Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-28 / 49. szám
4ra: 70 miét VIlóg proletárjai, egyesüljetek i Dunámon napló XXV. évfolyam, 49. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968- február 28., «erd« A Kommunista Kiáltvány évfordulóján 4 kommunista- és Hatvanhét munkáspártok képviselői folytatták munkájukat S zázhúsz évvel ezelőtt hagyták el a londoni nyomdát a Kommunista Kiáltvány, a tudományos szocializmus alapvető program-dokumentuma első (német nyelvű) példányai. Előzményei évszázadokra nyúlnak vissza. Ide kell számítanunk mindazon gondolkodók munkásságát, akik a társadalmi igazságtalanságok okainak felderítését, azok megszüntetését tűzték ki életcéljukul. És nem utolsó sorban: ide tartoznak azok az akkor még szervezetlen munkásmegmozdulások (a munkabeszüntetéstől az utcai harcig), amelyek szinte átszövik a XIX. század első felének történetét. A kiáltvány „életútja” párhuzamos a világ forradalmi munkásmozgalmának történelmével. Ha lehetett, nyíltan, legálisan terjesztették, •ha a mozgalom föld alá kényszerült, a kiáltvány is illegálisan terjedt, — néha kézzel írott, kézről-kézre pdott fordításokban. A megírását követő néhány évtized alatt tucatnyi új kiadása jelent meg németül, angolul, franciául, oroszul, spanyolul, és még sok más nyelven. Első magyar kiadása az 1896-os évszámot viseli. „Jelenleg — írta Engels 1888- ban ■— kétségtelenül az egész szocialista irodalom legelterjedtebb, legnemzetközibb terméke, közös program, melyet Szibériától Kaliforniáig munkások milliói ismernek eV". És ma? Szinte a-világ minden nyelvén milliós számban forognak közkézen a kiáltvány példányai Mi adta a „világirodalom legzseniálisabb pamfletjének” (amint H. G. Wels, a kiáltványt nevezte) ezt az újkorban példátlan átütő erejét? Talán ez= a tudományos elemzést egyesíteni tudta a politikai programmal; egy alakban több rop- irat- és népszerű, mindenki által érthető tömör, tudományos mű; a munkásosztály addigi alaktalan-szervezetlen megmozdulásainak alakot és célt kölcsönzött; kijelölte és meggyőzően bizonyította a soron következő történelmi korszak fejlődésének irányát, s ezzel utat mutatott nem* cyrfc a munkásoknak, hanem mindazoknak, akik a kor forradalmi gomolygásában a kiutat keresték. „Ez a kis könyvecske — írta róla Lenin — kötetekkel ér fel; szelleme mindmáig élteti és viszi előre a civilizált világ egész szervezett és harcoló proletariátusát". Ha ma felütjük (és nem lehet elégszer elolvasni), számos olyan gondolatot találunk benne, amelyek meghökkentenek bennünket, időszerű, élő voltukkal. Ha ma minden valamelyest művelt ember előtt önként értetődőnek tűnnek olyan gondolatok, mint: a gazdaság történelem- és társadalommeghatározó szerepe, az osztályharcok kimagasló jelentősége az emberiség fejlődésében, a polgári társadalom belső válságainak okai, stb. — Ha ma ezek az emberiség gondolatkincsének „bevett” állományához tartoznak, abban vitathatatlan szerepe van Marx és Engels kommunista kiáltványának. Annak, hogy ebben a történelmi szakaszban egyedül a marxizmus bizonyult olyan tudománynak, amely (ha helyesen alkalmazzák), alkalmas a társadalmi fejlődés útjának kijelölésére. A Jdáltvány időtálló volta azonban nemcsak az alapvető folyamat törvényeinek felismerésében mutatkozott meg. Azoknak az útmutatásoknak egész sorában is, amelyekkel a munkásosztály harcának fő irányait kitűzte. Ha azt a tíz pontot nézzük, például, amelyben a kiáltvány a munkásosztály feladatait a hatalom meghódítása után kijelöli, minden erőszakolt „aktualizálás” nélkül számos olyan ismerős tételre bukkanunk, amelyek a munkáshatalom országaiban valóban az első feladatok köré tartoztak. Elég. ha a termelőeszközök társadalmi tulajdona mellett olyan, nagy történelmi éleslátásról tanúskodó megjegyzésre gondolunk, mint „a mezőgazda- sági és ipari üzem egyesítése; rendszabályok a város és falu közti ellentét fokozatos megszüntetésére* (a 19. század első felében?). A nnak, hogy egy írásmű tudományosan megalapozott-e, vagy egyszerű jóslat, vágyálom: az idő a legjobb próbája. Ezt a próbát a kiáltvány kiállta. Ám azt jelenti-e ez, hogy a kiáltvány és általában a marxizmus minden gyakorlati következtetése maradéktalanul bevált? Ez nem lehetséges. Sem a természetben, sem a társadalomban nem lehet előre látni minden új fejleményt. Ha a történelmi és társadalmi tudomány górcsöve alá helyezzük a kiáltvány főbb megállapításait, mégis tagadhatatlan tény, hogy a társadalom alakulásának fő iránya, legfőbb változása mennyire egybeesnek azzal a fejlődési fővonallal, amelyet a kiáltvány tudományos alapon előrelát küldöttség a tanácskozóasztalnál A kommunista és munkáspártok konzultatív találkozója kedden reggel folytatta munkáját. Guü Hall saj tóérte k cseI ete . Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, valamint az amerikai testvérpárt küldöttségének tagjai kedden a Magyar Sajtó Házában találkoztak a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel. A rögtönzött sajtókonferencián Gus Hall elmondta az újságíróknak, hogy az a megtiszteltetés érte: a konzultatív találkozó keddi tanácskozásának egy részében elnökölt. Ezután aláhúzta: az amerikai küldöttség véleménye szerint az Egyesült Államok népe súlyos, nehéz kérdésekkel néz szembe. A legalapvetőbb kérdés az, hogyan lehet megmenteni az Egyesült Államokat saját kormánya politikájának következményeitől, hogyan térhetne vissza az USA a béke útjára: ilyen értelemben talán először fordult elő, hogy népünk égető nemzeti érdekei és a haladó emberiség általános érdekei egybeesnek — fűzte hozzá a főtitkár —, ezért nem látunk ellentmondást abban, hogy részt veszünk e tanácskozáson, amelynek témája az, hogyan mozgósítsuk a világot, hogy véget vessünk az Egyesült Államok agresszív politikájának. A konznttattr találkozó edifl pl részleteiről Is érdeklődtek az újságírók. Gus Hall elmondta: a vita fő formája, hogy a delegációk vezetőd nyilatkozatokban fejtik ki álláspontjukat Fontos eredményként értékelte a résztvevő pártküldöttségek magas számát Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a kommunista és munkáspártok nagy találkozója létrejön, s demonstrálni fogja, hogy a kommunista világmozgalom egyesíti erőit Véleménye szerint a találkozón a legtöbb párt részt vesz; de a világértekezletet akkor is megtartják, ha néhány párt A kommunista- és munkáspártok konzultatív találkozójának sajtóközpontja a Magyar Újságírók Házában. Képünkön: külföldi tudósítók eszmecseréje. nem küldj el képviselőit E mostani konzultatív találkozó jelképnek tekinthető ilyen vonatkozásban. Felvetődött olyan kérdés * sajtókonferencián, hogy esetleg volt-e valamilyen megkülönböztetés a mostani találkozó résztvevőinek meghívásánál. Az amerikai testvérpárt főtitkára erre így felelt: — Nem tudóin, mire gondoltak, de a meghívásnak volt bizonyos rendje. Csak annak a 81 pártnak küldtek, meghívást, amelyek az 1960-as moszkvai értekezleten részt vették. A mostani találkozó határozza majd meg. kit hívjanak meg a világértokezlet- re. Nyilvánvaló, hogy a mostani tanácskozáson jelen nem levő pártokat is meghívják majd. > Megkérdezték * sajtó munkatársai Gus HaU-tól, véleménye szerint hol kerül majd sor a kommunista és munkáspártok vUágértekezletére? — A kommunisták világtalálkozójával kapcsolatban sok helyről érkezett invitálás, hogy ott tartsuk a tanácskozást; a szocialista országok fővárosainak többsége is kész arra, hogy fogadja a világértekezletet. Mindezt a jelenlegi értekezleten fogjuk megvitatni. KI foglalkozik a konzultatív találkozó ügyrendjének kidolgozásával? — Hangzott a következő kérdés. — A titkárság, amelybe minden küldöttség egy-egy tagot delegál. A problémák demokratikus alapon történő megoldását illetően meglehetősen egységes állásfoglalás tapasztalható. Gus Hall a továbbiakban arról is beszámolt, hogy a konzultatív találkozón résztvevő valamennyi delegáció maga dönti el, hogy nyilvánosságra hozza-e felszólalását, vagy sem. Ez tehát az egyes küldöttségek saját álláspontjától függ. A találkozó saj tó v k§zhang.{ a Varsó: A kedd reggeli varsói lapok is vezefő helyen számolnak be a kommunista és munkáspártok képviselői budapesti konzultatív találkozójának megnyitásáról. Kádár János üdvözlő beszédéről. A Trybuna Ludu „Hatvanhét küldöttség a tanácskozó asztalnál” cím alatf közli saját Tanácskoznak a kommunista- és munkáspártok küldöttei. Képünkön: a konzultatív találkozó résztvevői. kiküldött munkatársának tudósítását. A többi között rámutat: hatvanhét küldöttség foglal helyet a budapesti tanácskozáson, de ez nem jelenti azt, hogy a Budapesten nem képviselt pártok nem támogatják a nemzetközi tanácskozás összehívásának gondolatát; az akcióegység megerősítését. Számos olyan párt van, amely különböző okok miatt nem küldte el képviselőit a budapesti találkozóra, mégis pozitívan ítéli meg a nemzetközi tanácskozás gondolatát. Szófia: A bolgár sajtó kedden teljes terjedelemben közli Kádár Jánosnak a konzultatív találkozón elhangzott beszédét. A Rabotnícseszko Delo a megnyitásról közölt részletes jelentésében hangsúlyozza: a konzultatív találkozó alapvető rendeltetése megoldani azokat a kérdéseket, amelyek összefüggésben állnak egy új értekezlet összehívásával a kommunistáknak, a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus minden harcosának tömörítése érdekében. Az Otecsesztven Front megállapítja, hogy a budapesti találkozó a fejlődés törvényszerű eredménye. Berlin. A Neües Deutsch* land, mint a világ kommunistái közötti baráti véleménycserét jellemzi a budapesti találkozót. Az újság hangsúlyozza, a találkozó célja, olyan kollektív határozat elfogadása, amely kimondja a kommunista és munkáspártok nemzetközi találkozójának összehívását. A Berliner Zeitung hangoztatja: a találkozót az'■''teszi szükségessé, hogy az utóbbi években új problémák jelentkeztek a békéért, a demokráciáért, nemzeti felszabadulásért és 1 a szocializmusért folytatott harc területén és ezek új feladatok elé állítják a nemzetközi kommunista mozgalmat. Prága: A csehszlovák lapok vezető helyen foglalkoznak a budapesti találkozó megkezdésével. A Rudé Právo megemlíti, hogy az értekezleten harmincmillió kommunistát képviselő pártok küldöttségei vesznek részt. Az újság ismerteti Kádár János üdvözlő beszédét. A Mlada Fronta az ifjúsági szövetség lapja hangsúlyozza, hogy a nemzetköz) kommunista mozgalom az újjászületés folyamatát éli át. Ennek bizonyítéka a budapesti találkozó is, amelynek legfontosabb vonása éppen konzultatív voltában rejlik. Két téglagyár megkezdte a nyersgyártást Tíznapos előnyt ígér a korai indulás — Tizenkét éve dolgozom a vállalatnál, de emlékezetem szerint. még egyszer sem fordult elő, hogy februárban megkezdhettük volna a nyersgyártást — mondotta február 27-én, azaz tegnap délután Kovács Lajos, a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat termelési osztályvezetője, amikor arról tudósított, hogy a villányi és a mohácsi í-es téglagyárban megkezdődött az agyag feldolgozása. — Szerdán további 10—12 tégla- | gyárunk indul és csütörtökre már 90 százalékos nyersgyártási üzem lesz vállalatunknál. Bár az időjárás tavaly is nagyon kedvező volt, csak március 4—10-e között kezd ték a nyersgyártást a téglagyárak. Az idei rendkívül enyhe február most aztán igazán felbátorította a téglásokat. Az idő most kissé hűvösebbre fordult, de hangulatuk bizakodó. — A hát végére újabb enyhülést jelez a meteorológia ... — mondotta Kovács Lajos. — Minden gyárban felkészültünk arr» hogy fagy esetén megfelelő takarással védjük a frissen gyártott nyer1-*'"'át. A kora, kezdés, tudjuk.' így is kockázatos. Viszon4 megéri -"er* az ezzel szerezhető 7—10 napi előnyt tava'vi eredményünk hoz képest 6-7- millióval több nyerstéglát jelent. Ha vállalkozásunk sikerrel jár, már az első negyedévben enyhíthetjük a téglahiányt. 4 I J I
