Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-31 / 25. szám
IMS. JANUAR 31. napló A műszaki értelmiség helye és szerepe a mai társadalomban Ülést tartott a Megyei Pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) vezett továbbképzési rendszer színvonala megfelel a kor követelményeinek, hatékonysága azonban alacsony, mert a fővárosba való utazás rengeteg időt és költséget igényel. Javasolta: szervezzenek helyi mérnöktovábbképző turnusokat, s ezzel nemcsak Pécs és Baranya, de egész Dél-Dunán- túl jobb helyzetbe kerül. Foglalkozott a felszólaló a MTESZ tevékenységével is. A Baranya megyei szervezetnek 19 tagegyesülete van, a taglétszám 5400, s bár az egyesületek tartalmi munkája fejlődő, tevékenységük még mindig viszonylag szűk témakörben mozog, s nem megfelelő a különböző szakterületek közötti koordináció sem. Kárpáti Ferenc, a Mecseki Szénbányák műszaki káderellátottságáról beszélt. A vállalatnál ez idő szerint négyszáznál több technikus dolgozik fizikai munkakörben, amit csak súlyosbít az a tény, hogy jelenleg is háromszáz dolgozó jár levelező úton technikumba, illetve hatvanan szereznek rövidesen mérnöki diplomát Megoldást csak a gyors ütemű műszaki fejlesztés ígér, aminek következtében mind több fizikai munkakörben válik szükségessé a magasabb képesítés. A bányaüzemekben a műszaki dolgozók politikai aktivitása szinte minden tekintetben kielégítő. A műszaki állomány ötven százaléka párttag, háromszázan teljesítenek különböző pártmegbizatásokat, kétszázan dolgoznak rendszeresen a szakszervezetben, s nyolcvan azoknak a száma, akik az ifjúsági szövetség munkáját segítik. A különbö- ső szintű tanácsokban hatvan műszaki beosztású bányász ténykedik. Kétezer agrármüszakt Cxégémy József a gyorsan «ősödé agrármű szaki-gárda tevékenységéről beszélt Az iparban dolgozó műszaki értelmiség ötezer fős és a pedagógusok négyezer fős rétege mellett ma már az agrárműszakiak közel kétezer fős tábora jelenti a megyében a legnépesebb értelmiségi kategóriát A tudomány a mező- gazdaság vonatkozásában te mind hatékonyabb termelést segítő tényező, s ennek megfelelően a mérnökök, technikusok és közgazdászok száma te folyamatosan nő. Az állami gazdaságok jelentős része, s a termelőszövetkezetek növénytermelési ágazata agrárműszakiak vonatkozásában ma már telítettnek tekinthető, nagy hiány van azonban jól képzett termelőszövetkezeti brigádvezetőkből, közgazdászokból, mezőgazdasági gépészekből és vegyészekből A mezőgazdaságban Jóval kisebb a „nemzedéki” vita, mint az iparban. A tsz-ekben, állami gazdaságokban óriási lehetőségek várnak a fiatal, lelkes és hozzáértő szakemberekre, ami érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy néhány évvel ezelőtt még alig- alig igényelt a falu mérnököket és technikusokat. Az agrárértelmiség politikai és közéleti aktivitása megfelelő — 38 százalékuk párttag —, s szerepük évről évre jelentősebb a falvak életében. Nemeskéri László, az építőipari műszaki szakemberek helyzetéről beszélt. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál 35 mérnök dolgozik, s közülük tizenötnek építésvezetőnél magasabb beosztása van. Gond: az egyetemről kikerülő fiatalok megfelelő színvonalú anyagi dotálása, lakással való ellátása. A fiatal mérnökök, technikusok tevékenységével foglalkozott Petőhází Szilveszter is. Kimondotta; a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa jó keretet biztosítanak az ön képzésre és az egyéni képességek kibontakoztatására, amit nagyszerűen reprezentál az évről évre megírt szakdolgozatok emelkedő száma. 1964- ben 106 dolgozatot írtak a megye fiatal műszaki dolgozói, tavaly pedig már kétszázötvenet, melyből több országos elismerésben részesült. Kamatoztassuk az alkotó kedvet Kupái Gyula, a Megyei Párt- bizottság első titkára felszólalásában a műszaki értelmiség rangjával, társadalmi helyzetével, hatalomhoz való viszonyával foglalkozott. — Van olyan vélemény, amely szerint a technika fej- lődésével a munkásosztály kezéből az értelmiség kezébe tevődik át a hatalom — mondotta. — Ez természetesen téves nézet, azonban a műszaki értelmiség ma már egyre jobban a munkásosztályhoz tartozik. óriási tömegei közvetlenül részt vesznek a termelésben. f ennek megfelelően a hatalomnak is közvetlen részesei. A technikumképzésről szólva Rapai elvtárs a közelmúltban bevezetett, Illetve a folyamatban lévő reformok helyességét és szükséges voltát hangsúlyozta. A szakközépiskoláknak a jövőben csak alapképzést kell adniuk, azt, hogy kiből lesz vezető és kiből szakmunkás, az életnek keli eldöntenie: próbára téve a fiatalok szakértelmét, vezetőkészségét. Egy másik gyakran elhangzó kérdés: mi legyen azokkal a vezetőkkel, akik még nem rendelkeznek a szükséges „papírokkal”? A válasz: a papírnál fontosabb a rátermettség. Az érintett emberekkel való foglalkozás során messzemenő türelmet kell tanúsítani, s jövőjüket egyéni elbírálás alapján kell meghatározni. Segíteni kell azt a tendenciát, hogy a vezető posztokra megfelelő végzettségűek kerüljenek, ez azonban nem lehet egyedüli követelmény. Végül hangsúlyozta: a gazdaságirányítás új rendszere paranesolóan követeli, hogy mindenki, akinek ez hatásköre, többet és jobban foglalkozzon a műszaki értelmiség anyagi és erkölcsi megbecsülésével. Azokat a vezetőket kell dicsérni és biztatni, akik kibontakoztatják a bennük rejlő energiát, alkotó kedvet és a szocializmus javára kamatoztatják. Szabó Tibor, a MÁV műszaki állományú dolgozóinak eredményeit és gondjait ösz- szegezte. A mérnök és szak- technikusok száma ezen a területen is nő, s bár a vasúti szolgálat számos nehézséggel jár, a legutóbbi években a fiatalok közül is egyre többen választják ezt a hivatást A MÁV ösztöndíjak adásával igyekszik igényeit kielégíteni, s számos intézkedés történt annak érdekében is, hogy a vasútnál dolgozó műszakiak átlagkeresete elérje a megyei átlagot. Szellemi kincseink A számos részletkérdést tisztázó vitát dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára foglalta össze, hangsúlyozva: a téma napirendre tűzése időszerű és nagyon hasznos volt. Felhívta a figyelmet arra a felelősségre, melyet a szellemi kincseinkkel való gazdálkodás során a jövőben sokkal jobban szem előtt kell tartani. Január 29-ig Százhatvan, .Mecsek“ hálót gyártott a Pécsi Bútorgyár Január havi termelési előirányzatát 160 „Mecsek” hálószoba garnitúrának a kereskedelem részére történt leszállításával 29-én teljesítette a Pécsi Bútorgyár. A „Mecsek” hálószoba — amelyből az idén kétezer garnitúrát várnak a bútorüzletek — régi bevált gyártmányuk, melyet elismert márkaként „fémjelez” a Pécsi Bútorgyár neve. Eleinte csak Dél-Du- nántúlra, majd később Dunántúl valamennyi megyéjébe szállították. Tavaly már a Dunát is „átlépte” a „Mecsek” hálószoba és az ország egész területére eljutottak a Pécsi Bútorgyár kissé konzervatív vonalú, de erős és ezért megbízható fényezett garnitúrái. Szűkös helyzetük, műhelyeik zsúfoltsága nem teszi lehetővé a nagyobb arányú műszaki fejlesztést a gyárban. Az idén csak arra futja erejükből, hogy 240 ezer forintos beruházással áttérjenek a poliészteres fényezésre. Az ehhez szükséges poli- rozógép már megérkezett hozzájuk, a lakköntő gépet áprilisra ígéri a komáromi gyártó üzem. A poliószter-lakk- öntő technológia alkalmazására három helyiséget kell leválasztaniok I-es üzemükből, ezekbe központi fűtést írnak elő a tűzrendészeti szabályok és most már nem halasztható a kazán kéményének megépítése. Évente csak mintegy 130— j 140 ezer forintos fejlesztési alap áll rendelkezésükre. ‘ Azért, hogy a szükséges korszerűsítés költségei ne vigyék el a nyereségüket, az új mechanizmus szellemében új gyártmányokkal is igyekeznek növelni bevételeiket. — Most például terven felül készítenek 30 darab, varia bútorral berendezett szobákba jól Illő, kisméretű íróasztalt Ezeket február közepén adják át a kereskedelemnek. Szükség van ennyi érdekképviseleti műszakra? Számukat csökkenteni lehet Eddig kényes téma volt Feszültség a brigádokon belül Nagy érdeklődéssel olvastam Nemeskéri elvtárs cikkét. Az érdekképviseleti műszakok véleményem szerint azért érdemelnek a jövőben nagyobb figyelmet mint eddig, mert a terv- szerűségnek, pontosságnak is nagyobb szerepe lesz, s az „urasági” műszakok éppen ezt akadályozták. A szabadszombatok rendszere sok új lehetőséget ígér. Most csak egy példát említek: a héten öt emberem ment katonai orvosi vizsgálatra. Vidékiek, tehát elveszett az egész napjuk. Az ő munkájukat senkivel sem végeztethettem él — tehát ez már késleltető tényező. Nem mehettek volna szombaton? Egy másik dolog, most már nem a hivatalos — katonai. rendőri, bírósági —, behívásokkal kapcsolatban. Nálunk brigádbérezés van, hogy mi kerül a borítékba azt az egész kollektíva munkája dönti el. Képzeljünk el most egy olyan brigádot, melyből egy ember sűrűn hiányzik... Nem túlzók, ha azt mondom, a brigád kinézi ezt az embert, pedig az esetleg éppen hogy elismerést érdemelne hasznos közéleti tvékenységéért De meg kell érteni a többi brigádtagot is, éppen ezért valamiképpen rendezni kell az ilyen távolmaradások anyagi vonatkozásait Mátyás Mihály szerelőipari részlegvezető Állami Építőipari Váll. Elöljáróban szeretném kijelenteni: mi itt István-ak- nán. mindenekelőtt azért olvastuk örömmel Stier József elvtárs, s az őt követő hozzászólók cikkeit, mert eddig az érdekképviseleti műszakok ügyét úgynevezett „kényes’’ témaként kezelték, s bár mindenki látta, hogy sok megbeszélni való lertne ezzel kapcsolatban — senki sem szólt. Nálunk, az előkészítő körletnél. már napok óta amolyan kis „sajtóértekezlettel” kezdődik a munka — az érdekképviseleti műszakokkal kapcsolatban ugyanis mindenkinek véleménye van. Persze, szélsőséges nézetek is elhangzanak. Az általános állásfoglalást körülbelül így tudnám megfogalmazni: érdekképviseleti műszakokra valóban szükség van, de ezzel senkinek sincs joga visz- szaélni. Arról van ugyanis szó, hogy gyakran csak a kényelmesség diktálja az elhatározást. hogy néhány tucat embert munkaidő alatt összehívjanak. Pedig a mozgalmi ügyek jelentős részét egy jól fogalmazott levéllel, vagy akár egy telefonnal is lehetne intézni. Van egy másik dolog, ami ugyancsak komoly kieséseket jelent. Gyakori, hogy a bíróság vagy rendőrség négyszer-ötször megidéz valakit tanúnak, pedig az illető nagyon keveset vagy éppen semmit sem tud. Itt sem arról van szó, hogy meg kell szüntetni, de a hivatalok vezetőinek is gondolni kellene arra: hogy amíg a tanú a folyosón lődörög, valahol üresen áll egy munkahely — Nem tudom, hogy zárul majd a vita. Mi továbbra is érdeklődéssel figyeljük a véleményeket. A magam nevében még azt tudnám javasolni: próbálják meghatározni azokat a feladatokat, melyek elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges a munkától való távolmaradás. Hangsúlyozom: a hatékony politikai, érdekvéde’mi munkát elképzelhetetlennek tartom munkaidőkedvezmény nélkül, de az azért túlzás, hogy egy ember csak azért hiányozzon, mert bemegy a központba átvenni valami brosúrát vagy utasítást. Lajtai Béla bányamester hel y ettes. István-akna. Társadalmi ellenőrzés munkaidő után Hatvanszemélyes betegotthonná épíHk át az egykori Ferenc József laktanya egyik épületét az Alkotmány és a Kisrókus utca sarkán. A Mecseki Szénbányák elvállalta a kivitelezést. A négyágyas szobákból álló betegotthont a tervek szerint ez év augusztusában adják át. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével a vállalatok mind több intézkedést foganatosítanak a jövedelmezőség fokozása érdekében. amj a társadalmi és egyéni érdekeknek egyaránt megfelel. Igyekeznek minél több tartalékot feltárni és új forrásokat keresni, amelyek hatékonyan segíthetik a gazdálkodás jövedelmezőségét. Az érdekképviseleti műszakokkal való gazdálkodás is így került előtérbe csaknem mindenütt. Az eddig megjelent vitacikkek csaknem kivétel nélkül azt az álláspontot tükrözték. hogy szükség van az érdekképviseleti műszakokkal való ésszerűbb, tervszerűbb és szigorúbb gazdálkodásra. Tapasztalataink mutatják, hogy a társadalmi és mozgalmi munkának vannak olyan területei, ahol a feladatokat zömmel munkaidőn kívül, a szabadiejükben végezték el a társadalmi munkások. így végzik el munkájukat pl. a szakszervezetek keretén belül működő kereskedelmi társadalmi ellenőrök is. A Mecseki Szénbányák különböző üzemeiben mintegy kétszáz kereskedelmi társadalmi ellenőr dolgozik, akik 1967-ben összesen 1400 esetben végeztek ellenőrzést anélkül, hogy érdekképviseleti műszakot vettek volna igénybe. A társadalmi ellenőrök már 1952 óta végzik így a munkájukat. A nagyszámú szakszervezeti kereskedelmi társadalmi ellenőr irányítását és oktatását is évek óta érdekképviseleti műszakok igénybevétele nélkül, társadalmi munkában, műszak után és vasárnap oldottuk meg, eredményesen. Ügy gondolom, ezek a tények is bizonyítják, hogy lehet érdekképviseleti műszakok igénybevétele nélkül is hatékony érdekképviseleti tevékenységet kifejteni — társadalmi munkában. Valószínűnek tartom, hogy a szakszervezeti munka egyéb területein is lehetne a mi tapasztalatainkat hasznosítani. Ehhez persze az kell, hogy a dolgozókkal megértessük: a saját érdekükben végzett társadalmi munka hasznos és nélkülözhetetlen. Meggyőződésem, hogy az érdekképviseleti műszakokkal való helyesebb gazdálkodással. a szakszervezeti munka további társadalmasításával, lényegesen csökkenthető e műszakok száma. Kecskés István, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti kereskedelmi ellenőrök csoportvezetője. I Megalakultak az Í MHSZ rádiós szak- í körei. A Ságvári ! Művelődési Ház rá- | iiós szakköre 70, az építők rádiós szak- köre 3o fővel alakult meg. Az elmúlt lapokban megtartották az alapító és a vezetőségválasztó összejöveteleket és a héten megkezdik rendszeres munkáinkat. A Ságvári Művelődési Ház rádiósai iránymérő (rókavadász) URH, éS , konstruktőri szakosztályokban kezdik meq tevékenységüket. Ezeken a szak- ! osztályokon kívül • íz úttörők egy huszas csoportot alkotnak. Képünkön• méréseket végeznek | l rádió-szakkörösök. I | — Szokolai felv. «—
