Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

1968. FEBRUAR 4. napló 3 Szükség van ennyi érdekképviseleti műszakra ? Csökkenteni kell a felesleges igénybevételt Ésszerűbb, tervszerűbb, takarékosabb szervezést! Az érdekképviseleti műsza­kokról a Dunántúli Napló hasábjain megjelent észrevé­telek, véleménynyilvánítások úgy gondolom, egy régi, igen sok tényező által befolyásolt, de eddig még egyértelműen nem tisztázott problémát érintenek. A népi ellenőrzés — fel­adatának jelentős részét — ■elsősorban a különböző vál­lalatok, intézmények és egyéb szervek alkalmazásában álló 'személyek közreműködésével látja el. Tehát a népi ellen­őrzés is igénybe veszi — a népi ellenőrzésről szóló tör­vényben foglalt lehetősége révén — az érdekképviseleti 'műszakokat. Népünk vívmánya Ügy gondolom — amint ezt az eddig véleményt nyilvání­tó elvtársak is kifejtették —, hogy hasznos és szocialista államunk egyik jelentős vív­mánya: a társadalom széles rétegeit, munkásokat, parasz­tokat, értelmiségieket, fiata­lokat, nőket egyaránt része­sévé é& érdekeltté tenni a gazdasági, állami és különbö­ző társadalmi ügyek intézé­sében, a fejlődéssel járó prob­lémák feltárásában és azok megoldásában. Hiszen a kü­lönböző gazdasági és állami szerveknél tevékenykedő ál­lampolgárokon kívül ők is­merik legjobban az életet a velejáró szépségekkel, nehéz­ségekkel együtt. Megítélésem szerint tehát nemcsak arról van szó. hogy különböző mozgalmi, gazdasági és tár­sadalmi vonatkozásban egy­aránt , fontos teendőket egy.es , állampolgárok ún. társadalmi munkában, látnak él, hanem többről: részvételük, közre­működésük elősegíti az élet­hez közel álló emberek vé­leményével találkozó dönté­sek meghozatalát, az esemé­nyek megítélését. Tehát szükséges és hasznos fs az ún. érdekképviseleti mű­szakok felhasználásával ki­fejtett tevékenység, azonban tisztázni kellene, hogy mit is nevezünk társadalmi munká­nak? : Mi a társadalmi munka ? Korábban a társadalmi munkát úgy értelmeztük, hogy azt a munkahelyen el­töltött idő után, pihenő- és szabadidőben végezzük. A gazdasági, társadalmi életünk fejlődésében, különösen a szo­cialista demokrácia kibonta­kozásában változott az álla­mi. gazdasági, a társadalmi élet különböző területein dol­gozó állampolgárok tevékeny­ségi köre. feladata és műkö­dési lehetősége is. Megítélé­sem szerint — egyetértve más hozzászólókkal — a kü­lönböző társadalmi funkciót betöltő személyek kénytele­nek egy nagyobb hivatali ap­parátus munkarendjéhez iga­zodni. Bizonyos tevékenysé­geket — így többek között a népi ellenőri munka jelentős részét — nem lehet az álta­lánosan kialakult munkaren­dek figyelembe vételével munkaidő után végezni. Ami­kor államunk számolt a dol­gozók bevonásának szükséges­ségével. előnyeivel az állami és társadalmi funkciók betöl­tése terén, legtöbb esetben megfontoltan rendezte az anj'agi konzekvenciákat is. Ugyanis vagy az igénybeve­vő. kikérő szervet, vagy a dolgozónak a munkahelyét kötelezte az ún. érdekképvi­vajon mi erkölcstelenebb, mi rombolóbb’ ha valaki munkaidő alatt, a munkabé­rén kívül külön ellenszolgál­tatás nélkül végez társadal­milag is hasznos munkát, vagy pedig az az eset, ami­kor különösebb társadalmi hasznosság nélkül az anyagi előnyök vezetnek egyeseket. Megértjük azt. hogy az új gazdasági irányítási rendszer az eredményesebb, gazdasá­gosabb működést illetően ér­dekeltebbé tette a vállalato­kat. Felvetődik az, hogy va­jon az ún. érdekképviseleti műszakok keretében végzett tevékenység milyen területen korlátozható. Ha valahol igen, akkor erre saját hatás­körben. helyileg lehet intéz­kedéseket tenni, mert e té­ren kétségtelen, vannak túl­zások. A társadalmi munkára szükség van a társadalmi rendszerünk fejlődésének je­lenlegi szakaszában. Szüksé­ges a dolgozók mind nagyobb részének bevonása az állami és a közügyek intézésébe. Ennek érdekében nem nél­külözhető a társadalmi mun­ka eddig kialakult gyakorla­ta és formája. Arra kellene törekedni, hogy a társadalom minden tagjában elmélyüljön, megszilárduljon az állami, ál­lampolgári fegyelem, csök­kenjen a felesleges, sokszor dekoratív jellegű igénybevé­tel. Minden réteg részvételével A népi ellenőrzés eddigi tapasztalata azt ‘ bizonyítja, hogy a társadalom minden rétegének részvétele segíti a helyes megítélést, tehát ez nem lehet egyes rétegek fel­adata. hanem a termelésben résztvevő munkásnak, a me­zőgazdaságban dolgozónak, értelmiséginek egyaránt kell ebben részt vállalni. Bedő Pálné dr., a megyei NEB elnöke Akad-e valahol egv kiskapu? A tárgyalás holtpontra jutott Válságban a harkányi meleg vizű kertészet 1954-ben a harkányi Első Megyei Tanácskozás tfe ter­málvízre alapozva több, mint négymillió forintos állami hi­tellel üzembe állította meleg­házi és mintegy két holdnyi szántóföldi kertészetét, ame­lyet a melegházban nevelt palánták gazdaságos haszno­sítása végett kívánt fenntar­tani. De már az akkori ön­költségszámítások is kimutat­ták, hogy a kertészkedés a térítésmentes melegvízszol­gáltatás ellenére sem hozza meg a várt jövedelmet, és ezért 1957-ben le is mondtak további fenntartásáról. Ráfizetéses Ezt követően a Siklósi Ál­lami Gazdaság vette át az üzemet, de három évi kísér­letezés után hasonló okok miatt túladtak rajta és a Harkányi Fürdővállalat lett a következő gazda. Körülbe­lül újabb három év lejártá­val a siklósi tsz kapta meg viszonylag kedvező bérleti díj (évi 30 ezer forint) elle­nében. És ezek után hadd idézzem a bérlő, illetve eb­ben az évben már tűlajdono­hatféle változatban seleti műszakok révén felme­rült munkabérek viselésére. Annak tisztázása, hogy id fi­zesse a kieső műszakokra eső bért, még a gazdasági irányí­tás reformja után sem dönt­hető el egyértelműen,, hiszen lényegében különösen a ter­melő műszakok kiesésének gazdasági hátrányai és ebből keletkező viszonylagos több­letköltségek a szocialista ál­lamon belül legfeljebb a megjelenési helyet illetően vitathatók. Kétségtelen, hogy ha a foglalkoztató szerv — mint ahogy erre egyes javas­latok utaltak — viselné az összes költségeket, lehet, hogy a társadalmi munka ráfordí­tások terén ésszerűbb, terv­szerűbb. takarékosabb szerve­zést eredményezne. Nem az anyagi ösztönzés és a költ­ségvállalás jelenti itt az át­vállalást, hanem elvárható minden vezetőtől, hogy azon esetben és olyan mértékben vonjon be. társadalmi mun­kába személyeket, amikor az szükséges, és a társadalmi igényeket a legcélszerűbben elégíti ki Mindig ugyanazok az emberek Az ellenőrzés tapasztalatá­ból számos olyan példát tud­nék mondani, amikor egy gazdasági egységen belül is különböző belső és külső szervek egyazon témában a dolgozók széles körét kötötték le. nem egy esetben ugyan­azon személyek jelentek meg a különböző személyek által azonos témában rendezett megbeszéléseken, továbbkép­zéseken. Kovács István elvtárs. az Ércbánya Vállalat pártbizott­ságának titkára utalt arra, hogy nagyobb az ún. érdek- képviseleti és a kieső mű­szakok száma, mint a válla­lati nyilvántartások mutat­ják. mert hisz az alkalmazot­tak jelentős részének ezen ideje külön a nyilvántartás­ban nem szerepel. Ismerve a gazdasági, álla- mi és társadalmi szerveknél í kialakult munkaköri felada- 5 tokát, leterheléseket, az a vé-< leményem, hogy az alkalma-! zottak közül igen sokan, ha í munkaidőn belül is vesznek) részt külső szervek munkájá- s ban. mégis csak saját maguk < kényszerülnek elltáni hivatali ? beosztásukból eredő feladatú- > kát. > A népi ellenőrzés pé’dául < nagy súlyt helyez arra. hogy ? társadalmi munkatársainak? bevonásánál messzemenően > figyelembe vegye a gazdasá- < gi vezetés érdekeit, az eset- < leges egyéb társadalmi leter- í heléseket. holott a törvény > biztosítja számunkra a népi s ellenőrök bevonását az eset- í ben is. amikor a vezetés az­zal nem ért egyet. Ilyenkor í azonban az elvtársi együtt- 5 működés és megértés vezet l bennünket. Ügy hiszem, begy ha a gazdasági vezetés, a tár-? sadaimi munkában érdekelt > szervek vezetői nagyobb meg- S értéssel viseltetnének egymás < érdekei, feladatai iránt, ak- í kor a súrlódás is kevesebb > lenne. } És a másodállások?^ Ha gazdasági és ossz-! (társadalmi érdekeket mé-'e-í i gélünk, akkor nem lehet ún. í | jogszabályok által rendezett« érdekképviseleti műszakok í körénél maradni, hanem fel- S i vetődik, hogy vajon az utób- i bi időben jelentős mértékben < elterjedő és népszerűvé vált j ! másodállások és mellékfoglal- j kozások is miiyen hatással £ vannak a szűkebb vagy szé - £ lesebb érdekekre. Tudunk ? olyan eseteket is, amikor a£ vállalatok azonos munkakörű i alkalmazottaikat a munka- £ rend szerinti időn belül köl- ^ csönösen foglalkoztatták. / Ezeknek száma sem kevés és — Bakóca-Kisbesziercén — részben a fiatalok társadalmi munkájával — új KISZ-klub épül. Ott fogják elhelyezni a könyvállományt is. Az akadozó vízellátásról a következőket mondotta Vár­helyi elvtárs: — Ez is hibánkon kívül történt. A probléma mái' több éves és nemcsak a siklósi tsz, hanem a közben felépült kórház és a széntröszt üdü­lője. de jó magunk is visel­jük az ódiumát. Elmondotta, hogy a fentebb említett új létesítmények mel­lett különösen a téli fürdő fejlesztése emelte meg rend­kívüli módon a melegvlzszük- ségletet. — Ezért fordult hát elő, hogy hidegebb napokon sza­bályozni kellett a létesítmé­nyek hőszolgáltatását, ami el­ismerem nem egyszer a ker­tészet rovására történt. De kérdem, mit tehettem volna mást. amikor ilyen kritikus napokon választanom kellett a kórház és a kertészet ellá­tása között. Ami pedig a kor­mányrendeletet illeti, éppen úgy vonatkozik ránk is mint az általunk kiszolgált intéz­ményekre, vállalatokra, mert január elsejétől mi magunk is köbméterenkénti vízkész­let díjat fizetünk az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság­nak. A megoldás? Ezek után akár be is fejez­hetnénk a riportot azzal, hogy fifti-fifti alapon mind­két félnek igazat adjunk, de sajnos ettől még a siklósi tsz vezetője nem szabadul meg a kertészet deficittel fe­nyegető gondjaitól. Éppen ezért felkerestük a megyei tanács illetékes szakembereit is. akik méltányolva a isz gondjait, elfogadható javas­latot adtak a probléma meg­oldására. A melegházak korszerűbb fűtésmegoldása a jelenlegi vízdíj mellett valóban komoly problémák elé állítja a ker­tészetet. Ezért azt javasolják, hogy a tsz vezetősége szak­emberrel vizsgáltassa meg annak lehetőségét, hogy a fű­tésre eddig felhasznált tete­mes mennyiségű vizüket szennyeződ és nélkül külön csővezetékkel visszaszolgál­tassák a fürdővállalatnak. Ugyanis ebben az esetben a vízkészletgondokkal küszködő vállalat az általa szolgálta­tott 60—62 C fokos vízért kb. 45 fokos vizet kapna vissza, ami nagyszerűen alkalmas még a téli fürdő táplálására. Ezzel a megoldással a tsz, nem a kapott víz köbméter« után fizetné a díjat, hanem a 60. illetve a 45 C fok között felhasznált kalóriaérték után, ami méltányos lenne mind­két fél számára. Természetesen csak javas­latról van szó. amely nem tért ki a megvalósítás gaz­daságossági számításaira, de arra mindenképpen jó, hogy új és a régebbinél célrave­zetőbb tárgyalási alapul szol­gáljon a tsz és a fürdőválla­lat számára. Pálinkás Gythgy i I — Esetenként hat-hét megoldást is javasolunk, elfogadásuk természetesen nem kötelező — mondja Németh Jánosné, a KISZ- iskola és egyben a Megyei KISZ Bizottság mellett mű­ködő módszertani kabinet vezetője. A módszertani kabinet­hez hasonló szerv nem sok lehet az országban, ilyen néven pedig egyedül Ba­ranyában működik, alig több mint fél év óta. Lét­rehozásának terve nem mai keletű. Hogy kié az ötlet? Célját sokkal könnyebb meg jelölni: harc a sablonok ellen. — Számos esetben ta­pasztaltuk, hogy az alap­szervezetek nem tudnak mit kezdeni az egyébként helyes központi határoza­tokkal. akcióprogramokkal, nem ismerik a feldolgozás, a konkretizálás lehetséges módszereit. Szürkén, egy­hangúan kivonatolják az „ukázt”, mely aztán nem­hogy a fiatalok érzelmeire hatna, de még érdeklődé­süket sem kelti fel. A járási bizottságok nem ■ nyújthat­nak segítséget minden egyes alapszervezetnek, de a mi kiadványaink mindenhova eljuthatnak. Elsőként a KISZ VII. kongresszusa anyagának megismerését igyekeztek megkönnyíteni, majd az új KISZ-tagkömyvek kiosztá­sához és az idei akcióprog­ram megtárgyalásához java­soltak különböző módszere­ket. Legközelebb az ünne­pélyes fogadalomtétel „for­gatókönyvét” készítik el, ha szerencsés ez a kifejezés. Tagja a kabinetnek a KISZ-iskola teljes oktató­gárdája. az MSZBT megyei titkára, a KISZ MB két apparátusi tagja, az Úttörő- ház egyik munkatársa és egy hallgató a Tanárkép­zőről, de már a megyei nép művelési tanácsadó egy szakreferensét is felkérték a bizottságban való rész­vételre. Egy-egy kiadványon a ka­binet más és más tagja ön­állóan dolgozik, az elkészült írásos anyagot tervezetnek tekintik, mely csak meg­vitatás után kerül végleges formába. Értesülésük szerint az alapszervezetek szívesen fo­gadják a módszertani 'se­gítséget. Hogy mennyit si­kerül hasznosítani belőle, az folyamatosan a gyakor­latban derül ki. Módszertani kabinet a megyei KISZ-bizottságon sí minőségben nyilatkozó sik­lósi tsz-elnök szavait a gaz­dacserék konkrétabb okairól. — Véleményem szerint az első és legalapvetőbb hibát abban kell keresnünk, hogy a kertészet már létrehozása­kor is korszerűtlen volt. Ter­vezői úgy látszik nem vet­ték figyelembe a harkányi víz rendkívül agresszív vol­tát. ami évről évre növelte a 'hőellátó motorok, sziv'aty- tyúk és vezetékek javítási, felújítási költségét. Mégis az önköltség ebből következő növekedését hosszú éveken át némiképpen ellensúlyozta a térítésmentes, illetve jutányos vízszolgáltatás, ami évente körülbelül huszonöt-harminc- ezer forintnyi tiszta jövedel­met hozott gazdaságunknak. Nos. ezért határoztuk el már tavaly, hogy nem bérlemény­ben. hanem saját tulajdonban folytatjuk a kertészkedést. '— Sajnos, már az átvételt kővető hónapokban balul si­kerültek számításaink. Ho­gyan, hogyansem. de egyre akadozóbbá vált a vízellátá­sunk. ami ebben az évben már odáig fajult, hogy meg­hiúsította a körülbelül egy katasztrális holdnyi fóliás kertészetünk hasznosítását. Ugyanakkor egy legújabban életbe lépett kormányrendelet folytán ez év januárjától az ; általunk felhasznált melegvíz ! minden köbmétere után egy ! forintot kell fizetnünk a szol- ( gáltató vállalatnak. Nem volt ; tehát nehéz kiszámítani, 1 hogy a melegházak közel hat ! hónapos, napi 24 órás és per- I cenként 600 liter melegvíz- ; igénye. éves viszonylatban > több mint 150 ezer forintos ! tehertételt jelentene a szá- ! munkra. És ha ehhez hozzá- I számítjuk a korrózió miatt ; évenként szükséges szivattyú­és csőfelújításokat, továbbá a 1 víz-szállító motorok üzem- i anyag fogyasztásának össze- ] sen mintegy nyolcvanezer fo­> rintnyi évi költségét, nem is ! beszélve a vetőmagokról, a S munkabérekről s egyéb üze- í mi kiadásainkról, már ki is > derült, hogy a kertészet ilyen > áron való fenntartása súlyos > deficittel járna ... Kevés a víz Ezek után került sor arra a „beszélgetésre”, amelyen a j „haragos’’ feleken kívül jelen 5 volt még a fürdő vállalat fő­> könyvelője is. Várhelyi Ven­> del. a Harkányi Fürdőválla- £ lat igazgatója mindenekelőtt , azt a legújabb kormányren- } deletet mutatta meg, amely­> ben ez év januárjától orszá­> gos viszonylatban szabályoz- i ták a vízszolgáltatások díja- í zását, méghozzá tekintet nél­> kül arra. hogy a „díjak fize- S tésének alapjául szolgáló vi­zet milyen célra használják £ fel az igénybevevők.” A ren- í delet részletesen is foglalko- í zik a szabályozás szükséges- í ségével. amelyet a korábbi í ingyenes, illetve a többnyire í rendkívül alacsony vízdíjak í állami dotációjának enyhítése £ tett indokolttá. Postaforgalmi szakköz* piskola Uj szakközépiskolai osztály szervezését kezdték meg Pécsett, a Komarov Gimnáziumban. Ba­ranya, Tolna, Somogy és Zala megyéből fogadják el a tanulók jelentkezését, akik a postafor­galom tudnivalóit sajátítják el a négy év folyamán. Az I. A- ban — ez lesz a postaforgalmi osztály — 3G gyerek nyerhet felvételt. Valamennyi vidéki fiú és leány számára kollégiumi el­helyezést biztosítanak. Elsősorban azoknak a fiata­loknak ajánlják, akik az érett­ségi után nem akarnak tovább tanulni, hisz az iskola elvégzé­sével olyan szakmát kapnak, amellyel nem lesz gond az el­helyezkedés. Az osztály a postai végrehajtó szolgálat, a távközlés-forgalmi, a híriapszolgálat. a postai ügy­vitel és ügykezelési munkakör­ben képez szakembereket. Hárommillió forint értékű munkát végzett olvasó- és napszem five- gek készítésével és javításával ta-.-sW az OFOTÉRT pécsi, Jókai utcai optikai üzlete.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom