Dunántúli Napló, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-27 / 22. szám

1968. JANUAR 21. itaplö 3 Szükség van ennyi érdekképviseleti műszakra? Csökkentésük indokolt Alakítsanak ki egységes álláspontot a nagy vállalatok Az érdekképviseleti műsza­kok elemzésénél több ténye­zőt szükséges együttesen fi­gyelembevenni, és nem szabad a számok bűvöletébe esni. A vállalatoknál az érdek- képviseleti műszakok nyilván­tartása még nem eléggé rend­szeres és egyértelmű. Az Érc- bányászati Vállalatnál vizsgált számok alapján úgy értékel­tük, hogy a valós helyzet kb. 15—20 százalékkal rosszabb, mint amit a kimutatott ada­tok bizonyítanak. Főleg az al­kalmazotti kategóriában for­dul elő az, hogy az érdekkép­viseleti műszakot nem jelölik meg külön, de hasonló nagy­ságrendű eltéréseket tapasz­taltunk más területeken, fő­leg a sportolóknál. Súlyos gond Az érdekképviseleti műsza­kok ilyen alakulása — bár csökkentése nagyon indokolt és szükséges, — nem felesle­ges és káros jelenség. Amennyiben a gazdaságve­zetés elzárkózna az ilyen irá­nyú igények teljesítése elől, nagyon komoly problémák je­lentkeznének az élet minden területén. Ezért a vizsgálat­nál a felhasznált műszakok szükségességét kell elemezni és a valóban felesleges kiké­réseket és hiányzásokat kell megszüntetni. A nagy vállalatok helyzetét az érdekképviseleti műszakok nagyságrendje különösen sújt­ja. A társadalmi és gazdasági erők koncentrációja folytán a nagy vállalatokra abszolút és relatív értelemben is nagyobb terhek hárulnak, mint a ki­sebb gazdasági egységekre. Ál­talában a nagyüzemekben tö­mörülnek a társadalmi mun­kások százai, akik a különbö­ző állami és társadalmi szer­vek felkérésére, vagy azok ki­kérése alapján nemcsak mun­kaidőn kívül, hanem munka­időben is különböző, a társa­dalom számára is fontos fel­adatokat oldanak meg. A nagyüzemekre koncentrá­lódnak a különböző társadal­mi igényeket kielégítő kultu­rális (énekkar, színjátszók, ze­nekar stb.) és sport-csopor­tok, minőségi sportolók is. Ugyanakkor a nagyobb vál­lalatok irányába mindig ma­gasabb igényeket is támasz­tanak, aminek kielégítése nem olcsó dolog. Miután a nagyüzemekben többnyire sok vidéki dolgozó van, akik közt a lakóhelyükön tanácstagok, társadalmi szer­vek vezetői, vagy munkásőrök vannak, szintén növelik az ér­dekképviseleti műszakok szá­mát. A vállalatunknál pl. a nagy erőket lekötő saját vál­lalatunkon belül működő munkásőrségen kívül több, mint 80 elvtársunk vesz részt más városi, megyei, vagy já­rási jellegű munkásőr felada­tok végrehajtásában. A nagy vállalatok, a fentiek alapján eléggé nagy terheket viselnek, melyeket megosztani mások­kal nem tudnak, éppen ezért indokolt, hogy az ésszerűség és a célszerűség betartásával a körülmények figyelembevé­telével csökkentsük azok ki­hatását. Felül kell vizsgálni Szerintem súlyos hiba vqI- na, ha az érdekképviseleti mű­szakokat tennénk pellengérre, mivel ezek mögött mindig emberek vannak, akik a tár­sadalmi munkában is a leg­többet teszik. Nem rajtuk múlik, hogy kötelezik-e őket arra, hogy résztvegyenek tan­folyamokon, egésznapos érte­kezleteken, brigádvizsgálatok­ban vagy 24 órás szolgálatban stb. Hasonló a helyzet a kul­turális és sportélet területén is. A