Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-15 / 296. szám

1967. DECEMBER 15.

napló

3

Automatikus berendezések — Egy ember kezel 700 vagon búzát Mit kínál az Agrofr5«zt?

r

Átadták a 700 vagonos pécsi gabonasilót

' — Használják eredményeden! — mondotta Nemeskéri László, a Baranya megy ei Építőipari Vállalat igazgatója, miközben kezet szorított a Gabonatröszt, illetve Baranya megyei Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat vezetőivel, így, e szavak kíséretében adták át tegnap a 692 vagonos gabonatárolót, melynek másfél évvel ezelőtt még csak a tervrajzai voltak meg.

Tizennyolc hengertesl

A Mohácsi út közelében fekvő építmény mindenkinek magára vonja a figyelmét. Az új gabonasiló lényegében nem más, mint 18 darab egymás mellé, illetve egymással szemben állított óriási hengertest, melyet egy ugyancsak óriási hasáb zár be. A 18 darab, öt méter átmérőjű hengerben, illetve a szorosan egymás mellett álló hengertestek között keletkező szabálytalan alakú térségekben — az ún. kárókban — tárolják a 700 vagon búzát. Tizenkét vagon kitűnő minőségű betonacélt, 1600 köbméter betont építettek be a hengerekbe. Ha a hengerek tele lesznek búzával — egyelőre ugyanis csak 300 vagon van bennük — óriási súly, 32 tonna nyomás nehezedik a talaj minden négyzetméterére. Ha számításba vesszük, hogy majdnem egy vonatszerelvény mennyiségű búza fér el egy hengertestben, papírvékonynak tűnnek a hengertestek falai. Mindössze 14 centiméter vastagok — de a legerősebb, legteherbíróbb vasbetonból készítették.

Már hírt adtunk arról, hegy • hengertesteket alulról felfelé haladva, ún. csúszó asa- luzásos módszerre] építették. Tíz-ti zenkét centimétert halad, tak óránként, 24 nap alatt építették fel a több mint 30 méter maga« hengerkolossszu- aokat összehasonlításul nem Ért tudni, hogy az ugyanekkora nagyságú orosházi, illetve szombathelyi gabonasilók építésénél mindez négy és fél. Illetve hat hónapot vett igénybe. A Soós-építő brigád meg mások teljesítménye tehát országos rekord.

A leni korszerűbb

Nagy az öröm a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál, hiszen az idén például 1500 vagon búzát kellett tárolni ok a szabadban. Nem volt tárolóhely. Bár minden óvintézkedést megtettek — több száz teherautónyi salakot hordtak a szabadban tárolt búza alá, több rétegű műanyagfóliával, ponyvával vonták be a gabonát — mégis nagy volt a kockázat. Ha épp a gabonabehordás, a tárolóhelyek kialakítása közben éri őket az eső, semmi sem menti meg a búzát attól, hogy elázzon. Ismételjük: 1500 vagon-,

[ ról volt szó. tehát körülbelül ! annyiról, amennyit Pécs évén- | te fogyaszt. Nem nehéz elkép- ' zelni, milyen nagy felelősség nehezedett a vállálat dolgozói- ! nak vállára, s mennyire megkönnyebbültek most, amikor a 700 vagonos siló átadásával az 1500 vagonos gondok majdnem felét „letették.”

Nem kisebb az öröm az új tároló dolgozói körében sem. A tárolóhely ugyanis jobb és korszerűbb, mint amit valaha láttak és elképzeltek. Egyetlen ember, a huszonhét éves Dékány Géza molnár kezeli majd a 700 vagon búzát. Ülve dolgozik, egy vezérlőterem a munkahelye, mely egy kisebb erőmű vezérlő terméhez hasonlít. Vagy 200 gomb, kapcsoló és színes lámpa sorakozik egymás mellett; egy gombnyomás, s a több vagonnyi „natúr” — tehát közvetlenül a kombájnból kikerülő — búza „elindul” kilenc emelet magasságba. Egy újabb gombnyomás, s a gabcma végighalad a tisztító gépsoron, melyek megszabadítják a búzát az ocsutól. Egy újabb gombnyomás, s a sok vagonnyi mennyiség engedelmesen beleírniuk a hengeralakú tartályokba. Külön műszer jelzi, hogy meddig teltek meg a tartályok, külön hőmérő a hengertestekbe zárt búza hőmérsékletét

