Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-10 / 7. szám

Vlldg proletárjai, egyesüljelek! XXV. ÉVFOLT AM, 7. SZÄM ARA 70 FILLÉR 1968. JANUÄR 10., SZERDA Könnyebb az aüialmazoltaSÉa!? C zlvesebben dolgozok ^ alkalmazottakkal, mint tsz-tagokkal — mondot­ta megyénk egyik tekintélyes tsz-elnöke, egy értekezlet szü­netében. A körülötte álló tsz- vezetők többsége helyeslőén bólintott, az egyik még hozzá­tette: — Ami igaz. az igaz. Könnyebben boldogulunk ve­lük még ma is. Ha nem a közelmúltban, hanem mondjuk öt évvel ez­előtt hangzik el ez a beszél­geti, aligha lelletett volna kétségbe vonni, hogy van né­mi igazság ebben a megálla­pításban, Abban az időben ugyanis sok tsz-ben előnyö­sebb volt alkalmazottnak len­ni. mint tsz-tagnak. Az alkal­mazottat úgy bírálták ■ el, mintha valamely ipari válla­lat dolgozója lenne. Megjárt neki a fizetett szabadság, a családi pótlék és több más egyéb juttatás, a tsz-tagoknak viszont nem. Az alkalmazott fixfizetést kapott — vagy, ha nem azt. akkor is biztos havi keresetre számított —. a tsz- tagnak viszont bizonytalan összegű jövedelemmel kellett beérnie. Akkor még kevés helyen tudták garantálni, leg­alábbis több-kevesebb bizo­nyossággal megígérni, hogy mennyi lesz a munkaegység értéke az év végére. Nyilván, ez a bizonytalansági tényező nem hatott a tsz-tagokra va­lami lelkesítőén, és — ez az igazság — nem mindenki tör­te magát, hogy első legyen a közös munkában. Volt olyan tsz — és nem is egy —. ahol a vezetés csak az alkalma­zottakra számíthatott száz százalékos biztonsággal Hangsúlyozzuk, évekkel ez­előtt volt ez így. Ma. amikor már a tsz-ek többsége meg­erősödött és tisztes jövedelmet fizet a tagjainak; ma, amikor törvénybe iktatták a garan­tált munkadíjazást, tehát a tsz-tag is olyan biztos jöve­delemre számíthat, mint va­lamikor az alkalmazott; ma, amikor a tsz-tag is fizetett szabadságot és családi pótlé­kot kap; ma, amikor még a háztáji földterület nagyságát is úgy állapítják meg, hogy több és ’ jobb munkára ösztö­nözze a tsz-tagokat; ma. ami­kor a legtöbb tsz-ben már az a gond. hogy munkát tudja­nak biztosítani a munkára éhes. a munkát követelő tsz- tagoknak; tehát ma. amikor már itt tartunk, enyhén szól­va furcsa arról hallani, hogy könnyebben lehet boldogulni az alkalmazottakkal. T gaz. az alkalmazottak még 1 ma is előnyt élveznek néhány területen; Hatvan, il­letve ötvenöt év náluk a nyugdíjkorhatár, tehát öt év­vel kevesebb, mint a tsz-ta- goknál. Mindemellett nagyobb a családi pótlékjuk is. Ezek azonban csak pillanatnyi elő­nyök. Pártunk és kormányunk már leszögezte, hogy ha el­jön annak az ideje, ha a nép­gazdaság teherbíró képessége megengedi, kiegyenlítik, eltö­rölik azokat a' különbségeket, amelyek ma »ég a városi dol­gozók és tsz-parasztság nyug­díjrendszere. illetve családi pótlék juttatása között fenn­állnak. Ez azzal jár, hogy a tsz-tagoknál is leszállítják majd a nyugdíjkorhatárt. Nincs tehát már más az al­kalmazottak oldalán. csak egyedül a jelenlegi nyugdíj- törvény. Ezzel szemben az al­kalmazott csak fele annyi ház­tájit kaphat, mint a tsz-tag, sőt — bizonyos esetekben — egyáltalán nem kaphat háztá­jit. Ez máris egy érzékeny veszteség. A mágocsj tsz szá- gnokkal tudta bizonyítani az alkalmazottaknak, hogy évi hétezer forintot vesztenek a tsz-tagokkal szemben a ház­táji és más — tsz-tagoknak megjáró — előnyök megvoná­sa. illetve hiánya miatt. Na­gyon meggyőző volt ez a szám. mert az alkalmazottak töbsége belépett a tsz-be. Csu­pán néhány, nyugdíjkorhatár­hoz közelálló ember maradt meg továbbra is alkalmazott­nak. tőlük viszont — sem Má- gocson. sem pedig másutt — nem volna emberséges dolog azt kívánni, hogy lépjenek be. Ugyanígy tettek az alkalma­zottak Véménden. Villányban, Bolyban. Drávaszabolcson és még egy seregnyi helyen. Még Siklóson is mozgás tá­madt, ahol tudvalévőén min­dig sok volt az alkalmazott. Alapjában Véve tehát jól ha­ladnak a dolgok, s nem az a jellemző, amit a cikkünk ele­jén idézett tekintélyes tsz-el- nök és a néhány társa mon­dott. De még ha nem is jel­lemző. nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy van ilyesmi is. s néhány tsz-veze- tő a maga szája íze szerint magyarázza az új tsz-tör- vényt. s holmi, nem létező mesterséges válaszfalat emel a régi és új alkalmazottak között. A régiekkel kivételez, s csupán az újaknál akarja betartani a törvényt. pi a csak az ún. gyenge ka­1 1 tegóriába sorolt, gazda­ságilag meg nem erősödött tsz-ekben hallanánk ilyen vé­leményeket. aligha emelhet­nénk ellenük szót, hiszen köz­ismert. hogy ezekben csak lé­pésről lépésre, a gazdasági megerősödés függvényében le­het majd megoldani az alkal­mazottkérdést. Itt minden sietség, elhamarkodott döntés bajt okozhatna, hiszen meg­történhetne. hogy nem tud­nák kivel pótolni az alkalma­zotti munkaviszonyban álló traktorost, főagronómust, vagy főkönyvelőt. Ott azonban, ahol a tsz már egy jól menő nagy vállalatra hasonlít, ahol már nemcsak tisztes jövedel met tudnak garantálni, hanem — ha úgy tetszik — még há­zassági, bevonulási és tanul­mányi segélyt Is tudnak fizet­ni, ott már mégiscsak furcsa fenntartani a régi állapotot! Nem kevésbé furcsa, hogy nem egy olyan erős és jónak Ismert tsz-ünk van. ahol ma­holnap több lesz az alkalma­zott, mint a tsz-tag! Mint ismert, új alapszabályt készítenek a tsz-ek, s az új alapszabályban szólni kell az alkalmazottakról is. Az is köztudott a tsz-vezetők kö­rében. hogy a járási tanácsok végrehajtó bizottságai hagy­ják majd jóvá az alapszabá lyokat. s ha azok valamilyen oknál fogva nem felelnek meg az új tsz-törvény. illetve föld­törvény előírásainak, el is utasíthatják azokat Vannak tehát szankciók is. Reméljük azonban, hogy ritkán, nagyon ritkán lesz e szankciókra szükség. Aki egy kicsit isme­ri a falut, a mezőgazdaságot, az tudja, hogy mennyi lap­pangó feszültséget, vitát és súrlódást hordozhat magában, illetve okozhat még ma is a tsz-tag—alkalmazott ellentét. Vajon ki érdekelt abban. hogy ez megszűnjék? Az állam ta­lán? Kétségtelenül, az is. a legfőképpen azonban mégis­csak azok. akiket ez nap mind nap érint. Az alkalma­zottak. a tsz-tagság és nem utolsó sorban a tsz-vezetőség. Ennyit belátni és minden­féle szankciók nélkül megér­teni — nem is olyan nehéz. Magyar LászM Asszuánba érkezeti a szovjet \ kormányküldöttség Asszuán. Az asszuánj évfordulós ünnepségekre Egyiptom­ba érkezett szovjet kor­mányküldöttség hétfőn a délutáni órákban Mazu- rovnak, az SZKP Politi­kai Bizottsága tagjának és a Minisztertanács el­nöke első helyettesének vezetésével Kairóból Asz- szuánba érkezett. A szov­jet küldöttséget elkísérte több egyiptomi hivatalos személyiség. Az assznáni repülőté­ren a vendégeket Ibra­him Zakki Kenaul, a gátépítés ügyeivel meg­bízott miniszterhelyettes fogadta. A repülőtértől a szovjet küldöttség asz- szuáni szálláshelyére ve­zető útvonalon az egyip­tomiak tömegei lelkesen éltették a szovjet—arab barátságot. Megválasztották Ausztrália r • 11/ miniszterelnökét Canberra. A* Ausztráliai Liberá­lis Párt vezetőségének keddi ülésén John Grey Gortont, az oktatási és tudományos ügyek mi­niszterét választották meg a Párt elnökévé, s flymódon ő lett as új kormányfő Is. Harold Holt tragikus halála ntán átmenetileg McEwen, az ausztráliai agrárpárt képviselője, a koalícióban résztvevő ki­sebb párt egyik vezetője töltötte be a tisztséget. A vakoló brigádokon a sor A rossz időjárás ellenére gyors ütemben halad a munka az elméleti tömb építkezésén — 110 ezer folyóméter vezeték a falakban Eltűntek a cirádák, a kiugró ablakdíszek, lebontották a dölyfösen álló boltíves kaput — s ezzel tulajdonképpen meg szűnt létezni az egykori „had- apród” — a későbbi Dózsa —, mert az az épület, mely most a helyén áll, már semmit sem őriz elődje hangulatából. A Pécsi Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjének főépülete az elmúlt esztendő­ben teljes egészében tető alá került, s a régi falrészek el­távolítása után a Szigeti útra néző főhomlokzat is elnyerte végleges formáját. A meztelen téglafalak, betonövek és üve- gezetlen ablakok még nem so­kat árulnak él a monumentá­lis létesítmény szépségéből, de a cicomanélküli falak, végte­len ablaksorok már a Dózsa új „arcát” mutatják. Az elmúlt esztendőben 23 millió forint értékű munkát végeztek az építők a város új tudományos létesítményén. A kőművesekkel párhuzamosan haladtak a szerelők is, s ax új év első napjaiban az A—C szárny három emeletén kész a belső vakolás, a víz- ós villany szerelés. Az épület monumen­talitására mi sem jellemzőbb, mint a villagyszerelő részleg által beépített anyagok óriási tömege. Az előbb említett A— C szárnyakban az alapszere­lési munkálatok során csak lakkozott, fémburkolatú csö­vekből 9000 folyómétert hasz­náltak fel. A beépített papír védőcsövek hossza 13 kilomé­ter, a különböző átmérőjű ve­zetékek pedig több mint 110 ezer folyómétert tesznek ki. Az épülettömb beépített tel­jesítménykapacitása egyébként 1600 kilowatt, — annyi, mint egy komolyabb falué. A munka a rossz idő elle­nére is gyors ütemben folyik — három kőművesbrigád és jelentős létszámú szakipari gárda dolgozik a viszonylag jól védett helyiségekben. A válaszfalak valamennyi szár­nyon elkészültek. így az idei évben elsősorban a vakoló­brigádokra vár majd nagy fel­adat. Alakul az aula is: a váz kész, s ha megérkezik a Nyu- gat-Németországban vásárolt szigetelő anyag, ott is azonnal folytatódnak a munkák. Szívátültetés Blaiberg állapota járul, Kasperaké válságosra fordult A kaliforniai Stanford egyetem orvosai elkeseredet­ten küzdenek Mike Kaspe- rak 54 éves acélipari mun­kás életéért. Kasperak ál­lapota válságosra fordult 48 órával azután, hogy az or­vostudomány történetének negyedik szívátültetési Mű­tétjét hajtották végre rajta. A beteg ■ meglepően jól érezte magát, hétfőn dél­után azonban belső vérzés és különböző komplikációk léptek fel. Az orvosok azon­nali vérátömlesztést hajtot­tak végre és ezután Kas­perak állapota valamit ja­vult, a vérzés megszűnt, de az orvosok közlése szerint .A, beteg állapota továbbra is kritikus, jóllehet nem re­ménytelen”. Shumtoay professzor, aki Kasperakon a szívátültetési műtétet elvégezte, közölte, hogy a belső vérzés a beteg májbajára vezethető vissza, a légzési nehézségek pedig Kasperak krónikus tüdő- bajának a következményei. A másik szívátültetései be­teg, Blaiberg fokvárosi fog­orvos állapota napról napra javul. Barnard professzor hétfőn kijelentette: „Bete­gemnél 99,9 százalékig min­den jól megy. 0.1 százalék a bizonytalansági tényező— A professzor közölte, hogy a Groote Schuur kórházban a közeljövőben elvégzik a harmadik szívátültetési mű­tétet Hl Együttműködés a tanácsok és a szakszervezetek között Rendszeres tájékoztatás, közös akcióprogram, együttes ülések A gazdaságirányítási rend­szer reformjának bevezetésé­vel rendkívül megnőtt a ta­nácsok hatásköre. Nagyobb fe­lelőséggel tartoznak a lakos­ság gazdasági, kulturális és egyéb igényelnek minél tel­jesebb kielégítésében. E fel­adatok sikeres teljesítésében — a tennivalók tömegpóliti- kai alátámasztásként — nagy rész Jiárul a tömegszerveze­tek ref elsősorban a szakszer­vezetekre. A párt határozata is aláhúzza ezt: „a szakszer­vezetek fontos feladata az államigazgatási, a gazdasági és kulturális tevékenység tár­sadalmi segítése és ellenőr­zése ..“ A tanácsoknak tehát szorosan együtt kell működ­niük a szakszervezetekkel. Az együttműködés fejlesz­tésében már meg is állapo­dott a Szakszervezetek megyei Tanácsa Elnöksége a megyei és Pécs városi Tanács végre­hajtó bizottságával. E szerint a következő években az ed­diginél jobban megnő a szak- szervezetek szerepe és felelős­sége a megye lakóinak anyagi, szociális és kulturális hely­zetét érintő határozatok meg­hozatalában, a végrehajtás ellenőrzésében. Az együttműködés nagy te­rületre terjed ki. Lényeg az, hogy mind a tanácsok végre­hajtó bizottságai, mind az SZMT Elnöksége fontosabb intézkedéseik kiadása előtt jogosítványokat biztosítanak egymásnak. Mégpedig bizo­nyos kérdésekben véleménye­zési jogot, más kérdésekben egyetértési kötelezettséget, megint más esetekben vétó­jogot, s mindezeken felül javaslattételi jogot Az együttműködés feltéte­lezi é* megköveteli a két ve­zető testület illetve képvise­lőik kölcsönös és rendszeres tájékoztatását döntéseikről, állásfoglalásaikról, valamint a közösen hozott határozatok, intézkedések megvalósításának tapasztalatairól Az informá­lódást a legújabb és legmo­dernebb eszközökkel valósít­ják meg. A vezető testületek munkaprogramjaiban foglalt fő célkitűzéseket és az adott tervidőszak közös feladatait egyeztetik, összehangolják, végrehajtásukra közös akció­programot dolgoznak kL Egyes konkrét feladatokra intézkedési tervet készítenek. Az együttműködés formái közé tartozik az is, hogy a jelentősebb kérdéseket — az egységes állásfoglalás érde­kében — együttes testületi ülésen tárgyalják meg. Bizto­sítják a szakigazgatási szer­vek és a szakszervezetek me­gyei bizottságainak operatív együttműködését. Az állam­igazgatási és a szakszervezeti szervek által készített jelen­tősebb felméréseket, terveket és elméleti anyagokat ezentúl kicserélik, illetve a legfonto­sabbak vitájában kölcsönösen képviseltetik magukat Vége­zetül: a megállapodás nem­csak a vezető szervek együtt­működésére vonatkozik; a* élvek és a módszerek érvé­nyesíthetők az alsóbb szak­szervezeti és tanácsi szervek működésében. A Megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága és az SZMT segíti és ellenőrzi a községi szakmaközi bizott­ságok és a községi tanácsok, illetve a járási tanácsok együttműködését a dolgozó­kat érintő községpolitikai fel­adatok megoldásában, a gaz­dasági és politikai intézkedé­sek kidolgozásában és érdek­védelmi kérdésekben.- I

Next

/
Oldalképek
Tartalom