Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-18 / 14. szám

1968. JANUAR 18.-----------------------napló ­R andevűzó presszó a Pannónia tetején 3 Gyakori a födémtűz A tűzoltóságtól nyert érte­Tartjuk a jelenlegi árakat «ülésünk szerint a megyében Január 13-án és 14-én négy alkalommal kellett az állami Illetve az önkéntes tűzoltók­nak helyszínre vonulniok: a tűz keletkezésének oka mind a négy helyen a kéménybe épített gerenda. Sasréten, Té- senyben. Dinnyeberkiben szerencsére idejében észre­vették a tűzet, sikerült elol­tani, aránylag kisebb kár ke­letkezett Vasárnap Gödre- keresztúron késó este Szép János, József A. u. 16. sz. alatti lakos házának födém­szerkezete gyulladt ki és a padláson tárolt — három disznót öltek — hús mennyi­ség a tűz martalékává vált Több, mint 10 000 forint a kár. A tűz oka: kéménybe épített gerenda. Kétségtelen, hogy az utób­bi napokban a hideghullám fokozott tüzelésre késztette a lakókat A huzamosabb ideig tartó tüzelés a tűzrendésze ti szabályok be nem tartásával épült födémszerkezeteket fel­izzítja és máris lángra kap az épület Különösen a ré­gebben épült házaknál gya­kori ez a tűzkeletkezési ok. Csak hasznos lehet ha a háztulajdonosok, bérlők vesz­nek annyi fáradságot maguk­nak, hogy végigjárják a pad­lást és alaposan ellenőrzik: a kémény közelébe, vagy ép­pen a kéménybe épített fa­szerkezet milyen tűzveszélyt rejt? A hibát pedig mihara- rabb ki kell javítani. Csak így lehet nyugodalmas a nappal és az éjszaka la. Kedvezmény a turistacsoportoknak Festik a Nádort A vendéglátóiparban voltak legszembetűnőbbek a január 2-val végrehajtott árváltozá­sok. Nehéz megbarátkozni az éttermek új áraival. A me­nük ára nem, vagy alig válto­zott ugyan, de az a la carte ételek árai a magasabb ha­szonkulcs alkalmazása révén, melyre a vállalatok engedélyt kaptak, eléggé magasak. A vendégek gyakran kérnek az árváltozásokra vonatkozó ma­gyarázatot a Hungária Étter­mi és Szálloda Vállalat pécsi üzleteiben a felszolgálóktól. Mi Bolgár Andrást, a vállalat pécsi igazgatóját kerestük fel a fogyasztóikat érdeklő kérdé­sekkel. Bogyan alakították W a vállalat üzleteiben alkalma­zott új árakat? — A belkereskedelmi mi­niszter rendelete lehetőséget adott az árak differenciálásá­ra. Ezzel oly módon éltünk, hogy azokon a területeken, ahol átmenő, főleg nappali forgalom bonyolódik és a ven­dégek gyors kiszolgálást igé­nyelnek, a korábbihoz képest alacsonyabb árakat alakítot­tunk ki. Például a Pannónia bisztróban, a Mecsek cukrász­da álló pultjánál és a fodrász- presszóban 2,60-ba kerül a dupla. Ezzel szemben a Pan­nónia bárban, ahol az üzlet profilja a szórakozás és a szolgáltatások is luxus-jelle­gűek, 6 forintért adjuk a ká­vét A menük árát alig vál­toztattuk. A menü 12,30-ba Változatos menü kerül a Pannóniában a ko­rábbi 12,20 helyett, a Nádor Sörözőben a korábbi 12,20- szal szemben 13,70 lett a me­nü, melynek zenés ára 14 fo­rint volt. A Nádor étteremben 16,80 volt zenedíj felszámítá­sával egy menü, most 15,80 az ára. A menü-árak kialakítá­sánál figyelembevettük, hogy a menüt elsősorban a közeli hivatalok, intézmények dolgo­zói fogyasztják, tehát félig- meddig üzemi étkeztetésnek számít. Ezért a zenés helye­ken a menü-ár valamelyest emelkedett ugyan, de a zenés árnál olcsóbb. Az áremelke­dést azzal kívántuk ellensú­lyozni, hogy a kenyeret és péksüteményt díjtalanul szol­gáljuk fel vendégeinknek. Ez a tény a n. osztályú Pannó­nia régi és új menüárait fi­gyelembe véve, két szelet ke­nyér elfogyasztása esetén na­pi 90 fillér megtakarítást je­lent a korábbival szemben. A vállalat pécsi üzleteiben meg­szűnt a zenés felár. A zene­szolgáltatásból adódó költsé­geket elsősorban az égetett és egyéb szeszesitaloknál szá­mítjuk feL Milyen árpolitikát folytat­nak? — Az árrendelet sok cikk­nél csak a maximális árat jelöli meg, tehát az ettől le­felé való eltérést lehetővé te­szi. Mi élni kívánunk ezzel a lehetőséggel. Az IBUSZ-nak most tettünk ajánlatot hét­végi csoportok kedvezményes fogadására. Legalább tíz tagú csoportok szállodai elhelyezé­sénél 30, étkeztetésén^ 10 százalékos kedvezményt adunk. Árkedvezményt nyújtunk azoknak a vállalatoknak és intézményeknek is, amelyek bel- vagy külföldi vendégei­ket rendszeresen nálunk szál­lásolják eL A kérdéshez az is hozzátartozik, hogy nem szán­dékozunk gyakran változtatni árainkat A Pannóniában a Január 2-1 helyzethez képest némileg mérsékeltük néhány ételféleség árát A jelenlegi árakat tartani akarjuk és csak alapos indokkal változtatunk rajtuk. Milyen üzleti is fejlesztési elképzeléseik vannak7 — Vállalatunk ajánlatot tett a Városi Tanácsnak 200 ágyas, a kor követelményeinek meg­felelő új szálloda, illetőleg szálloda-éttermi kombinát lé­Grassy vezérőrnagy titkos levelei A Kecskeméti Katona Jó­zsef Társaság iratanyagának tanulmányozása közben gon­dosan lezárt iratcsomóra buk­kant Heltai Nándor kutató. Fedelén a felirattal: „A hábo­rú végéig zártan kezelendő”. A rejtélyes mappát felbontot­ták. s kiderült, hogy a Horthy hadseregben jelentős szerepet játszott Grassy vezérőrnagy 18 bizalmas lévaiét tártál­pMTTJL A hírhedt kecskeméti had­osztályparancsnok az akkori főispánhoz, s a város polgár- mesteréhez címezte közléseit Rendszeresen beszámolt ne­kik a hadihelyzetről, a ma­gyar csapatok súlyos veszte­ségeiről, kilátástalan helyze­téről. Egyik levelében például teljes részletességgel leírta a szovjet csapatok egyik — 25 év előtti — januári oífenzi- váját A hadi titkokat tartalmazó Grassy-leveleket — miután nem semmisítették meg, a címzettek biztos helyen akar­ták elrejteni. Így kerülhettek a Katona József Társaság ter­jedelmes irattárába. Külön­ben az egyik címzett dr. Kiss Endre főispán volt a társaság akkori elnöke. Grassy titkos levelett nyil­vánosságra hozzák a „Kiskun­ság“ című kecskeméti folyó­irat márciusi számában. tesítésére. örömmel vettük tudomásul, hogy ajánlatunkat elfogadták és a negyedik öt­éves tervben az új városköz­pontban felépülhet a 100 szo­bás vendéglátóipari kombinát. Közelebbi tervünk, hogy kora tavasszal megnyitjuk a Pan­nónia tetőteraszát és a napo­zó meghagyásával hangulatos, zenés, táncos, randevúzó­presszót alakítunk itt ki. A jövőben fokozott gonddal ügyelünk egységeink rendjé­re, tisztaságára. Ez azt jelen­ti, hogy a kávéház, hírlap­presszó és söröző után sorra- vesszük a szállodai szobák, folyosók festését, rendbetéte­lét Végül — nemcsak üzleti érdekből — megígérhetem, hogy a II. osztályú Pannónia étteremben, ahol a menüt a többi ételekhez képest 20 szá­zalékos kedvezménnyel adjuk — mint az elmúlt napokban már tapasztalhatták a vendé­gek, változatos lesz a menü­összeállítás. Időjárásjelentés Várható Időjárás csütörtök estig: ' felhöátvonulások. néhány helyen átfutó esóvel. Mérsékelt, változó Irányú, később élénk, helyenként erős nyugati, északnyugati sréL Enyhe Idő. Várható legalacso­nyabb éjsaakal hőmérséklet álta­lában 0—plusz 5 fok között, he­lyenként az összefüggő hótakarő- val borított helyeken 1—2 fokkal t fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet 4—* fok között. r Átadták, de hogyan? Lapunk karácsonyi számá­ban a Pécsi Építő és Tata­rozó Vállalat egyik vezetőjé­től nyert tájékoztatás alap­ján megírtuk, hogy a kesz­tyűgyár! dolgozók részére épített 16 lakásos társashá­zat december 22-én átadták rendeltetésének. A hír igaz volt. Az „átad­ták” szó. mégis meglepetést keltett az érdekelt lakástu­lajdonosok körében. Egyikük, Hegyi Imre. tollat ragadott és megírta szerkesztőségünk­nek. hogy milyen állapotban volt másfélszobás, összkom­fortos lakása az „átadás” napján. „Csak az előszoba ajtaján volt kilincs, máshol nem, Csak a külső ablakokat üve­gezték be. A villanyboiler a gáztűzhellyel együtt a kis- szobában feküdt, ahogy meg­hozták — irta levelében. — A fürdőkád a fürdőszoba kö­zepén állt, de csak annak a lakásában. aki egyénileg megvásárolta. A vizet és a villanyt nem vezették be. A parkettát szegélylécek nélkül rakták le, csiszolására eset­leg januárban kerül sor. Az erkélyt az oda tervezett kor­lát helyett deszka mellvéd­del látták el.” Pécs egyik legszebb pont­ján. a Tettyén. a Kalinin út 52. szám alatt épült a ház. Bejárata a harmadik emele­ten van. Az utcáról egy kis hídon át jutunk az épületbe. A hegyoldal kínálta ezt a megoldást a tervezőnek. A házban kopácsolás hallat­szott. amikor felkerestük la­kóikat, köztük levélírónkat. Javában dolgoztak a kivite­lező vállalat munkásai. Mondják: még a nyár is itt éri őket... Miért költöztek be a lakók a félig kész épületbe? — Az eredeti terv az volt, hogy a kivitelező vállalat két ütemben adja át az épít­ményt — tájékoztatott Ajkai Jenő, a társulás ügyintéző tagja, akivel együtt mentünk át a még fakorláttal szegé­lyezett kis hídon az épület­be. — Az építkezés teljes be­fejezésének határideje 1968. június 30.. de a lakásokat lakható állapotban kellett volna megkapnunk tavaly november 30-án. Ehelyett már októberben közölték, hogy a lakásokat nem adják át — Mivel indokolták ezt? — Munkaerő- és anyag­hiánnyal. Bennünket szorí­tott az eredeti lakásátadási határidő. Az OTP-nél ugyanis meg kellett kezdenünk de­cemberben a kölcsön törlesz­tését. akár megkapjuk & la­kásokat. akár nem. Közülünk többen 500 forintos albérlet­ben laktak. Az ehhez járuló 450 forintos havi törlesztés már komoly teher a nem nagykeresetű családoknak. Kértük a kivitelezők segítsé­gét. Azt ígérték, december végére lakhatóvá teszik a* épületet, ha segédmunkával hozzájárulunk az építkezés­hez. Így került sor arra. hogy a társulás tagjai maguk hord­ták be lakásaikba a mozaik­lapot, a betont a mozaiklap- alá és végeztek egyéb mun­kákat. Közreműködésük arra is jó volt, hogy közvetlenül tapasztalhatták, miért épül házuk Luca-szék módjára. Nem a munkaerő és as anyag, hanem az egészséges munkaszellem, a szervezett­ség hiányzik erről az építke­zésről. — Amikor egy héttel a la­kások átadása után végre bekapcsolták a vizet — mondta a második emeleten lakó Hódosi Mátyásné —. ki­tűnt, hogy a vízcsapok rosz- szak. Kértük a szerelőket, hogy javítsák meg azokat. Az „egyszerűbb” megoldást választották: az egész házban lezárták a vizet. Emiatt ja­nuár 5-én egésznap víz nél­kül voltunk. Az egyik vízve­zetékszerelő benzinlámpájá­ból, amivel ólamcső forrasz­tást végzett, a munkaidő be­fejezése előtt háromnegyed órával kifogyott az üzem­anyag. Hiába kértük, hogy még aznap végezzen a hátra­lévő munkával. Azt mondta: már nem érdemes begyújta­ni a benzinlámpát és külön­ben sem kívánhatjuk tőle, hogy miattunk lekösse a randevúját... Ilyen „munkastílus” köze­pette senki sem csodálkozhat a keménypapírral falba „rög­zített” konnektorokon, a be- deszkázott erkélyeken. — Becsapva érezzük ma­gunkat a lehetetlen átadás miatt — mondotta Hegyi Imre. — Több. mint 150 ezer forintot fizetünk minden la­kásért. és a vállalt fizikai közreműködést te pontosan teljesítettük. Bosszantó, hogy az építők ezt nem viszonoz­zák kellő igyekezettel. Lörinez János fjeedménijekben ejazdaej évtizedek után. Lakatos József is, mbit any­nyi más pécsi mozgalmista a Zrínyi utcai szakszervezeti székházban ismerkedett meg a marxista—leninista eszmék­kel. Ezért nem is lehetett so­káig maradása az akkori Ar­nold cégnél, ahol kihúzta ugyan a tanuló éveket, de a túl sokat tudó és ki is mon­dó fiatal lakatossegédnek és szakszervezeti bizalminak máz az első évben kiadták az utl­lapot Aztán néhány sikerte­len munkaszerzési kísérlet után hátatfordított Pécsnek és kivándorolt Franciaország­ba. — Sajnos, csak egy eszten­dőre szólt odakint te az él­helyezkedésem, pedig a sza­kik, de főleg a kommunisták mindent elkövettek, hogy meg kapjam a letelepedési enge­délyt. Azt hiszem azért gyűlt meg olyan gyorsan a bajom a hatóságokkal, mert már az első munkábaállásomkor be­léptem a kommunista pártba. 1930-ban jött vissza újra Pécsre, de még minden üzem­ijén nyilvántartották a régeb­bi bizalmi tevékenységéért — Kénytelen voltam hát kevésbé exponált szakmát vá­lasztani, ami csak úgy sike­rült, hogy az akkori Hartai és Szilposevics cégnél kitanul­tam a kőműves mesterséget is. Hogy milyen eredménnyel? Már az új segédlevelet kö­vető esztendőben bizalmija, 1940-ben pedig elnöke lett a pécsi építők szakszervezeté­nek. — Tulajdonképpen arról volt szó — emlékezett vissza —, bogy bérkövetelések, de különösen sztrájkok Idején azokat választották be a sztrájkbizottságokba, akik nemcsak politikai, hanem szakmai vonatkozásban is méltó tárgyaló partnerei le­hettek a tőkés munkaadónak. A világháború kitörésekor került a pécsi építőmunkások élére, olyan időben és hely­zetben, amikor a legkisebb megfontolatlanság súlyos ve­szélybe sodorhatta volna a szakszervezet puszta létét is. — Természetesen a háborús évek alatt sem mondtunk le a szervezettség fegyverével szerzett főbb jogainkról, de a sztrájkokkal már csínján kellett bánni. E helyett min­den erőnkkel, politikai befo­lyásunkkal arra törekedtünk, hogy felkészítsük az embere­ket a háború utáni időkre. Illegálisan szervezett marxista szemináriumokkal, kisebb lét­számú csoportos összejövete­lekkel, vitákkal készültünk fel a történelmi napra. így érkezett el 1945. novem­ber 29-ének reggele, amely őt és harcostársait már mun­kára készen találta a Zrínyi utca 13-ban. — Először a városi közbiz­tonsági szolgálatot szerveztük meg, majd néhány nappal a Kommunista Párt megbízásá­ből a szakszervezet újbóli életrehívását vállaltuk ma­gunkra. Már az első napokban a Kommunista Párt megyei bi­zottságának vezetőségi tagjá­vá választották, 1945 január­jában már a Szakszervezetek megyei Tanácsának titkára­ként irányította az üzemi bi­zottságok munkáját. — Az úgy, ahogy helyre­állt üzemek munkásai, már fizetéssel várhatták az első május 1-ét, de a bányászok annál kevésbé, pedig a leg­elsők között kezdték meg a munkát. Azi dobén szegény volt még az államkassza, ezért úgy segítettünk rajtuk, hogy Boros István segítségé­vel — 6 volt annakidején a polgármester —, összehívtuk a magánvállalatok tulajdono­sait, hogy kölcsönt kérjünk tőlük a bányászok kifizetésé­re. Hát, ami igaz, igaz, nem lelkesedtek túlságosan érte, de végülis megszavazták. 1945. júliusában már na­gyobb dologra is vállalkoz­tak. A pécsi koksz első ex­portját Jugoszláviával bonyo­lították le javarészt természet beni juttatások ellenében. — Amikor delegációnk vtsz­szaíelé jövet kis időre meg­állapodott Drávasza bölcsön, I hogyan hogyan sem, de egy I óra leforgása alatt egész sor környékbeli község képvisele­tében kéréssel fordultak hoz­zánk a falvak vezetői: adjunk segítséget a lerombolt falvak újjáépítésére, amihez ők egye­lőre csak társadalmi munká­val tudnak hozzájárulni. Egyi­kük megjegyezte, hogy előt­tünk néhány héttel Nagy Fe­renc is náluk járt, megette a halászlevet is, de a nagy ígérgetésnek hallgatás lett a vége. Hogyan oldották meg végül- 1» e bokros problémákat? Minden szakszervezeti tag négy órára jutó jövedelmét a falusi újjáépítés kasszájába rakta, az építőmunkások pe­dig ugyanezen idő alatt heti négy ingyenes órát vállaltak, s megérkezett az állami se­gély is. Hasonlóan nagyszerű példa volt a megyei üzemek élelmezését ellátó fogyasztási szövetkezet megalakítása és a forint védő bizottságok meg­szervezése, amelyek főleg az árak tisztaságára ügyeltek. A pártért és a közért ki­fejtett tevékenységét 1949-ben a megyei pártbizottság ipari osztályának élén folytatta to­vább, majd hét teljes éven át országgyűlési képviselőként vett részt a közügyé* tntéaé-1 sében. 1955-től 1960-ig a Kom­lói Építőipari Vállalat igaz­gatója volt, majd ezt köve­tően a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöki teen­dőit látta él, végül a Köz­úti Üzemi Vállalat élén dol­gozott mind a mai napig. Munkálkodásának egy-egy állomását magas párt és kor­mány kitüntetések jelzik, me­lyek betetőzését tavaly május elsején a Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntették ki egész harcos életének, tevé­kenységének mintegy össze­foglaló elismeréseként. Végül hadd idézzük „búcsúszavait” is, amelyeket a nyugdíjba vo­nulása előtti napokban mon­dott: — Tudom, szép dolog, jám­bor dolog volna azt ígérnem, hogy ezután már csak az uno­káimnak, vagy a sétatéri pa­doknak szentelem az időmet, de ennél sokkal többet sze­retnék. Meg akarom és meg is fogom találni az útját an­nak. hogy az új generáció, a fiatalság elfogadjan, beszél­gető vagy akár vitapartneré­nek. Mert a jelent, a jövőt illetően nagyon-nagyon sok mondanivalóm volna számuk­ra és remélem szívesen is fogadják majd a meggyőző­désemből életutamon gyűjtött tapasztalataimat, amit két kézzel szeretnék szétosztani közöttük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom