Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
1M*. JANUÁR 14. napló 9 A szélvihar súlyos károkat okozott Hajnalig tartó riadó Pécs L: elszakadt az „A“-vezeték — Újhegy: áramváltórobbanás Közvilágítás: reggelig 16 bejelentés Pénteken, kevéssel 12 óra stért, erős szél támadt, mely • délutáni órákra vaderejű viharrá erősödött. Valamivel 14 óra után szinte teljesen elnéptelenedett a város: aki esek tehette fedél alá menekült Az utakon félelmetes erejű hófúvás tombolt; a 97 kilométeres sebességgel száguldó szél számos gépkocsit megállásra kényszerített 17 éra után néhány perccel elhalványodtak a Rákóczi úti neonok, úgy tűnt, megszűnik a közvilágítás, a zavar azonban csak pillanatokig tartott — már ami a dolog nagy- közönség által is ismert részét illett... — Valóban égy történt — mondja Kövesdi József, az Áramszolgáltató Vállalat üzem vitel! osztályának vezetője — mert ami ezután következett azt a fogyasztók nem is sejtették... A Rákóczi úton tehát elhalványodtak a neonok. A háttér: a dühöngő szélben elszakadt a pécsi Hőerőmű és • Pécs I. állomás közötti „A” vezeték egyik sodronya, de ez csak a bajok kezdete volt — Ezt követően a pécsúj- hegyi trafóállomás egyik 35 kilovoltos vezetéke rongálódott meg, mafd, — hogy teljes legyen a csapás —, lészakadt az újhegyi gyújtásén... A hirtelen feszültségnövekedés következtében a transzformátorállomáson felrobbant az áramváltó, amit a pécs— szigetvári 35 kilovoltos vezeték sérülése, illetve túlfeszültséglevezetőinek - robbanássorozata követett Megsérült a pécs—beremendi távvezeték is, s számos hibát jeleztek a kisfeszültségű hálózat különböző pontjairól. —Hajnalig tartott a riadó — mondja Kövesdi József —, harminc emberünk dolgozott m viharban számos gépjármű bevetésével, s egyedül az 6 áldozatvállalásuknak köszönhető, hogy a közvilágítás viszonylag zavartalan volt a városban... A reggeli helyzet: A pécs- űjhegyi transzformátorállomást bekapcsolták, kijavították a pécs—szigetvári vezetéket és a Pécs I. állomás ^A” vezetékét. Délelőtt tíz óra: A riadócsoport tagjai Pécs és Kozár- misleny között minden oszlopot megmásznak, hogy felleljék a beremendi vezeték meg— A következő „stáció?” — Az újhegyi állomás üzembehelyezése, ezzel 22 óra után néhány perccel végeztünk. — A hőmérséklet? — 14—15 fok körül lehetett. A meghibásodás egyébként óriási fényjelenséggel járt, úgyhogy az állomásvezető Gebauer utcai lakásán is meglátták... — Mi okozta a lakásokat is érintő áramkimaradásokat? — A szél több vezetéket eltépett, s számos csavarodd- sós zárlatot okozott. Egyszerre szólt minden telefon. Reggel nyolcig 15 hibát hárítottunk eL Tóth László egy 30—40 centiméteres vezetékdarabot mutat — Ez volt az *A" vezeték földelése... — (A drót hét acélszálból van sodorva, vastagsága meghaladja az egy centimétert.) — Tizenhét éve vagyok a szakmában, de ilyen szakadást még nem láttam... Tizenegy éra. Ritkulnak a telefonok. — Ha újabb bajok nem történnek a kora délutáni órákra mindent rendbe teszünk — mondja Tóth László, aztán hirtelen elhallgat, bár látszik az arcán még akart valamit mondani. — Kimaradt valami? — Arra szeretnénk kérni a fogyasztókat, legyenek kicsit megértőbbek. Higgye el, az éjszaka nem a hidegben végzett munka, hanem a telefonon ránk zúdított sok durvaság végig hallgatása volt a legnehezebb... B. S. Késnek a vonatok A MÄV Vezérigazgatósága közli szombaton délután 14 órakor, hogy a hófúvások miatt a siófok—kaposvári vonalon Tab és Karád állomások között » forgalom szünetel. Siófok—Tab, továbbá Karád—Kaposvár állomások között a forgalmat fenntartják. A Pécs—Har- kányfürdő állomások közötti vonalon Pécs—Görcsöny állomások között hóakadályok miatt vonat helyett autóbusz jár. Harkányfürdő—Görcsöny állomások között járnak a vonatok. Tatabánya Alsó—Kisbér között szünetelteti a forgalmat. Kisbér— Székesfehérvár irányában a személyforgalmat Komáromon kereszült bonyolítja le a MÁV. A MÁV Vezérigazgatósága felhívja az utazóközönség figyelmét, hogy az Európában uralkodó zord időjárás és hófúvások miatt a nemzetközi vonatok többórás késéssel érkeznek hazánkba. az idő A rendkívüli hideg légáramlást fenntartó hatalmas ciklonrendszer központja az utóbbi 24 órában Lengyelország térségéből Ukrajna fölé helyeződött át. A Cseh-meden- ce feletti központtal pedig megkezdődött egy anticiklonrendszer kialakulása amely hatókörzetében csendesebb, derültebb időt hoz majd. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán közölték, hogy a Budapesten mért napi középhőmérséklet pénteken 8,2. szombaton kereken 8 fokkal maradt el az évszak normáitól. A távprognózis közlése szerint még néhány napig marad a zord idő. Az anticiklon térhódításával ugyanis a hideg levegő megnyugszik a Kárpátmedencében. és az éjszakai minimumok ismét mínusz 10 —mínusz 20 fokig süllyednek. ¥ ..MB*»*? Szénszemcsék az elektronmikroszkóp alatt A Mecseki Szénbányák kutatási osztályán Fehérhegy buszvégállomásától vissza a város irányába — talán száz méternyire —1 a meszes! bérházak közé szorult be a kétemeletes épület: a Mecseki Szénbányák Kutatási Osztálya. Az első emeleten néhány helyiségből áll a műszaki laboratórium, a szokásos berendezéssel, lombikokkal, üvegcsövekkel. De a labor „lelke” egy egészen kis szobában van, átlátszó nylonlepellel letakarva: az elektronmikroszkóp. Ez Gyurkó István kutató vegyészmérnök rezidenciája. Gyurkó István magas, jóvágású fiatalember. íróasztalán megbocsátható rendetlenség uralkodik (szakkönyvek, feljegyzések, cigarettásdobozok, ceruzák), ezektől megszabadítja az asztal sarkát, ahol aztán a feketekávés csészék szépen el is férnek. A falon jókora tábla, nagy piros betűkkel: „Dohányozni tilos!” — Mi gyulladhat itt meg? — Semmi. Hanem a füst — amikor a készülékkel vizgála- tot végzünk — meghamisítja a mérést. A füstnek egyetlen szemcséje, ami szabadszemmel már egyáltalán nem látható, az elektronmikroszkóp leg- legalább mákszemnyire nagyítja. Ha a mikroszkóp nem „üzemel”, akkor lehet dohányozni. A csehszlovák gyártmányú elektronmikroszkóp értéke egymilliókétszázezer forint. Mit tud? 35 ezerszeres nagyiHónapokig véd az influenza elleni oltás Nem kell többé kalapkúra Kinek ajánlatos jelentkezni? — Nyolcezer adag Pécsett Nagy ellenségeink közül lassan ismét hátrálni kezd az egyik, a tüdőgyulladásnak, a gyermekbénulásnak és egészségünk többi támadójának sorsára jut az influenza is. Megismerjük, védekezünk ellene. Magyarországon fél évtizede kezdtek kísérletezni influenza elleni védőoltással. így eljutottak odáig, hogy a beoltot- taknak már csak elenyésző kisebbsége betegedett meg influenzában. Nem kísérlet ez már, több annál: eredmény. S ha még nem egészen száz százalékos, annak oka. hogy 1965 óta nem volt Magyarországon jelentős influenzajárvány, s így nem volt alkalom további, széleskörű tapasztalatok gyűjtésére sem. Mindenesetre eleinte még némi lázat okozott az oltás, az idén már ez sem jelentkezett, annyira jó az oltóanyag. Legfeljebb az oltás helyén éreznek enyhe fájdalmat, azt is csak egy napig. Károkat még a beteg emberek szervezetében sem okoz. — Tulajdonképpen mi is ez az ol ag? — érdeklődtünk a KÖJÁL-nál. — Kétféle influenzavírust tartalmaz, az úgynevezett A/2 ét a B vírust — mondották a KÖJÁL-nál. — Az Egészség- ügyi Világszervezet szerint az utóbbi évek nagyobb európai influenzajárványait ez a két virus okozza. A védettség pedig néhány hónapig tart, tehát akit most beoltanak, azt a téli szezonban védheti meg. Az idén megint megszervezték a védőoltást Pécsett és Baranyában. A megyében négyezer ember kapta meg, legtöbben Komlón. Pécsre előbb háromezer főre elegendő oltóanyagot kapott a Városi KÖJÁL, majd további ötezer ember részére kért még. így nyolcezer pécsi lakos kaphatja meg a védőoltást. Országos viszonylatban egyébként 300 000 adag áll rendelkezésre. Felmerülhet persze a kérdés: miért csak annyi? A választ itt Pécsett nem tudták megadni. Talán magas az ára? Avagy még mindig kísérleti jellegűnek tartják? Nem tud. ni. Mindenesetre ez a meny- nyiség kevés és jövőre lényegesen fokozni kellene a termelését. Megéri, még ha a forintban számolunk, akkor is. Hiszen a legutóbbi nagy járvány idején, 1965-ben Pécsett például harminchatezer ember betegedett meg. Ezek közül 287-et klinikára, vagy kórházba kellett szállítani. A szövőd mények száma megközelítette a kétszázat. És ami népgazdasági szempontból lényeges: összesen 7386 ember került táppénzes állományba influenza következtében. Ez a szám a 36 ezerhez viszonyítva kevésnek tűnik, de figyelembe kell venni, hogy e harminchat- ezer betegnek legalább a fele öreg és gyermek volt, tehát nem állt munkaviszonyban. Az iskolák a járvány csúcsidején 40, az óvodák 50. a bölcsődék pedig 60 százalékkal néptelenebbek voltak. A minisztérium mindenesetre rendeletben vonta meg azoknak a körét, akiknek elsősorban ajánlott a védőoltás. Ezek sorban: a szív-, érrendszeri, tüdő-, vese- és anyagcsere betegségekben szenvedők, az egészségügyi, továbbá a közlekedési dolgozók, végül a tanulók. Pécsett már beoltották a szociális otthonok mintegy hatszáz idős lakóját. A Városi KÖJÁL most ezt kéri: — Az olyan vállalatok, ahol a munkások többsége kint a szabadban, avagy nagy hőingadozásnak kitett munkahelyen dolgozik, szervezzék meg a csoportos védőoltást. Végül fontos tudnivaló, hogy bárki kaphat ilyet. A második kerületben az oltás már lezajlott, az első kerületben pedig január 17-én és 18-án lesz reggel 8-tól 11 óráig, valamint délután 4-től 6 óráig a Fürst Sándor utcai körzeti orvosi rendelőben. A harmadik kerületben még nem határozták meg az időpontját, de valószínűleg 18-án és 19-én oltanak a Steinmetz téri rendelőben. tást Vagy: két porszemcsét — amelyek csupán 25 Angstrom távolságra van egymástól, — megkülönbözteti. Vagy: a milliméter 2,5 milliomod részéig képes felbontani. Vagy: 1 métert 35 kilométer nagyságra „nagyít” fel — elvileg! Ezek persze kuriózumok, mert az elektronmikroszkóp — bár meg kell hagyni: hallatlanul nagy értékű — csupán segédeszköz a kutató, ez esetben Gyurkó István és csoportja kezében. Mert a lényeg az, hogy a kutató mit és miért helyez a készülékbe, hogy aztán az közelebb vigye a „titok” megoldásához. — Mi volt az első „titok”? — Hogy milyen különbség mutatkozik a gázkitörésveszélyes és a nem gázkitörésveszélyes telepek szeneinek szerkezetében? *v- Mi szükség volt erre? — Az, hogy az eredményes vizsgálatok alapján a veszélyes telepek felismerhetők legyenek. A feladat részben azért volt nehéz, mert liász- kori szén elektronmikroszkópos vizsgálatával előttünk még senki sem foglalkozott. Eddig csupán egy amerikai sze- miantracitnak és egy magas illótartalmú bitumines ausztráliai szénnek az elektromik- toszkópos vizsgálatáról kaptunk hirt. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kutatási osztály az elekronmikroszkópot 1961 tavaszán kapta, és mert — Gyurkó István szavalt idézve: „ ... a vizsgálat technikáját legfeljebb csak elméletben tanultuk az egyetemen készülék hiányában...” — az „ismerkedés” majdnem két esztendeig tartott Tehát az említett szenek strukturális vizsgálatához 1963-ban fogtak hozzá. Kettőszázötven mintát vettek 1# — zömében mecseki, tatabányai, oroszlánja — telep- rőL — Végülis sikerült jó két esztendős kutatás után a szenek szerkezetbeli különbségét felfedeznünk — mondja a ve- gyészménök —, s ezzel lehetőség nyílt a gázkitörésveszélyes telepek pontos megkülönböztetésére. A megelőző munkavédelmi intézkedések tekintetében ez hallatlanul nagy előny. A szerkezeti különbséget talán így lehetne megfogalmazni: a gázki törésveszélyes szén plasztikusabb, míg a nem gázkitörésveszélyes szén tömör, következésképpen utóbbi részecskéi között elvegyült gáz folyamatosan kiszivároghat és nem következik be gázkitörés. Gjurkó István több tanul- mánjrt írt a kísérletek eredményéről, amelyre lengyel és csehszlovák kutatók is reagáltak. Sőt, dr. Szirtes Lajos — a Mecseki Szénbányák Kutatási Osztályának vezetője — még próbát is tett Belgiumi tapasztalatcsere útjáról szénmintákat hozott, ezeket átadta Gyurkó Istvánnak. A vegyészmérnök a mintákat eíekronmikroszkópos vizsgálat alá vette. Dr. Szirtes Lajos, a páncélszekrényből emelte,ki a szénmin*ák szerkezetére vonatkozó korábbi feljegyzéseket és összehasonlította Gyurkó vizsgálati eredményével. Egyezett. — Gratulálok! Fizetek egy nagyröccsöt! A gázki törésveszélyes széntelepek felismerésére vonatkozó szerkezetvizsgálat már 1965-ben a be ejezés stádiumában állt, amikor Gyurkó István előtt új téma jelentkezett: meg kell állapítani, hogy miért é’-’pen a kevesebb kvarctartalmú szénelegvrész okoz súlyosabb szilikózis hatást? Elektronmikroszkóppal készített felvételeket mutatnak. Nyolc-tízezerszeres nagyítás révén látható szabályos alakú, hegyes kvarckristály a szénbeágyazva. A látvánj' megdöbbentő és még a laikus számára is érzékelteti, hogy ez az apró „szilánk” milyen roncsolást végezhet a tüdőben. — Pedig ez a felvétel tulajdonképpen az úgynevezett „tisztaszén” metszetét ábrázolja — mondja Gyurkó István. A szén összetétele: exinit, vitrinit, mikrinit és a negyedik, a fuzinit. Az előbbi kettőt nevezhetnénk esetleg „tisztaszénnek”, amelyeknek kvarckristálytartalma 6—8 százalékos. Az utóbbi két elegyrész kvarctartalma viszont 20—25 százalékos. S mégis, az előbbi két elegy kvarckristályai váltottak ki súlyosabb szilikogén hatást a kísérleti állatokon. — Kik végezték az állatkísérleteket? — A kutatási osztály egyik részlege, az orvosi kutatócsoport. Nagyon szerencsés körülmény az, hogy orvosok és műszakiak gyakran végeznek együtt kísérleteket. — Térjünk csak vissza a szénelegyek kvarctartalmára vonatkozó kísérleti eredményekre! Megállapították tehát, hogy az úgynevezett „tisztaszén” súlyosabb szilikózis hatást vált ki az élő szervezetben. Mi ennek az oka? Eléggé kimerültünk e hosz- szú beszélgetésben, Gyurkó István kényelmesen dől hátra a széken: — Ez az, amit még nem tuez | dunk. Idáig jutottunk. A vizsgálatokat tovább folytatjuk. Az elegyrészes kísérletek révén szeretnénk megállapítani: mitől van a fokozott szilikogén hatás, -utána azt, hogy a Mecseki Szénmedencében hol vannak a legkritikusabb telepek és a harmadik lépés az lesz, hogy a dolgozók munkahelyi telepítésénél, tapasztalatainkat a bánya vezetősége felhasználja. Rab Ferenc i a bibásodásának pontos helyét. A szél erőssége '95 kilométer, a hőmérséklet mínusz 11 Celsius. Az izgalmas éjszaka főszereplői közül csak néhányat sikerül elérni, a 35 kilovoltos rendszer „helyrepofozása” után ugyanis mindenki a lakosság kiszolgálását közvetlenül végző kisfeszültségű hálózat megjavításán dolgozik. Tóth László, a pécsi üzem- vezetőség üzemviteli csoportjának vezetője maga is oszlopokat mászott az éjszaka. — Normális viszonyok között két szerelőnk tart ügyeletét. Ketten otthon várják az esetleges riasztást, amit szükség esetén a műszáki ügyeletes rendel el. Ezt a tisztet ezen az éjszakán Mendly Péter látta el... — Összesen hányán voltak bent? — A végén már tizenkettőn. — Mikor jelentették az első meghibásodást? — 16 óra 45-kor, amikori* általános földzárlat keletkezett a 35 kilovoltos rendszerben. — Ezt észleleté a lakosság? — Nem, rajtunk kívül ez senkit sem érintett. — Mi következet ezután? — A zárlat kettős földzárlattá alakult, ami dinamikus robbanásokkal járt a több ezer amperos zárlati áram fellépése következtében. — Mi volt az első teendő? — Az erőmű és a Pécs /• állomás közötti hibát kellett elhárítani. A vezeték 3 kilométer hosszú — ezt kellett bejárni. Reflektorokkal világítottuk meg az oszlopokat. A hibát szakadás okozta. 1 Hides marad az idd Feltárul a gázkitörés titka
