Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-28 / 49. szám

1968. február 28. Dunantmi namo Újabb segély Szicíliának A szicíliai földrengés mély együttérzést keltett Magyar- ország lakosságában. A Ma­gyar Vöröskereszt 171 814 k— 95 számú csekkszámlájára je­lentős összeg erkezett be. így lehetővé vált, hogy a január­ban útnak indított mintegy 300 ezer forint értékű segély- szállítmány után az akció be­fejezéseképpen a Magyar Vö- oskereszt a közeli napokban újabb szállítmányt küldjön a súlyos károkat szeni'cdett szi­cíliai nép megsegítésére. A második szállítmányt az Olasz Vöröskereszt kérésének megfelelően — ágyneműkből, törölközőkből és konyhai fel­szerelésekből állítják össze. Ezekre van a károsultaknak a legnagyobb szükségük. Húszmilliót fizetett ki jégkárra az Állami Biztosító Baranyában 9 Uj biztosítási módok az árvíz, amelyért 1,8 millió forint ) cártérítést nyújtottak. A felsoroltakon kívül még jónéhány adat bizonyítja, hogy ügyfeleinek megelégedé­sére dolgozott 1907-ben a biztosító. Az állatállományban keletkezett károk ellenértéke­ként tízmillió forintot fizettek ki a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezeteknek, ktsz-eknek és földművesszö­vetkezeteknek tűz- és vihar­kárra kétmilliót meghaladó összeget, a személyi tulajdo­nú épületekben és lakásokban keletkezett tűz és egyéb ká­rokra 2.5 millió forintot meg­közelítő összeget utaltak ki. A magán és szövetkezeti tulaj­donban lévő gépjárművek ta­valy 515 alkalommal okoztak, illetve szenvedtek anyagi kárt. A Pénzügyminisztérium meg­bízásából az igazgatóság vég­zi a megye területén lévő ál­lami vállalatok kárainak megállapítását. A megye vál­lalatai egy év alatt 183 elemi, tűz-, betörés- és gépjármű­kért jelentettek be. Ezek kö­zül a Mecseki Szénbányák vízbetörés és felhőszakadás­kára volt a legjelentősebb, 8,6 milliós. Baranyában egy év alatt csaknem tízezerrel nőtt a biz­tosítottak száma, s átlagosan két és fél lakosra jut egy biz­tosítás. Különösen népszerűek a csoportos biztosítások. Je­lenleg 75 ezer CSÉB-tag van, ezeknek majdnem fele pécsi vállalatok dolgozója. A cso­portosan biztosítottak külön­leges szolgáltatásokban része­sülnek: tavaly 6700 tag 2,2 millió értékű juttatást kapott. Az Állami Biztosító tevé­kenységi köre egy év alatt rendkívüli módon kiszélese­dett, és ez szükségessé tette a szervezeti átcsoportosítást. Az igazgatóság elvi irányítószere­péhek megőrzése mellett a járási, városi fiókok nagyobb hatáskört kaptak. A decent­ralizálás kedvező hatása a kárrendezésben máris érez­hető, az ügyfelek gyorsabban jutnak biztosításaik alapján az őket megillető kártérítés­hez. Ez év januárjában a gaz­dasági reform feloldotta az állami vagyontárgyak biztosí­tásának tilalmát, ennek ered­ményeként a megyében mű­ködő tíz állami gazdaság ja­nuárban megkötötte álló- és forgóeszközeinek, valamint növényeinek védelmét szolgáló biztosítását Január óta új személybiztosítási módozato­kat is bevezettek. A bányá­szok csoportos élet- és bal­esetbiztosítása az előzőnél több baleseti szolgáltatást nyújt, állandó rokkantság esetén a korábbi 25 ezerrel szemben 100 ezer forintot kap a biztosított Mind a vasasi, mind a bé­tái tapasztalatok rendkívül kedvezőek a balesetek alaku­lása vonatkozásában. Komlón százezer műszakra 70 baleset­ben határozták meg a meg­tűrt esetek számát, s ezzel szemben mindössze 58,8 volt a tényszám. Könnyíteni kell a munkát! Kétségtelen, a teljesítmény­növekedések érdekében a mű­szaki vezetés számos ésszerű intézkedést léptetett életbe, az is tagadhatatlan, hogy a műszaki feltételek alig vál­toztak, s így a fejtésekben és vájvégeken dolgozók fizikai igénybevétele tovább nőtt. Szinte valamennyi üzemben sürgetik az emberek az új, korszerűbb — és ami a leg­fontosabb — könnyebb fejtő­kalapácsok rendszeresítését. Vasason van már néhány Bőhler-féle réseié — majd- hogy nem verekednek értük. Balesetvédelmi szempontból is nagyon fontos lenne a köny nyebb acél tárnok, süvegek be­szerzése. A sérülések túlnyo­mó többsége ugyanis kéz­sérülés, s az ok legtöbbször: anyagmozgatás. Vasas, Béta és Szászvár kedvező tapasztalatai alapján — a szükséges intézkedések életbeléptetése után — Sza­bolcson és Pécsbányán is át­tértek a 44 órás munkahétre. Kossuth-bányán két kísérleti körlet dolgozik az új mun­karend szerint, s április hó­napban a még „hagyományo­san” termelő részlegek és Zobák-akna átállása is vár­ható. Az idei év folyamán sor kerül a szénelőkészítő mű­vek és az építési üzemek át­állítására is. A hidasi és nagymányoki brikettgyárak ugyancsak áprilisban rajtol­nak — itt azonban szabad­szombat helyett szabad-hétfők lesznek. Az év végére tehát tizennyolcezer ember rendel­kezik havi kettő, illetve há­rom plusz szabadnappal — ami égetően fontos kérdéssé teszi: biztosítottak-e a sza­badidő hasznos és kulturált eltöltésének feltételei? A tömegsport reneszánsza A vállalat szakszervezeti és KISZ bizottsága a közelmúlt­ban tárgyalta a kulturális és sportlehetőségek továbbfejlesz­tésének módozatait. Ebben az évben egy, illetve félmillió forintos költséggel korszerű­sítik a pécs-szabolcsi Puskin és a komlói Zrínyi művelő­dési házakat, s jelentős ösz- szegeket fordítanak a felsze­relések pótlására is. Komlón politikai matiné műsorok be­állítását tervezik a művelődési házak filmszínházaiban. A vi­déki gócokban — a vállalat dolgozóinak 52 százaléka be­járó —, kihelyezett politikai és ismeretterjesztő tanfolya­mok indulnak. Szabadtéren hat, teremben pedig három sportágban szer­veznek brigád-, üzemi, illet­ve vállalati vetélkedőket. Ezek a versenyek a tervek szerint mintegy 5000 embert mozgat­nak majd meg. A megnövekedett szabad idő új lehetőségeket biztosít a társadalmi munkaakciók szélesítése terén is. Pécsett A hatalmas üzemben ezer hold lucerna termését dolgozzák fel. Évente 200 vagon lisztet készítenek, ennek háromnegyed részét eladják. Idén bérszárítást Is vállalnak. Épül az ócsárdi lucerna!iszlayár Füvet, szemesterményt és paradicsomhéjat is szárítanak Könyvjóváírással átadunk t db PANNÓNIA X db DANUVIA MOTORKERÉKPÁRT üzemképes, jó Állapotban Érdeklődni: Baranya—Tolna megyei Élelmiszer és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Vállalat Pécs, Kossuth L. u. 21. Telefon: 19-37/94. mellék. Ócsárdnak csak javára vált a gazdacsere. Mindig is a megye egyik legelhagyatot- tabb gépállomása volt. kor­szerűtlen, rosszul felszerelt, ahol a traktorosok, szerelők jóformán olajos kezüket sem tudták melegvízzel megmos­ni. A Megyei Gépjavító aféle ócskás telepnek — finomab­ban kifejezve bontó állomás­nak — akarta megtartani, vé­gül mégis teljesen felszámol­ta, s vevőt keresett rá. A baksai Ezüstkalász Tsz tavaly szeptemberben vette meg 2,3 millió forintért az egykori ócsárdi gépállomást épületek­kel. gépi felszereléssel együtt. A munkásokat is átvette. Január elsejével Wog er Ede telepvezető is a tsz állomá­nyába került. Az ő kalauzo­lásával igyekszünk átevickél- ni az épületeket körülvevő sártengeren az új gyárhoz. Közben elmondja, hogy sok­szor próbálkoztak vele, még­sem sikerült ezt a telepet korszerűsíteni, még egy zuha­nyozóra sem futotta erejük­ből. Mióta a tsz átvette a te­lepet azóta minden úgy megy, mint a karikacsapás. Egész télen folyt az építkezés, má­jus elejére kész lesz a gyár és megkezdheti a próbaüze­met. Épül a férfi és női hi­deg-melegvizes fürdő, öltöző is, a hatalmas áruraktár, s még ez év végéig korszerű burkolatot kap a telep úthá­lózata. Hát igen. egy gyár. ahová szezononként 1000 hold lu­cerna termését szállítják be, nem működhet sártenger kö­zepén. Fenyvessi Károly, a tsz főagronómusa lucemaszárító és lisztőrlő üzem kapacitásá­ról tájékoztat. — Az évi kapacitás 200 va­gon lucernaliszt, ez körülbe­lül 800—1000 hold lucernáson terem meg. Nekünk csak 670 holdunk van — 1970-re érjük el az ezer holdat — ezért az idén még bérfeldolgozást is vállalunk, a szomszédos hegy- szentmártoni t» ás a Pécsi Állami Gazdaság is bejelen­tette már igényét. A folyama­tos üzemelés végett azonban mást Is szeretnénk szárítani; füvet, egynyári takarmányke­veréket. szemes terményt, mindenekelőtt kukoricát. Az idén mintegy 400—600 holdon vetünk jugoszláv hibrideket, ezután géppel takarítjuk be és az új gyárban szárítjuk meg. Szóba jöhet még bizo­nyos konzervgyári mellékter­mék. mindenekelőtt a para­dicsomhéj és mag szárítása takarmányozási célokra. Ilyen sokoldalú kihasználás mellett két év alatt megtérül a be­ruházási költség, ami igen jó megtérülés, hisz csak a be­szerelt gépek értéke megha­ladja a másfélmillió forintot. És az ötmilliós útépítési program? Mert ez is benn sze­repel a baksai tsz 1968. évi tervében. Az öt kilométer hosszú út nem kizárólag a gyár miatt épül. Főként azért, mert január 1-ével Baksa egyesült az ócsárdi és kisdéri tsz-ekkel. Kisdérnek egyálta­lán nincs még kövesútja Ócsárdot pedig csak a harká­nyi műútról lehet megközelí­teni. S bár alig öt kilométer­re van Baksától, ha át akar­nak jutni. 56 kilométeres ke­rülőt kell tenniök Pécsen ke­resztül. Az új út, amely máris épül. összeköti majd Baksát, — Kisdért érintve — Öcsárd- dal. Ha elkészítik, megkapják az 50 százalékos állami ked­vezményt. A lucemaliszt-gyárhoz ve­zető műutat, vagyis az első szakaszt, aratásra szeretnék átadni a forgalomnak, mert a gyár mellett építik ki a gaz­daság kombájnszérűjét. ide hordják majd az összes gabo­nájukat tisztítani. Nem is be­szélve a gyár forgalmáról, mely 2—3 vagon terményt „nyel el’’ naponta. Mit csinálnak ennyi lucer­naliszttel? — Évi 40 vagon az állat­állományunk szükséglete, ezt — mivel asját takarmányke­verőnk is van — bedolgozzuk a tápba. A fennmaradó 160 vagon lisztet egyelőre értéke­sítjük. esetleg partner gazda­ságunkon. Bábolnán keresztül exportra is. A lucernaliszt vi­lágszerte keresett takarmány, tápértéke igen magas. Fehér­je- és karotinveszteségnek úgyszólván egyáltalán nincs kitéve, hisz a kaszálástól szá­mított 1—1,5 órán belül már zsákban van. Az új gyár valóban forra­dalmasítja Baksán a takar­mánygazdálkodást. s nem cso­da. ha a főagronómus félsze­mét mindig az épülő üzemen tartja. Az építkezés igen gyors ütemben halad. Megkezdték a tél folyamán megrongálódott gyalogjárók és útbur­kolatok Javítását a Pécsi Közliszasági és Útkarbantartó Vállatot aufal to zál. 1 Jól startolt az ,,5-j-lé4-es Bétán tíz százalékkal nőttek a teltesítmenyek Jelentős az energiamegtakarítás — Uj művelődési lehetőségek Szombaton a Mecseki Szén­bányák hét termelő üzeme közül ötben ismét némák voltak a fejtések, A kormány múlt évben kiadott, munka­időcsökkentéssel kapcsolatos határozata értelmében ugyan­is már három pécsi, egy kom­lói és a szászvári bányaüzem­ben áttértek a 44 órás mun­kahétre, amely a 3/3-os mun­karend egyidejű bevezetésé­vel az 5+1-es — szabadszom­batos — modell alkalmazását is lehetővé tette. Kedvező tapasztalatok Július 1-ével a komlói Bé­ta-akna, a pécsi Vasas-bánya és a szászvári Északi üzem ,kísérleti jelleggel' bevezette az ötnapos munkahetet, s a ter­melés alakulásának folyama­tos ellenőrzése rendkívül ked­vező tapasztalatokkal zárult. Béta-akna 1967. évi terme­lési tervét 102,9 százalékra teljesítette, azaz 14 ezer ton­na szenet adott előirányzatán felül. Az áttérés után örven­detes módon nőtt a munka- intenzitás: míg a korábbi években átlagosan 4—6 száza­lékkal emelkedtek a teljesít­mények, a múlt évben a nö­vekedés mértéke elérte a 10 százalékot A három műszakos termelés sikere érdekében számos mun kaszervezési újításra került sor, melyek elsősorban az improduktív idők csökkenté­sét, illetve az anyagtakaré­kosság növelését célozták. A frantfejtési fej teljesítmények a vizsgált időszakban megha­ladták az öt tonnát műsza­konként, s az összüzemi tel­jesítmény is 254 kilóval na­gyobb volt az előirányzottnál. Az átállás tovább javította az önköltségi mutatókat. 1967- ben egy tonna Béta-aknai szén 260 forintba került, ami 19,8 forinttal kevesebb az elő­ző évinél. E kedvező változá­sok mögött mindenekelőtt az- energiatakarékosság terén el­ért eredmények állnak. Csak egyetlen példa: a korábbi négy le- illetve kiszállás he­lyett csak három népszállí­tási időszak van a bányában. Mindent összevetve: az ener­giaköltségek 13 százalékkal csökkentek egyetlen év alatt. Nőttek a keresetek Egy másik — mindenki ál­lal örömmel üdvözölt jelen­ség: nőttek a teljesítmények, nőttek a bérek. A fizikai ál­lományú dolgozók között az év folyamán 237 ezer forint jutalmat osztottak szét — mindenekelőtt cél prémiumok formájában. A termelés üte­me kiegyensúlyozottabbá vált. A diagrammok bizonysága szerint megszűntek a hétfői mélypontok: míg korábban a hét első napján alig érték el a 90 százalékos szintet, jú­lius 1 után sohasem süllyed­tek a teljesítmények 100 szá- ealék alá. A Vasas-bányai tapasztala­tok hasonlóak. A mennyiségi terv teljesítése csak 99 szá­zalékra sikerült ugyan, az myag-. energia- és más költ­égek csökkenése következté­ben mégis 9 milliós többlet- bevételre tettek szert. Az elő- 'ájási brigádok munkahelyeire peciális szállító brigádok ké- izítik be az anyagot, s ezzel iikerült jelentősen meggyor- ítani a feltárást. A legfon- osabb munkahelyekre ciklu- os diagrammokat készítettek: >ercnyi pontossá téve a kü- önböző munkafolyamatok :gymásba kapcsolását. — Kultúrkörét. A soproni német nemzetiség; művész- együttes március 2-a és 6-a között Mágocson Hidason, Pa- lotabozsokon. Liptódon és Szajkón lép fel. I különösen az I. kerületben terveznek nagyarányú épít- ■ kezéseket a szocialista brigá- : dók segítségével, j Meszesen sporttelep létesül, bővítik a bölcsődét, s a ta­nács kezdeményezése alapján ; úttörőüdülőt építenek Bala- tonf enyvesen. A szocialista brigádok most rögzítik idei vállalásaikat, s kivétel nélkül valamennyi ígéri: segít a bá­nyászlakótelepek további gaz­dagításában. Komlón az idén végre a megvalósulás stádiumába lép j az évek óta kért és sürgetett I bányászpark. ahol a hősi' ha- ! Iáit halt bányászok emlékmű- [ ve is méltó helyet kap. A j komlói üzemek szocialista j brigádjai védnökséget vállal- j tak e nagyszerű létesítmény építése felett. Május elején próbaüzem A tavaly június 29-i jeges vihar és a július 10-i felhő- szakadás sokáig emlékezetes marad Baranyában. A jégve­réshez és a felhőszakadáshoz fűződő károk, mint az elmúlt esztendő legnagyobb kárai, bekerültek áz Állami Bizto­sító megyei Igazgatóságának történetébe is. Tizenhatezer katasztrális hold növényzete szenvedett jégkárt 1987-ben, ezekre húszmillió kártérítést fizetett a biztosító. A jégverés centrumában lévő termelőszö­vetkezetek — a kétúifalusi, a rózsafai — kétmillió forintot meghaladó kártérítésben ré­szesültek. A tavaly; árvízká­rok túlnyomórészt a július 10-i felhőszakadásból kelet­keztek. Több mint háromezer katasztrális holdon pusztított

Next

/
Oldalképek
Tartalom