követelményeket min­denki igyekszik növelni és sokszor nem veszik figyelem­be, hogy azt kielégíteni már lehetetlen, csak munkaidő után. Ez súlyos ellentmondás, amikor minden vállalatnál létkérdés a gazdaságos terme­lés. Az igaz, hogy a társadal­mi érdekekben felhasznált ér­dekképviseleti műszakok egy- része pozitívan hat vissza a termelésre, elősegíti azt, de korántsem mondhatjuk ezt minden érdekképviseleti mű­szakra. Ezért ezek csökkenté­se indokolt Minden szerv a maga tevé­kenységét és munkáját tartja legfontosabbnak. Ezért, ha a gazdasági vezetők megtagad­ják a termelési érdekekre va­ló hivatkozással valamilyen tanfolyamon, vagy más ren­dezvényen való részvétel en­gedélyezését, akkor kicsinyes­séggel, szűklátókörűséggel, más magasabb szempontok meg nem értésével, sőt még néha burkolt fenyegetéssel illetik az adott vezetőket Ez is indo­kolja, hogy a vezetés szintjén alaposabban felül kellene vizsgálni ezeket a kérdéseket Azért sem helyes az érdek- képviseleti műszakok elleni általános támadás, mert akik ezeket „teljesítik” sokszor anyagilag ráfizetnek, és néha a környezetükben a munka­társaik is bírálják őket. És so­kuk körében elkeseredést szül, néha bizony a nem általuk kért feladatokról mondanak le. Ügy érzik, hogy a rájuk háruló munkáért nem hogy anyagi, de még erkölcsi meg­becsülést sem kapnak. A csökkentés lehetséges Az a véleményem, hogy az érdekképviseleti műszakok számának csökkentése bizo­nyos mértékig lehetséges, ter­mészetesen megfelelő elemzé­sek és intézkedések alapján. Ez nem óhajok és jelszavak kinyilatkoztatásával, hanem az állami, gazdasági és társadal­mi szervek közös összehangolt munkájával érhető el. Vannak bizonyos jogszabá­lyok, amelyek kötelezőek ilyen tekintetben a vállalatra. Érdemes ezt is megvizsgálni. Vannak olyan kérdések, ame­lyek mérlegelés tárgyát ké­pezhetik, és többnyire itt van­nak az ellentmondások és vi­ták, amelyeket csökkenteni le­hetne, ha megfelelő vezetési szinten elvileg is tisztázni le­hetne kérdéseket. Érdemes volna ilyen vonat­kozásban itt a megyében elvi síkon — a vállalatok önálló­ságának tiszteletben tartása mellett — legalább a na­gyobb vállalatok szintjén egy­séges álláspontot kialakítani. Szükségesnek mutatkozik az összehasonlíthatóság kedvéért, i és az egységes vélemények ! kialakítása érdekében a sta- ‘ tisztikai nyilvántartásokat is megvizsgálni és közelebb hoz- | ni egymáshoz. | Az új gazdaságirányítási i rendszer bevezetésével min­den állami, gazdasági és tár- , sadalmi vezetőnek egyaránt fontos feladata, hogy saját te- I rületén olyan intézkedéseket i tegyen, amelyekkel a minimá- ; lisra tudja csökkenteni a ter­melő egységeknél nagy gon­dokat és problémákat okozó munkából és termelésből való távollétet. Kovács István. az Ércbányászati Vállalat PB. titkára. Tfr'»i7*r négyzetméter népművésze'* ^torszűvetet fcyárt ebben a negyedévben a Háziipari Szőve kezet gépszövőüzeme. Válaszolnak a jogászok Ki tekinthető öregnek és munkaképtelennek? Mennyi fizetett szabadság jár a termelőszövetkezeti tagoknak ? A baranyai tsz-ek és terü­leti tsz-szövetségek 32 kérdést intéztek a közelmúltban a Me­gyei Tanács mezőgazdaság} és élelmezésügyi osztálya mellett működő Megyei Konzultációs Bizottsághoz. Ezt a — kilenc tagú, vezető mezőgazdasági jo­gászokból álló — bizottságot azért hozták létre, hogy adjon választ az új tsz-, illetve föld­törvény végrehajtásával kap­csolatos, menetközben felve­tődő problémákra. A napokban összeült a bi­zottság, s állást foglalt a vi­tatott témákkal kapcsolatban. Munka Törvénykönyvének 26. paragrafusát kell alkalmazni, mely a nyugdíjjogosultság be­állta előtti 5 évben ún. kí­méletben részesíti a dolgozót. Kérdés: A tsz-tőrvény 11. paragrafusának 3. bekezdése értelmében a tsz-tagot törölni lehet a nyilvántartásból, „... ha az huzamos Időn át nem tesz eleget munkavégzési kötelezettségének ..Mit ért­sünk a „huzamos időn át” meghatározás alatt? Kérdés: Az év! 250 tízórás munkanapot teljesítő férfi, vagy nő tsz-tagot 12 nap alap- és megfelelő mennyiségű pót- szabadság illeti meg. Milyen időponttól számítsuk a pótsza­badságot? 1963. január l-től, vagy korábbról? Kapliatnak-e fizetett szabadságot azok a tsz-tagok, akik bár teljesítik a férfiaknál meghatározott 150, a nőknél előírt 100 munkana­pos minimumot, valamilyen oknál fogva nem tudják tel­jesíteni a 250-et? Aláírták az MSZBT és az SZMBT idei együttműködési tervét Pénteken a Barátság Házá­ban Mihályfi Ernő, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság el­nöke és V. P. Prohorov, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság elnökhelyettese aláírta az MSZBT, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és az SZMBT idei együttműködési tervét. Az aláírás után Mihályfi Ernő és V. P. Prohorov rövid beszédben méltatta az együtt­i [ működési terv jelentőségét a ’ két társaság tevékenységének összehangolása szempontjából, és megemlékezett az együtt­működés fejlődéséről, amihez különösen hozzájárultak a Nagy Októberi Szocialista For­radalom jubiláris esztendejé­nek eseményei. Ezután az MSZBT elnöksé­ge fogadást adott a szovjet vendégek tiszteletére. Válasz: Nem lehet automa­tikusan törölni azt a tsz-tagot a névsorból, aki nem teljesíti a férfiak számára előírt 150, a nők számára megszabott 100 napos, tízórás munkanap mi­nimumot Nem foglalható ál­talános szabályba, hogy med­dig terjed a huzamos időtar­tam. Ez az időtartam függ a tsz-tag munkakörétől, a tsz munkaerő ellátottságától, a tsz-tag és tsz között kialakult viszonytól, a tsz-tag személyi és családi körülményeitől stb. Csak egyéni elbírálás alapján dönthető el, van-e még re­mény arra, hogy a tsz-tag résztvesz a közös munkában, illetve teljesíti kötelezettsé­geit. A tsz-tag törléséről szóló vezetőségi határozatot a leg­közelebbi köz-, illetve küldött- gyűlésen be kell jelenteni. A köz-, illetve küldöttgyűlés megmásíthatja a vezetőség ha­tározatát. Három holdat, esetleg öt hol­dat Is? Mi legyen a felső ha­tár a háztáji földterület meg­állapításánál? Válasz: „A termelőszövet­kezeti tag csak olyan mérté­kű háztáji gazdálkodást foly­tathat, amely nem akadályoz­za a tagsági viszonyból szár­mazó kötelezettségeinek telje­sítését” — mondja ki a tsz- törvény 71. paragrafusa. Eb­ből nyilvánvaló, hogy nem le­het esetleg 3. sőt 5 holdas in­tenzív kertészetet létesíteni háztáji gazdaság címén, mert ez már az egész család mun­kaerejét lekötné. Magától ér­tetődik viszont, hogy ahol a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítésének akadályoztatása nem áll fent, a törvényben megszabott ha­tárig terjedő háztáji földterü­letet lehet adni. A törvény végrehajtási utasításának 116. paragrafusa az irányadó. Esze­rint a döntésnél figyelembe kell vermi a tsz-tag munka­teljesítményét, a gazdálkodás helyi viszonyait, a föld minő­ségét, a termeszthető kultú­rák milyenségét, a lakóhely­től való távolságot, a tsz-tag szociális körülményeit és egészségi állapotát. Ennek is­meretében helyileg mindent el lehet dönteni. Thenlíétmillió tankönyv Ebben az esztendőben több mint százféle új általános és középiskolai tankönyvet jelentet meg két és félmillió példányban a Tankönyvkiadó Vállalat. Az általános iskolák után most már a gimnáziu­moknál is befejeződik a tan­könyveknek az oktatási re­formmal kapcsolatos kicse­rélése. Az ú] gimnáziumi könyvek között is újdonság lesz a kétkötetes geometriai feladatgyűjtemény, a negye­dikes filmesztétikai és a mű­alkotások elemzéséhez, vala­mint a világnézetünk alap­jai című tantárgyhoz készülő könyv. A szakközépiskolák és az emelt szintű szakmun­kásképző iskolák több mint 50 féle új tankönyvet kap­nak. Az alsó- és középfokú ok­tatás részére összesen 380 féle új és utánnyomott tan­könyv készül 12 és félmillió példányszámban, megjelen­nek új tanári kézikönyvek is a magyar, történelem, az orosz nyelv, a matematika, a fizika és a földrajz taní­tásához. Több olyan segédkönyv is napvilágot lát, amelyek hasz­nos segítséget nyújtanak a szaktárgyak oktatásához éa tanulásához egyaránt. Alumínium — importlemez helyeit Alumíniumból készült kon­zerv es üvegtető, szaknyelven „zárólapka” alkalmazására készül a Szigetvári Konzerv­gyár. Az aluminium lapka 11 százalékkal olcsóbb az ónozott lemezből készült üvegtetőnél, amely import­anyag. A magyar korzerv- ipar évente 29 000 tonna ónozott lemezt használ fel, ebből a hatalmas mennyiség­ből kívánnak az idén leg­alább 4000 tonnát hazai alu­míniummal helyettesíteni. A Szigetvári Konzervgyár­ban, egyelőre kísérletként, 3000 üveget zárnak le alumí­nium lapkával. Az alumíni­um üvegtető egyik előnyös tulajdonsága, hogy megszün­tet a zöldborsó konzervek- nél egy gyakran előforduló minőségi hibát, a szulfidlri- válást. A Szigetvári Konzervgyár­ban az idén légy ár tandó 369 vagon zöldborsóból 50 va­gonra való üveget már alu­minium lapkával zárnak. A francia egzisztencialista regényirodalom Kérdés: Ax előbb említett paragrafusban olvasható a kö­vetkező mondat: „Nem lehet törölni a tagot öregség és munkaképtelenség miatt...” KI tekinthető öregnek és mun­kaképtelennek, ki jogosult el­bírálni azt? Válasz: A tsz-tag munka- képtelenségét elsősorban a körzeti orvos jogosult elbírál­ni. Ha a tsz-vezetőség, vagy tsz-tag nem tud belenyugodni a körzeti orvos ítéletébe, ak­kor a MUCSÖ-höz (a Munka­képességcsökkenést Felülvizs­gáló Orvosi Bizottsághoz) for­dulhat, mely a Megyei Ren­delőintézet keretében műkö­dik Pécsett. öregnek tekinthető az a tsz- tag, aki elérte a nyugdíjkor­határt. Orvosi vélemény alap­ján öregnek, illetve munka- képtelennek minősíthető az a tsz-tag is. aki 5 éven belül megközelítette a nyugdíjkor­határt Analóg esetekben a ÉPÜLET ÁTALAKÍTÁSOK TOI.OASOK. ŰJ ÉPÜLETEK tervezését rövid határidőre szak­szerűen elkészítjük. PÉCSI JÁRÁSI ÉPÍTŐ KTSZ, Sallal n. XI. Telefon: 17-14. fel kellene frissíteni az egzisz­tencializmus által már feldol­gozott tudományos eredmé* nyekkel. Korábban is hang­súlyozott ateizmusa alapján azt állítja, hogy az ember igazi önmegvalósítása, ha meg váltja önmagát és embertár­sait. * Camus és Simone de Beau­voir műveit elemezve rámu­tatott Szederkényi Ervin arra, hogy az egzisztencializmus a regényirodalomban a külső formában alig hozott újat Újszerűsége főleg tartalmi, szemléletbeli, s elsősorban a jellem- és helyzetformálást változtatta meg. — Autóbusszal Beszterce­bányára. A KISZ Baranya me­gyei Bizottsága és az Express ifjúsági és diák utazási iroda 1968. május 1. és 7. között Besztercebánya—Pécs útvona­lon autóbuszt indít 1800 fo­rint részvételi díjjal. Részle­tes felvilágosítás és jelentke­zés a Megyei KISZ-Bizottsá- gon minden kedden és csü­törtökön 4 és 0 óra között. I A TIT Munkácsy Mihály Szabadegyetem irodalmi ta­gozatán január 25-én Szeder­kényi Ervin, a Jelenkor fő- szerkesztője tartott a fenti cimmeí előadást. Ebben ki­emelte. hogy az utóbbi évtize­dekben a francia epikában és drámában történt a legtöbb újszerű kísérletezés. Az idő­szak legjelentősebb irányzata az egzisztencializmus. Ez az elsősorban filozófiai jelenség a német irracionalista filozó­fián (Martin Heidegger, Kari Jaspers) át éreztette hatását, főleg a második világháború idején. Sartre A lét és semmi című művében Heidegger filo­zófiáját módosítva alapozta meg az egzisztencializmus elméletét Szerinte a szubjek­tív ember könyörtelenül egye­dül van, s létének lényege, hogy megvalósítsa önmagát. Műveinek hősei éppen ezért önmaguk szabadságát keresve szorongással telítettek. Sartre az ötvenes évektől az egzisz­tencializmust a marxizmussal igyekezett összeegyeztetni. — 1960-ban kifejtette, hogy a történelmi materializmus az egyetlen elfogadható társadal­mi elmélet, amelyet azonban Válasz: Az évi 250, vagy annál több tízórás munkana­pot teljesítő tsz-tagnak 1960. január 1-től kezdve 12 nap alapszabadság jár. A pótsza­badságot illetően a munkában eltöltött évek száma az irány­adó. Minden olyan évet, ame­lyet a tsz-nyugdíj törvény nyugdíjalapul elfogad, figye­lembe kell venni a pótszabad­ság megállapításánál. Minden munkával eltöltött két év után egy nap pótszabadság jár. Nem jogszabályellenes, ha az évi 250 munkanap alatt teljesítő tsz-tag nem kap fi­zetett szabadságot A törvény szelleméből következik vi­szont, hogy a tsz-tag már az említett 150—100 munkanap­minimum teljesítése után is kaphat fizetett szabadságot. Ezen alul nem adható szabad­ság. Abban az esetben, ami­kor a tsz-tag legalább 150— 100 munkanap-minimumot tel­jesít de nem éri el az emlí­tett 250-et, az alapszabály dönt arról, hogy hány nap fi­zetett szabadság adható ki. Irányelv, hogy ebben az eset­ben az alapszabadság nem ér­heti el a 250 munkanap után járó 12 napot Kérdés: Ha a tsz-tag évi *50 tízórás munkanapot. vagy an­nál többet teljesít, egy holdig terjedő háztáji földre jogo­sult. Mennyi háztáji földet kapjon az a rsalád. mely 3, esetleg 5 munkaképes tazga! lépett be a tsz-be. s mind a 3, esetleg 5 ember teljesíti a *50, vagy több munkanapot?

Next

/
Oldalképek
Tartalom