Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

IMS. JANUAR to. napló 7 Min dolgozik? Három kérdés három képzőművészhez Rouen-tól Kaposvárig Martjna Ferencet asztalánál, postáját bontogatva találom. Az egyik levél Franciaország­ból jött — A rouent polgármester Irta. Megkapták az anyagot, köszönik, a város könyvtára vette birtokába, ez év elején kiállítják. Melyik anyagot? Hát ter- mészetesen a Bovaryné-ll- lusztrációkat Martyn Ferenc az eredeti rajz-sorozatot Rouen városának ajándékozta, te­kintettel Flaubert és a Ma­dame Boravy-történet rouenl vonatkozásaira. A dolgot a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete bonyolította le, valamint a párizsi Magyar Intézet. A köszönőlevél hangja bizonyít­ja, hogy egy ilyen gesztus egy művész részéről milyen sokat jelent két nép kulturális kap­csolatainak ápolásában. Akkor tehát a kérdésre, hogy mit hoz ez az esztendő, máris Itt egy válasz: a Bo- varyné-rajzok kiállítását Franciaországban. S mit még? — Örömmel készülök egy kaposvári kiállításra —mond­ja a mester. — A Rlpp! Ró­nai Múzeum, Takáts Gyula Igazgató rendezi, s a terület képzőművészei egyedi rajzo­kat állítanak ki. Jó alkalom lesz, hogy sok mindent fel­mérjünk. Főként: mennyiben tudjuk visszaadni a grafiká­ban a társadalmi erőket, problémákat Végignézzük a Joyce-tTluszt- rációkat, számszerűit 21 lap, az elmúlt év nagyszerű ter­mése. Az Ulysses-sorozat te­hát kész, most Berzsenyi iz­gatja Martyn Ferencet 1968- ban néhány lapot rajzói a Berzsenyi-versekhez. A kiteregetett rajzok felett ravaszkásan féloldalt néz a mester és nevet: — No, persze, nemcsak ezt csinálom ám. Képeket fes­tek ... fis ebben az évben la ott Vesz nyilván minden nagyobb kiállításon. Legközelebb a Galéria Magyar Grafika ki­állításán. Mire képes a zománc? Lantos Ferenc tavaly nyár óta a Bonyhádi Zománcgyár gyakori és nagyon meleg ven­dégszeretetét élvezi. A gyár­beliek kivétel nélkül érdek­lődéssel nézik a képzőművész próbálkozását, s minden se­gítséget megadnak munkájá­hoz. A kérdésre ezzel vála­szol: — Folytatni szeretném a zománc-kísérleteket. A zo­mánc rendkívül időálló, moz­gékony anyag, vagyis köny- nyen szerelhető, és jóval ol­csóbb, mint a kerámia, a mo­zaik. Ezért az épületek külső és belső terében egyaránt nagy alkalmazási lehetőségei vannak. Nem használtuk ki kellőképpen ezt a kitűnő anyagot, s a gyáriak szerint nem is nagyon foglalkoznak vele. Az idén ki szeretnék kí­sérletezni olyan egyszerű, méretükben változtatható, egymással sokféleképp va­riálható alapformákat, ame­lyeknek gyártása nem okoz technikai nehézséget, s ame­lyek a variálhatóság miatt sokféle hatásúak (a geomet­rikustól a játékosig) és fel­használni is sokféleképp le­het. A tervező ízlése, igénye, az épületek jellege, rendelte­tése szerint. A munka kísér­leti stádiumban van, a gyár biztosított számomra egy kb. 30 négyzetméternyi területet a kísérletek céljára. Egyrészt Ab Ulysses- sorozat bál tehát a sokszorosítható alap formákat akarom megtervez­ni, másrészt az egyedi alkal­mazás lehetőségeit kutatni Ez azt ts jelenti, hogy a nyár nagy részében Bonyhádon dolgozom majd. ahol a gyár­ban sokat segítenek, s velem együtt nagy reményeket fűz­nek a zománc épületdíszítő perspektíváihoz. Kőfaragás Siklóson Rétfalvi Sándor Kővágó- szöllősre készített nagymére­tű kőszobráról épp egy esz­tendeje írtunk. A szobor az­óta ott van a helyén, bár még nincs felállítva. A fiatal szobrász maga faragta ki a figurát. Mennyi munka lehet benne? Ügy gondolja, talán nyolc hónapi, napi tíz órával számolva. Vagyis rengeteg. — De nem bánom, s to­vábbra is azt tartom, hogy jobb, ha az ember maga fa ragja meg a követ. Nagy re­ményeket fűzök Siklóshoz, ahol az Idei művésztelepen szerzünk különleges követ, olyat, amiből burkolófalat ké­szítenek. Kiváló kő. bár mi a hulladékot kapjuk, vagyis nem szabályos formákat. Tehát nyáron kőfaragás Siklóson, fis különben? — Meghívtak néhány pá­lyázatra, egy budapesti par­tizán-emlékmű és egy Petőfi- szobor pályázatára. Szentlő- rincre emlékérmet készítek. Lesznek közös kiállítások, amire készülnöm kell. Jú­niusban feleségemmel együtt állítunk ki Székesfehérváron H. E. @ Zománc mozaikterv Q Szobor­vázlatok Három lenlngrádi feflráplsfcotaf ltja-tqmói iát vendfgill a Műve­lődésügyi Minisztérium. A szov­jet vendégek Pécsre ts elfőttek, t kirom napig ismerkedtek a várossal, a nécsi középiskolák­kal. Képünk Leon Francevics Csirica, a Leöwey Klára Gimná­zium harmadik c. osztályában. ♦ THALIA VENDÉGE Ilyen címmel adott szer­dán este műsort a Petőfi Rádió. A műsorban Martyn Ferenc beszélt színházi él­ményeiről, Sartre: Legyek című darabjához készült díszleteiről, általában a szín­padi díszletek problémáiról. A műsort a rádió egy ké­sőbbi időpontban megismétli. V Forgatják az örsi-fil­met. A második világháború utáni rrishácsi nemzetiségi életről szóló örsi Ferenc-fil- met Dömölki János rendezi A forgatásra csütörtökön es­te megérkezett a kilenc fő­nyi stáb és ezzel a forgatás megkezdődött. ▼ Dom bay Győző néhány rajza látható ezekben a he­tekben a Magyar írók Köny­vesboltjában elhelyezett tab­lón. A tabló, havonkénti vál­takozással. fiatal helyi kép­zőművészek rajzait mutatja be. azokat, amelyek betekin­tést nyújtanak a képzőmű­vész műhelyébe. ♦ AMATÖR TÄNCDAL- ÉNEKESEK Február 2-án és 9-én pé­csi amatőr táncdalénekesek szakmai bemutatóját rende­zik meg az ifjúsági presszó­ban. A KI MIT TUD-ra be­nevezett 4 zenekar és 8 éne­kes mutatkozik be két cso­portra osztva, s ezzel ts ké­szül a városi döntőre. DIÁK-SZÍNJATSZÖ NAPOK A Somogy megyei Tanács az idén első ízben rendezi meg a csurgói diák-színját­szó napokat. Ebbe Pécsről a Felsőfokú Vegyipari Gépé­szeti Technikum, a Nagy Lajos Gimnázium, a Janus Pannonius Gimnázium és a Polláck Mihály Építőipari Technikum színjátszó cso­portja nevezett be. Közülük választják ki a résztvevő két együttest. <> Haraszti Pál szombaton délben bemutatta a szakmai közönségnek a Tiborc utcai iskola részére készített 11 négyzetméteres mozaikját amely az iskola földszinti zsibongójában került elhe­lyezésre. Q Megtartotta közgyűlé­sét a héten a TIT művészeti szakosztálya. A négy év munkáját összefoglaló titká­ri jelentés után megválasz­tották az új vezetőséget. Tag- lai: Debitzky István. Pandúr József, Antal György, Soltra Elemér, Tillai Ernő, Romvá­ri Ferenc. Szenzációs le’et Szigetváron! ' Nemrég adtunk hirt arról, | hogy a Szigetvárt Várbaráti Kör a Kossuth Lajos alapí­totta Országos Védegyletnek számos eredeti iratát találta meg. Most pedig arról kap­tunk értesítést, hogy gyűjtő­munkájuk során birtokukba került Mlhall Alexandrovics 3aknnyinnak, Marx kor társá­nak egy beszéde, melyet 1847. november 29-én mondott el Párizsban A beszéd eddig még sehol sem jeleni meg. de 2 francia James Guillame tói­dból származó Bakunyin-élet­rajz (Párizs. 1907.) megemlé­kezik róla, Bakunyint ennek íz előadásnak következménye­ként — a párizsi orosz követ­ség kérésére — kiutasították Franciaországból. Az értékes kortörténeti do­kumentumot a Várbaráti Kör egyik tagja, nuruez István szigetvári középiskolai törté­nelem szakos tanár kapta meg tanulmányozásra. Durucz István a beszédet a közel­jövőben a sajtóban Ismertetni fogja. O Szava lók bemutatkozá­sa. Február 11-én a Bartók klubban mutatkozik be az a mintegy 35 pécsi versmondó, aki benevezett a KI MIT TUD?-ba. O Róka meg et szőlő. A szentlőrinci irodalmi színpad néhány évvel ezelőtt megye- szerte nagy sikerrel mutatta he Fiqueiredo* Róka meg a szőlő című darabját. Tekin­tettel a jelenlegi görögorszá­gi helyzetre az együttes most felújította ezt az elő­adást és sorra járja vele a megyét. N em sveretem n Irodalmi babonákat. Nem hiszem el például, hogy egy ezeroldalas regény „rangosabb” al­kotás, mint egy kétsoros epigramma. A műfaj! előítéleteket sem kedvelem. Hogy a novella — megint csak példaként említve — „előkelőbb” műfaj, mint a tanulmány; hogy a vers íróvá avat, de az emlékirat nem. Már azért sem lehet egészen így, mert műfajok születnek és meghalnak, vál­toznak és alakulnak, elévülnek és föltá­madnak. Az értékek, az arra érdeme* művek pedig kiállják az idő próbáját. Itt van például az a „műforma”, amit Jobb szó híján szociográfiának nevezünk. Annyira fiatal, hogy még magyar szót »cm találtunk rá. Társadalomrajz? Kör­nyezettanulmány? — így lehetne talán nevezni. Fiatal műfaj, a kritikusok é* az eszté­ták mégis sokat vitatkoztak már róla. Meddig terjednek mfifa»i keretei, melyek az ismertető legyei, milyen változatai és iskolái vannak, irodalomnak nevezhető-e egyáltalán, fejlődése fölfelé ívelő „ten­denciát” mutat avagy vesztegel? És amíg az elméleti emberek ezeken a gondokon törik a felüket, rendre-sorra megtelnek a folyóiratok szociográfiai írá­sokkal, és a kiadók kötetbe rendezik és az olvasó asztalára helyezik a szociográ­fiai gvű ttomén veket. A műfaj műhdáról ma már annyit bíz­vást elmondhatunk, hogy nálunk a k*t háború közti időszakban élte virágkorát, a megnőtt társadalmi érdeklődé* fordítot­ta az írók figyelmét feléje, ■ ekkor szü­lettek a műfaj ma már klasszikusnak szá­mító alkotásai Is: ILLYÉS GYULA köny­ve, a PUSZTÁK NÉPE és a NAGY LAJOS keze alól kikerült KISKUNHALOM, A szociográfia napjainkban lemérhető megújulása mögött is a fokozott társa­dalmi érdeklődés, végső soron magában a társadalomban lezajló változások Intenzi­tása munkál. „Akik nemcsak statisztikai táblázatok alapján (amelyek egyébként nélkülözhetetlenek) nézik az ország ál­lapotát, hanem a valóságos élet sokféle változatait, sőt alig realizálódott tenden­ciáit Is látják, nagyon érdekes és gondol­kodásra kényszerítő jelenségekről adhat­nak számot” — mondja VERES PÉTER annak a gyűjteményes kötetnek egyik írásában, amelyre ezúttal szeretnénk a figyelmet fölhívni. A szociográfia! írás ezt akarja: „a va­lóságos élet sokféle változatait” megmu­tatni. Olyan tájakra kalauzol, ahol soha nem jártunk, olyan embereket tesz bará­tunkká, akiket nem ismerünk. Egyedi ese­teket mond el az fró. személyes véle­ményét osztja meg az olvasóval. Éles szemmel figyel, tapasztalatot gyűjt, jel­zéseket ad le. Nem akar általánosítani, nem akar elvont véleményeket rögzíteni. Egyéni „szemmértékkel” közelít a jelen­ségekhez, de a kor és a társadalom leg­izgalmasabb kérdéseire kíván rámutatni: gondolkodásra kényszerít. „Eger emlékek és álmok városa nekem...” — így kez­dődik m egyik tréa. A másik: „Láttam egy sivatagot »»est köreiében ...” A har­madik: „Nem akarom elfelejteni a nylr- madai tanyai iskola tanítóját...” Az el­ső személyű fogalmazás mögött azonban a köz dolgaiért érzett felelősség, az or­szágban, népben, nemzetben gondolkodás igénye dolgozik, az a kívánság, hogy társadalmunk törvénye mindenütt érvé­nyesüljön. Mert a szociális törvények és Intézke­dések megvannak, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének gondjaink. Az utcáról eltűntek a koldusok, de GALGÖCZI ER­ZSÉBET a győri városházán még 200 köz- segélyezettről szerez információt. Évente gombamód épülnek az új házak, de SU- KÖSD MIHÁLY olyan vidéki lányokkal találkozik Pesten, akik a főváros! munka­helyért ezt Is vállalják: „Az ágyrajáró este nyolctól reggel hétig használhatja fekhelyét.” A falu művelődése és a szőlőtelepítés, a gyári munka és a bányászat, a tanya- világ és az urbanizáció, a maszekolás és a tyúkperek, a szaporulat és az Ifjúság — ezek a kérdések mind ott kavarognak a kötet lapjain. Baj-e, ha a harminc írásból azt a hármat emeljük ki. amely­hez több közünk van? Azért, mert pécsi folyóirat közölte őket először azért, mert baranyai—tolnai témájuk van. s azért is. mert szerzőjüket ismerjük, illetve egyi­küket — fájdalom, csak így írhatjuk — ismertük. LEMLE GÉZA már nem veheti kézbe a SZEMMÉRTÉKKEL című kötetet, trását 1966-ban közölte a Jelenkor? többnyire itt jelentek meg szociográfiai dolgozatai. Ezúttal egy baranyai cigánytelepülés éle­tét vizsgálja; törekvése szimpatikus: a felszín alá akar látni. „Gálykút helyzete látszólag megnyugtató csak” — írja. Egy tanácsi jeientV kiragadott mondatait szembesíti a valósággal, és így sikerül többet és mást mondania annál, amit a cigánylakosság helyzetéről eddig tudtunk. TOMA ADAM a Szekszárdi Állam! Gaz­daságba kalauzolja olvasóit, s a gazdaság Igazgatójáról, egy ..nehéz emberről” — akt egyébkén? GAI AMlíüS LAJOS film­lének, a MEGS Z Á LLOTT A T?n«k i« '»gvik fő modellje volt — rajzol oortrét. A szenvedélyes hangú írás igen időszerű kér­désre tapint: a korszerű mezőgazdasági közgondolkodást sürgeti. A kötet harminc írásából a legjobbak — FÉJA GÉZA, CSOORI SANhOR.. VOL- O'WA GVÖRGY. VÁCI MTH'TV v'FRrS PÉT TíR írása - mellé zárkózik RAB FERENC munkáia. Kár. hogy ritkán vál­lalkozik ebhoz hasonló, naevohb formá­tumú feladatra \ SAVMARTA FAUTREK pTV munkás közösség; forvrílA profét mu­tatja he. Igényesen, nórok nélkül köz­vetlen hangon. nagvon öszfutér* humorra?. S kö-?Spn az óie-W-ó is vall •vuinkáférá!. veHé? a,a’-kfe<t p?f#»»n??i*nf s azt a rokonszenves körös «éget. ahn? nem szólam: munka az ember é* tőkének a mércéje ...” TÜSKÉS TIBOR M A » „Szem­mérték­kel" ember­közel­ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom