Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-09 / 6. szám

1*18. JANUAR 9. napló Mezőgazdasági termékeink a világpiacon Dr. Éliás András kandidátus előadása a TIT Bartók Klubjában r Uj iskola a Mák úr-hegyen Hétfő délután Pécsett a TIT Bartók Klubjában, a me­zőgazdasági termékek export- lehetőségeiről tartott előadást dr. Éliás András, kandidá­tus, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium osztályvezetője a baranyai agrárszakemberek­nek, állami gazdasági és ter­melőszövetkezeti vezetőknek. A tájékoztató jellegű előadás­ból, s a baranyai Szakembe­rek kérdéseire adott válaszok­ból jól kirajzolódott, hogy a külföldi piac igénye alapján mely cikkek termelésével kell és melyekkel kevésbé célszerű foglalkozni ma és a jövőben • mezőgazdasági üzemeknek. A tőkés exportunk 45—50 százalékát a mezőgazdaság adja Mint az előadásból kitűnt, a mezőgazdaság és élelmiszer- ipari ágazat előtérbe kerülé­sének döntő oka az, hogy az ágazat termékeinek zöme ál­talában, de különösen tőkés relációban jól eladható, s ez kedvezően befolyásolja a nép­gazdaság fizetési mérlegét, összes exportunkból a me­zőgazdaság és élelmiszeripar jelenleg 21 százalékkal része­sedik, tőkés exportunknak azonban 37 százalékát adja, ezen belül a fejlett tőkés or­szágokba irányuló összes ki­vitelünknek 45—50 százalékát képezi. Mezőgazdasági exportunk oövelését indokolja az a fon- lös körülmény is, hogy míg a külföldön értékesített gép­ipari cikkeink ellenértékét átlag 8,5 év alatt kapjuk meg, eddig mezőgazdasági cikkein­kért igen gyorsan, átlag 6 hónapon belül fizetnek a kül­földi partnerek. Ezért külföl­di fizetési problémáink ren­dezésének leggyorsabb módja a mezőgazdasági exportunk fenntartása, illetve növelése. Az előző ötéves tervben a mezőgazdasági termelés fej­lődése — átlag 14 százalék — nem tudta követni az eről­tetett mezőgazdasági exportot, mely az öt év során 68 száza­lékkal nőtt, s ezt a hazai el­látás sínylette meg. Ma egyre inkább számolunk a belső, te­hát hazai fogyasztói igények­kel, sok termék esetében — sertéshús, baromfi, alma, stb. — a belső piac a legjobb pia­ca lesz a mezőgazdaságnak. Az említett okokból azon­ban a külkereskedelem döntő szerepet játszik a mezőgaz­dasági termelésben. Bár a világpiac igényei rendkívül hullámzók, mégis kitapintha­tok bizonyos tendenciák, min­denekelőtt az, hogy a fejlett országokban az ízlés a sovány hús és általában a jobb mi­nőségű termékek kereslete fe­lé torlódik el. Érdekes, hogy az állati termékek 70 száza­lékát tőkés országokba expor­táljuk, míg a növényi erede­tű cikkek kivitelének 80 szá­zaléka a szocialista országok­ba irányul. A húsnál, mint az egyik legfontosabb kiviteli cikknél maradva közismert, hogy a sertéshús és baromfi­hús világpiaca már régen elég lanyha. Az előbbinél a már említett ízlésváltozás, az utób­binál pedig az az ok, hogy a nagy importőr országok zöme — például NSZK 1967—68-ra csaknem teljesen önellátó lett. Változatlanul keresik viszont sertéskészítményeinket, a ba­romfinál pedig a pulykát, gyöngyöst, libát. A belső piac mindkét húsféleségnél nagy tartalékokat rejteget még. A korábban egyik legjobb cikkünk, a vágómarha iránt is csappant némileg a keres­let, miután 1967—68-ban az importőr országok nagy mér­tékben növelték állatállomá­nyukat Változatlanul kemény cikk azonban a fiatal tinó, fiatal hízott bika és a borjú­hús, valamint a bárányhús. Tavalyi élőhús exportunk (s ezzel az argentin fagyasztott hús nem lehet konkurrens) 80 ezer tonna volt, s összes mezőgazdasági devizabevéte­lünk 75—80 százalékát a hús és húskészítmények adták. Az almaügy és a belföldi piac A tej és tejtermékek ex­portjára nincs lehetőségünk, ennél viszont a belső piac rejt még nagy tartalékokat. A növényi termékek közül tőkés országokban legjobban értékesíthető cikkek az olajos­magvak, világpiaci áruk szi­lárd, egy tonna , napraforgó olaj ára 250 dollár, a lucerna és vörösheremag, (sajnos ke­veset termelnek a gazdaságok) egyes zöldség- és gyümölcs- félék például a bogyósok, sza­móca. málna, ribizke. E há­rom gyümölcs négy év óta szilárdan tartja a mázsánként! 27, 37, illetve 20 dolláros árát. Nagyon keresettek még a pu­ha húsú nyári gyümölcsök cseresznye, meggy, kajszi, szilva. Legkevésbé az alma, holott gyümölcsexportunk 75 százalékát ma még ez teszi ki. A tavalyi nagy almatermés két dologra figyelmeztet: a járulékos beruházásokra és a hazai fogyasztás növelésére. Az egy főre eső 50 kilós alma­fogyasztás nem utópia ha­zánkban — a fejlett orszá­gokban 80—90 kiló ma az évi fogyasztás — ilyen belső fel­vevő piac mellett még nem beszélhetünk almatúltermelés­ről. A cukor a baromfihúshoz hasonlóan ma már nem ex­portcikkünk, annál inkább a növényolaj. A délebben fele­vő országok a kedvező tőkés zöldség exporttól elütöttek, ki­vitelünk 80—85 százaléka a szocialista országokba irányul. E cikknél is rejt még piaci lehetőséget a felfutóban lévő hazai igény. ★ Üj iskolában kez- j dődött meg tegnap í a tanítás Pécsett a I Tiborc utcában. A ! tizenkétmillió forin- j tos költséggel léte- I sített iskola 16 tan- | termében 580 általá- j nos iskolás tanul. A I korszerű tanterme- j ken. előadókon kí- j vül napközis kony- * ha és étkezde, vaia- ! mint jól felszerelt, modern tornaterem is tartozik az isko­lához. Tanítás csak délelőtt van, dél­után pedig a nap­közisek foglalják el az osztálytermeket. A földszinti zsibongóban a bejárattal szemben lévő falat Haraszti Pál festőművész, az !•> kola tanárának mozaikja díszíti. A művész a ti. >zaikot a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója tiszteleté re és a régi iskola fennállásának 10. évfordulójára társadalmi mun­kában készítette. Járványos sertésbetegség Dél-Baranyában Szigorú intézkedésekre van szükség Több mint három éves szü­net után ismét felütötte fejét a malacok vírusos hasmenése, vagy — ahogy a betegség an­gol nevének kezdőbetűiről el­terjedt — T. G. E. Amint dr. Láng Miklós, a Baranya me­gyei Állategészségügyi Állo­más igazgató főállatorvosa közölte, először az egyik dél- baranyai állami gazdaság két üzemegységében jelentkezett a betegség még a karácsonyt megelőző napokban. A betegség nagyon gyórs lefolyású. Legjellemzőbb tüne­te a rendkívül intenzív, vér nélküli, hányással együtt járó hasmenés, mely néhány óra alatt egy egész sertéstelepre kiterjedhet. Minden ‘állat megbetegszik, az egyhetes ma­lacok 100, a két-három hetes malacok 70—90 százaléka el­pusztul. A kocák teje elapad. A fejlett süldő korban lévő és annál idősebb sertések csak akkor pusztulnák el, ha vala­milyen más betegség — pél­dául tüdőgyulladás — közben éri őket a járvány. Egyéb­fieszélgettünk Koncz Zsuzsával Valószínűtlenül rövid szok­nya. majdnem szolid mosoly. Kilép az öltözőből, mint egy hosszúlábú kedves kamasz­lány. A beszélgetés azzal kezdő­dik, hogy nem mond semmi­féle sztártörténetet, vagy nagy sztorit. Két perc alatt annyira eltávolodunk a mikrofon vilá­gától, hogy ez az interjú tu­lajdonképpen nem is Koncz Zsuzsával, a közkedvelt éne­kesnővel készült, hanem Koncz Zsuzsával, — a kis­lánnyal. Pontosabban a mai kislánnyal. Az első kérdések' még így hangzottak el: — Ä közönség közül sokan Keressük a romantikát“ kifogásolják a hajviseletét. Azt mondják: az arca szebb annál, hogysem eltakarja! Azt felelte: — Nekem van egy kiala­kult véleményem. Eszerint az énekesnőnek nem szabad a frizurájával kitűnni, sem pe­dig az arcával. Mi nem sze­repet játszunk, mi énekelünk. Ezért ezt tartam egy énekes­nőhöz illőnek, ezt a frizurát- lan frizurát. Aztán beszélgetünk a na­ponta neki küldött 70—80 le­vélről, Kubáról, az Atlanti Óceán felett kigyulladt re­pülőgépről, a visszakanyaro­dott gépet váró tűzoltó és mentőautók tömegéről és ki­kötünk a vízisínél, meg a sí­nél. Ezt a két sportot szereti. — A rohanó vízi-, vagy szárazföldi sí valahogy lelki­leg rokon érzést kelt a mo­dern tánczenével! — Lehetséges. De higgye el, mi mai fiatalok sokkal ro- mantikusabbak vagyunk, mint állítják, és mint az előző ge­nerációk voltak. Éppen a ro­hanás következtében, annak szinte tudat alatti ellensúlyo­zására. Hiszen ma hamarabb és többet tanulunk és tudunk, előbb kezdünk el dolgozni, mindent korábban kezdünk, a mai tizenhat éves leány gon­dolat- és érzésvilága szerin­tem megegyezik az évtize­dekkel előbbi 22—23 éveseké­vel. S éppen mert a komoly életkérdésekben annyira reá­lisak vagyunk. . máskülönben keressük a régit, a megfog- hatatlant, a romantikát. Akár­hol járok, én Is a műemléke­ket kutatom, minden kedves, szép régi történet érdekel. Sőt, mivel harmadéves jog­hallgató vagyok, kedvenc tár­gyam a magyar jogtörténet. Sajnos, kevés időm jut erre, meghat sosem akartam gya­korló jogász lenni — sőt most már esti tagozaton ta­nulok tovább — s ez a tárgy csak kevés embernek ad ke­nyeret. — És a fiúk? A szépség­ideál? — A szépség nem szá­mít. Művelt legyen és kedves. Persze azért ne legyen rút sem. És legalább olyan magas mint én. Ha nem magasabb, az nem baj. Fffldaw Dénea ként, négy-öt nap után ki­heverik a betegséget. Bár a betegség nagyon ve­szedelmes, igen nagy szeren­cse, hogy csak körülbelül egy hónap múlva kezdődik a fő ellési szezon. Ha tehát a jár­ványt lokalizálni tudják, illet- ' ve február elejéig, közepéig megszüntetik, az 1968 évi ma­lacállomány zöme megment­hető. Magától értetődik, hogy ehhez rendkívüli óvintézke- désekre van szükség. Ezt egyébként a járvány tér jedésének eddigi tapasztalatai is alátámasztják. Karácsony előtt úgy tűnt, hogy sikerül lokalizálni a járványt. A ka­rácsonyi, illetve újévi kölcsö­nös rokonlátogatások, utazga­tások miatt azonban Dél- Raranya megye háztáji gaz­daságainak tekintélyes része megfertőződött. A karácsonyi ünnepeket követően a beteg­ség átterjedt több — ugyan­csak dél-baranyai — tsz-re is. Gyakorlatilag tehát a háztáji gazdaságokból terjedt el a jár­vány — közölte dr. Láng Miklós. A Baranya megyei Állat­egészségügyi Állomás 21 napos zárlat alá helyezte a fertő­zött gazdaságokat. Ez idő alatt nem lehet sertést kivinni e telepekről. Egyéb tárgyakat — például zsákokat — is csak akkor szabad kiszállítani, ha azokat előzőleg megbízhatóan fertőtlenítik. Az Állategészségügyi Állo­más intézkedései azonban ön­magukban nem elegendők. Valóban a legszigorúbb elő­vigyázatosságra van szükség. Minden sertéstelepen el kell érni, hogy csak egy helyen legyen kl-, meg bejárás. A gondozók, a tsz-elnök, párt- titkár, vezető állattenyésztő és állatorvos csak külön ru­hában, a kezek és lábbelik fertőtlenítése után léphetnek be. Mindenki mást el kell til­tani a telepek látogatásától. A takarmányt szállító utók és más járművek is csak fertőt­lenítő szőnyegen át közelít­hetik meg a telepeket. Az üzemi, illetve vállalati keverő üzemekben fertőtleníteni kell a padlózatot és a zsákokat is. A leghelyesebb azonban, ha új papírzsákokat használnak fel a takarmányozásnál. Dr. Láng Miklós közölte, hogy a Vegyianyag Nagyke­reskedelmi Vállalat pécsi. Rá­kóczi út 12 szám alatti le- rakaba elegendő klórlúggal rendelkezik a fertőtlenítéshez, s lehetséges, hogy mire ez a közlemény napvilágot lát, kor­látlan mennyiségben lesz íor- malinjuk ja. A felsősök jóvoltából már az utolsó bútordarabok vándorolnak emeleti szertá rakba, előadókba. Nagy László tanár földrajzórát tart a Vü/a-bau. Sajnos az új Iskolában a sok Jó mellett sok hiba Is található A szerelési hibákon kivül komoly gondot okoz a napköztiek ebéd­jének az iskolába való szállítása más konyháról, mert itt még mindig késik a gáz bevezetése és emiatt használhatatlanok a konyha kor szerű gépel. Krb János képriportja I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom