Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-20 / 42. szám

1968. FEBRUÁR 20. napló 5 Baranya ismét kezdeményez? Fiatal műszakiak és közgazdászok szimpoziona Harkányban „Lám, Baranya ismét kezde­ményez!" — ezzel az egy, de sokat jelentő mondattal fo­gadta a Baranya megyei fiatal műszakiak és közgazdászok II. szimpozionának hírét Garam- völgyi Károly pénzügyminisz­ter-helyettes, a Magyar Köz- gazdasági Társaság főtitkára. Es valóban több új, ro­konszenves vonása volt e kétnapos harkányi prog­ramnak, figyelemre méltó a házigazdák és a két klub kez­deményezése. Feltétlenül em­lítést érdemel, hogy nem mun­kaidőben, hanem a hét végén rendezték meg a szimpoziont a Beremendi Cementgyár harkányi üdülőtelepén, s mi­vel a hivatalos rész csak a vasárnap délelőttöt vette igény be, lpőven jutott idő fürdésre, szórakozásra, vitatkozásra, kinek-kinek izlése és vérmér­séklete szerint. Az is örvende­tes. hogy nem valamiféle el­vont tudományos kérdésről, hanem a cementipar fejlődé­séről (Bese Sándor főmérnök előadásában) és az új cement­gyár építéséről (Sándor József igazgató előadásában) kaptak tájékoztatót a cementiparral kapcsolatban levő vagy ahhoz közelálló munkaterületen dol­gozó műszaki, illetve közgaz­dász klubtagok. Fiatal szakemberekről lévén szó. egészen természetes, hogy az új gyár munkaerőszükség­lete és a dolgozók elhelyezését szolgáló lakótelepek építése váltotta ki a legnagyobb ér­deklődést, de sokan tettek fel kérdéseket a beruházás meg­valósításának szakmai részét illetően is. Arra a kérdésre, hogy ho­gyan kívánják biztosítani a szükséges létszámot, az igaz­gató elmondotta, hogy jelen­leg már tizenhét építőanyag- ipari technikusuk tanul, mint egy ötven iparitanulójuk van különböző szakmákban és a gyár belépésének idejére reá­lisan számíthatnak azokra a helyi erőkre, akik a gépesí­tés következtében a tsz-ben feleslegessé válnak, valamint a női munkavállalókra is. — A műszakiak és közgaz­dászok jelentős részét persze importálnunk kell — tette hozzá —, ezt megkönnyíti, hogy az iparágban viszonylag magasak o, keresetek. Három és négyezer forint között fi­zetjük a műszakiakat, termé­szetesen nem rögtön az egye­tem elvégzése után. Dr. Szabó József ország- gyűlési képviselő, a Siklósi Járási Pártbizottság titkára kifejtette, külön örül annak, hogy a beruházás kapcsán új módon gondolkozó fiatalokkal gazdagodik majd nemcsak a vállalat, hanem az egész já­rás. Egyben tréfásan rámuta­tott egy, a letelepedést elő­segítő lényeges tényezőre: — Itt van a határőr lakta­nya, és köztudomású, hogy csinos, talpraesett leányaink is vannak. Ha lesz munka- lehetőség, a többit egész nyu­godtan rájuk bízhatjuk ... Ferencz Béla, a Cemfent- és Mészművek személyzetise valamint Lukács János, a Ba­ranya megyei KISZ Bizottság első titkára szintén részt vett a tanácskozáson. Gyimesi Gás­Ni van a bábszínházzal? A gyakorló szülők min­den bizonnyal észrevették már, hogy Pécsett progra­mot csinálni az óvodás- és kisiskolás korú gyere­kekkel meglehetősen ne­héz. A gyermekszínház előadását — mondjuk — már látták, hová mehet­nek akkor? De nem akarom most a kérdés többi vonatko­zását érinteni, csak a báb­színházát. Mi van a báb­színházzal? Mint ahogy annak Ide­jén mi is hírt adtunk róla, szeptember 1-én bezárták a Városi Művelődési Ház kapuit, s megkezdték ott a felújítási és átalakítási munkákat. A művelődési ház különféle szakkörei, klubjai, csoportjai szerte a városban kaptak „szükség- lakást”, s bármilyen ne­héz körülmények között vannak, áldozatkészen végzik továbbra Is a mun­kájukat. Vannak azonban olyan dolgok, amelyek nem oldhatók meg más­ként. mint megfelelő he­lyiségben. A bábcsoport kapott ugyan raktár-, mű­helymunka- és próba-célra alkalmas üzlethelyiséget, de előadásokra nem ka­pott helyet. Sőt, nem min­den próbát lehet megolda­ni a jelenlegi helyiségben sem, vannak olyan pro­dukcióik. amelyek — ha ügy teszik: — helyigénye­sek. Dolgozik a Bóbita Együttes egyébként, tart előadásokat a külvárosi művelődési házakban és főleg vidéken. Ez azonban nem tekinthető a kérdés normális megoldásának. Bizonyára a bábosok szempontjából sem. hiszen az ilyen viszonyok köny- nyen visszavethetik őket a fejlődésben. De a legif­jabb közönség szempont­jából sem — s most főleg erre gondolok Hogy le­het- '' s hogy Pécsett egy éven át nem láthatnak a gyerekek bábműsort, ho­lott a városnak van egy kitűnő, országosan is el­ismert, rengeteget produ­káló amatőr együttese, s van egy sereg művelődési háza, amelyekben ngyan többnyire gazdag progra­mok zajlanak, de nyilván még mindig akadnak üres órák és üres helyiségek? Vajon bármilyen műked­velő művészeti ág „kihal­hat” egy esztendőre egy városban, pusztán azért, mert a házat, amelyhez tartozik, éppen tatarozzák? A kérdés sajnos úgy ve­tődik fel, hogy ilyen kö­rülmények között beszél­hetünk-e „a város kultu­rális életéről”, összefüg­gésben és általában, vagy meg kell elégednünk azzal a helyzetképpel, hogy Pé­csett van ez meg ez, de mindén egymástól függet­lenül, azazhogy egymástól túlságosan is függően. Folynak a tárgyalások az ügyben — hallottuk, dehát ez nagyon kevés. A problémát többek kö­zött az okozza, hogy a művelődési házak meg­követelik az utóbbi idő­ben különösen magasra emelkedett terembért. És hogy az előadásokat még csak meg tudnák valaho­gyan szervezni, de az elő­adásokat megelőző komoly próbákat már kevésbé. Szó sincs arról, hogy a terem bér ellen kelnénk ki. hiszen ésszerű követel­mény ma már, különös­képp az új gazdasági me­chanizmus első esztendejé­ben, hogy gazdálkodjanak is a művelődési intézmé­nyek. Gazdálkodjanak oko­san és ügyesen —, de vé­leményem szerint semmi­esetre sem úgy, hogy az valamilyen formában ép­pen a kultúra rovására menjen. Hogy egy műve­lődési intézmény működé­se ennyire függjön a többi művelődési intéz­mény gazdálkodásától. Mégha nem is ugyanaz a „gazda”. <H.) pár, a KISZ MB ifjúmunkás felelőse azzal zárta a szim- poziont, hogy ez a téma lezárását nem jelenti, a fia­tal műszakiak és közgazdá­szok a megszervezésre kerülő KISZ-védnökség keretei kö­zött alkotó módon kívánnak hozzájárulni a beruházás mi­előbbi megvalósításához. TV-MINT ABOLT. Az új gazdasági mecha­nizmus átalakítja, illetve megteremti a tv-műfajban a maga gazdasági műsorait. Uj színvonalon és új érték­határok között jelentkez­nek ezek a műsorok, és va­lamennyinek a magasabb- fokú aktivitás a jellemzője. Tájékoztatja, reális és tu­dományos alapra épített véleményével segít a néző­vásárlónak, hogy könnyeb­ben eligazodhasson a belső kereskedelmi konkurenciá­ban. S hogy ezen a téren Három kilométeres körzetben nem vo t víz 7 ü/ Szentpálpusz Halálos és súlyos szerencsétlenség az oltásnál Szombatról vasárnapra vir­radóra, éjjel két órakor tűz ütött ki a pellérdi Űj Barázda Tsz szentpálpusztai üzemegy­ségében. A kigyulladt épület, korábban magtárpadlásos is­tálló, a tsz naposcsibéinek ne­velésére szolgált, az alsó ré­szen mintegy 3 ezer, a pad­láson pedig körülbelül 5 ezer csirkét tartottak. Az éjjeliőr először egymaga próbálkozott a tűz eloltásával, majd látva, hogy nem boldogul, a pusztá­tól négy kilométerre lévő Gyód községbe sietett, mint legközelebbi tűzjelző állomás­ra. Regál Antal tűzoltó házá­nak ajtaján kopogtatott, mi­vel annak felesége a községi tanácsi kirendeltség dolgozó­ja. Regál éppen szabadnapos volt, de a tűz hírére — a szolgálati szabályzat előírá­sainak megfelelően — szolgá­lati viszonyba lépett. Felesé­gét bízta meg a Pécsi 'Tűzoltó Parancsnokság riasztásával, maga pedig gyalog a tűz szín­helyére indult. A pécsi parancsnokság 2 óra 30 perckor már vette is a tűzjelzést és egy percen be­lül kivonult két szerkocsival. Szentpálpusztát a Pellérd fe­lé vezető országútról, Gyódon keresztül egy hat kilométeres földúton lehet csak megköze­líteni. Ezen a földúton csak a terepjáró gépkocsi tudott bemenni, 3 óra 24 perckorért a lángokban álló épülethez. A kocsi parancsnoka, látva a tűz méreteit, rádión intézke­dett további erők kirendelé­séről, ezzel egy időben Kos- teleczki Sándor megyei tűzol­tó parancsnoknak is jelentést tettek az eseményről. Hajnali öt órára, mire az újabb se­gítség és a megyei parancs­nok megérkezett, az első gár­dának már sikerült lokalizál­nia a tüzet, noha az észak­déli fekvésű épület födémé és tetőszerkezete fából készült, náddal volt szigetelve, a na­poscsibék szalmán voltak el­helyezve, és külön nehezítet­te az oltást az észak-déli irá­nyú, időnként heves szél. Hajnali fél hatkor a bejá­ratnál felhalmozódott törme­lékhalmazon át Kosteleczki Sándor tűzoltó alezredes, Re­gál Antal törzsőrmester és Czilják József százados, a Pé­csi Tűzoltó Parancsnokság ve­zetője behatoltak az épületbe, hogy megnézzék, megtörtén­het-e a tűzfal ledöntése. A tűzfal ugyanis, mivel az égés­től megrongálódott födém és tetőszerkezet már nem tudta tartani, életveszéllyel fenye­getett. Regál Antal ment elől a lámpával, a belső előtérben még tüzet talált, ezt a nála lévő vízzel eloltotta. Ebben a pillanatban egy erős széllökés hatására a szabadon lévő tűz­fal felső része nagy robaijal ledőlt, maga alá temetve Re­gál Antalt. Kosteleczki Sán­dor megyei tűzoltó parancs­nokot egy lezuhanó gerenda a bal lábszárán találta el, nyílt lábtörést szenvedett. Czilják József pécsi tűzoltó- parancsnokot a keletkezett légnyomás a szomszéd helyi­ségbe repítette, de nem sérült meg. Amikor az időközben szin­tén értesített Dukics Károly alezredes, megyei tűzoltó pa­rancsnok-helyettes a helyszín­re érkezett, parancsnokát a mentőkocsiban találta, Regál Antal pedig a lemondott fal alatt volt. Kimentése és a tűz oltása az épület déli részén párhuzamosan folyt. A men­tési munkálatokat az nehezí­tette, hogy a nem közvetlenül a szabadba nyíló helyiségben nagyon kicsi volt a hely és ennek következtében egyszer­re csak kevesen dolgozhattak, így mintegy két óra megfe­szített munka után találtak csak rá Regál Antalra, hol­tan. Ezt követőleg került sor a déli tűzfal ledöntésére, hogy a további baleseteket meg­előzzék. Az oltásnál az oko­zott gondot, hogy három ki­lométeres körzetben nem volt víz, az elektromos szivattyú­val működő kút ugyanis az áramtalanítás miatt nem volt használható. Regál Antal törzsőrmester 34 éves volt, több mint tíz éven keresztül teljesített a tűzoltóságnál szolgálatot. A Belügyminisztérium saját ha­lottjának tekinti. Felesége és hátrahagyott két kiskorú gyermeke támogatására mind a megyei, mind a városi tűz­oltó parancsnokság mindent elkövet mit tehet a televízió, hogy milyen lehetőségek birtoká­ban van, azt kitűnően iga­zolta az új műsor bemu­tatkozása. A szakemberek­ből és újságírókból össze­állított zsűri a különböző tesztvizsgálatoknak vetette alá nemzeti italunk (a kávé) főzőmasina-típusait. A szub­jektív és objektív vizsgá­lati formával szemben a gyártó cégek képviselői pró­bálták „megvédeni” gyárt­mányaikat. A három kávé­főző versenye után (melyet nagy fölénnyel nyert az Autopressz) a gyulai kol­bász változatai következtek, és a fura kereskedelmi bí­róság előtt sok, a vásárló részéről fontos teszt-körül­mény derült ki. Kitűnő volt a közelben elhelyezett csomagolási riport. A keres­kedelmi, «főleg élelmiszer- cikkek csomagolása valóban elszomorító. Az új műsor kitűnően és hasznosan mu­tatkozott be. Mindenki vá­sárló. Így mindenki műsora is a most bemutatkozott TV-Mintabolt A TELI OLIMPIA. Az év első tv-megpróbál- tatása volt a grenoble-i közvetítéssorozat, mintegy főpróbája a mexikói köz­vetítéseknek. A 25—30 órás összműsorban a nézők szin­te teljes áttekintést kap­hattak a Téli Olimpia ese­ményeiről, végig figyelem­mel kísérhették a most már (legalábbis tv-viszony- latban) „magyar sportnak” minősíthető műkorcsolya versenyeket, s a hallatlanul Izgalmas jégkorongtomát, vagy például a lesiklóverse- nyeket Csak a legmelegebb dicséret hangján lehet szól­ni a bőséges közvetítési időről, a televízió látható törekvéséről, hogy minden jelentős eseményen jelen le­gyen. beleértve a nyitó- és záróünnepséget is, és nem utolsó sorban dicséret illeti a méltán népszerű Vitray Tamás mindig higgadt, iro­nikusan szellemes és tájé­kozott közvetítéseit. Nem il­leti viszont dicséret az itt­hon maradt sportrovatot, amely rossz szerkesztettsé­gével, néhány bosszantó kis hibájával, a műsor irányítón bizonytalankodásaival feí- felmérgesítette a nézőt. A sok példa között elég talán emlékeztetni arra, hogy a figyelmetlen szerkesztés kö* vetkeztében a nézők csak­nem lemaradtak a Prota- popov-házaspár verseny­programjáról, a sí-váltó­futásról készült filmtudósí­tás miatt, de a legizgalma­sabb jéghoki mérkőzések harmadkezdési ideje se na­gyon izgatta a szerkesztést. Az itthoni kommentálás sem sikerült valami fénye­sen. például elég nehéz volt elfogadni egyik alkalommal azt a „magyarázatot”, hogy „nehéz őket (az ötszázas gyorskorcsolyázókról volt szó) megkülönböztetni, a gyorsabbik mindenesetre Keller.. BUDAPESTEN HARCOLTAK. A kissé egyszerűsített cím egy egészében izgalmas, for­dulatos és főként a mun­kásmozgalmi témát érten­dő: hiteles tévéfilmet takar. Az irodalmi alapanyagot Csillik Gábornak négy éve megjelent: Budapesten har­coltak című dokumentum- regénye szolgáltatta. Az író a legendás Szír-csoport egy­kori partizánja. A tévéfilm erényei közé nem csupán azt sorolhatjuk, hogy for­dulatossága szinte egy perc­re sem lankadt el, de hő­seit — az idő és forma le­hetőségein belül — igyeke­zett különbözőségükben és fejlődésükben is bemutat­ni. A három barát — Kő, Pipa és Levél — sorsában férfias lírával, kerülve á történetből adódó képlet­szerűségeket, s emlékeiben is fájdalmas feloldatlanság- gal elevenedett meg a csu­pán a szereplő személyek­ben kitalált, egyébként va­lóságos elemekből álló tör­ténet. A Budapesten har­coltak újabb bizonyítása an­nak. hogy televíziónk jó forgatókönyvi anyagra buk­kanva érdekes, e műfajban még nemzetközi összeha­sonlításokra is képes soro­zatot tud produkálni. <T> Készülődés a Hazafias Népfront IV. kongresszusára továbbképzésben a HNF se­gíthet Dr. Csiky Ottó: A gazdaság reformja nem jelenti a poli­tikai rendszer reformját. Is­meretes azonban Leninnek az a megállapítása, hogy a politika a gazdaság koncent­rált kifejezése. Az új gazda­sági mechanizmusnak ember­ségfejlesztő hatása van akkor, amikor például helyreállítja a vevő és az eladó normális viszonyát Szabó Mátyás: A vitaanyag megállapítja, hogy a szemé­lyes ügyek figyelme nélkül nincs szocialista demokratiz­mus. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a kis problémá­kat, amelyek az egyén szem­pontjából nagyon is jelentős j problémák. Dr. Szatmári Endre: Az új intézkedések szélesítik a szö­vetkezeti demokráciát. A sző- j vetkezeti gazdáknak ma már. érdekképviseleti rendszerük j van. A Népfront feladata len- ■ ne, hogy vonzza a fiatalokat1 falura azáltal, hogy sokféle kulturális rendezvénnyel segí- ; ti művelődésüket. Arnold János: Nagy ered­mény, hogy a tsz-ben a tagok közül kerülnek ki a vezetők és, hogy az alkalmazotti rend­szert igyekszünk megszüntetni. Kozári József: A Népfront­nak elő kell segíteni a tsz- ekben egy olyan vitafórum létrehozását, ahol az élet min­den kérdését kötetlen formá­ban megvitathatják. Példa­képpen termelőszövei’-czete’ említett ahol mezőgaiHpcági üzemi Szákkör működik, és a vezetők, tagok rendszeresen találkoznak egymással. Dr. Ehmann Béla: A tsz- tagok szakmai képzését sür­gette. Nemcsak a mezőgazda­(Folytatás az 1. oldalról) fel a polgárokat a közügyek­ben való aktív részvételre, tudatosítsa az állampolgárok jogait és kötelességeit, segítse a tájékozatlanokat az állami törvények végrehajtásában, nyújtson segítséget a pana­szokban. alakítsa ki az egész­séges közvéleményt Dr. Sikfői Tamás: Kísért a múlt, itt-ott indokolatlan po­litikai bátortalansággal talál­kozunk. Talán előbb is sor kerülhetett volna a szakszer­vezetek hatáskörének rende­zésére, vagy az új választási rendszer, a kettős jelölés be­vezetésére. Az utóbbiban to­vábbi módosításra lenne szük­ség. A csak egyszerűen össze­hajtogatott szavazólapot ne tekintsük érvényes szavazat­nak, a szavazó minden eset­ben jelölje meg kire adja vok- sát. Ezzel nagyobb aktivitásra ösztönözzük a választókat. Tillai Ernő: Szakmai vona­lon meg kell teremteni azt a fórumot, ahol az emberek ki­cserélik véleményüket, eljut­tatják egymásnak bírálatai­kat. Bősz Flórián: A választási gyűléseket, testületi üléseket, i fogadóórákat tartalommal kell ; kitölteni, mégpedig az által, hogy a gyűléseket alaposan előkészítik. Ha értesültünk a lakosság igényeiről, akkor is- t mertük meg a közérdeket. A gazdálkodás és az igazgatás lehetőségeiről szólva még sok a megkötöttség, amely meg­nehezíti a szocialista demok­ratizmus gyakorlását. A köz­ségi tanácsok az adott kere­tek között szabadon gazdál­kodhassanak. A nagyobb ön állósághoz természetesen a tanácsi vezetők megfelelő fel- készültségére van szükség, a A KÉPERNYŐ ELŐTT Ságban, mindenütt máshol, ha jogilag nem is, de el kellene érni, hogy a választott és ki­nevezett vezetők rendszeresen tartsanak beszámolókat, tájé­koztatókat. Stadrucker Péter: A tanács­tagok felkészültségéről be­szélt. Az alapismeretek meg­szerzésében a HNF-nak nagy szerepe vari. A tanácstag le­mondásával ne csak a tanács­ülés foglalkozzék, hanem hív­janak össze választókerületi gyűlést és ott is tisztázzák a 1 lemondás okát. j Máté Antal: Nagy ered- I mény a titkos választás, a tsz- ' ekben ki lehetne ezt terjesz- I teni a többi szakvezetőre is, ; nemcsak a tsz elnökére, j A vitaülésen végezetül az ! elnöklő dr. Adóm Antal, a ! Jogtudományi Egyetem pro­fesszora szólalt fel: A szocia- I lista demokratizmus óriási el- 1 méleti téma. Mellőzni kellene | az elméleti megállapításokat, j s inkább a feladatokat kell i tézisszerűen megfogn’mazni. A tárgyalt 'ómában ki kellene . lérni a Népfront alkotmányos j helyzetére, azaz rögzíteni kell alkotmányos jogosultságát, tör- I vény-kezdeményezési jógát Tisztázásra vár a HNF és az egyéb társadalmi szervezetek viszonya és együttműködésük formái. A társadalmi szerve- | zetek közötti koordináció kér­désének megoldására bizottsá- í got kellene létrehozni. A ta- i nácsi szervi ben verf‘bális és horizontális ha á’ ü- rende­lésre volr iks - '7 idei álasz'áscko vet" cel: a , 'erülpti pvisíC. rend­szert céls-c/ö term. ' iegészí- teni üzemi szakmai képvise­lettel, azaz hogy nagyobb üzemi kollektíva, vagy egy- egy szakma is képviseltethes­se magát

Next

/
Oldalképek
Tartalom