Vas folyosó a malomhoz

S ha azt akarják, hogy •

szomszédos malomépületbe kerüljön a búza, ismét csak néhány gombot kell megnyomni, illetve kapcsolót elfordítani Dékány Gézának, s a búza a gabanasiló meg a malom között kiépített vasfolyosón „elindul” az őrlögépekhez. S ha e bonyolult automatikus gépezet bármelyikében hiba támad, azonnal felvillannak a figyelmeztető jelzőlámpák, s Dékány Gézának nincs más dolga, mint hogy szóljon az ügyeletes villanyszerelőnek, aki azonnal a helyszínre megy. Dékány Géza, az ügyeletes villanyszerelő meg egy takarítónő — ennyi ember dolgozik az új tárolóban. Ez — a rendkívül alacsony létszám — • magyarázata annak, hogy a 17 és félmilliós beruházással megépült tároló tulajdonképpen olcsó, s hamar „kifizeti" magát

Járulhat a kenyér

Végül, nekünk pécsi lakóknak a Sütőipari Vállalat mindennapos ügyfeleinek személy szerint is jót tesz ez a gabonasiló, hiszen — amint Ivanoczák János, a vállalat igazgatója mondja — jobb kenyeret tudnak akkor sütni, ha a búza, illetve a belőle készült liszt minősége nem változik örökké.

— Magyar —<

Nagyobb választék gépben, vegyszerben

Az új létesítmény.

Az Agrotrösztöt a közelmúltban önálló export-import joggal ruházta fel a Gazdasági Bizottság, hogy a vállalat gyorsan reagálhasson a mezőgazdasági üzemek igényeire. Szerdán a Mezőgazda- sági és Élelmezési Minisztériumban megtartott sajtótájékoztatóján Kopácsi Ernő. a tröszt vezérigazgatója arról számolt be. hogyan készültek fel az 1968. évi ellátásra.

Az Agrotröszt egyrészt felmérte a vásárlóerőt, — ez mezőgazdasági gépek tekintetében 1968-ra országosan

2,4 milliárd forint — másrészt az összetételt, vagyis mit akarnak megvenni, s ennek megfelelően tette meg rendeléseit a hazai és külföldi gyáraknál. Traktorból 7 ezer kerül forgalomba jövő évben s ezzel az ellátás za- I vartalannak látszik. Hazai

Újítási ankét az SZVIT székhazában

A vállalat haszna határozza meg a jövőben az újítások értékét

Az újítási rendelet megjelenése napokon vagy legalábbis heteken belül várható. Erre hivatkozva sok vállalat vá rakozó álláspontra helyezkedett, mondván, a kollektív szerződés mellékletét képező vállalati újítási szabályzatot majd csak akkor készíti el, ha már az újítási rendelet a birtokában lesz. Célszerű-e, érdemes-e várni, vagy ha nem, milyen szempontok szerint lehet még a rendelet megjelenése előtt hozzálátni az újítási szabályzat elkészítéséhez? — ezekről a kérdésekről tartott tájékoztatót tegnap délelőtt az SZMT szék- házában Bárkányi József, az Országos Találmányi Hivatal munkatársa.

Általános irányelvként a

következőt szögezte le: azokat a kérdéseket kell belevenni a vállalati újítási szabályzatba, amelyekkel sem a Gazdasági Bizottság 1967. májusában megjelent 15-ös számú határozata, sem pedig a megjelenésre kerülő új újítási ren delet nem foglalkozik. Az e kijelentésben rejlő látszólagos ellentmondást az a tény oldja fel, hogy az új újítási rendelet csak keretrendelkezés lesz, tehát csupán általános szinten fogalmaz meg szabályokat, biztosítva ezzel a vállalatok önállóságát ebben a vonatkozásban is.

A GB-határozat kimondja, hogy a jövőben az újítások értékét nem a népgazdasági szinten jelentkező megtakaríHatáridd előtt még ebben az évben át- adják rendeltetésének a Dunai Vasmű legújabb gyáregységét, a radiátor és profilgyártó üzemet. A profilgyártó részlegben november 7- én a kísérleti gépsoron már megkezdték a termelést. Eddig közel ezer tonna hajlított szabványlemezt gyártottak, A radiátorgyárat a legkorszerűbb automata gépekkel szerelték fel, a présgépeken percenként 27 radiátor-egységet készítenek. A profilgyártó üzemrész egyik gépsorán hajlított vaslemezek készülnek.

tás, hanem a vállalati haszon, annak nagysága határozza meg. így célszerű — figyeljünk a szóra: célszerű, és nem kötelező — ha a vállalatok rögzítik az újítási szabályzatban, mi tekinthető vállalati- lag hasznos eredménynek.

Mivel a GB-határozat nem szabályozza, vállalaton belül dönthető el az is, milyen időszakra kívánják az újítónak az újítási díjat folyósítani például egy időszakos termékre vonatkozó újítás esetén. Sőt, a vállalat újítási szabályzatában azt is előírhatja, hogy bizonyos értékhatáron alul csak előkalkulációt végez. Ez azzal az előnnyel jár, hogy az újítás bevezetése után már nem szükséges számolgatni az effektlv hasznot, hanem minden további nélkül eszközölhető a fizetés az előkalkuláció alapján.

Megállapodás tárgyát képezheti — ha az újítási szabályzatban így rögzítik — a „gazdasági év” kezdete is. Ez azt jelenti: lehetőség van arra, hogy egy 1968 áprilisában bevezetett újítás esetében a díjfizetés kezdő időpontjául 1969. január elsejét és az azt követő két gazdasági évet jelöljék meg.

A beérkező újításokat természetesen továbbra is nyilván kell tartani, de a nyilvántartás módját a vállalat dönti el és szervezi meg, aszerint, hogy számára melyik megoldás a legegyszerűbb és a legelőnyösebb. Fenntartható az újítási napló, de helyettesítheti akár a postakönyv is.

Ha egy vállalatnál úgy találják, hogy nincs szükség újítási előadóra, az újítások intézésével megbízhatják a műszaki előadót, az igazgatóság titkárát, a főmérnök helyettesét, de az is jogukban áll, hogy egész újítási vagy éppen iparjogvédelmi osztályt állítsanak fel.

Ahol korábban olyan aggályok mutatkoztak, hogy más elbírálás alá esik a haver újítása, mint az egyszerű munkatársé, a műszaki dolgozóé, mint a fizikaié, most mód van ennek az anomáliának a kiküszöbölése is, mivel ebben a kérdésben is önállóan dönthetnek vállalaton belül. Elképzelhető az is, hogy az egyes szakterületek vezetőit jelölik ki elbírálónak. Ezek a személyek csak azt döntik el, hogy gazdaságilag, műszakilag hasznos-e a javasolt új módszer. Ehhez azt sem szükséges tudniok, hogy kinek az újítása felett döntenek. Ha szak- véleményük pozitív, az anyag « jogi elbírálókhoz kerül, fik

csak azt vizsgálják, hogy újításnak tekinthető-e a beérkezett javaslat Mivel itt már nem közömbös az, hogy ki az újítás szerzője, az újításvizsgálók felbonthatják az eddig lezárt borítékot, mely a nevet és a személyi adatokat tartalmazza, beleértve a vállalatnál betöltött munkakört is. Igen ám, mondhatná valaki, de mi van akkor, ha a szakínai elbíráló nem ismeri ki magát a hiányosan benyújtott újítási javaslaton, és név hiányában nem fordulhat az újítás szerzőjéhez? A vállalat az újítási szabályzatban azt is lerögzítheti, hogy az újítással foglalkozó dolgozó, illetve osztály milyen esetekben adhatja vissza a javaslatot hiánypótlás végett, így ez az ellenvetés is elesik, a szakmai elbíráló elé már csak áttekinthető javaslat kerül.

Sok vita tárgyát képezte az eddigiekben, melyik a jobb, az egyszemélyi vagy a kollektív elbírálás. Az újítási szabályzatba már azt vehetik be, amelyiket az érdekeltek előnyösebbnek tartanak, időszakos bizottságok alakítására is van lehetőség, értékhatár szerinti distinkciók is tehetők.

Említést érdemel az is, hogy a GB-határozat a közreműködői díj fogalmát megszüntette. A vállalat helyileg rendezheti, kívánja-e jutalomban részesíteni a közreműködőket, sőt azt is, mit ért közreműködői tevékenység alatt. Ha egy vállalat „hőstetteket” vár dolgozóitól, kimondhatja a szabályzatban, hogy csak az átlagon felüli tevékenységet jutalmazza. De ennek ellenkezője is elképzelhető.

Az újítási szabályzat foglal állást abban a kérdésben is, hogy óhajtja-e a vállalat az újítómozgalmat irányítani, pél dának okáért szükségesnek tartja-e az újítási feladattervet. és ha igen, milyen feladatokat tartalmazzon. Az újítási feladatterv megoldásánál lehetőség van a munkaközi kötelesség kiiktatására is — csekély számú kivételtől eltekintve —, és e megoldásokat részben műszaki alkotó tevékenységnek is lehet tekinteni.

Még sokáig sorolhatnánk a különböző lehetőségeket, melyek mind azt szolgálják, hogy j a vállalatok az eddigi újítási gyakorlat ismeretében kiszűrhessék a rosszat, a bonyolultat, és megtarthassák, továbbfejleszthessék azt, ami az újítók és a vállalat helyzetét megkönnyíti.

K. *.

traktorból a szükséges meny- nyiség máris rendelkezésre áll. az év traktor-újdonsága, a Vörös Csillag gyár új, 50 lóerős összkerékmeghajtású traktora, a harmadik negyedévben kerül piacra. A keresett MTZ—50-es. Zetor—Super és DT—75-ös lánctalpas traktorokból kétezer, ezer, illetve 700 darabot importálnak. A jól bevált SZ—4-es gabonakombájnból újabb ezer darabot vásárolunk a Szovjetuniótól. A pótkocsi-, a trágyamarkolóellátást. a szállítás és rakodás gépesítését importból kívánja a kereskedelem biztosítani.

Régi hiány pótlására készül az Agrotröszt azzal, hogy jövőre megkezdi a kapásnövények betakarításának gépesítésére szolgáló gépek, gépsorok. kombájnok forgalmazó- sát. Az NDK-ból 230 E—660- as burgonyafélkombájnt és tíz E—668-as burgonyakombájnt rendeltek, melyhez a hazai ipar 200 burgonyaszedőgépet gyárt és szállít. Csehszlovákiából 200 cukorrépa-fejező és kiszedőgépet, Romániából 600 pneumatikus szemenként! kukoricavetőgépet. Jugoszláviából — kooperációs megállapodással — 400 kukoricakombájnt és 400 adaptert rendelt meg az Agrotröszt.

Javulás várható pótalkatrész-ellátásban is. 1968-ra 1,4 milliárd forint értékű alkatrészt rendeltek meg. ebből 600 milliót külföldről. E téren az Agrotröszt elérte, hogy egy év helyett két évig vállalnak garanciát a külföldi és hazai gyárak a pótalkatrészellátásért. a vásárlók esetében az eddigi fél év helyett egy évre nőtt a garanciális idő. Növelik a választékot a háztáji kisgépekből is, új típusú háti permetezőket, darálókat és morzsolókat, valamint motoros kapákat hoznak forgalomba. E téren komoly piaci versenytársat jelent majd számukra a SZÓVOSZ. de az Agrotröszt monopolhelyzetének megszűnését eredményezi az is, hogy 1968-ban a Vörös Csillag Traktorgyár közvetlenül is megjelenik a piacon gyártmányai val.

Műtrágyából 2 330 000 tonna kerül forgalomba. Ezen belül a szuperfoszfát és a kálium műtrágya fedezni fogja a szükségletet, az 1,1 millió tonna nitrogén műtrágyánál azonban többre volna szükség. Növényvédőszerekből csakúgy, mint az idén. hiánytalanul kielégítik az igényeket annak ellenére, hogy a DDT és HCH tartalmú szereket január 1-ével teljesen kivonják a forgalomból. Pótlásukra Para- thion- és Malathion-készítmé- nyeket hoznak forgalomba. Lesz elegendő vegyszeres gyomirtószer is. s ezeket 1968. január 1-től az állami gazdaságok és az egyén; termelők is tsz-áron, vagyis a korábbinál olcsóbban vásárolhatják meg. A korábbinál nagyobb mennyiségű rézgálicpótló vagy helyettesítő szer kerül forgalomba.

A műtrágyák, növényvédőszerek, és mezőgazdasági gépek árszínvonala általában változatlan marad — hangsúlyozta az Agrotröszt vezér- igazgatója. Ezen belül azonban egyes cikkek ára olcsóbb, illetve magasabb lesz. össz- volumenáben a mezőgazda- sági üzemeknek nem kell több pénzt fordítaniok ez anyagok és eszközök beszerzésére, mint amennyit 1967- ben fordítottak. Egyes raktáron lévő. erkölcsileg kapott cikkeknél a jövőben 25—30, illetve 50 százalékos leárazást tervez az Agrotröszt. A korszerűbb vevőszolgálat érdekében az új gépekhez részletes leírást mellékelnek, s tervbe vették, hogy az új gépeket géptakaróval hozzák forgalomba, de ezt külön nem számítják fel a vevőnek.

A várható keresletnek és a fent említett áraknak megfelelően 1968-ban az ideihez hasonlóan nyolcmilliárd forintos forgalmat vár az Ag- rotröszt.

I