Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

1968. JANUAR t napló 3 ‘Kerekasztal-beszélgetés Mi ran a „startlapon“? 1967: a mélypont és a csúcsok éve — Az emberek tudják, mit hoz a holnap Kossuth - bánya vezetői az üzem f eladatairól Az ország legnagyobb szén­termelő bányaüzeme a komlói Kossuth-bánya, mely a volt Kossuth-, Anna- és III-as ak­nák összevonásával nőtt óriássá. Az erők és eszközök koncentrálásával nemcsak egy nagy-létszámú és sok szenet adó üzem jött létre — a fog­lalkoztatottak száma közel négyezer, a termelés a. napi 860—380 vagon körül mozog, —- de megteremtődtek a kor­szerű és gazdaságos szénki- hozatal műszaki és személyi feltételei is. Kossuth-bánya nagyságát tekintve a nemzet­közileg optimálisnak kimon­dott üzemhatáron belül van, s a műszakiak számát, hozzá­értését, a fizikai dolgozók be gyakorlottságát és munkasze­retetét nézve a világ bármely bányaüzemével kiállja az ösz- szehasonlítást Ez a bánya egy kicsit a jövő, s a hazai szén­bányászat számára az egyet­len járható utat jelzi. A kér­dés: hogy készültek az űj me­chanizmusra, s milyen remé­nyeket fűznek az elkövetke­zendő esztendőkhöz? — éppen ezért az egész iparág szem­pontjából érdekes. Kerekasztal-beszélgetésünk résztvevői: Kovács János, a Kossuth-bányai pártbizottság titkára, Brandt Béla üzemi főmérnök, Hermész Miklós geológiai vezető, Bán Tibor, a szakszervezeti bizottság tit­kára és Bálint Ernő, KISZ-bi- aottsági titkár. Az első „asz­talra kerülő” téma: — mt h ásott as ad, as „át­menet” évet Főmérnök: Egy előrebocsá­tással kell kezdenem: üze­münk az elmúlt esztendőben mind a termelés, mind az egyéb mutatók tekintetében elmaradt az előirányzattól Hogy minek köszönhető ez — még felsorolni is sok. A 3-as telepben tűz és sújtólégrobba­nás volt; az egyik koncentrá­cióban vízbetörés, másutt a felgyülemlett metán akadá­lyozta a munkát Mindezt geológiai zavarok tetézték — egyszóval az elmúlt esztendő sok tekintetben mélypontnak számít az üzem történetében. Párttitkár: Ha már a ba­joknál tartunk: a múlt év ele­jén fellobban to tt szénellenes hisztéria — bocsásson meg, úgy mondom, ahogy érzem — megzavarta az embereket A létbizonytalanság hatása ket­tős volt: egyrészt sokan el­hagyták az üzemet, másrészt csökkent a munkakedv és a fegyelem. Éves szinten napi ICC—110 produktív munkással volt kevesebb emberünk, a szükségesnél. — A Január elsejei raj* elő­készítése tékát enyhén szólva rosszul sikerült.. . Párttitkár: Erőfeszítéseinket két területre koncentráltuk. Megjavítani a termelési felté­teleket — ez volt. az egyik cél, s egyértelművé tenni a holnapot az emberek előtt — ez a másik. Az új mechaniz­mus elfogadtatása nálunk egyet jelentett a létbiztonság visszaadásával. Főmérnök: Mondok egy szá­mot: 1966-ban 323,6 forint volt az önköltségünk tonnánként. Tavaly — az első kilenc hó­nap adatai alapján —, 303.8 forint — tehát majdnem húsz forinttal kevesebb! Ez is 1967. mérlegéhez tartozik, s azt bi­zonyítja: az emberek meg­tették, amit az adott viszo­nyok között tehettek. — MJ volt hát 15«8. Január t-én — az ÚJ gazdasági tne- ebaoizmus indulásakor — V ossuth-báayaiak „startlap­ján”? Főmérnök: Az év műszaki előkészítését már 1967. utolsó negyedében megkezdtük. Üj .koncentrációkat alakítottunk ki, tartalekmunkahelyeket rendeztünk be. Bevezettünk több technológiai módosítást és üzemszerűen alkalmaztuk a fejtési termelékenység nö­velését célzó víznyomásalatti robbantást, mely a kísérleti időszakban jól bevált Geológiai vezető: Még egy fontos dolog: megváltoztattuk a termelés szerkezetét A bá­nyászatban ugyanis az a hely­zet hogy nem minden telep egyformán jól fejthető, s bi­zony sok kellemetlenséget okoz, ha egyidőben több rossz tulajdonságokkal rendelkező fejtés üzemel. Most ..malmo­zunk”: ilyen is van, olyan is ... — Sok szó esik a szén minő­ségéről ... Főmérnök: Mennyiségi és minőségi vonatkozásban egy­aránt képesnek kell lennünk az új viszonyok között a ma­nőverezésre. Nekünk olyan szenet kell termelnünk, amit az értékesítési osztály el tud adni, éppen ezért óriási fe­lelősségük van a szénvagyon- kutatóknak. Eddig elég volt azt tudni, hol, mennyi szén van — most már azt is tudni kell, milyen az a szén ... Geológiai vezető: Az üze­mek egyébként megkapták az igazgatóságtól a számukra megengedett hamuszázalékot Nálunk ez 36—37 százalék. Magától értetődő tehát, hogy az űj munkahelyek kialakí­tásánál ezt kell figyelembe vennünk. " A vemenyfcépesaéf egyik kritériuma a műszaki szín­vonal állandó emelése. Mit tettek és mit terveznek ezzel kapcsolatban? Főmérnök: Nem tétlenked­tünk. A Bányászati Kutató Intézettel közösen kidolgoztuk a fém tárnok 50 foknál mere- dekebb fejtésekben való al­kalmazásának technológiáját — ami eddig lehetetlen volt A meredek telepdőlés kény- szerített bennünket a védő- hálós fejtési mód továbbfej­lesztésére is: az idén már harminc fokos dőlés mellett is omlasztani fogunk, ami ug­rásszerűen növeli a termelé­kenységet. A szén „omlóssá” tétele és a por lekötése szem­pontjából fontos az injektá­lás. Eddig 2,5 méteresek vol­tak a lyukak, a most beveze­tésre kerülő űj módszer akár 10 méteres lyukak fúrását is lehetővé teszi... — Kossuth-báays egyik jel­lemzője, hogy u Özemben tok a (lata! mflszakL Kama törik-c ez az „aranytartalék”? KISZ-titkár: Százon felül van a harminc éven aluli mémökök-technikusok száma. Továbbképzésükről, szervezett foglalkoztatásukról a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa gondoskodik. Két év alatt 19 szakdolgozatot írtak a legégetőbb üzemi problé­mákról, s az üzemvezetés je­lentős . pályadíjakkal jutal­mazta ezeket a tanácsokat SZB-titkár: Hogy milyen perspektívái vannak itt egy tehetséges műszakinak, hadd soroljam fel néhány vezető műszaki életkorát. A főmér­nök 35, a helyettese 33, a bá­nyamester 30 éves. A körlet- vezetők — 4—500 ember fő­nökei —, átlagosan 32—35 éve­sek ... — Ismert-* már az Idei szén- Isény pontos nagysága? Főmérnök: Kossuth-bánya előirányzata 1 millió 100 ezer tonna szén. aminek a kiter­melésére adott is minden fel­tétel. SZB-titkár: A tervvel kap­csolatban van egy újdonság: a négy negyedév termelési előirányzata nem egyenlően oszlik meg. A legtöbb szenet — a piac igényeihez alkal­mazkodva —, az első és a negyedik negyedévben kell adnunk — Még nem beszéStttnfe a bal­eset! statisztika alakuláséról _ Főmérnök: A sok baj mel­lett ezen a téren „csúcsot” javítottunk tavaly: húsz év után először az elmúlt évben nem volt halálos baleset Kos- suth-bányán. X AMWft&ÍC: JMWS..TÄWS*­Zárszámadás Bikalon Fővárosi művészek szórakoztatták a tsz-tagokat Tegnap délelőtt tartották meg a bikali Szabadság Tsz utolsó önálló és eddigi leg­szebb zárszámadó közgyűlé­sét. Sok évig tartott ugyan­is. míg a hegyes-völgyes területű, kedvezőtlen adott­ságú tsz megerősödött. Még 1963- ban is a gyenge tsz-ek kategóriájába sorolták őket. 1964- tői kezdve azonban gyorsuló ütemben javultak a gazdálkodási eredmények. Szíven Kálmán tartott be­számolót, aki — a mágocsi Bélié Tsz-ben viselt elnöki tiszte mellett — már négy éve társelnöke a tsz-nek. A gyűlés után több mint más­fél millió forintot osztottak ki a tsz-tagság között nye­reségrészesedés elmén. A tsz-tagok tehát tegnap kap­ták kézhez a 18 ezer forin­tos évi jövedelem utolsó summáját. A bikali tsz még a mült év decembereben egyesült a mágocsival, $ január elsejé­től kezdve már mágocsi Béke Tsz néven folytatja a gazdálkodást. Az űj, egye­sült tsz elnöke Sziveri Kál­mán. Délután egy óra után Vö­rös Sári. Tekeres Sándor, Jágó Vera magyamóta- és népdalcsokrokkal szórakoz­tatták a tsz-tagokat a dom­bóvári Dörömbözó-zenekar kíséretében. Este vidám zár- számadási bált tartottak a községben. — A hivatalos tervekben lerög­zített feladatok mellett nyilván egyénileg la mindenki tűzött maga elé valamit, amit senki­tói sem kérnek majd ugyan azámon, de sokat jelenthet az első „mechanizmus” év si­kere szempontjából... Párttitkár: Jobban kell a jövőben politizálnunk a he­lyes, jó eredményeket szülő műszaki, gazdasági jellegű intézkedésekkel. Az új me­chanizmus sikere a mi szá­munkra itt dől él Kossuth- bányán — s ezt szeretnénk mindenkivel megértetni Főmérnök: Ez az üzem több akna összevonásával jött lét­re, s mint közismert, sok a magasan képzett műszaki. Olyanok is szép számmal vannak, akik többre képesek, mint amit hivatalból nap mint nap tenniük kell. Azt szeretném elősegíteni, hogy mindenki minden kérdést ma­gáénak érezzen, s bátran „lépje mindenki tűi a határ­kőrét”, ha segíteni tud. Geológiai vezető: Sokszor mondjuk kissé irigykedve: könnyű a kisüzemeknek, mert ott olyan a kollektíva, mint egy nagy család. A jelek itt is biztatóak, ezt kell erősíteni. SZB-titkár: A gazdasági ve­zetéssel a szocialista brigá­dok „szétrobbantása” miatt van a legtöbb vitánk. Na­gyobb körültekintéssel kell intézni az egyébként valóban szükséges áthelyezéseket... KISZ-titkár: A fiatalok so­kat beszélnek a KlSZ-érdek- védelemről. Én ügy érzem az is jelentős siker lenne ezen a téren, ha sikerülne beindítani egy lakásépítési akciót... Békés Sándor Az országban egyedülálló szervezeti forma Megalakult a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat Uj vállalat költözött a Sal- lai utca 7-be. Az „alapítás” dátuma 1968. január 1, tehát még meg sem száradhattak a betűk a cégtáblám. Bemutat­juk a Pécs-Baranya megyei Beruházási Vállalatot. Nem­csak ezért, de mert szerve­zeti formájában egyedülálló az országban. Előzmények A Baranya megyei Beruhá­zási Vállalat korábban Me­gyei Tanács költségvetésében megrendelt beruházások bo­nyolítását végezte, valamint tsz-eknek dolgozott A Pécsi Városi Tanácsnál is műkö­dött egy hasonló szervezet Nagyjából párhuzamos mun­kát végeztek. Ért a párhuza­mosságot szüntették most meg: egyesültek — egy ter­vező részleggel bővülve. , Miért most? Az egyesülés lehetősége korábban is meg volt, de központi utasításra lett volna szükség. A két szervezet ugyanis más-más gazdálkodási rendszerben mű­ködött. Hovatovább azonban annyira megértek a feltéte­lek, hogy napirendre kerülhe­tett az egyesülés. A fúzióval az új beruházási vállalat ütő­képesebb lett, hatékonyabb munkát végezhet, eredménye­sebben lehet szervezni. Felépítése Pécsi Kertészet! és Parképítő Vállalat Siklósi ót? Üzemegységéin nyílnál* a jácintok, amelyek hamarosan a boltokba kerülnek. Fofo; rtAcz Károly A vállalat osztályokból, csoportokból áll. A terület előkészítő csoport szanálások­kal foglalkozik. Építésre al­kalmas állapotra készíti elő a munkaterületet A tervezési osztály műszaki tervezési munkát végez. Műszaki osz­tály három csoportra tago­lódik: a területi és a városi csoportra, amelyek a megyei illetve a pécsi beruházások bonyolítását és műszaki ellen­őrzését Végzik. Harmadik: az általános csoport, amely ön­álló közműves! tési és mély­építési munkákkal foglalko­zik. A külön gazdasági cso­port a könyvelési és admi­nisztrációs teendőket látja el. A vállalat létszáma 63, a volt Baranya megyei Beruhá­zási Iroda 39, a Városi Ta­nács 13 szakembert adott és felállítottak egy külön II fő« tervező részleget. Az átállás novemberben kezdődött Azóta lázas mun­ka folyik. A legnagyobb gond: indítani a vállalatot Csak ge­nerálrendelkezés látott eddig napvilágot, a vállalat műkö­désével kapcsolatban egy cso­mó részletkérdés még tisztá­zatlan. Ennek ellenére meg kellett szervezni az ügyren­det, dönteni kellett szerve­zési, személyi kérdésekben, el kellett készíteni a kollek­tív szerződést, ezenkívül ele­mezni kell a múlt év mun­káját A költözködést a múlt héten befejezték. (A tervező részleg a Városi Tanácson maradt, a vállalati kollektí­vát, ha minden jól megy, jö­vőre hozzák össze egy épü­letbe). A jövő héttől az űj szervezeti formában teljes vállszélességgel szeretnének dolgozni. Vállalati jelleg A Pécs-Baranya megyei Beruházási Vállalat feladatait elsősorban a Pécs Városi és a Megyei Tanács 5 éves fej­lesztési tervei határozzák meg Csak ezen felül, vállal bo­nyolítást tsz-ek, illetve ide­genek (például a Posta stb.) részére, akár más megyében is. Vállalati jelleggel működ­nek tehát — részesedési és fejlesztési alapot képeznek, adót fizetnek a tanácsnak — azzal a különbséggel, hogy a többi vállalatnál a feladatok nincsenek kötelezően előírva, míg itt nagyrészben, igen. A szó szóró« értelmében tehát nem is önálló vállalat, de ez: más szempontból annál elő­nyösebb, hiszen biztosított a vállalat „kenyere”. Mindez nem jelenti art, hogy nem végeznek például piackutatást, vagy nem kon- kurrálnak más beruházó vál­lalatokkal. (Például az ÉM. Pécsi Tervező Vállalattal a MEZÖBER-rel stb.). Egyrészt marad fölös kapacitás, más­részt a hosszú távra szóló fejlesztési tervek sem száz- százalékosak, valószínűleg „nem jön be” minden meg­bízás. Figyelemmel kísérik tehát a Városi és Megyei Ta­nács tervosztályán bejelentett beruházásokat. Levélben vagy személyesen máris 'megkeres­ték a számításba jövő válla­latokat és tsz-eket — felkí­nálva szolgáltatásaikat Négymillió forint díjbevétel Milyen beruházások lebo­nyolítására kaptak megbí­zást az idén? A Városi Ta­nács lakásberuházásaira, az uránvárosi és a szigeti város­részben. Ez hosszú évekre szóló folyamatos feladat La­kásépítkezéseket bonyolítanak le még Mohácson, Szigetvá­ron, Komlón és ők kaptak megbízást a Cement- és Mész- műtől a siklós—beremendi lakásépítkezésekre is. Egy sor termelőszövetkezet rendelt az idén hizlaldát, istállót, mag­tárat gépműhelyt stb. a vál­lalattól. Terveikben szerepel a siklósi kenyérgyár, a siklósi vár felújítása, a pécsi űj pos­taközpont a 140 személyes harkányi turistaszálló; ruhá­zati áruház és az elektro­akusztikai gyáregység építése Komlón. A Pécs-Baranya megyei Beruházási Vállalat több irodaház beruházásának lebonyolítására is kapott meg­bízást: Komlón az OTP-tót a Víz- és Csatomaművektől és a Földtani Kutató Válla­lattól, Szigetváron az MSZMP tői. Elvállalnak ezenkívül számlák ellenőrzését szakta­nácsadást. a szanálásoknál, a kisajátítási tervek elkészíté­sét, geodéziai munkákat, va­lamint beruházási programok készítését A beruházások lebonyolítá­sának volumene 1968- ha» 320—350 millió forint lesz. Nagyjából a következőképpen oszlik meg: Pécsnek 200, a megyének 100, a tsz-eknek 30 és idegeneknek 20 millió fo­rint Mindez négymillió fo­rintos díjbevételt jelent a vállalatnak, amiből egymillió forint a tervezési munkákból főijük be. Míklósvarí íoítajj 4 i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom