Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-30 / 24. szám

UW. JANUAR 36. napló 3 Szükség van ennyi érdekképviseleti műszákra? A gazdaságosabb, baleset­menteseb b munkavégzést több esetben nehezíti a vasúton is az érdekképviseleti mű­szakok folytán kiesett mun­kanapok száma. Az érdek­képviseleti műszakok helyze­tét a MÁV-nál Baranya me­gyei viszonylatban vizsgálva a következő a helyzet: 1966- ban az érdekképviseleti mű­szakok száma közel 7646 volt, 1967-ben azonos létszám mel­lett 7941 műszak, gyengén emelkedő tendenciájú. Az 1967-eg évben felmerült mű­szakok kifizetett bére az al­kalmazotti állománycsoport­ban 309 277 forint, a munkás állománycsoportban 70 888 fo­rint összesen tehát 380 165 forintot fizettünk ki. Pluszmunka a többieknek Az érdekképviseleti mű­szakokat tovább elemezve megállapítottuk, hogy 1967- ben 1966-hoz viszonyítva pél­dául a sportkikéréseknél lé­nyeges emelkedés mutatható ki. Míg 1966-ban 1553 napot vettek igénybe, addig 1967­A tendencia növekvő Feltétlenül csökkenteni kell az érdekképviseleti műszakok számát l ben 1937 napot (műszakot) engedélyezett a gazdasági ve­zetés az arra illetékes sport­tanácsok kikérése alapján. Érdekképviseleti műszakok­ból kieső termelési értéket nem tudunk számítani, mi­után a vasút jellegéből adó­dóan jórészt szolgáltató te­vékenységet fejt ki. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a kiesett műszakok mennyisége nem okoz gondot a munka­végzés során, és ezt az embe­rek szóvá is teszik. Az iro­dai dolgozók (alkalmazottak) érdekképviseleti műszakokból adódó távolléte nem okoz olyan gondot, mint a végre­hajtó szolgálatnál dolgozók — kocsirendezők, váltókeze­lők, raktámokok, segédmun­kások — kiesése. Itt nehezebb a munkaerőpótlás, nem be­szélve az utazószemélyzet munkaerőkiesésének pótlásá­ról. Ilyenkor átcsoportosítás­sal, többlet munkával, a dol­gozók áldozatvállalásával le- - hét folyamatossá tenni a munkát, amiért minden eset­ben megfelelő elismerést sem tudunk biztosítani. A beszélgetések során fel­vetik dolgozóink, hogy ezek­re az érdekképviseleti mű­szakokra feltétlen szükség van-e. Egyértelműen — vé­leményük szerint — nem le­het mindenre igennel vála­szolni. Többségükben feltét­len hasznosak. A hasznossá­guk mérhető társadalmi­népgazdasági, vállalati szin­ten is. Például a mechanizmus­sal kapcsolatos továbbképzé­sek a mozgalmi szervek, a gazdasági vezetők részéről hasznosak mind a társada­lomnak, mind a vállalatnak. Vasutas vonatkozásban a ta­nultak felhasználása, a dol­gozók tájékoztatása a gazda­ságosabb munkát eredményez­heti. U gyárakkor például a né­pi ülnökök távollétének hasz­nosságát elemezve már nem ilyen egyértelmű a helyzet Hasznosságát mérni lehet az­zal, hogy munkájuk nyomán egy bizonyos idő alatt javul például a közrend, közbizton­ság, a társadalmi tulajdon védelme, csökken a lopás, korrupció. Egészségtelen jelenségek A sport területén a hasz­nosság megítélése ugyancsak nem egyszerű dolog. Ha sportolóink kimagasló telje­sítményükkel megbecsülést szereznek nemzetközi viszony- I latban, ezzel növelik a Ma- * gyár Népköztársaság tekin­galmi szerveknek a gazda­sági vezetéssel egyetértésben. A munka nagysága pedig az indokolatlan érdekképviseleti műszakokat, illetve azok ala­kulását nem hagyhatja figyel­men kívül. Feladatunk tehát azon dol­gozni, hogy az elkövetkezen­dő időben az érdekképvise­leti műszakok területén is csökkenjenek, a távollétek mindenkor indokoltak legye­nek. Schmal Imre a Vasutas Üzemi Párt- bizottság titkára. Fokozott gondoss^o^! Új növény véd őszerek télyét. A társadalomnak hasz­nos, ugyanakkor a vállalat­nak problémát jelent a tá­vollétekből adódó munkaszer­vezés, munkaellátás. Van má­sik tapasztalat is, például vannak nálunk is, de úgy gondolom, más sportkörnél is olyan sportolók, akik a sa­ját sportkörükben eljátszogat­nak, néha a válogatottba tör­ténő figyelembevétel céljából nagyobb teljesítményt is pro­dukálnak, ezzel lehetőség nyílik arra, hogy esetleg kül­földi útra is menjenek. Ez az út a sportoló részére hasznos, a társadalom részére nem, vagy esetenként részben, de a vállalat részére semmiképp sem hasznos. Van olyan ta­pasztalat is, hogy egyes sport­körök — így a mi sportkö­rünk is — néha a szakosztá­lyok szervezését illetően szám szerűségre törekszenek, ebből adódóan a távollétek száma emelkedik, de sem a sport- tevékenységben, sem a mun­kahelyén hasznosságuk nem mérhető. Ez a módszer a vál­lalatok részére nem hasznos. Az érdekképviseleti műsza­kok alakulását több tényező befolyásolhatja. Ilyenek: az adott terület előtt álló poli­tikai és gazdasági feladatok nagysága, a párhuzamos ér­tekezletek, a formaságból tartott értekezletek, a fölös értekezletek, a koordináltság hiánya az illetékes szervek részéről. Csökkenthetők a mű szakok a megfelelő koordiná­lással, az igénybevevő dol­gozók helyes munkaidő be­osztásával, az igénybevétel jogosságának vizsgálatával. Csökkentené a műszakok szá­mát, ha a kikérő szervek fi­zetnék a távolléti időre szóló munkabért, ha a helyi válla­lati szervek is — beleértve bennünket is — nagyobb súlyt helyeznének a külön­böző munkák összehangolásá­ra, a feladatok meghatározá­sára, a mozgósításra és el­lenőrzésre. Nem közömbös A teljesség igénye nélkül néhány gondolatot vetettem fel az érdekvédelmi műsza­kokat illetően, melyek ala­kulása nem lehet közömbös számunkra, elsősorban azért nem, mert a gazdasági me­chanizmusból, a közlekedés- politikai koncepcióból adódó feladatok gyakorlati végre­hajtása nagyobb munkát, még jobb hozzáállást igényel­nek a vasutas dolgozóktól, ennek érdekében jobb munka elosztást, munkaerőgazdálko­dást kell végezniük a moz­A gBresBnjrl tlj Máretua Ter­melőszövetkezetben a lakatos, a villany- és vlzvezetékszerelő segédüzemeken kívül, mérleg- javító részleg Is dolgozik. A részleg hat dolgozója a fél kg-os mérlegtől a 100 tonnás hídmérlegekig a legkülönbö­zőbb tolósúlyos, körszámlapos és lorgósúlyos mérőeszközöket Javítja. Az elkövetkező két hónapban 18 főre fejlesztik fel a részleget és a Szigetváron már működő műhelyen kívül kirendeltséget létesítenek Tol­na megyében Is. A mérlegja- vitők ebben az évben 108 ezer forint tiszta jövedelmet hoztak a termelőszövetkezetnek és ez­zel 1.40 forinttal emelték a munkaegység értékét. A képen: Pusztai Attila egy tolósúlyos mérleget javít. A december 31-1 leltári hely­zet alapján 48 millió forint értékű olyan növényvédőszer van a nagykereskedelmi rak­tárakban. melyet 1968. január 1-vel kivontak a forgalomból. Ezen kivül nagy mennyiségű DDT és HCH tartalmú szer található a mezőgazdasági üze­mek raktáraiban is. s ezt a továbbiakban már tilos fel­használnak. Mi történjék ezekkel a szerekkel? Mit kí­nál helyettük a kereskedelem? E fontos kérdésekről tájékoz­tatta a megye mezőgazdasági szakembereit hétfői előadása során, dr. Konkoly István, az AGROTRÖSZT vezérigazgató­ja Pécsett. Zárszámadás a fsz-rkben A tiltó rendelkezés 13 600 tonna szert érint, vagyis az eddig forgalomban lévő sze­rek 36—38 százalékát. E sze­rek bevonása egészségügyi okokból vált szükségessé. A nagy készlet egy részét export útján értékesítik olyan orszá­gokban, ahol használatuk még nem okoz veszélyt, a másik csoportot — Pernit. Lartox — bevonják és könnyen bomló anyaggá, pépes Lindánná ala­kítják át. Több ezer tonna HCH és DDT tartalmú szert kell még így is megsemmisí­teni. ezt azonban — s erre nyomatékkai rámutatott az előadó — sem elásni, sem fo­lyóba önteni, sem elégetni nem szabad. E célból a radioaktív temetőkhöz hasonló növény­védőszer temetőket létesíte­nek. I Figyelemre méltó eredmény­nyel zárt ezúttal a pár éven át halványabb teljesítményt nyújtó, közepes szinten gaz­dálkodó berkesdi tsz is. A fejlődést különösen a szövet­kezeti bruttójövedelem alaku­lása érzékelteti, mely 9,7 mil­lió forint volt — egymillió­val magasabb az előző évinél —. Az áruértékesítésüket 13.9 millióról 16,6 millió forintra növelték, a felhalmozást több. Az említett szerek helyette­sítésére gyorsan bomló. de igen erős rovarölőszereket hoz forgalomba a kereskedelem, mintegy 15—20 félét. Zömmel csak méreg jegyre kaphatók. Az új szerekkel egyidejűleg az AGROKER-ek szükségsze­rűen megkezdik a védőfelsze­relések, munkaruhák és védő­kalapok, gumikesztyűk, gáz­álarcok és betétek, valamint különféle légzésvédők árusí­tását. A nagyüzemek főleg Phoszdrinnal helyettesíthetik a kivont szereket, de olyan új szerekből is válogathatnak, mint a Lebaiz—50. a Frivol, a Nogosz. Methation. Dimek- ron. Antion, főleg szívó és rágó kártevők ellen, valamint az új burgonyabogárirtó sze­rek a Szedi m és a Dörvén. Ezek igen veszélyes szerek, ezért az adagokat és a vára­kozási időt szigorúan be kell tartani. A várakozási vagy tü­relmi idő megszegését a tör­vény szigorúan bünteti. A Le­baiz 50-nél 21 nap. a Frivol­nál 10—14 nap. a Nogosznál — ezt főleg kiskerttulajdono­soknak ajánlják — 7 nap a türelmi idő. aminek a perjne- tezéstőí a felhasználásig el kell telnie ahhoz, hogy a gyü­mölcsből vagy zöldségből a szermaradványok eltűnjenek. A megengedettnél nagyobb szermaradvány az exportot is meghiúsítja. Lacika beavatkozik... Első látásra olyan egysze­rűnek tűnik akár a kirakati játékvasút. Azon is, emezen is alagutakkal, viaduktokkal váltakozó terepen cikáznak át a „mini” szerelvények, hogy aztán egy gombnyomás­ra vészfékes hirtelenséggel megálljának az állomásokon. De csak első látásra tűnik ilyen egyszerűnek, mert Szik­lai László építészmérnök, az impozáns méretű terepasztal konstruktőre bonyolultabb műveletekre is „beidomítot­ta” a három sínpáron egy­idejűleg, de külön-külön ts mozgásba kozható apró sze­relvényeidet. Például lélegzet­elállítóan izgalmas látvány a váltók felé robogó „vonatok” már-már biztosra vehető ka­rambolja, amikor a szemafor figyelmeztető felvillanására szabad pályát biztosítanak egymásnak. Egyelőre három szerelvény közlekedik a terepen, de Szik­lai László szerint akár hat is biztonsággal cikázhatna rajta. — Amint láthatta, az elő­ttIzők nem a dekorálás vé­gett kerültek a terepre, ha­nem szerves összefüggésben vannak az egész konstrukciót mozgásba hozó automatikával — mondotta. Az egész rendszer vezér­lését elektromos billentyűdo­boz látja el. Ennek segítsé­gével válik lehetővé a váltó­rendszerek kezelése, s ugyan­akkor a szerelvények egy­idejű vagy egymástól függet­len mozgatása, illetve manő- vereztetése is. Arra a kérdésre, hogy mennyi időt vett igénybe a bonyolult terepasztal megva­lósítása és főlcént mi adta hozzá az inspirációt, csak az utóbbira kaptam választ. — A munka ihletője és el­indítója egy családi fogadás volt. — mondotta. — Konk­rétan az, hogy ha a másod­szülött gyermekünk fiú lesz, úgy születése napján hozzá­fogok a terepasztal megszer­kesztéséhez. Nos, ha tartotta is magát a fogadáshoz, akkor Lacika koráról már következtetni le­het arra, hogy négy évvel ezelőtt fogott hozzá * mű megvalósításához. Na, de mit szól mindehhez Lacika, a leg­főbb inspirátor? A je­lek szerint egyelőre inkább kritizálja, mint méltányolja az apai fáradozás eredmé­nyét. Például nem is olyan régen azzal állt apukája elé, hogy minek kellett ország­utat is csinálni a vasút mel­lé, ha nincs autó, ami megálljon a sorompó előtt. És ezután? Valószínűleg észrevehette a zavaromat, magyarázta a pa­pa — mert térült fordult és kis idő múlva kezembe adogatta valamennyi kisautó­ját, hogy a vaskos műhibát mielőbb pótolhassam. És az­óta megfordult a kocka, mert most már ö lesi, hogy elégedett vagyok-e az általa oly gon­dosan kipótolt „játékaim­mal .. ” Na, de ami késik, nem mú­lik: majdcsak eljut egyszer Lacika is abba a kritikus „játszó korba..." ■IP mint 600 ezer forinttal, a ta­gok részesedését pedig ne­gyedmillióval sikerült emelni­ük az elmúlt év során. Ber- kesden most első ízben fizet­tek nyereségrészesedést, a rendszeresen dolgozó tsz-tagok éves keresetük 10 százalékát, illetve egy havi bérüknek megfelelő összeget kaptak kézhez nyereségrészesedés cí­mén. Szentlőrinci Úttörő Tss A korábban megszokottnál szerényebb zárszámadási ered­ményről kaptunk hírt ezúttal a szentlőrinci Úttörő Tsz-ből. A jók kategóriájába tartozó közös gazdaságot súlyos elemi csapások érték az elmúlt év­ben. Jórészt ez az oka annak, hogy néhány tekintetben el­maradtak az 1966-os szintjük­től. Tavasszal, illetve nyáron 400 hold földjüket érte bel­vízkár. Súlyos hozamkiesést okozott az emlékezetes júniusi jégeső is. mely a szövetkezet határának túlnyomó részét érintette, s a termést elverte. Az Állami Biztosító közel egy­millió forint kártérítést fize­tett a tsz-nek. s ez a veszteség jelentős részét pótolta ugyan, de ahhoz nem volt elegendő, hogy a tervezett mértékben fejlődjenek. A 10 órás mun­kanapra kifizetett bér a tava­lyi 80 forintról. 71 forintra csökkent, az egy dolgozó tag­ra eső éves jövedelem azon­ban nem változott, s a nye­reségrészesedést is kifizették a tagoknak, éves keresetük 10 százalékának megfelelő össze­get. Ibafai Petőfi Tss A mostoha körülmények kö­zött gazdálkodó hegyvidéki tsz hosszú évek óta a szigetvári járás, de a megye egyik leg­gyengébb termelőszövetkezete volt. s 18 éves fennállása óta minden alkalommal mérleg­hiánnyal zárt. kivéve ezt a mostanit. 1967-ben mindenek­előtt nagykiterjedésű erdőte­rületeik hasznosítására fordí­tották a fő figyelmet. A szom­szédos almamelléki. nagype- terdi. patapoklosi és rózsafai tsz-ekkel közös fakitermelési és feldolgozási társulást alakí­tottak s az Ibafán beindult fagyártmány, illetve parketta üzemben dolgozzák fel a fát. Az erdészeti ágazatból már az első évben 3,5 millió forint volt a tsz bevétele, s ez nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a munkaegység értékét a tervezett 25 forintról 30 fo­rintra tudták növelni Emel­lett mintegy 400 ezer forint­tal növelték a közös vagyont, s ami még soha nem volt Ibafán: egymillió forint tarta­lékot képeztek jövedelembiz­tonsági célokra az 1968-as év­re. s ennek közel fele kész­pénztartalék. A háztáji termelők részére kevésbé veszélyes szereket Malathion, Phoszphotion, Le- baicid. B 58-as — hoz forga­lomba a kereskedelem, de mé­regjegyre kaphatnak például Nogoszt is. melynél ugyancsak be kell tartani a türelmi időt. Ezért számíthatnak rá. hogy a piacon az illetékes szervek — későbbiekben a növényvé­dő állomások megbízottai is — mintát vesznek az áruból a szermaradvány megállapítá­sa céljából. Az új szerek használata nagy szakértelmet és kellő óvatosságot kíván mindenki­től. Ha egy termelő üzem va­lamelyik szert alkalmazni kí­vánja, akkor jelentse ezt be az illetékes körzeti orvosnál, aki gondoskodik — a mérge­zés eshetőségére — a megfe­lelő gyógyszerek beszerzésé­ről. A kérdésekre válaszolva az AGROTRÖSZT vezérigazgató­ja elmondotta, 1968-ban már szinte korlátlan mennyiségben forgalmaznak olyan új. eddig csak kísérletekben szereplő, gyomirtószereket. mint az Afalon és a Gramoxon. Ez utóbbi különösen beváit. s használatával kapcsolatban májusban egy KGST bemuta­tót is tartanak. A forgalom­ból szintén kivont Aldrinos szuperfoszfát helyett a Lindá- nos szuperfoszfátot ajánlotta talajfertőtlenítésre. egyúttal elmondotta, hogy a közeljö­vőben új fertőtlenítőszer is megjelenik. Az állattenyész­tők kérdésére, hogy a továb­biakban mit használjanak lópyirtásra, a metoxiklór tar­talmú szerekre, és egy új an­gol szerre, a Shelltoxra hívta fel a figyelmet, melyet az el­múlt évben a vendéglátóipar­ban már sikerrel alkalmaz­tak. t Szombaton a pécsi járás négy közös gazdaságában, Szalántán, Berkesdcn, Szentlő rincen és Vókányban tartották meg az 1967-es gazdasági év eredményeit összegező zár­számadási közgyűlést. Szalántai Hunyadi Tsz A négy közül a legsikere­sebb ezúttal a szalántai tsz zárszámadása volt, ahol Ker­ner Ad ám tsz-elnök igen ered­ményes évről számolt be a szövetkezeti tagságnak. Az el­múlt év során 3,8 millió fo­rinttal növelték a közös va­gyont, közel egymillióval for­dítottak többet felhalmozásra, mint korábban. Emelkedett a tagok részesedése is. a.z előző évi 6 millióval szemben most 6 millió 670 ezer forintot osz­tottak ki. Ennek 80 százalékát évközben előlegként, 20 száza­lékát pedig szombaton kapták kézhez a tagok. Az egy dol­gozó tagra eső éves jövedelem 16 592 forint lett. háromezer forinttal jobb az előző évinél. A jó gazdasági eredmények tették lehetővé ezt a szép fej­lődést. valamint azt is. hogy a szalántai tsz viszonylag igen magas, 1,3 millió forintos készpénz tartalékkal kezdheti meg az 1968-as évet. Berkesdi Kossuth Tss

Next

/
Oldalképek
Tartalom