Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-27 / 48. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 70 Hitéi Dunámon napló XXV. érfolyam, 48. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. február 27., kedd Megnyílt Budapesten a kommunista és munkáspártok konzultatív találkozója Hétfőn délután Budapesten megnyílt a kommunista és munkáspártok konzultatív találkozója. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára üdvözölte á találkozón részt vevő pártok küldötteit. Kádár János: Együttes erővel küsdjfínk az imperializmus ellen! Kedves Elvtársak! Mindenek előtt köszönetét mondok az itt képviselt testvérpártoknak, személy szerint a küldött elvtársaknak azért, hogy a meghívást elfogadva eljöttek hozzánk. Hangsúlyozni kívánom, pártunk nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a kezdeményezők e találkozó közvetlen előkészítését reánk bízták, s annak színhelyéül hazánk fővárosát, Budapestet választották. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, egész dolgozó népünk nevében üdvözlöm önöket a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozójának megnyitása alkalmából. Jó munkát kívánok mindnyájuknak s kérem, érezzék jól magukat a vendégszerető Magyar Népköztársaság földjén. Tisztelt Elvtársak! A nemzetközi közvéleményben nagy figyelmet keltett a 18 kommuiiista és munkáspárt novemberi közös nyilatkozata, amelyben ezt a konzultatív találkozót kezdeményezték. A figyelem és az érdeklődés azóta csak fokozódott, és most túlzás nélkül mondható, hogy barát és ellenség egyaránt nagy várakozással tekint a találkozó, s annak eredménye elé. Ez teljesen érthető. Ez a várakozás következik egyrészt a világ bonyolult, világos szavakat, s cselekvést követelő helyzetéből, másrészt abból a tényből, hogy jelenleg a nemzetközi kommunista mozgalom az emberiség leghatalmasabb politikai és eszmeáramlata, amelynek meghatározó szerepe van az események alakulásában. Harmadszor, az érdekli az embereket, hogy ez a budapesti konzultatív találkozó mi újat hoz, előrelépés lesz-e a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítése, a kommunista és munkáspártok értekezletének összehívása, az imperialisták elleni hare összehangolt akcióprogramja kérdésében. Az. imperialisták — különösképpen az amerikai imperialisták — a nemzetközi jog legelemibb normáit lábbal tiporva, a politikai és gazdasági nyomás eszközeivel be-1 avatkoznak szuverén államok belügyeibe, fegyveres puccso- kat szerveznek nekik nem tetsző kormányok ellen és háborút robbantanak ki a világ különböző térségeiben. Több mint félmilliós gyarmatosító hadsereggel megszállták Dél-Vietnamot, hadüzenet nélküli háborút folytatnak a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Évek óta tömegesen gyilkolják a békés lakosságot, gyermekeket, nőket, öregeket északon és délen egyaránt; népirtás bűnét követik el az egész vietnami nép ellen. A múlt év nyarán háborút indítottak független arab országok ellen. napjainkban mind sűrűbben fegyveres provokációkat követnek el a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben. Az imperialisták agresszív lépései, az úgynevezett helyi háborúk mérhetetlen szenvedést okoznak a népeknek és szüntelen magukban hordozzák a veszélyt, hogy egy új világháborút zúdítanak az emberiségre. A megtámadott népek természetesen minden erejükkel ellenállnak, s a szocialista országok és a haladás erői minden módon segítik őket A hős vietnami nép január—februári hatalmas ellencsapásai mindennél jobban bizonyítják, hogy az imperialisták bár mit tesznek, nem tudják elfojtani a népek szabadságtörekvéseit, nem tudják elvenni a népek azon jogát, hogy maguk dönthessenek saját sorsukról; képtelenek a történelem menetének irányát visszájára fordítani. A haladás minden hívének, a békeszerető emberiségnek, ezen beiül e harc zászlóvivőinek, a kommunista és munkáspártoknak az eddiginél is határozottabban kell fellépniük az imperialista agresszióval szem ben és fokozniuk kell a közvetlenül megtámadott népeknek nyújtott segítséget. Az imperialistaellenes harc hatékonyságát legjobban biztosítja, ezért a legfőbb politikai és erkölcsi feladat: mindent megtenni a haladás ösz- szes erőinek egyesítésére, a közös akciók jobb összehangolására. A kommunisták szerepe és felelőssége Az imperialistákkal szemben küzdő erők troli tj át tovább kell szélesíteni és szilárdítani. Az imperializmus nemzetközi erő, amely országhatárokon átnyúló szövetkezésekkel akarja céljait elérni. Az antiimperialista haladó erőkön belül a legjelentősebb és legszervezettebb a világ munkássága, amely maga is nemzetközi. A munkásosztály történelmi szerepe és felelőssége igényli, hogy az imperialistákkal szembe szegezzük a kommunista és munkáspártok akcióegységét. A nemzetközi kommunista mozgalom létrejöttétől kezdve és jellegénél fogva internacionalista. Ha erőit egyesíti, akkor meg tud birkózni mindazokkal a feladatokkal, amelyek az imperialista agres,szórók megfékezéséért, a népek szabadságáért, a társadalmi haladásért folyó történelmi harcban reá hárulnak. minden imperialistaellenes erőt tömöríteni. Az imperialistaellenes front kezdeményezésében, kibontakoztatásában minden országban nagy szerepe volt és van a kommunista és munkáspártoknak. Ennek a harcnak az élén személyileg rendszerint a legáldozatkészebb és legkövetkezetesebb harcosok, a kommunisták járnak, akikre éppen ezért a vezetés tisztessége és minden terhe is . hárul. Mindebből következik, hogy ha ma világméretekben napirenden van az imperialistaellenes harc fokozása, újabb tömegek bevonása ebbe a harcba, az összes haladó erők egyesítése, akkor mind ennek elvégzésére csak az alapkérdésekben közös álláspontot valló, akcióegységben fellépő kommunista és munkáspártok képesek. Az egész világra kiterjedő imperialistaellenes harc fokozásának, új erők bevonásának, az összes haladó erők tömörítésének, az egység megerősítésének helyes útját, módját kidolgozni, úgy, hogy az valamennyi kommunista és munkáspárt elképzelésének megfeleljen, az adott viszonyok között nem könnyű, de szükséges és lehetséges. A kommunista és munkáspártok a föld úgyszólván minden országában és a legkülönbözőbb viszonyok között dolgoznak. A testvérpártok egy része a régi és új gyarmati függés megsemmisítéséért, népük nemzeti függetlenségének és önálló fejlődésének kivívásáért küzd. Más pártok a monopóliumok diktatúrájának korlátozásáért, megint mások a hatalom kivívásáéit küzdenek kapitalista viszonyok között. A kapitalista országokban dolgozó testvérpártok egy része az illegalitás súlyos viszonyai között, más része legálisan dolgozik. A testvérpártok egy része már a szocialista világ- rendszer szabad országaiban kormányoz, gyakorolja a hatalmat és a szocializmus, illetve a kommunizmus építését szervezi, vezeti. Ez a sokféleség természetes, a világ jelenlegi állapotát, a nemzetközi helyzet egészének bonyolultságát és sokrétűségét tükrözi. Világ mozgalmunk növekvő ereje, a szocialista rendszer országai nak szakadatlan fejlődése, az imperializmus elleni harc eredményei azt bizonyítják, hogy pártjaink mind sikeresebben oldják meg közvetlen feladataikat. Minden országban egyre több ember ismeri fel, hogy a kommunisták a dolgozók jobb életéért, népük biztonságáért, nemzetük fel- emelkedéséért folytatott küzdelem legjobb harcosai, és a kommunista párt a munkás osztály, a nép hivatott vezető ereje. Működési területén, hazája viszonyai között minden testvérpárt a marxizmus—leniniz- mus önálló, alkotó alkalmazására, a legnagyobb eredményességre törekszik. Munkájának eredménye azonban nem kis mértékben függ a nemzetközi helyzet alakulásától, a nemzetközi kommunista mozgalom fellendülésétől, sikerétől vagy megtorpanásaitól, a szocialista országok általános helyzetétől, eredményeitől. Minden egyes testvérpárt munkájára hat az összes többi testvérpárt munkája, a nemzetközi kommunista mozgalom egysége, vagy megosztottsága. Közös érdekek, közös célok Közvetlen politikai céljaink különbözősége óhatatlanul azzal jár, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseit hajlamosak vagyunk saját pártunk napi munkájának alárendelve vizsgálni. Lehet, hogy másoknál is hasonló a helyzet, mi magyarok például azt gondoljuk, hogy Budapesttől számítódnak a világtájak, észak, kelet, dél és nyugat, azaz számunkra ez a világ közepe. Komolyan szólva, ha mozgalmunk nemzetközi kérdéseit pontosan és reálisan akarjuk megítélni, akkor saját meglátásainkat össze kell vetnünk és egyeztetnünk kell mmmBaumaaaammHmm Tisztelt Elvtársak! Az imperializmus eilend harcban természetes szövetségesek a kommunisták, a szocialisták, más haladó erők, a legkülönbözőbb politikai és társadalmi áramlatok képviselői, mindazok, akik bármely oknál fogva készek az imperializmus, a monopóliumok diktatúrája, az agresszorok ellen, a szabadságjogok, a haladás, a béke védelmében fellépni. A második világháborúban kialakult fasiszrtaedlenes népmozgalmak, a jelenlegi an- tiimperialista mozgalom egyaránt bizonyítja: az imperializmus elleni harc abban a mértékben hatásos és győz, amilyen mértékben képes a testvérpárok meglátásaival és véleményével. A nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista országok együttes ereje növekszik, s mindinkább a világfejlődés meghatározó erejévé válik. A testvérpártok kőiében mindinkább erősödik a törekvés: induljunk ki közös érdekeinkből, tegyünk félre mindenféle nézeteltérést, rendeljünk alá mindent az imperializmus elleni harc érdekeinek. A nemzetközi kommunista mozgalom ezen általános igényét követve az eddiginél átfogóbb és hatékonyabb akcióegységre kell törekedBusójárás Mohácson nünk, mert a harcban nem lehet megállni. Tisztelt Elvtársak! A nemzetközi kommunista mozgalomnak ma nincs központja, s általános az a vélemény, hogy nincs is szükség sem egy, sem több központra. Az egyes kommunista és munkáspártok ma teljes önállósággal dolgoznak és ez így lesz ezután is. Közösen megvizsgálandó kérdések, közös feladatok azonban vannak. Közös világnézetünk, közös elméletünk a marxizmus— leninizmus, közös elvünk az internacionalizmus. Közösek érdekeink, s közös az ellenségünk, az imperializmus; mi tehát a megoldás ebben a helyzetben? Szükséges a kommunista és munkáspártok értekezlete, amelyen a marxizmus—leninizmus fényénél, az internacionalizmus szellemében megvizsgáljuk a helyzetet, megállapítjuk feladatainkat, s a közös érdekű kérdésekben összehangoljuk feliéi péseinket Megnyitó Ünnepség a felavatott Kossuth filmszínház előtt. (Tudósítás a 3. oldaton) A tanácskozás jelentősége A testvérpártok nemzetközi értekezletén folytatott elvtársi eszmecsere, szabad, demokratikus vita keretében és csak közösen alakíthatjuk ki a helyes marxista—leninista választ korunk központi és legfontosabb kérdéseire. A nemzetközi kommunista mozgalom hatalmas megnövekedésének és kiterjedésének mai körülményei között egyetlen testvérpárt sem vállalja és nem is vállalhatja magára, hogy a világhelyzetet egyedül értékelje, s egyedül állapítsa meg, mi az összes kommunista és munkáspárt feladata a nem zetközi helyzet általános kérdéseiben. Egyetlen párt sem léphet fel azzal az igénnyel, hogy a saját véleményét az összes többi párt kötelezően fogadja el. Valamennyi testvérpárt elméleti felismeréseinek és forradalmi tapasztalatainak összessége adja közös elméleti tudásunkat, fejlesztheti tovább elméletünket, a marxizmus—leninizmust. Kedves Elvtársak! Az elmondottakkal a magam részéről a találkozó nagy jelentőségét, a megvizsgálandó kérdések nagy fontosságát kívántam hangsúlyozni. Meggyőződésem, hogy a budapesti konzultatív találkozó közelebb visz bennünket a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletéhez és hozzájárul egységünk erősítéséhez. Ha megvan közöttünk az elvi egyetértés a célt illetően, meg találjuk a célhoz vezető utat, a megfelelő formákat, hogy egyetértésünket a világ tudtára adjuk, s mozgósítsuk a tömegeket a harcra a jó ügy érdekében. A magyar kommunisták, egész népünk, a világ kommunistáival együtt azt kívánja, hogy egyesítse erejét valamennyi kommunista és munkáspárt. A kapitalista világ kizsákmányoltjai és elnyomottak Vietnam harcoló népe, a szocialista országok dolgozói, a világ minden haladó embere azt várja pártjainktól: fogjunk össze minden haladó erő vei és egységben mérjünk újabb csapásokat a nemzetközi imperializmusra, a haladás és a béke ellenségeire. Sok sikert kívánok munkájukhoz! Köszönöm figyelmüket! — fejezte be megnyitó beszédét Kádár János elvfárs. Kádár Jancsi elvtárs üdvta- lése után a tanácskozás megkezdte munkáját ) k
