Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-27 / 22. szám
1968. JANUAR 21. itaplö 3 Szükség van ennyi érdekképviseleti műszakra? Csökkentésük indokolt Alakítsanak ki egységes álláspontot a nagy vállalatok Az érdekképviseleti műszakok elemzésénél több tényezőt szükséges együttesen figyelembevenni, és nem szabad a számok bűvöletébe esni. A vállalatoknál az érdek- képviseleti műszakok nyilvántartása még nem eléggé rendszeres és egyértelmű. Az Érc- bányászati Vállalatnál vizsgált számok alapján úgy értékeltük, hogy a valós helyzet kb. 15—20 százalékkal rosszabb, mint amit a kimutatott adatok bizonyítanak. Főleg az alkalmazotti kategóriában fordul elő az, hogy az érdekképviseleti műszakot nem jelölik meg külön, de hasonló nagyságrendű eltéréseket tapasztaltunk más területeken, főleg a sportolóknál. Súlyos gond Az érdekképviseleti műszakok ilyen alakulása — bár csökkentése nagyon indokolt és szükséges, — nem felesleges és káros jelenség. Amennyiben a gazdaságvezetés elzárkózna az ilyen irányú igények teljesítése elől, nagyon komoly problémák jelentkeznének az élet minden területén. Ezért a vizsgálatnál a felhasznált műszakok szükségességét kell elemezni és a valóban felesleges kikéréseket és hiányzásokat kell megszüntetni. A nagy vállalatok helyzetét az érdekképviseleti műszakok nagyságrendje különösen sújtja. A társadalmi és gazdasági erők koncentrációja folytán a nagy vállalatokra abszolút és relatív értelemben is nagyobb terhek hárulnak, mint a kisebb gazdasági egységekre. Általában a nagyüzemekben tömörülnek a társadalmi munkások százai, akik a különböző állami és társadalmi szervek felkérésére, vagy azok kikérése alapján nemcsak munkaidőn kívül, hanem munkaidőben is különböző, a társadalom számára is fontos feladatokat oldanak meg. A nagyüzemekre koncentrálódnak a különböző társadalmi igényeket kielégítő kulturális (énekkar, színjátszók, zenekar stb.) és sport-csoportok, minőségi sportolók is. Ugyanakkor a nagyobb vállalatok irányába mindig magasabb igényeket is támasztanak, aminek kielégítése nem olcsó dolog. Miután a nagyüzemekben többnyire sok vidéki dolgozó van, akik közt a lakóhelyükön tanácstagok, társadalmi szervek vezetői, vagy munkásőrök vannak, szintén növelik az érdekképviseleti műszakok számát. A vállalatunknál pl. a nagy erőket lekötő saját vállalatunkon belül működő munkásőrségen kívül több, mint 80 elvtársunk vesz részt más városi, megyei, vagy járási jellegű munkásőr feladatok végrehajtásában. A nagy vállalatok, a fentiek alapján eléggé nagy terheket viselnek, melyeket megosztani másokkal nem tudnak, éppen ezért indokolt, hogy az ésszerűség és a célszerűség betartásával a körülmények figyelembevételével csökkentsük azok kihatását. Felül kell vizsgálni Szerintem súlyos hiba vqI- na, ha az érdekképviseleti műszakokat tennénk pellengérre, mivel ezek mögött mindig emberek vannak, akik a társadalmi munkában is a legtöbbet teszik. Nem rajtuk múlik, hogy kötelezik-e őket arra, hogy résztvegyenek tanfolyamokon, egésznapos értekezleteken, brigádvizsgálatokban vagy 24 órás szolgálatban stb. Hasonló a helyzet a kulturális és sportélet területén is. A követelményeket mindenki igyekszik növelni és sokszor nem veszik figyelembe, hogy azt kielégíteni már lehetetlen, csak munkaidő után. Ez súlyos ellentmondás, amikor minden vállalatnál létkérdés a gazdaságos termelés. Az igaz, hogy a társadalmi érdekekben felhasznált érdekképviseleti műszakok egy- része pozitívan hat vissza a termelésre, elősegíti azt, de korántsem mondhatjuk ezt minden érdekképviseleti műszakra. Ezért ezek csökkentése indokolt Minden szerv a maga tevékenységét és munkáját tartja legfontosabbnak. Ezért, ha a gazdasági vezetők megtagadják a termelési érdekekre való hivatkozással valamilyen tanfolyamon, vagy más rendezvényen való részvétel engedélyezését, akkor kicsinyességgel, szűklátókörűséggel, más magasabb szempontok meg nem értésével, sőt még néha burkolt fenyegetéssel illetik az