Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

IMS. FEBRUAR IS. X. napló 7 HANGVERSENYEK Pécsi művészek koncertje C sak helyeselhetjük a Filharmóniának azt a törek­vését, hogy az országos hírű, világjáró művé­szek szerepeltetése mellett időről időre pódiumhoz juttatja városunk arra érdemes muzsikusait is. A szerda esti hang­verseny szereplői legmagasabb zenei képesítésüket, egy ki­vétellel, a pécsi Zeneművészeti Szakiskolában szerezték. Zenetanárok, zenekari muzsikusok, akik tudásukat fáradha­tatlan szorgalommal szüntelenül gyarapítják, szabad idejük jelentékeny részét a gyakorlásnak szentelik. Tiszteletre és elismerésre méltó, hogy munkájuk maradéktalan ellátása mellett képesek színvonalas hangverseny-produkciókra, hangversenyük a pécsi koncertéletet érdekes, jelentős szín­nel gazdagította. Kováts András és Goéi Mimi városunk egyetlen állan­dó hegedű-zongora szonátapárja. Évről évre fejlődnek, egyre nagyobb feladatokra vállalkoznak. Műsorukat igen lelki­ismeretesen megtanulják, együtt játszásuk — hála a sokévi közös munkának — szinte hibátlan. Händel: D-dúr szoná­tájában Kováts András egyre szebb, tónusos hegedűhangja, Gaál Mimi hajlékony muzikális kísérése osztatlan sikert aratott. Cesar Franck: A-dúr szonátája egyike a műfaj leg­gyönyörűbb — és legnehezebb alkotásainak. A mű sajátos dallamvilága, csodálatos harmóniái gazdagsága a technikai buktatókon túlmenően hallatlan zenei feladatok elé állítják az előadókat. A Kováts-házaspár érdeme, hogy előadásuk túlnőtt a házi kamaramuzsikálás keretein, sikerült felvillan­taniuk a remekmű számos szépségét, A Nevelők Háza Kamarakórusa felülemelkedett az önte­vékeny énekkarok színvonalán, a hivatásosokkal állítható egy sorba. A szinte tökéletes intonáció, a szólamok teljes egyensúlya náluk ma már természetes. Üj a sajátmaguk állította követelmény: mindent eredeti nyelven énekelnek. Hangzásukon alig lehetett észrevenni az énekkarokat külö­nösen sújtó influenzák hatását. Vezetőik: Dobos László és Tillai Aurél alapos betanító munkát végeznek, a muzikális tagokból álló kórus éneke szuggesztív erejű vezénylésük nyomán nagyhatású. Műsoruk első részének remekbe for­mált miniatűrjei közül Gabrieli kettőskórusa komponált motettája tetszett leginkább. A Nevelők Háza Kamarakóru­sa minden alkalomra tartogat valami újat. Ezúttal Britten: A ceremony of carols (Karácsonyi énekesjátékok) rendkívül színes, költőien gazdag ciklusának vegyeskari változatát szólaltatták meg. Az előadás erényei közül emeljük ki a ritkán hallható szép kórus-unisonókat Zongorán kísért Ne- ményi Klára, a szólisták közül kitűnt a széphangú Bese­nyő Hedvig. A Mecsek Fúvósötös egyike városunk legfiatalabb mű­vészegyütteseinek Több ifjúsági hangverseny után ez volt az első, igazán nyilvános szereplésük. Bemutatkozásuk si­keres: közel négyéves munkájuk nyomán számottevő ered­ményeket értek el. Ez vonatkozik az együttjátszás pontos­ságára és az előadás .igényességére egyaránt. A Haydn- kortárs Danzi: Divertimentóját és Ibert: Három rövid da- rab-ját stílusosan, sok egyéni színnel gazdagítva adták elő. Az együttes tagjai (fuvola: Szkladányi Péter, oboa: Deák Árpád, klarinét: Paláncz Tamás, kürt: Tolnái Gábor, fagott: Várnagy- Attila) egyaránt jól' felkészült, megbízható mu­zsikusok. Kiemelkedik közülük, nemcsak hangszeres vir­tuozitásával, de zenei érettségével, dallamformáló készsé­gével Paláncz Tamás művészi élményt nyújtó klarinétjáté­ka, örülünk, hogy a már jelentős sikereket elért Pécsi Fú­vósötös mellett újabb, fejlődőképes fúvós kamaraegyüttessel gyarapodott városunk zeneélete. A közönség és az előadóművészek egymásratalálása jel­lemezte a pécsi művészek hangversenyét. A hangverseny- színvonala és közönségsikere egyaránt bizonyítja, hogy he­lyes és szükséges a „helyi” művészek foglalkoztatása a Fil­harmónia bérleteiben is! Szesztay Zsolt Áz első Bach-matiné C Imúlt vasárnap délelőtt hangzott el a hat hang­“ versenyből álló pécsi „kiegészítő” jellegű hang­versenysorozat első Bach-matinéja a Liszt-teremben. És hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy a vártnál jóval na­gyobb sikerrel. Mi okozta a várakozáson felülit? Két té­nyező. örömteli megnyugvást jelentett annak a ténynek a konstatálása, hogy a hangversenyekben bővelkedő pécsi kö­zönség teltházat produkált; tanújelét adva annak, hogy együttérzéssel támogatja a „hazai kezdeményezéseket” és igényli, a jó értelemben vett hézagpótló koncerteket. A má­sik tényező a hangverseny légkörével függ össze. Az a fesztelen és sallangmentes együttmuzsikálás, amely ezen a délelőttön életrekelt, kedvező légkört teremtett. Kellemes volt ebben a háromszáz év előtti atmoszférát árasztó kör­nyezetben tartózkodni, ahol a múltat és a jelent a klasz- szikus zene szilárd pilléreken nyugvó köteléke fonta össze. És ez valamennyi tolmácsoló, közreműködő érdeme. A soro­zat gondolatáért, a vállalkozásért és az első állomás sike­res megvalósításáért Antal György Liszt-díjas karnagyot illeti elismerés. A hangverseny a II. Brandenburgi versennyel kezdő­dött. Már ennek á műnek a megszólaltatásakor éreztük a fentebb említett oldott légkör jelenlétét, amelynek megte­remtésében egyaránt része volt a szólisztikus feladatokat remekül ellátó közreműködőknek, Graef Matildnak, Barth Isvánnak, Kircsi Lászlónak és a Pécs-Baranyából elszárma­zott, bámulatos technikai bravúrral trombitáló Inhoff Edé­nek valamint a Pécsi Filharmóniai Zenekar vonóskarának. — Bach egyik hegedűre és oboára írott kettősversenye kö­vetkezett ezután. Cser László budapesti főiskolai hallgató, a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskola egykori növendéke játszotta a műhegedű vérsenyszólamát. Kircsi László pécsi szakiskolai tanár az oboáét. A kompozíció lassú tételének ihletett előadásával emlékezetes perceket szereztek. Szünet után hangzott fel a bachi életmű grandiózus alko­tása, a H-moll mise két része, a Kyrie és a Glória. A mű színrehozatala rendkívüli feladatokat ró a dirigensre és az előadókra. Ezért már maga a megszólaltatás puszta ténye, is dicséretet érdemel. De több volt ez mint megszólaltatás; a két részlet ú jraalkotása élménnyé nemesedett... Antal György vezénylése itt vált igazán plasztikussá, és ennek nyomán a zenekar, de elsősorban a kórus engedelmes re­giszterré, A kórus mindenek előtt han«(matériájának lenyű­göző eredével t'mt ki, a szólisták: Horváth Eszter, Cser Tímea. Erese Moreit. Fülön Attila Marczis Demeter a mű­höz és saját művészetükhöz méltó színvonalon működött közre. Várnai Ferenc Új magyar film Falak A filmről előzetesen kevés szó esett a nyilvánosság előtt. Nem kísérték divatos képri­portok, nyilatkozatok, legfel­jebb egy-egy fotó adott hírt a párizsi felvételekről, és né­hány héttel a bemutató előtt megjelent a rendező vallomás­szerű újságcikke amellyel a Falak-at mintegy közéleti út­jára bocsátotta. Ilyenformán Kovács Andrásnak, a „nehéz filmek” rendezőjének új al­kotása kissé váratlanul hat, de az igazi meglepetést a szel­lemi-politikai izgalmat a film marxista nyíltsága, az intel­lektuális forradalmár kérdés- feltevései okozzák. Alapkérdése A rendező még mielőtt for­gatni kezdett (a forgatóköny­vet is ő írta) így foglalta ösz- sze a Falak lényegét: „... an­nak a korosztálynak és annak az embertípusnak a mai konf­liktusairól szeretnék beszélni, amely közvetlenül a felszaba­dulás után nagyon fiatalon és nagyon lelkesen vetette bele magát a közélet hullámaiba, azóta sok mindenen keresztül­ment, de a közéleti szenve­délyt és felelősségérzetet meg­őrizte . . .” Valójában milyen konfliktusokról van szó? Ko­vács András a'apkérdése így hangzik: mit jelent a szocia­lizmus békés építő éveiben forradalmárnak lenni? Ho­gyan realizálódik ma egy for­radalmár forradalmisága? A Falak (a rendező esszének nevezi filmjét) általános érte­lemben vett cselekménye lé­nyegében nem több. mint egy vállalati fegyelmit követő fe­szült, kiélezett szituáció. Ambrus, a még fiatalabb kor­osztályhoz tartozó mérnök az ( igazgatóval szembeni anar­chikus viselkedése miatt a vál­lalatnál tarthatatlanná tette helyzetét. A fegyelmi eljárás végéről már csak a pont hi­ányzik. a műszaki igazgató véleménye. Benkőt, a műsza­ki igazgatót türelmetlenül vár­ják haza Párizsból. Benkő fiatalkori barátja Ambrusnak, és az egyetlen, aki (nem elő­ször) eredményesen a védel­mébe veheti, ellenkező eset­ben Ambrust elküldik a vál­lalattól. Bár a mai alkotó ér­telmiség széles skálája vonul fel a filmben (köztük a pilla­natnyi erőviszonyokban gon­dolkodó Ferenczi igazgató a hajloneásokba és hallgatásba belegyávult Szamosi, a csön­des cinizmussal autózgató disszidens Lendvai, sőt moti­vációként Benkő felesége és sógornője is) a rendező lénye­gében Benkőt és Ambrust ál­lítja egymással szembe, illetve párhuzamba. Az ő magatartá­sukban elemzi a konfliktust. Ambrus dinamikus jellem tele lendülettel, haraggal a hibák bírálatában, tele alkotó­vággyal, igazságérzettel. Tü­relmetlenségét félreértésből gyakran szokták demagógiá­nak titulálni. Képzelete szün­telenül szárnyal, környezeté­vel könnyen összeütközésbe kerül Az. élete tele van ellent­mondásokkal. Az igazgatóval szemben felhozott vádjai va­lósnak látszanak, amit Benkő végső döntése csak alátá­maszt. módszere azonban egy­szerre szimpatikus és riasz­tó. Benkő higgadt, kiegyen­súlyozott s kissé tört ember. Nem könnyen ítél, s még ne­hezebben változtat. Kompro­misszum elmé'ete az első percben ösztönös gyanút éb­reszt ( .kompromisszumot köt­ni egy maximális cél érdeké­ben”) jobban átgondolva azonban logikus építménynek látszik, hiszen kompromisszu­ma egv világosan kitűzött cél érdekében történik. Ósz:nte A rendező végül is Benkő komp-omisszum elmélete mel lett fogla’ állást. Lényegében nem Ambrus mellé áll, ha­nem Benkő döntésével Fe­renczi igazgató ellen foglal állást. Egységbe — ha úgy tet­szik, kompromisszumba — foglalva Ambrus helyenként túlzott nyesetlen forradalmi- ságát és saját, már már bele­törődésnek ható megfontolt logikáját. Nem a szélsőségek összeegyeztetéséről van szó, s nem megalkuvásról, hanem a szélsőségek között elhelyezke­dő. reális célokkal rendelke­ző, józan, logikus kompromisz- szumról, amely nem csupán abszolút barátot és abszolút ellenséget ismer amely hason­latos az etikai értelemben vett vakmerőség és gyávaság kö­zött elhelyezkedő bátorság­hoz. Kovács András a kutató el­tökéltségével közelíti meg az alapkérdésből kiáramló prob­lémákat. Szenvedélyesen és őszintén beszél a nép óhajait, céljait érvényesítő egypárt- rendszer dialektikusán értel­mezett „ellenzékiségéről”, a társadalmi szabadságról, amely sohasem korlátlan , de nem is annyira korlátozott, mint gyakran véljük, vagy bizonyos fórumokon értelmezik. Csak igent mondani, végső soron épp oly veszélyes és tarthatat­lan, mint csak nemet monda­ni. A konformizmus és a nonkonformizmus vu’gáris ér­telmezése sok bajt szült: a fej- bólintás önmagában még nem pártszerűség, a bírálat önma­gában még nem ellenséges tá­madás a szocializmus ellen. A film őszintén és fáradha­tatlanul újra és újra föltesz: a kérdéseit: hogyan lehet élni nálunk, és hogyan kell élni a forradalmár-lelkiismeret sze­rint? Ki áll a közösség szol­gálatában? Aki megalkuvás nélkül elmondja a vélemé­nyét, vagy áld ésszerű komp­romisszumot termetve közelí­ti meg a maximális célt. Ho­va vezet a leegyszerűsített konformizmus és nonkonfor­mizmus? A falak IrreáHs he’y- zetéhez vezet. A falak (objek­tíve és szubjekt.ive) léteznek, érthetően körülveszlek ben­nünket. de gyakorta „távo­labb vannak mint gondoljuk, de időnként közelebb is, mint lehetnének.” S ez mit jelent (vagy jelenthet) — Kovács Filmhírek A szerep játszók (The Co­medians) című, nemrég ha­zánkban is megjelent Gra­ham Greene regényt filmre vitte Peter Glenville ameri­kai rendező. Az izgalmas, kalandos feldolgozású film hiteles képet ad a haiti ter- roruralomról. A látványos, színes panoráma szélesvász­nú feld^lgozárbi'n készült produkcióban világhírű szí­nészek, Richard Burton Eli­zabeth Taylor Ale’ Guin- nas Pe^.er Ustinov és Lilian Gi?h játsszák a főbb szere­peket. * Készülő szovjet életrajz- filmek: A MOSZFILM Stú­dió műtermeiben SzergeJ Jutkevics rendezésében Té­ma egv rövid elbeszélésre címmel játékfilm készül Csehov életéről* a Csnjkov- i sz’rfjról szóló filmé’ I^or « Talnnkin rendezi Puskin éle- \ tét Merlen Fucijev készül megfilmesíteni. * Fegyveréhség címmel érde­kes dokumentumfilmet ké­szít a lengyel katonai filmstú­dióban Machiej Simski. — Azokról az emberekről be­szél, akik Lengyelország hit­leri megszállása idején kü­lönböző fegyvereket, lövedé­keket. kézigránátok-1 és más harci eszközöké* ké zftettek a földalatti-mozgalom a par­tizánok számára. Az egyko­ri fegyverkészftők személyes vallomásokat tesznek a film­ben. András egy kitűnően eltalált sz’mbó’ummal. egy kínai né­majátékkal illusztrálja a film­ben. Merész Lesz, aki ámulni (vagy bosszankodni) fog a Falak merészen nyílt és reális kér­désfeltevései miatt. Merész­ség annyiban, hogy átmenet és köntörfalazás nélkül felto- redezi mindazt a marxizmus­tól idegen, kispolgári hordalé­kot, amely gyakorlatlanságból, az érdekterület oktalan félté­séből esetleg gyanakvásból vagy félelemből gyűlt össze, és amely az évek folyamán észrevétlenül megkeményedett a gondolataink körül. De nem merészség, ha átgondoljuk: hiszen a párt politikájának alaptézisei egybeesnek azok­kal az őszinte gondolatokkal, amelyeket Kovács András filmje felszínre hoz, csupán időközben valami módon meg­feledkezünk erről vagy nem tudtunk élni eléggé ezekkel az alaptézisekkel, vagy itt-ott talán nem is vették szívesen ha valaki élni akart velük. A Falak jelentős közéleti vitafilm. Ismételhető (sőt: is- métlendő) de nem konzervál­ható. Gondolatai, problém ü maiak. konkrétak. Kovács András analitikus hajlamú rendező, aki felismerte hogy a hagyományos cselekményes ség nélkül is lehet sze'lemi iz­galmat teremteni a filmben, s így kérdéseivel — amelyek társadalmunk politikai-morá­lis felszínje alatt nyíltabb vi­tákra várva örvénylenek — nem csupán kérdez, de ábrá­zol is. Vitq?ijm A film megoldásai az esszé műfaján belül adottak, és eb bői a körülményből vezethe tők le megoldási problémai. A film megértése teljes fi­gyelmet követel, a d’alógusok összefüggő láncolatát csupán egy-két sanzon oldja fel. Né­hány perces „kikapcsolódás’ is megzavarja a film gazdag gondolatmenetének követését. Az intellektuális környezet szinte s-ikrázik a problémák­tól, a vitáktól., jól érzékeltetve a baráti társaságokban izolál­tan örvénylő megválaszolat- lan kérdéseket. Ezeknek a problémáiénak tekintélyes ré­sze — a zsúfoltságból eredően — dolgavégezetlenül kialszik, ez különösen a baráti értelmi­ségi kör esti vitáján tűnik szembe. A párizsi részeli lét- jogosul tsá^án ’ehet meditálni, hisz túlságosan esetlegesek. A párizsi rész dramaturgiai j funkciója nyilván az, hogy i késleltess-5 Benkő hazatérését, | tehát a d ntr-ét és ez idői a’att a rendező néhány eléggé I felületén vizsgált, lényedében i csak e’mondott problémád he­lyez a film előterébe, mint például a pekingi kérdés, ame’vet a párizsi é-te’mbé-i körökben ’ ét«-*gkívü’ ragv fi­gyelemmel kísérn-k A pári­zsi részletek e’maradnsk a film szellemi lendületétöi m á gnesességétől. Kovács András nyugtalan lelkű rendező, a chaolini ter- mino’ógia szerint olyan em­ber aki ..izgatja mariát”, s ?z j eev aivotóművdsz esetében a ’eglobb tu’a’donségok közé! tarioz’k Ül fi’rr*jr, a Fala' az t, vit^t^rnójo ’e*?? P7:~n mór*" értf'-''rnber) • nki ér­tékű. meditálásra késztető szó­rakozás is. *RÓNIKA_ • BÁNYASZH1MNUSZ. A Hanglemezgyártó Vállalat rö­videsen megjelenteti a Bá­nyász—kohász dalok című lemezt. Ezen többek között a bányászhimnusz, valamint az Imhol a föld alá megyünk kezdetű bányászdal is rajta lesz. A OJ ZENEKAR. Pécsett új könnyűzenekar mutatko­zik be márciusban. Ritmus ’68 címmel tart előadást a Pannónia Zenekar. velük együtt lép fel Mikes Éva, Szécsi Pál. Bencze Márta, Bakacsi Béla, Sándor György és Magay Klementina. ZENEESZTÉTIKA. A Szigetvári járási Könyvtár nagytermében zeneesztétikai előadást tartott Horváth Gyula, zeneiskolai igazgató a Klasszikus kor zenekara címmel. Közben sztereole­mezről bemutatták Beetho­ven V. és VII. szimfóniáját. □ ESZÉKI ÉS VVKOVÁRI TURNÉ. A Pécsi Nemzeti Színház tagjai közül Váry Éva, Péter Gizi, Mester Ist­ván, Galambos György, Men- delényi Vilmos, Bárdos An­na, valamint Paulusz Ele­mér karnagy kétnapos ju­goszláviai turnéra utazik. Eszéken és Vukováron ad­nak esztrádműsort. o Ma bemutatói tart a Pécsi Nemzeti Színház tájszínháza Du- naszekcsőn. Ez Siegfried Geyet és Kratschner Rudolf háromfel* vonásos zenés vígjátékának, ct Gyertyafénvkeringönek a premia er je lesz Rendező- Szilágyi Nán­dor Szerelők Paraesi Ferenc, Holl István. Vetrő Margit. Cser Timea Szivler József, MonoH Ferenc és Liziczky Gizella □ NÉPMŰVELÉSI GYA­KORLAT. A Pécsi Tanárkép­ző Főiskola százötven hallgatója ’árt egynapos nép­művelési gyakorlaton a pé- csu Ságvári Endre Művelő­dési Házban. Az ismeretter­jesztés módszereit tanulmá­nyozták, csakúgy, mint az az ú’abb százötven hallgató, aki a jövő héten megy majd ki ebbe a művelődési házba. <1» ANGHY CSABA PÉ­CSETT. Dr. Anqhy Csaba professzor a Fővárosi Állat­kert igazgatója három, napra Pécsre érkezett. A Művelő­dési Minisztérium megbízá­sából a Mecseki Állatkertet tanulmányozza. n CSEHSZLOVÁK PSZI- CHOT.ÖGUSOK városunkban A Pécsi Tanárképző Főiskola két csehszlovák pszi-hológusl lát vendégül a nerc’-han. Dr. Josef Kurie, a Pécsi Tanár- kénző Főiskolával baráti szer ződésben álló Pozsonyi Ko- menszky János Tudomány- egyetem Nagyszombati Böl­csészkarának dékánhelyettese és lélektani tanszékének ve­zetője. vplnm’^i Josef Amos Marcinkesoh bölcsészeti és ’ogtu-tománv; doktor, a lé- ’“ktani ‘anscét- -d’”nktusa.a ’-ar sz.rikcdOT'-'-'sfv: 1 ’-nt+ságá- nak elnöke név- oanig ta- nu’-vénvozzo a *•'!••• óla okta­tó-nevelő- "nknkt ’nrtorná- nvos mun.'é’ák tnvgbbá az. j intézrpény állami vezetését és szakszervezeti tevékenysé­I gét Thiery Árpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom