Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

Miláq proletárjai, egyesüljetekí XXV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM ARA: 1 FORINT 1968. JANUAR 28., VASARNAP A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1967. évi fejlődéséről lavult a munka- ■ - . . j • • , hatékonysága 1 967-ben a gazdasági élet minden területén egyik leg­fontosabb feladat az új gazdaságirányítási rendszer 2968. január 1-ével történő bevezetésének előkészítése volt. Ennek hatása valamelyest az 1967. évi eredményekben is tük­röződött. A gazdálkodásban új módszerek és szervezeti for­mák kialakulása kezdődött meg, tovább növekedtek a terme­lőerők, a gazdasági fejlődés mértéke az 1966. évihez hasonló volt. A gazdasági munka hatékonysága javult ugyan, de nem kielégítően. Egyes területeken nem sikerült létrehozni a szükséges egyensúlyt. A termelés mennyisége, összetétele, néhány esetben pedig minősége nem tette lehetővé, hogy megnövekedett importszükségletünket teljes egészében fe­dezzük exporttal. Nem volt hiánytalan az összhang a tervet meghaladó beruházási kereslet és a termelőeszközökkel való ellátottság, az építőipari kapacitások között. A lakosság anyagi, kulturális és szociális ellátása jelentősen javult ugyan, néhány keresett cikkből azonban időnként hiány volt. 1967-ben a népgazdaság fejlődését, a lakosság anyagi és kulturális helyzetének alakulását a következő főbb ada­tok jellemzik: ( Nemzeti jövedelem 1967-ben a gazdasági nö­vekedés üteme gyorsabb volt a tervezettnél. A nemzeti jö­vedelem 1966-hoz képest elő­zetes számítások szerint — az előirányzott 3,5—4 száza­lékkal szemben — kb. 7 szá­zalékkal nőtt A fogyasztás kb. ugyanúgy nőtt, mint a nemzeti jövedelem. A felhal­mozás növekedése (az álló­alapok és a forgóalapok bő­vülése) ennél nagyobb arányú volt Az év folyamán fo­gyasztásra és felhalmozásra együttvéve a nemzeti jövede­lemnél valamivel többet for­dítottunk. A különbözetet behozatali többletből kellett fedeznünk. Ipar — építőipar A szocialista ipar 1967-ben kb. 9 százalékkal termelt töb­bet, mint 1966-ban. Ezen be­lül az állami ipar ugyancsak 9 százalékkal, a szövetkezeti ipar 16 százalékkal növelte termelését. A termelés növe­kedése nagyobb volt, mint az előző két évben (5, ill. 7 százalék) és nagyobb, mint amekkorával a terv számolt <4—6 százalék). A szocialista iparban fog­lalkoztattak száma az elmúlt év folyamán mintegy 50 000 fővel, több mint 3 százalék­kal emelkedett. Az állami iparban 28 000 fővel, 2 szá­zalékkal, a szövetkezeti ipar­ban 22 000 fővel, 12 száza­lékkal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. 1967-ben az állami iparban a munka termelékenysége kb. 7 százalékkal volt magasabb, mint 1966-ban. A termelés növekedésének kb. háromne­gyed része adódott a terme­lékenység növekedéséből. (Ez az arány valamivel kisebb volt, mint az előző évben.) Az év folyamán az ipari termelésből termelői célokra, fogyasztásra és beruházásra kb. 9 százalékkal többet for­dítottak, mint 1966-ban. Az ipari termékek kivitele egy év alatt kb. 6 százalékkal emelkedett. Az előző évinél gyorsabban nőtt az ipari ere­detű termékek készlete. 1967-ben néhány fontosabb anyag termelése csökkent, il­letve az átlagosnál mérsékel­tebben nőtt. A gépipar ter­melése az ipari átlagnak megfelelően emelkedett, a könnyűipar és a legtöbb fo­gyasztási iparcikk termelésé­nek növekedése meghaladta az ipari átlagot. Az elmúlt évben a bányá­szat kevesebbet termelt, mint 1966-ban. A széntermelés 27 millió tonnát tett ki, fűtő­érték alapján számítva 8 szá­zalékkal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A kőolajterme­lés lényegében az 1966. évi szinten maradt, a földgázter­melés 32 százalékkal nőtt A népgazdaság energia-szükség­letének kielégítése érdekében jelentős mennyiségű energia- hordozót hoztunk be. Az or­szág fűtőanyag-felhasználásán belül tovább nőtt a szénhid­rogének aránya. — A villa- mosenergia-termelés 1967-ben 12,5 millió kwó volt, 5 szá­zalékkal több, mint 1966-ban. A kohászat termelése 1967- ben 6 százalékkal, az acél termelése 3 százalékkal, a hengerelt acél termelés mint­egy 2 százalékkal emelkedett. A kohászaton belül az alu­míniumkohászat termelése nőtt nagyobb mértékben. Egyes kohászati termékekből (Folytatás a 3- oldalon) Versenyre hív a KISZ Ízléses füzetet jelente­tett meg a Baranya me­gyei KISZ-Bizottság „Fia­talok munkaversenye az iparban és a mezőgazda­ságban” címmel. A füzet arról tájékoztatja a f'a" talokat, hogy ebben az évben a KMP és a KIM- SZ megalakulása 50. év­fordulójának, válamint a IX. VIT tiszteletére hir­dette meg a versenyt a negyei KISZ-Bizottság, szerves egységben a szo­cialista munkaverseny- mozgalommal. Az ipari, közlekedési és kereskedelmi jellegű alapszervezetek és szocia­lista if júsági brigádok be­nevezési, illetve vállalási lappal 1968. március 1-ig nevezhetnek az illetékes járási-városi KlSZ-bizott- ságnál. Az értékelés fél­évben és év végén négy kategóriában történik. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok, KISZ- alapszervezetek versenyét a Baranya megyei KISZ- Bizottság a MEDOSZ me­gyei Bizottságával, a Me­gyei Tanács VB mezőgaz­dasági osztályával, a B. m. Mezőgazdasági Gép­javító Vállalattal és az Állami Gazdaságok Or­szágos Központjának B. m. Főosztályával közösen hirdeti meg. Itt az érté­kelés egy alkalommal, az év végén történik. Külön versenyeznek a KISZ- alapszervezetek, a tsz-ek- ben, illetve az állami gazdaságokban dolgozó; ifjú traktorosok, vala­mint a gépjavító ifjúsági brigádok. Az VSA vissza akar élni az ENSZ nevével Jelentés a Biztonsági Tanács üléséről A Biztonsági Tanács meg­kezdte a koreai kérdés vitá­ját. Platon Morozov, a Szov­jetunió delegátusa tiltakozott az amerikai küldöttség leve­lének napirendre tűzése ellen. Morozov kijelentette, az Egye­sült Államokat korántsem bé­kés szándékok vezették, ami­kor a Biztonsági Tanácshoz fordult az állítólagos feszült és a békét veszélyeztető hely­zet miatt. A tanács összehívá­sának kierőszakolása kísérlet arra, hogy az Egyesült Álla­mok megosztassa a felelőssé­get a feszültségért és ellep­lezze az amerikai agressziót Koreában. Ami a Pueblo kém­hajót illeti, ezt a kérdést an­nak az országnak kell rendez­nie. amelynek területét-a hajó megsértette. Hasonló értelemben foglalt állást a napirendi vitában Csatorday Károly nagykövet, a Magyar Népköztársaság ál­landó ENSZ-képviselője. A magyar küldött kijelentette, az Egyesült Államok igyekszik olyan látszatot kelteni mintha a koreai térségben rendkívül veszélyes helyzet alakult vol­na ki, s a tanács sürgős össze­hívásával még a tényleges helyzet tanulmányozására sem jutott idő. „Tisztában vagyunk azzal, hogy valóban van fe­szültség. s ez szinte óráról órára nő, sőt az Egyesült Ál­lamokban szinte már hisztéri­kus méreteket ölt. E feszültsé­get azonban az Egyesült Álla­mok hozta létre és növeli” — mondotta a magyar küldött Goldberg amerikai delegátus hosszan bizonygatta, hogy a KNDK hatóságai által feltar­tóztatott és lefoglalt amerikai kémhajó nem hatott be az or­szág felségvizeire. Az ameri­kai küldött szerint a koreai hatóságok eljárása előre elha­tározott támadás volt az ame­rikai haditengerészet egy ha­jója ellen, amely „nyílt vize­ken tartózkodott”. Goldberg azt mondotta, hogy a KNDK „diverzánsokat küld Dél-Ko- reába”, s ezzel megsérti a fegyverszüneti egyezményt. Az amerikai küldött azt követel­te, hogy a Biztonsági Tanács tegyen lépéseket a kémhajó­nak és legénységének vissza­juttatása érdekében és bizto­sítsa a fegyverszüneti egyez­mény hatékonyságát. A Pueblo ügyével foglalkoz­va a szovjet küldött leszögez­te, tények, köztük a hajó ka­pitányának vallomása bizo­nyítják. hogy a kémhajó való­ban behatott a KNDK felség­vizeire. A kémhajá kapitányának sajtóértekezlete P h e n j a n. A phenjani KONA hírügy­nökség részletesen ismerteti azt a sajtóértekezletet, amely­nek során Lloyd Bucher, a Pueblo elfogott kapitánya pénteken „valahol Koreában" válaszolt az újságírók kérdé­seire. A kapitány az újságírók kérdéseire elmondotta: — ha­jóm kizárólagos feladata a kémkedés volt. A hajó a leg­korszerűbb kémfelszerelések­kel vap. ellátva, személyzeté­nek legnagyobb része hosszú felderítő tapasztalatokkal ren­delkezik. Utolsó feladata előírta, hogy a koreai partok mentén kém­kedjen. „Nagyon nyugtalanok és bizonytalanok voltunk, amikor megközelítettük a KNDK partját, mivel tudtuk, hogy a koreai néphadsereg partvédelme erős és mélyen bent jártunk a part menti vi­zeken. Amikor megjelentek a néphadsereg őrhajói, azonnal harckészültségbe helyeztük magunkat és rájuk lőttünk. Parancsunk értelmében sem­miféle körülmények között nem volt szabad fogságba es­nünk. Segítséget is kértünk a Dél-Koreában és japánban ál­lomásozó katonai erőktől, azonban a segítséget nem tud­tuk megkapni.” A kapitány ezután pontosan megadta azt a helyet, ahöl ha­jóját elfogták. A KNDK kormányának közleménye A nyugati hírügynökségek a phenjani rádió Tokióban le­hallgatott. szembajt reggeli adására hivatkozva egyhangúlag azt jelentik, hogy a KNDK kormánya elítéli a Biztonsági Tanács vitáját a Pueblo-incidensröl. A Pueblo ügye nem tartozik a Biztonsági Tanácsra, és min­den olyan döntés, amelyet ez a szerv hozhat, érvénytelen. A Pueblo-ügy nem más, mint az amerikai imperializmus kísérlete arra, hogy szándékosan új háborút provokáljon Koreában éa súlyos veszélyt jelent a békére nem csupán a Távol-Keleten, ha­nem az egész világon — hangoztatja a nyilatkozat. Az egész koreai nép kész szembeszállni bárminő külső agresszióval — szögezi le a hírügynökségi jelentések szerint a nyilatkozat —, ha az ellenség támadást mer intézni eUentlnk, kemény csapással válaszolunk. Az ENSZ-nek nem szabad meg­ismételnie azt a szégyenteljes kalandot, amelynek során az ame­rikai imperializmus eszközeként szolgált a koreai háború idején. Minden független ország szent és sérthetetlen joga, hogy meg­védje biztonságát és függetlenségét minden ellenséges betöréssel szemben. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság tudja, hogy szá­míthat az összes szocialista országoknak, Ázsia és Afrika függőé- len népeinek és mindazoknak a támogatására, akik tiszteletben tartják az igazságot, — szögezi le a hírügynökségek tokiói tése szerint a phenjani rádióban elhangzott közlemény. Á munkásőrség ünnepélyes gyűlése a MÉY műszaki klubjában Szombaton ünnepélyes kül­sőségek közepette évzáró-év­nyitót tartottak a munkásőr­ség Baranya megyei területi parancsnokságánál. A Mecseki Ércbányászati Vállalat újme- csekaljai műszaki klubjában rendezett gyűlésen megjelent dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, Duga József, a munkásőrség megyei parancsnoka, Bogár Árpád, a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságának képviselője, dr. Nemes Alajos rendőrezre­des, Lipusz Ferenc alezredes, Kaluczky László alezredes, Kerékgyártó Béla alezredes, Tóka Jenő, az Ércbányászati Vállalat igazgatója és Kovács István, a vállalat párttitkára. A megjelenteket az elnöklő Verebes Tibor üdvözölte, majd az elmúlt kiképzési év ered­ményeiről és a jelen esztendő feladatairól Patkó Gyula, a munkásőrség megyei parancs­nokának első helyettese tar­tott beszámolót. A kiképzési programban meghatározott feladatokat és célkitűzéseket a Megyei Mun­kásőrség személyi állománya végrehajtotta — állapította meg Patkó elvtárs. Részlete­sen ismertette az elmúlt ki­képzési év eredményeit és a munkásőrök tevékenységét a közrend és a közbiztonsági szolgálat ellátásában; a közös akciókat a határőrséggel, rendőrséggel és a társfegyve­res szervekkel. A jövőről szól­va elmondta: az idei kiképzé­si évben a karhatalmi harcá­szati kiképzés sokoldalúbb és nehezebb lesz, mint tavaly. Ezután Csillag József ve­zénylőtiszt felolvasta a kitün­tetettek nevét A kitüntetése­ket Duga József adta át A kitüntetések átadása után dr. Nagy József elvtárs felol­vasta a megyei pártvégrehaj­tó bizottság levelét A végre­hajtó bizottság évközben fi­gyelemmel kísérte a munkás­őrség tevékenységét, elisme­réssel veszi tudomásul az 1967-es eredményeket, jóvá­hagyta a kitűzött feladatokat és kívánja, legyen eredményes az 1968-as év is. Dr. Nagy elvtárs szívből köszöntötte a tartalékos állományba helye­zett elvtársakat, gratulált a kitüntetetteknek. A tartalékos állományba helyezett munkásőrök nevében VJ éber Ferenc mondott meg­ható búcsút, majd Duga Jó­zsef zárszavával, s az Inter- nacionálé hangjaival véget ért az ünnepélyes évzáró-év­nyitó. A képen: A munkásőrök az előadó beszámolóját hallgatják, Szokol&i felv. ‘sa )

Next

/
Oldalképek
Tartalom