adott vezetőket Ez is indokolja, hogy a vezetés szintjén alaposabban felül kellene vizsgálni ezeket a kérdéseket Azért sem helyes az érdek- képviseleti műszakok elleni általános támadás, mert akik ezeket „teljesítik” sokszor anyagilag ráfizetnek, és néha a környezetükben a munkatársaik is bírálják őket. És sokuk körében elkeseredést szül, néha bizony a nem általuk kért feladatokról mondanak le. Ügy érzik, hogy a rájuk háruló munkáért nem hogy anyagi, de még erkölcsi megbecsülést sem kapnak. A csökkentés lehetséges Az a véleményem, hogy az érdekképviseleti műszakok számának csökkentése bizonyos mértékig lehetséges, természetesen megfelelő elemzések és intézkedések alapján. Ez nem óhajok és jelszavak kinyilatkoztatásával, hanem az állami, gazdasági és társadalmi szervek közös összehangolt munkájával érhető el. Vannak bizonyos jogszabályok, amelyek kötelezőek ilyen tekintetben a vállalatra. Érdemes ezt is megvizsgálni. Vannak olyan kérdések, amelyek mérlegelés tárgyát képezhetik, és többnyire itt vannak az ellentmondások és viták, amelyeket csökkenteni lehetne, ha megfelelő vezetési szinten elvileg is tisztázni lehetne kérdéseket. Érdemes volna ilyen vonatkozásban itt a megyében elvi síkon — a vállalatok önállóságának tiszteletben tartása mellett — legalább a nagyobb vállalatok szintjén egységes álláspontot kialakítani. Szükségesnek mutatkozik az összehasonlíthatóság kedvéért, i és az egységes vélemények ! kialakítása érdekében a sta- ‘ tisztikai nyilvántartásokat is megvizsgálni és közelebb hoz- | ni egymáshoz. | Az új gazdaságirányítási i rendszer bevezetésével minden állami, gazdasági és tár- , sadalmi vezetőnek egyaránt fontos feladata, hogy saját te- I rületén olyan intézkedéseket i tegyen, amelyekkel a minimá- ; lisra tudja csökkenteni a termelő egységeknél nagy gondokat és problémákat okozó munkából és termelésből való távollétet. Kovács István. az Ércbányászati Vállalat PB. titkára. Tfr'»i7*r négyzetméter népművésze'* ^torszűvetet fcyárt ebben a negyedévben a Háziipari Szőve kezet gépszövőüzeme. Válaszolnak a jogászok Ki tekinthető öregnek és munkaképtelennek? Mennyi fizetett szabadság jár a termelőszövetkezeti tagoknak ? A baranyai tsz-ek és területi tsz-szövetségek 32 kérdést intéztek a közelmúltban a Megyei Tanács mezőgazdaság} és élelmezésügyi osztálya mellett működő Megyei Konzultációs Bizottsághoz. Ezt a — kilenc tagú, vezető mezőgazdasági jogászokból álló — bizottságot azért hozták létre, hogy adjon választ az új tsz-, illetve földtörvény végrehajtásával kapcsolatos, menetközben felvetődő problémákra. A napokban összeült a bizottság, s állást foglalt a vitatott témákkal kapcsolatban. Munka Törvénykönyvének 26. paragrafusát kell alkalmazni, mely a nyugdíjjogosultság beállta előtti 5 évben ún. kíméletben részesíti a dolgozót. Kérdés: A tsz-tőrvény 11. paragrafusának 3. bekezdése értelmében a tsz-tagot törölni lehet a nyilvántartásból, „... ha az huzamos Időn át nem tesz eleget munkavégzési kötelezettségének ..Mit értsünk a „huzamos időn át” meghatározás alatt? Kérdés: Az év! 250 tízórás munkanapot teljesítő férfi, vagy nő tsz-tagot 12 nap alap- és megfelelő mennyiségű pót- szabadság illeti meg. Milyen időponttól számítsuk a pótszabadságot? 1963. január l-től, vagy korábbról? Kapliatnak-e fizetett szabadságot azok a tsz-tagok, akik bár teljesítik a férfiaknál meghatározott 150, a nőknél előírt 100 munkanapos minimumot, valamilyen oknál fogva nem tudják teljesíteni a 250-et? Aláírták az MSZBT és az SZMBT idei együttműködési tervét Pénteken a Barátság Házában Mihályfi Ernő, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság elnöke és V. P. Prohorov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökhelyettese aláírta az MSZBT, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és az SZMBT idei együttműködési tervét. Az aláírás után Mihályfi Ernő és V. P. Prohorov rövid beszédben méltatta az együtti [ működési terv jelentőségét a ’ két társaság tevékenységének összehangolása szempontjából, és megemlékezett az együttműködés fejlődéséről, amihez különösen hozzájárultak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubiláris esztendejének eseményei. Ezután az MSZBT elnöksége fogadást adott a szovjet vendégek tiszteletére. Válasz: Nem lehet automatikusan törölni azt a tsz-tagot a névsorból, aki nem teljesíti a férfiak számára előírt 150, a nők számára megszabott 100 napos, tízórás munkanap minimumot Nem foglalható általános szabályba, hogy meddig terjed a huzamos időtartam. Ez az időtartam függ a tsz-tag munkakörétől, a tsz munkaerő ellátottságától, a tsz-tag és tsz között kialakult viszonytól, a tsz-tag személyi és családi körülményeitől stb. Csak egyéni elbírálás alapján dönthető el, van-e még remény arra, hogy a tsz-tag résztvesz a közös munkában, illetve teljesíti kötelezettségeit. A tsz-tag törléséről szóló vezetőségi határozatot a legközelebbi köz-, illetve küldött- gyűlésen be kell jelenteni. A köz-, illetve küldöttgyűlés megmásíthatja a vezetőség határozatát. Három holdat, esetleg öt holdat Is? Mi legyen a felső határ a háztáji földterület megállapításánál? Válasz: „A termelőszövetkezeti tag csak olyan mértékű háztáji gazdálkodást folytathat, amely nem akadályozza a tagsági viszonyból származó kötelezettségeinek teljesítését” — mondja ki a tsz- törvény 71. paragrafusa. Ebből nyilvánvaló, hogy nem lehet esetleg 3. sőt 5 holdas intenzív kertészetet létesíteni háztáji gazdaság címén, mert ez már az egész család munkaerejét lekötné. Magától értetődik viszont, hogy ahol a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítésének akadályoztatása nem áll fent, a törvényben megszabott határig terjedő háztáji földterületet lehet adni. A törvény végrehajtási utasításának 116. paragrafusa az irányadó. Eszerint a döntésnél figyelembe kell vermi a tsz-tag munkateljesítményét, a gazdálkodás helyi viszonyait, a föld minőségét, a termeszthető kultúrák milyenségét, a lakóhelytől való távolságot, a tsz-tag szociális körülményeit és egészségi állapotát. Ennek ismeretében helyileg mindent el lehet dönteni. Thenlíétmillió tankönyv Ebben az esztendőben több mint százféle új általános és középiskolai tankönyvet jelentet meg két és félmillió példányban a Tankönyvkiadó Vállalat. Az általános iskolák után most már a gimnáziumoknál is befejeződik a tankönyveknek az oktatási reformmal kapcsolatos kicserélése. Az ú] gimnáziumi könyvek között is újdonság lesz a kétkötetes geometriai feladatgyűjtemény, a negyedikes filmesztétikai és a műalkotások elemzéséhez, valamint a világnézetünk alapjai című tantárgyhoz készülő könyv. A szakközépiskolák és az emelt szintű szakmunkásképző iskolák több mint 50 féle új tankönyvet kapnak. Az alsó- és középfokú oktatás részére összesen 380 féle új és utánnyomott tankönyv készül 12 és félmillió példányszámban, megjelennek új tanári kézikönyvek is a magyar, történelem, az orosz nyelv, a matematika, a fizika és a földrajz tanításához. Több olyan segédkönyv is napvilágot lát, amelyek hasznos segítséget nyújtanak a szaktárgyak oktatásához éa tanulásához egyaránt. Alumínium — importlemez helyeit Alumíniumból készült konzerv es üvegtető, szaknyelven „zárólapka” alkalmazására készül a Szigetvári Konzervgyár. Az aluminium lapka 11 százalékkal olcsóbb az ónozott lemezből készült üvegtetőnél, amely importanyag. A magyar korzerv- ipar évente 29 000 tonna ónozott lemezt használ fel, ebből a hatalmas mennyiségből kívánnak az idén legalább 4000 tonnát hazai alumíniummal helyettesíteni. A Szigetvári Konzervgyárban, egyelőre kísérletként, 3000 üveget zárnak le alumínium lapkával. Az alumínium üvegtető egyik előnyös tulajdonsága, hogy megszüntet a zöldborsó konzervek- nél egy gyakran előforduló minőségi hibát, a szulfidlri- válást. A Szigetvári Konzervgyárban az idén légy ár tandó 369 vagon zöldborsóból 50 vagonra való üveget már aluminium lapkával zárnak. A francia egzisztencialista regényirodalom Kérdés: Ax előbb említett paragrafusban olvasható a következő mondat: „Nem lehet törölni a tagot öregség és munkaképtelenség miatt...” KI tekinthető öregnek és munkaképtelennek, ki jogosult elbírálni azt? Válasz: A tsz-tag munka- képtelenségét elsősorban a körzeti orvos jogosult elbírálni. Ha a tsz-vezetőség, vagy tsz-tag nem tud belenyugodni a körzeti orvos ítéletébe, akkor a MUCSÖ-höz (a Munkaképességcsökkenést Felülvizsgáló Orvosi Bizottsághoz) fordulhat, mely a Megyei Rendelőintézet keretében működik Pécsett. öregnek tekinthető az a tsz- tag, aki elérte a nyugdíjkorhatárt. Orvosi vélemény alapján öregnek, illetve munka- képtelennek minősíthető az a tsz-tag is. aki 5 éven belül megközelítette a nyugdíjkorhatárt Analóg esetekben a ÉPÜLET ÁTALAKÍTÁSOK TOI.OASOK. ŰJ ÉPÜLETEK tervezését rövid határidőre szakszerűen elkészítjük. PÉCSI JÁRÁSI ÉPÍTŐ KTSZ, Sallal n. XI. Telefon: 17-14. fel kellene frissíteni az egzisztencializmus által már feldolgozott tudományos eredmé* nyekkel. Korábban is hangsúlyozott ateizmusa alapján azt állítja, hogy az ember igazi önmegvalósítása, ha meg váltja önmagát és embertársait. * Camus és Simone de Beauvoir műveit elemezve rámutatott Szederkényi Ervin arra, hogy az egzisztencializmus a regényirodalomban a külső formában alig hozott újat Újszerűsége főleg tartalmi, szemléletbeli, s elsősorban a jellem- és helyzetformálást változtatta meg. — Autóbusszal Besztercebányára. A KISZ Baranya megyei Bizottsága és az Express ifjúsági és diák utazási iroda 1968. május 1. és 7. között Besztercebánya—Pécs útvonalon autóbuszt indít 1800 forint részvételi díjjal. Részletes felvilágosítás és jelentkezés a Megyei KISZ-Bizottsá- gon minden kedden és csütörtökön 4 és 0 óra között. I A TIT Munkácsy Mihály Szabadegyetem irodalmi tagozatán január 25-én Szederkényi Ervin, a Jelenkor fő- szerkesztője tartott a fenti cimmeí előadást. Ebben kiemelte. hogy az utóbbi évtizedekben a francia epikában és drámában történt a legtöbb újszerű kísérletezés. Az időszak legjelentősebb irányzata az egzisztencializmus. Ez az elsősorban filozófiai jelenség a német irracionalista filozófián (Martin Heidegger, Kari Jaspers) át éreztette hatását, főleg a második világháború idején. Sartre A lét és semmi című művében Heidegger filozófiáját módosítva alapozta meg az egzisztencializmus elméletét Szerinte a szubjektív ember könyörtelenül egyedül van, s létének lényege, hogy megvalósítsa önmagát. Műveinek hősei éppen ezért önmaguk szabadságát keresve szorongással telítettek. Sartre az ötvenes évektől az egzisztencializmust a marxizmussal igyekezett összeegyeztetni. — 1960-ban kifejtette, hogy a történelmi materializmus az egyetlen elfogadható társadalmi elmélet, amelyet azonban Válasz: Az évi 250, vagy annál több tízórás munkanapot teljesítő tsz-tagnak 1960. január 1-től kezdve 12 nap alapszabadság jár. A pótszabadságot illetően a munkában eltöltött évek száma az irányadó. Minden olyan évet, amelyet a tsz-nyugdíj törvény nyugdíjalapul elfogad, figyelembe kell venni a pótszabadság megállapításánál. Minden munkával eltöltött két év után egy nap pótszabadság jár. Nem jogszabályellenes, ha az évi 250 munkanap alatt teljesítő tsz-tag nem kap fizetett szabadságot A törvény szelleméből következik viszont, hogy a tsz-tag már az említett 150—100 munkanapminimum teljesítése után is kaphat fizetett szabadságot. Ezen alul nem adható szabadság. Abban az esetben, amikor a tsz-tag legalább 150— 100 munkanap-minimumot teljesít de nem éri el az említett 250-et, az alapszabály dönt arról, hogy hány nap fizetett szabadság adható ki. Irányelv, hogy ebben az esetben az alapszabadság nem érheti el a 250 munkanap után járó 12 napot Kérdés: Ha a tsz-tag évi *50 tízórás munkanapot. vagy annál többet teljesít, egy holdig terjedő háztáji földre jogosult. Mennyi háztáji földet kapjon az a rsalád. mely 3, esetleg 5 munkaképes tazga! lépett be a tsz-be. s mind a 3, esetleg 5 ember teljesíti a *50, vagy több munkanapot?
