el- I vizesedett rétek lecsapolását. ! Míg 1962-ben a 7500 holdat ki- 1 tevő rétterület több, mint fe- I lén kaszálatlanul vénült el a fű. ma ez az egyik legmegbecsültebb takarmány, • a megye viszonylag legtöbb állattal rendelkező járásának nincsenek szálastakarmány- gondjal. Az öt év előtti 32 tsz-ből ma már csak 15 van, g így mindenhova jut jólképzett szakember, akik képesek a legkorszerűbb módszereket meghonosítani. Itt terjedt el legszélesebb körben az iregi takarmánytermesztési módszer, az adagolt sávos legeltetés, az irányított tápszeres borjúnevelés, a takarmánykiegészítők használata. Farkas László egyetlen nagy gazdaságnak tekintette az egész járást, melynek állattenyésztését elemző, a nagy összefüggéseket feltáró, helyes arányokat kialakító, fáradhatatlan munkájával a szó szoros értelmében irányította. Magyarszéktől Kaposszekcsőig bármilyen változás történt egy- egy tsz állattenyésztésében, az mindig beleillett az ő terveibe. Ahhoz, hogy a szarvasmar- hatenyésztés a járás fő profiljává lépjen elő, intenzívvé kellett azt tenni. Az irányított borjúnevelés bevezetése volt az a fix pont, mellyel az elmaradott ágazatot kimozdították sarkaiból. Régen a természetes nevelésnél a borjút néhány hét után leválasztották, és a rideg növendéknevelőbe csapták, ahol fejlődése megállt, az állat többnyire megcsökött. s nem lett belőle tehén. A tsz-ek kény- I telenek voltak évente 500—600 üszőt vásárolni. Ma a járás tenyészállat eladóvá vált s kínálata évi 170—200 darab. Az irányított nevelésnek köszönhető, hogy a korábbi 24—25 hónapról 18 — helyenként 16 — hónapra csökkent le az az idő, ami alatt a tsz- ek egy 530—550 kilós hízó- marhát elő tudnak állítani. Míg 1962-ben napi 70—80 dekát, addig ma átlag napi 1 kiló 10 dekát tudnak a marhákra ráhizlalni, akkor 4,5— 5 kiló, ma 3,5 kiló abrakból állítanak elő egy kiló marhahúst. A tejtermelés járási átlaga akkor kétezer liter volt. Az ezer literes javulás valamint az új átvételi ár eredményeként ma literenként 85 fillértől 110 fillérig terjedő tiszta bevételre tesznek szert. A tejtermelés tehát nemcsak magas, de jövedelmező is a sásdi járásban. Az új tsz-törvény nagyobb önállóságot biztosít a szövetkezeteknek, s ezzel párhuzamosan csökkent a járási szakvezetők hatásköre. Nem kétséges azonban, hogy az olyan szakmai és emberi tekintélyt kivívott vezetők véleménye,. mint Farkas Lászlóé, tovább- * ra ts meghallgatásra talál minden közös gazdaságban. — Rne — Farkas László Februárban: Hangszerhemuíaíó » Városi Tanács művelődésügyi osztálya elkészítette a Technika Háza nagytermének ez évi kiállítási programját. A program meglehetősen változatos; mivel Pécs még ma sem bővelkedik kiállítási helyiségekben a legkülönfélébb rendezvényeket kell ebben a nagyteremben megtartani. Még februárban — 16. és 23, között — sor kerül a hangszerkiállításra, amelyet a Sport- és Hangszer Nagykereskedelmi Vállalat rendez. Márciusban élelmiszeripari termékkiállítás lesz, a hónap második felében pedig a megye szakmunkásképző intézetei rendezik meg itt termékkiállításukat. Március végén — a tervek szerint . 26-án — nyílik az Európa közlekedése Című tabló- és modellkiál- lítás. Április 4. és 15. között a dél-dunántúli képzőművészek területi tárlata lesz látható a Technika Házában. Április 19-től május l-ig kesztyűs export-modell bemutató lesz. májusban a Mecseki Fotoklub-rendezte nemzetközi fotószalon nyílik. A képzőművész rajztanárok jubileumi tárlata júniusban következik, ezután Holló László KOíS’itb- díjas festőművész gyűjteményes kiállítását rendezik meg. Júliusban nyílik a kaposvári képzőművészek grafikai kiállítása, augusztusban viszont őszibarack-, virág- és növényvédelmi be mutatóra kéjül sor. Szeptemberben újra a képzőművészet veszi birtokba a termet az Eigcl—Tassy képzőművészeti kiállítás után az országos rajzmű- vészed biennálé. majd novemberben a Zsolnay emlékkiállítás nyílik meg a gyár száz éves jubileuma alkalmából Novemberben az őszirózsás forradalom és a Kommunisták Magyar- országi Pártja 50. évfordulója tiszteletére rendezőiek politikai kiállítást a Technika Háza nagytermében. í l ) I Ma már nehéz volna kideríteni annak a mezőgazdásznak a nevét, aki a Hegyhát lelkes rajongójaként először állapította meg róla, hogy kis Svájc. Az ötvenes évek végén Salamon György élesztette fel a gondolatot, amikor rövid ideig a járás főállattenyésztője volt. A hegyoldalakról lefolyó és a völgyek sertéskombinátjaiba ömlő tejpatakokról, dús füvű hegyi legelőkről, gazdag tejgazdaságokról álmodozott az akkor már idős szakember. Azóta tíz év sem telt el, a nagy ábrándból reális lehetőség lett, és egy szerencsés fiatalember két kézzel megragadta ezt a reális lehetőséget A mezőgazdaságban tájékozatlan olvasónak talán nem sokat mond, hogy a sásdi járás termelőszövetkezeteinek tejtermelési átlaga 1967-ben elérte, sőt meghaladta a háromezer litert. Ha azonban hozzátesszük, hogy a megyében egyetlen járás sem volt erre képes, de az országban is csak kevés, akkor ez a szám máris többet mond. A világ egyik legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országának, Angliának a tej termelési színvonalát érte ezzel utol a 6ásdi járás nem egészen öt év alatt A mostoha adottságú, igen sovány földekkel rendelkező járás gyors előretörése, egy helyes koncepció, a szakosítás — érvényesülésének köszönhető, melynek sikeréhez a tíz éves talajvédelmi program beindításával és még egy sor kedvezménnyel az állam is tetemesen hozzájárult. A háromezer literes eredmény elérésének, a gyakorlati megI Romeltakarítás j I a Szioeti úton j 1 A Szigeti úti szanált területen megkezdték a romok eltakarítását a Baranya mec'c! Enftőipari Vállalat földgépei, dömperek Ezután le- eimítják. rendezik a terepet hogv felvonulhassanak maid a kőművesek, épület- szerelők a terület beépítésére. Erb János felv. j A Soplana Gépgyár nem tartozik azok közé az üzemek kö- j zé, ahol minőségi sportolók dolgoznak. a mozgalmi élet sem túlméretezett — így aztán véleményem szerint nálunk nem is jelent égető gondot az érdekvédelmi műszakok kérdése« A vitacikkek természetesen ennek ellenére felkeltették az emberek j érdeklődését. £n a ml műbe- j írünk vonatkozásában act ta- | paszta ham, hogy a becsülete* ■ emberek tudják, mivel tartós- | nak, s ha kedvezményben ré- j szesülnek. azt valahol vissza is | akarják fizetni. Az üzemi labdarúgók többsége a lakatos, illetve kovácsműhelyben dolgo- j zik. Összesen százötvenen va- j gyünk — így aztán a sportolók j arányszáma elég nagy — ez I azonban alig-alig okos gondot ! a termelésben. Ezek a fiúk, ha j itt vannak, nagyon becsületesen dolgoznak. A mérkőzések nem munkaidőben zajlanak. KOVÁCS LAJOS művezető.
