Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-17 / 13. szám

1968. JANUAR 17. napló 3 A februári taggyűlések előtt A személyzeti munka pártirányítása Megszűnt a személyzeti munka misztikus jellege — .4 hármas követelmény: hűség a rendszerhez, hozzáértés és rátermettség Alig hihető, hogy a sze­mélyzeti munkával valamics­két is foglalkozó ember, vagy bárki, aki rendszeresen olvas­sa legalább a napi sajtót, ér­tetlenül állna a vezetőkkel szemben támasztott úgyneve­zett hármas követelmény előtt. De. ha nem tudná is, logikai úton könnyen kikö­vetkezteti. hogy a hármas kö­vetelmény csak a rendszerhez való hűség, a szakmai hozzá­értés és — vezetőkről lévén szó — a vezetési képesség le­het. A problémák itt is és ál­talában a kédermunkában ak­kor kerülnek felszínre, amikor a gyakorlatban kell alkalmaz­ni a VIII. kongresszus hatá­rozatába foglalt káderpoliti­kai elveket. Az elvek értel­mezése ugyanis — a részlet- kérdések kidolgozásának hiá­nyában —! nem egyöntetű, al­kalmazásuk pedig a káder- munka összetettsége, az ide tartozó ügyek egyedi jellege miatt komoly felkészültséget, olykor bátor kiállást igényel. Nevelni kell kádereket! Elvileg ugyancsak magától értetődő, sok helyen mégsem tartják természetesnek a ká­derekkel való rendszeres fog­lalkozást. Jónéhány gazdasági vezető csak akkor figyel fel bfeosztottaira, ha azok kiemel­kedő teljesítményt nyújtanak vagy súlyos fegyelmi vétséget követnek el. Vannak munka­helyek. ahol ez már a felvé­telnél js megmutatkozik. Kü­lönösen olyan kádereknél, akik „ajánlólevéllel” rendel­keznek, gyakran elmulasztják a legalapvetőbb információk beszerzését is. A múlt nyáron pattant ki egy pszichológus­orvosnő ügye. akit vezető ál­lásban alkalmaztak egy pesti vállalatnál. Pszichológusi munkája mellett szívességből orvosi kezelésben részesítette munkatársai egész sorát, iro­dájában külön kis rendelőt rendezett be és komoly kon- kurrense volt az üzemi orvos­nak. Aztán kiderült, hogy nincs orvosi diplomája, sőt egy órát sem járt az orvosi egyetemre. Ha ennél a válla­latnál komolyan veszik a sze­mélyzeti munkát, melyhez a dokumentált adatokon alapu­ló nyilvántartás is hozzá tar­tozik. „orvosnőnk” egy percig sen tudott volna praktizálni. A kádermunka legfontosabb része azért mégsem a nyilván­tartás. hanem a káderek rend­szeres nevelése és a káder- utáhptólásról való tervszerű gondoskodás. Sajnos, ezeket aI feladatokat is sok esetben el­hanyagolja vagy egyoldalúan értelmezi a vezetés. Senki sem születik nagyfokú poli­tikai bátorsággal, önálló dön­tési készséggel és felelősség- érzettel. nem hozza meg. il­letve nem erősíti ezeket a tu­lajdonságokat önmagában a pozíció sem. E készségek ki­alakítását. valamint a céltu­datos szakmai és politikai to­vábbképzést már a fiatal szak­embernél. illetve már a jóké- pességú fizikai dolgozónál meg kell kezdeni, és a beszá­moltatás. valamint ellenőrzés eszközeit felhasználva sziszte­matikus nevelő munkával folytatni kell a már pozíció­ban lévő beosztottnál is. A nevelési feladatok egyol­dalú felfogásának rendkívül káros megjelenést formája, amikor a gazdasági vezető' beosztottainak legfeljebb csak szakmai fejlődésével törődik, kijelentve, hogy a politikai nevelés vagy pláne a jellem­formálás a pártszervezet dol­ga. Az ilyen munkahelyeken a személyzeti munka rendsze­rint csak az adminisztratív teendők ellátására korlátozó­dik, nem ritka a vezetők kö­zötti féltékenység, az újat akarók háttérbeszorftása. s ami ezekkel egy tőről fakad: a bírálat elfojtása, a demok­ratikus vezetési módszerek mellőzése, kispolgári légkör kialakulása. Mindezek a hi­bák jelentős mértékben és természetesen negatív irány­ban befolyásolják a termelést. Reálig értékelést! Igen nagy fontossággal bír a minősítések megfelelő el­készítése is. Egyértelműen helyeselhető, hogy ma már a minősítések nem titokban ké­szülnek. megtekintik és alá­írják azok. akikre vonatkoz­nak. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy megszűnjék a személy­zeti munka misztikus jellege és azt a káderekkel szembeni bizalom, mint alapállás »vált­sa fel. Az azonban már egy­általán nem helyeselhető, hogy e minősítések gyakran formálisak s —, ha csak nem a leváltás alkalmával készül­tek — a jellemzett személy­nek kizárólag az erényeit so­rolják fel, azt is rendszerint eltúlozva. Ilyen hibákkal számos eset­ben találkozunk, annak elle­nére. hogy az állami és gaz­dasági vezetők az eltelt idő­szak bonyolult körülményei között jól megállják a helyü­ket. növelték vezetési készsé­güket. erősítették a tömegek­kel való kapcsolatukat és végrehajtották a rájuk háru­ló feladatokat. A pártvezetőség véleménye • Az államj személyzeti mun­ka pártirányításának rendkí­vüli fontosságát, a hibák ki­küszöbölésének jelentőségét több lényeges szempont indo­kolja. A cél —. hogy minden irányító poszton a párt poli­tikáját értő, azt .végrehajtani képes és arra kész vezetők álljanak — szorosan összefügg népköztársaságunk politikai alapjával, a proletárdiktatú­rával: a munkásosztály vezető szerepe ugyanis a párt poli­tikáján keresztül érvényesül. De a káderek' kiválasztása és nevelése a párt és a tömegek kapcsolatának kérdése is, mert a tömegek a vezetők személyén keresztül is ítélik meg a rendszert, a politikát. Nem túlzunk. ha így fogal­mazunk: amennyiben a he­lyes politikai vonal adott, an­nak végrehajtása a kádereken múlik. És ha néven nevezzük a helyes politikai vonalat, a gazdaságirányítás új rendsze­rét (amelynek bevezetését a párt kezdeményezte és irá­nyítja), világossá válik, hogy a megfelelő kádermunka az új mechanizmus sikerének is egyik fontos feltétele. Napjainkban a pártszerve­zeteknek a kádermunkában betöltött szerepe tovább nö­vekedik. Az állami, gazdasági vezetők a pártszervezet [ha­táskörébe tartozó káderek ki­nevezése. felmentése és áthe­lyezése ügyében nem dönthet­nek a pártszervezet vélemé­nye nélkül vagy azzal ellenté­tesen, de a pártszervezet ve­zetőségének (tehát nem csu­pán párttitkérának) vélemé­nyét a hatáskörébe nem tar­tozó helyi vezetők személyi ügyében is ki kell kérni a döntés előtt. Vitassák meg a problémákat! Megyénk pártalapszerveze- tei február hónapban tárgyal­ják meg taggyűlésen a párt kádermunkájával és annak szerves részével, az állami személyzeti munkával kapcso­latos kérdéseket a Politikai Bizottság, a Megyei Pártbi­zottság és a Minisztertanács határozatának szellemében. Ezeken a taggyűléseken nem | szabad megelégedni a káder- j munka fő területeinek álta- | lános ismertetésével, a hatá- ! rozatok egyszerű „levételével”. Az alapszerv kommunistái sa­ját munkahelyük káderhely­zetét elemezzék, vitassák meg azokat a problémákat, ame­lyek náluk mutatkoznak, le­gyen az a káderek szubjek­tív. felszínes megítélése, a politikai továbbképzés elha- nyolgása vagy célszerűtlen formája, túlzott anyagiasság egyes vezetőknél, az ösztön­díjak véletlenszerű adományo­zása. az ellenőrzés hiánya és így tovább. Végül jusson idő a tapasztalt hibák elleni fellé­pés módszereinek meghatáro­zására. tűzzék ki a kádermun­ka és ezen belül az állami személyzeti munka továbbfej­lesztésének helyileg legidősze­rűbb feladatait. Kéri Tamás Pályaválasztási tanácsadó A Megyei Tanács film­klubja a közelmúltban fil­met készített a mezőgazda- sági szakoktatásról. A fil­met január 25-én délelőtt 10 órai kezdettel mutatják be Villányban a körzet ál­talános iskolai igazgatói és oktatói részére a mezőgaz­dasági pályaválasztási ta­nácsadás keretében. A pécs- váradi bemutatóra február 1-én kerül sor. A Megyei Tanács mezőgazdasági és művelődési osztályának meg rendelésére készült film az általános iskolai pedagógu­sokat tájékoztatja a me­gyében folyó szakmunkás- képzés lehetőségeiről, ismer­teti az új még kevésbé is­mert mezőgazdasági szak­mákat. Munkavédelem filmen Segítség9 lógok! Díjnyertes filmek bemutatója Mintegy négyszáz vendég — ! közöttük a város és a megye párt-, állami, illetve társadat mi szerveinek, az üzemek, vállalatok képviselői — te­kintették meg tegnap a Pe­tőfi moziban a IV. Nemzet- ! közi Munkavédelmi Filmfesz- | tivál díjnyertes filmjeit. A filmek vetítése reggel fél 9 ! után kezdődött ás délután fél j 2 órakor fejeződött be. A talán hosszúnak tűnő, de mindvégig érdekes — mun­kavédelmi filmösszéállítást — Felvégi Ferenc. az SZMT osz­tályvezetője nyitotta meg. Bt mondotta, hogy megtisztelő megbízásnak tettek eleget a A Porcelángyár legújabb slágere Ellenállást estek miUióssám Mekkora egy ellenállástest? Talán azonos a cigaretta mé­retével. De van kisebb is, vé­konyabb is. Annyi biztos, hogy kis porcelán-apróságok. És ezért építettek egy akkora — többemletes — üzemet, hogy két alkalommal Is elté­vedtem a folyosók, lépcsőhá­zak labirintusában. Ha az ut­cán találna az ember egy Ilyen kis porcelánterméket, föl sem venné a földről... Pedig eléggé nagy vihart ke­vert a Pécsi Porcelángyár leg­újabb gyártmánya. Ennek a megmondhatója —> többek között — Otott Ko­vács Antal üzemvezető mér­nök és dr. Kocsis Albert, a kémiai tudományok kandidá­tusa, a Finomkerámiai Művek szakértője. Mielőtt beszélgeté­sünket rögzíteném, néhány Otott Kővárt Antal szóval utalni kell az ellenál­lástestek rendeltetésére. A felhasználó a híradástechnikai ipar, A rádió- és televízió ké­szülékekbe, továbbá speciális műszerekbe, elektronikus be­rendezésekbe építik be. A Pé­csi Porcelángyár csak az el­lenállás testet gyártja, majd a szállítmányt átveszi a RE­MIX Rádiótechnikai Vállalat, amely a testre rendkívül vé­kony — körülbelül tízezred- milliméter vastagságú —szén­réteget „visz rá”, s ezután a termék már „ellenállás” né­ven szerepel. O. Kovács Antal: A hír­adástechnikai ipar rájött, hogy az ellenállások — például a tv-készülékben —• hamar tönkremennek, gyakran a ga­ranciális időn belül is. Az el­lenállástestben a villamos fe­szültség hatására olyan fizi­kai-kémiai folyamat játszódik le, ami ezt a vékony szénré­teget károsítja, magyarán mondva: kiég. Dr. Kocsis Albert: Nemcsak nálunk okozott ez problémát. Világszerte folyik a kutatás egy olyan ellenáílástest kidol­gozására, amelynél a fizikai­kémiai elváltozás kiküszöböl­hető. Magyarországon még az 1960. évek elején az Építő­anyagipari Központi Kutató Intézet, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet, és a Pé­csi Porcelángyár kitűnő szak­gárdája közösen végzett ku­tatást. Néhány évvel ezelőtt aztán a kísérletek eredmény­nyel végződtek. Az új anyag: alkáli-ionszegény anyag. A kísérleti eredmény persze csak elvben volt meg. Ugyanis: az egyszerű hagyományos por­celán égetéséhez 1250—1310 Celsius fokos hő szükséges, pontosabban, a 60 fokos hő- ingadozás megengedhető. Az alkáli-ionszegény anyag vi­szont csak akkor jó, ha ége­tésénél a hőmérséklet ingado­zás T foknál nem több! Éget­ni tehát csak 1260—1265 Cel­sius foknál szabad. O. Kovács Antal: Ehhez tudni kel] persze, hogy köz­ben az új üzemrészünk már épült, több, mint negyvenmil­lió forintos költséggel. Követ­kezésképpen — a szerződés­nek megfelelően — a Vasko­hászati Kemenceépítő Válla­lat három villamos alagút-ke- mencét szerelt fel az üzem­ben. Mi korábban, a megren­delésben felhívtuk a VKV fi­gyelmét arra, hogy a kemen­cék hőingadozása nem lehet több 5 Celsius foknál. Ennek ellenére a beszerelt kemencék üzemeltetése során kiderült, hogy a hőingadozás 30—40 fok, tehát az ellenállástestek égetésére egyszerűen alkal­matlan. Emiatt jött le hozzánk még a múlt év májusában, gyárunk felkérésére dr. Ko­csis Albert kandidátus. Dr. Kocsis Albert: A VKV kemencék hibáira gyorsan fény derült, de ezeket meg is lehetett volna szüntetni, bizo­nyos átalakítások révén. Azon­ban a kemencékhez — m i nem nyúlhattunk hozzá, mert a porcelángyár azonnal el­vesztette volna a garanciát Ezért a gyár két régebbi ke­mencéjével végeztünk először kísérleteket, majd az átalakí­tásra került sor. Az egyik már kész, a másikat is rövid időn belül üzembe lehet helyezni. O. Kovács Antal: De ezzel még közelsincs vége az ügy­nek. Pert indítottunk a VKV ellen. A Központi Döntőbi­zottság megállapította, hogy a kemencéknél nem kivitelezési, hanem tervezési hibák voltak. Kötelezte a VKV-t, hogy 1968. szeptemberéig a három ke­mencét az eredeti előírásoknak megfelelően javítsa ki. Ez az időpont azonban túl messze van még. Mi itt a gyáron be­lül, amennyiben a VKV bele­egyezését megkapnánk — ki­javítanánk a kefnencéket, rö- videbb határidőn belül, ter­mészetesen a VKV költségére. Nekünk minden elfecsérelt idő súlyos veszteséget okoz. Hiszen eredeti elképe7léseink szerint, évente 100 millió el­lenállástestet gyárthatnánk, a ezzeí nemcsak a hazai hír­adástechnikai Ipar igényét fe­Dr. Kocsis Albert deznénk, hanem exportálhat* nánk is. A REMIX rendelt tőlünk 1968. első negyedére 21 mil­lió normál, tehát régi eljárás­sal készült ellenállástestet. Mi ezt visszaigazoltuk december 15-én, mert a két átalakított kemencénk kapacitása elegen­dő lett Volna a gyártáshoz. A REMIX viszont december vé­gén visszalépett, lemondta a rendelést, mert normálra nincs igénye, csak alkáli-ionszegény- re. Abból viszont körülbelül 30 ezer darabot kaptak 1967. augusztus 24-én, de érdemle­ges választ arra sem adtak. * Nem bizonyítható ugyan, de olyasféle értesüléseink van­nak, miszerint a híradástech­nika bizonyos Import-lehető­ség felé tapogatódzik. Pedig a hazai ellenállástestek ponto­san olyan jók, mint mondjuk a nyugatnémeteké. Annyira jó, hogy a Pécsi Porcelángyár új termékeit a magyar kül­kereskedelmi szervek már külföldön árusítják. Előfordul­hat tehát az az eset, hogy azonos terméket az egyik iparág exportra gyárt a má­sik pedig külföldön vásá­rolja meg és behozza ... Rab Ferenc magyar szakszervezetek, ami­kor Varsó, Prága és Berlin után Budapesten 1967. szep­tember 19—28-a közötti idő­ben megrendezték a XV. Nem­zetközi Munkavédelmi Film­fesztivált. — Örömünkre szolgált, hogy a SZOT munkavédelmi ősz* tálya lehetővé tette e filmek zömének bemutatását me­gyénkben — mondot'a Felvé­gi Ferenc — Saját tapaszta­lataink igazolják, hogy a kü­lönböző műfajú munkavédel­mi és munkaegészségügyi pro­paganda .űrnek legközvetle­nebb módon szolgálják a dol­gozó ember testi épségé(. Ulait arra. hogy a megy# területen még a múlt évbert 86 különböző témájú film for gatásával 114 ezer dolgozónak tették lehetővé a vállalatok, hogy ismereteiket bővítsék a munkavédelem területén. Kü­lönösképpen rendszeresen al­kalmazzák a nevelő, felvilá­gosító munkának e' nagyon kedvelt segítő eszközét az ÉM. Állami Épí tói pari, az ÉM. Gépgyártó és Gépjavító válla­latok. a Hőerőmű, a Felső­fokú Vegyipari Gépészeti Technikum és a MÁV Igaz­gatóság. Ha közvetett módon is. de a filmek rendszeres bemutatása, is eredményezte azt, hogy 1965-höz viszonyít­va 1966-ban. 3200 balesettel kevesebb volt. a megyei álla­mi vállalatoknál. A halálos balesetek száma is csökkent, 1965-ben 39-ről 1907-ben Tő­re. A különböző nemzetiségű filmek között a nézők láthat­ták a Magyar Szakszerveze­tek Országos Tanácsúinak nagydíjával kitüntetett „Nem tesznek bennünk kárt a «*- ! garak” című színes szovjet 1 filmet, amely magas színver nalú és különösen igénye« szakmai követelmény ekr.uk eleget téve mutatja be a ká­ros sugarak elleni védelem korszerű módozatait. Bemu­tatták a „Színek az üzemben" című lengyel filmet is, ame­lyet a egészségügyi miniszier különdíjával1 jutalmaztak. —* Ezenkívül nagy sikere volt a „Segítség, lógok” című ma­gyar filmnek, amelynek sze­replői között Garas Dezsőik Alfonzét, Tomanek Nándort, Csákányi Lászlót. Pongráé Imrét és több más neu es ma­gyar színészt láthattunk! ídőjárásieSentés Várható időjárás szerda estig! felhöátvonulások, valószínűleg csa­padék nélkül. Éjszakára mérsék­lődő északnyugati, majd délnyuga­tira forduló és újra megélénkülő szél. Enyhe idő gyenge éjszakai fagyok. Iielyeukér.t reggeli kőd. Napközben további olvadás. Vét» ható legalacsouyabb éjszakai hő­mérséklet 0—minusz 5, legmaga­sabb nappali hőmérséklet általá­ban plusz 4—plusz 9 fok között, a ködös helyeken kevéssel 4 fők alatt. Kerényl Edéné automata gépen darabolja a régi félkész e! testeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom