Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-14 / 295. szám
1WT DECEMBER K napló 5 Megszűnik a kettős alárendeltség Nagyobb önállóság a tanácsokon Megvan a lehelőség a szabadabb gazdát kodásra „önállóbb munkával sokat egyszerűsíthetnénk. eredményesebben dolgozhatnánk.” „Kötött a kezünk, nem intézkedhetünk.” — Sorolhatnám a véleményeket, amelyeket az elmúlt években hallottam üzemek, intézmények vezetőitől. Nos, a kötöttségek most jórészt feloldódnak. Nemcsak a termelő üzemek gazdálkodhatnak önállóbban, hanem a tanácsok is az eddigieknél jobban érvényesíthetik elképzeléseiket, kialakíthatják majd területük feljesztésének koncepcióit. Erről beszélgettem Zsifkó Ferenccel, a Siklósi járási Tanács vb-elnökhelyette- séveL A tanácsüléseknek, a végrehajtó bizottságoknak is alaposan meg kell fontolniok, mire fordítják a pénzt. Ha jól gazdálkodunk, nő a fejlesztési alapunk, és az a mi pénzünk. — A járási tanácsnak mintegy 80 fővel dolgozó építőrészlege van. Sok munkát rábízhattak, olcsóbban dolgozik mintha vállalatok végeznék el a munkát. Bizonyára gondoltak arra. hogy a részlegét fejlesztik. — Igen, útépítő részleggel szeretnénk bővíteni. Ez a részleg a járásban lévő kisebb útjavításokat olcsóbban végezné el, mint - például az útépítő vállalat. A megtakarított ösz- szeg a járási tanácsé, más feladatok megoldására önállóan felhasználhatjuk. — Év vége van. Ilyenkor a karikaturisták kedvelt témája volt, hogy az intézmények a költségvetésből megmaradt pénzrt siettek elkölteni, mert a következő évben már nem használhatták fel. Most mi a helyzet? — A pénzt nem veszi el tőlünk a felsőbb szerv, mint ahogy mi sem vehetjük el a községi tanácsoktól. Nálunk marad, a jövő évben is felhasználhatjuk. így válik lehetővé, hogy hosszabb távon alakítsuk ki elképzeléseinket, összegyűjthetünk megfelelő összeget például orvosi lakás építésére nagy más szükséges beruházásra. — Az új gazdasági mechanizmus a pénzügyön kívül is nyújt lehetőséget még a járások önálló gazdálkodásához. Megszűnik például a szak- igazgatási ágak kettős alárendeltsége. Miben nyilvánul meg ennek előnye a járási tanácsnál? — Hadd mondjak el egy példát! A pénzügyi osztálynak, annak vezetőjének úgy kell dolgoznia, mint ahogy a járási végrehajtó bizottság meghatározta, mert az osztály a v. b. alá van rendelve. Igen ám, de eddig nemcsak a járási tanács v. b. alá volt rendelve, hanem a megyei tanács pénzügyi osztálya alá is. A járás hozott egy határozatot, ezt kell tennie a pénzügyi osztálynak. De mi történt akkor, ha a megyei szak- igazgatási szervnek más elképzelése volt és annak végrehajtására adott utasítást? A jövőben a szakigazgatási águnk csak a járási tanács v. b.-nek lesz alárendelve. Ezzel megszűnik a kettősség, nyugodtabb, önállóbb munkát végezhetnek. — Az önállóság azt is jelenti, hogy nemcsak a járás kap nagyobb hatáskört, hanem a járás is nagyobb önállósággal ruházhatja fel a községi tanácsokat. Nagy szűk ség van erre. Hadd említsek egy példát: ha valaki a járás ’ — A merevség különösen a pénzügyi gazdálkodás területén oldódik fel. Mit jelent ez az önök számára? — Hiába volt nekünk például a felújítási rovaton pénzünk, ezt nem használhattuk fel, bármennyire is szükségét láttuk, mondjuk agy diákotthon felépítésére. Mert ez már „beruházásként” szerepelt, beruházásra pedig vajmi kevés pénzt kaptunk. íróasztalából kivette az 1968. évi kötségvetési tervezetet — Ez már szabadabb gazdálkodásra ad lehetőséget — folytatta. — Itt van például a bér-rovat. Régebben, ha ebből különböző okok miatt megtakarítottunk kisebb-na- gyobb összeget, nem kelthettük el másra. Az ilyen megkötöttségek kevésbé serkentettek a takarékosságra. — Gondolkodni, szervezettebbé tenni a járási tanácsok munkáját is — ez önállóságot jelent de nagyobb felelősséget is. — Maradjunk a bér példánál! Ha körültekintőbb, szervezettebb munkával státust takarítunk meg, akkor ezt felhasználhatjuk a fejlesztési alap növelésére. A fejlesztési alap növelése pedig azt jelenti, hogy több pénz áll rendelkezésünkre s ezt az összeget minden megkötöttség nélkül felhasználhatjuk. A diákotthon építését említettem, ezt is megvalósítjuk belőle. egyik községében a saját házához egy szobát vagy bent az épületben egy fürdőszobát akart építeni, tervrajzokkal, iratokkal felszerelkezve beutazhatott a járási tanácshoz, ott kellett engedélyt kérnie. Nem lehet ezen változtatni? — De igen. Már szorgalmazzuk, — maradjunk a péndá- nál —, hogy nagyobb községekben a tanácsoknál építési szakigazgatási szervet hozzunk ( létre. Ezek a szakigazgatási szervek ott helyben intézik el a kéréseket. Garay Ferenc Takács Dezső: pécsi udvar . Honthv Hannát kísérteni hetvenöt e*lén át Jónás Bandi hegedűje — A szabadabb gazdálkodás lehetőségével megnő a tanácsülés, a végrehajtó bizottságok szerepe. Ha van lehetőség önálló döntésekre, ez a tanácstagok, a végrehajtó bizottságok tagjainak az aktivitását is növeli. —* Így van — folytatta. — A jövő évi költségvetésünk mintegy 70 millió forint. Ebből kell gazdálkodnunk. S ha rosszul csináljuk, nem marad pénzünk az év végére. Régebben, ha nem volt pénzünk, vagy elköltöttük, „tartottuk a markunkaC’ a megyei tanácsnál, adjanak póthitelt. A jövőben erről nem lehet szó. Mielőtt valamit is előlegezett volna élete történetéből, úgy látta jónak, hogy figyelmeztessen: — Előre megmondom, hogy életem nagyobbik felében az urak muzsikusa voltam. Grófoké, hercegeké, a bohém ura- ságoké, akikről ma már nem igen ildomos szót is ejteni... Megnyugtattam, hogyha beleférnek a történetbe, hát férjenek bele, hiszen úgysem a keret adja a kép értékét. — Ez bizony igaz lehet, mert erre példa maradt rám még az apámtól, Jónás Fe- renctől, ha ugyan hallotta hírét. Nagy hegedűs volt, de az igazi hírnevét mégis azzal nyerte, hogy segédprímása le hetett Radics Bélának, a zenész királynak, aki Erzsébet királynénak húzta a nótát, a királyné legkedvesebb nótáját, hogy azt mondja: „Lehullott a rezgő nyárfa ...” Hát ezek előrebocsátása után kezdett csak bele a maga történetébe. — Az úgy volt, hogy már tíz éves koromban nagy urak kényeztettek, csodagyerekez- tek, pedig apám sem állhatott mögöttem, mert addigra rég eltemettük szegényt. Ezért eleinte a zenész testvérbátyám pártfogolt és ő oktatott ki arra, hogy ne a kávéhéz, a tulajdonosok tegyék zsebre a tehetségemet. Ez eleinte nehezen ment, de lassacskán belejöttem, bár hozzásegített ehhez az első háború is. Na meg a veleszületett élelmessége. — Annakidején Egerben játszottam a híres Frici Lajos mellett. Csak azt kellett megvárnom, hogy behívják katonának és már az enyém maradt a tiz tagú zenekar. Mégis hűtlen lettem, hnmnrnunn a?. Rnpercfeen az Egyetem utcát Általános Iskola udvarán. Érti János felvitele egriekhez, pedig hogy ünnepeltek, hogy rajongtak értem'. De ugye, ha valakit már 14 évesen elkapatnak, akkor nem csoda, ha mindig többre vágyik. Még be sem töltötte 16. évét, már újabb, még rangosabb helyet vett át Miskolcon, az országos hírű Palócz Kálmántól és innen kezdve az útja már csak felfelé ívelt. Versenyeztek érte a legelőkelőbb kávéházak, mulatók tulajdonosai. Előbb a nagyváradi Félix fürdő, majd a Fekete Sas mágnás vendégeit „unta meg vidékies hóbortjaikért”, aztán a soronkövetkező szerződések összegétől függően Budapest és Pécs mulatóit cserélgette. Olyanokat, mint a fővárosi Hotel Continental, a Metropol, a Stefánia Korzó, vagv a budai Czigler Étterem, ahol Albrecht királyi főhercegnek címeres külön szeparéja volt, de nem tartotta „alantasabbnak” a pécsi Nádort, a Pannóniát és a Korzó Kávéházat sem, amelyekre talán a legszívesebben gondol vissza. De hallgassuk meg előbb, miért is „unt” rá az erdélyi mágnásokra! — Leginkább Eszterházy Pali miatt, habár a többi grófok sem voltak különbek nála. Eszterházy esténként rendszerint lóháton lovagolt be a nagyváradi Fekete i>as étterembe, de az igazi „ráunás” mégsem ezért történt. A grófi barátnő, Kormos Iionka ünnepelt primadonna miatt, aki magánál őrizte Eszterházy Pál saját aláírással szentesített házassági ígéretét. Méghozzá ama napig ... — Amikor a könnyelmű ígéret terminusa lejárt — emlékezett vissza rá Bandi bácsi. — Minden úgy kezdődött ezen a napon, ahogy máskor is. Előbb a lóhátas bevonulás, aztán kézcsók llqnka nagysádj nak, utána helyfoglalás a külön szeparéban, majd legutoljára én következtem. Már éppen rí akartam kezdeni a zenés köszöntőre, amikor azt látom, hogy Pali gróf rettentő sápadtan, idegesen egy névkártyát forgat a kezében. Aztán hirtelen fölugrott és kijárat felé sietett, de nekem még azt kiáltotta vissza: Bandi, tudod a nótámat! — Tu- dóm, hogyne tudnám, — szól- ! tam vissza és bele is kezdtem a Hulló falevélbe ... Aztán i egy furcsa pukkanás, azt hit- I tem előbb, hogy a húrom pai- ' tant el, de az ő pisztolya volt. ; Mellbelőtte magát... Hát emiatt hagytam el Nagyváradot, meg a hóbortos mágnásait. Hogy ne rontsák tovább az én renomémat... Na, de miért gondol legszívesebben a régi Pécsre? Talán, mert itt nem volt címeres szeparéjuk a gazdagoknak? Ettől, ahogy mondta is, épp olyan pénzesek és szertelenek voltak az urak, mint az erdélyiek vagy a pestiek és ő maga sem adta soha ötven j pengőnél alább a taksát egy- égy Nádor vagy Korzó Kávé házbeli esti fellépésért. Más okok miatt telepedett meg véglegesen Pécsett. — Mert itt tiszteltek meg életemben először azzal, hogy I olyan közönség előtt és olyan I igazi művészekkel léphessek | pódiumra, akikre gyerekkorom óta vágyakoztam. Azért, amikor azt is hozzátette, hogy a Pécsi Nemzeti Színház Marica grófnőben őt szerződtette, elnevette magát. — Na, látja, itt is grófok kai és grófnővel volt dolgom, de milyenekkel? Páger Antalt, Honthy Hannát, Király Ernőt, Lábas Jucit, Kosár Em- mit kísértem a hegedűmmel 75 estén át a pécsi közönség őszinte gyönyörűségére. Hál ez az, ami itt marasztalt véglegesen. Na és, hogy ki ne hagyjam a legfontosabbat, meg azt, hogy a feszabadulás után lengyelországi és jugoszláviai turnéval is megtisztel tek. Hát ez az én történelem. Hat éve már, hogy nyug díjba vonult, majdnem hatvan esztendős zenészmúlt után. Hegedűjét, a régit, a híresei elő-előveszi ugyan még ma is, de ahogy mondotta, most már osan skaiazgat rajta. Na meg eijarogat nana a pécsi zenes vendéglőn be, de legtovaob a Sopiana Sörözőben idozget ei. Hogy miért? — Dörombözö Géza miatt — mondotta. —Szeretem, meri, szíve és tehetsége van a he gedűhöz, az igazi ctganyze neltez. fcs ha most azt mun dóm, hogy a fiatal pécsi zenészek sokat tanuinatnána,. tőle, ne vegye ezt közülük senki sem rosszneven tőlem. Fogadják inkább jószívvel ega magamfajta tapasztalt muzsikus jótanácsát. Pálinkás György Takács Dezső kiállítása j\ éhány napja nyílt meg 11 Takács Dezső kiállítása a Bartók klubban. Takács Dezső nevéről az elmúlt évek során többször hallottunk, pécsi újságjaink, valamint a Jelenkor, a Rajztanitás című szaklap hozták grafikáit, hírt adtak arról, hogy különböző pályázatokon díjat nyert, de valójában csak most ismerhette meg a közönség, mert ez az első önnáló kiállítása. Takács Dezső pécsi „tüke'\ A hajdani kis asztalosinas éli az inasok egyhangú életét, de valamivel különbözik társaitól. Ahogy végez a napi munkával. szorgalmasan rajzol, megtakarított pénzén művészettörténeti könyveket vásárol, igyekszik autodidakta módon behatolni a számára akkor még megfoghatatlanba. Később körülményei úgy ;• hozzák, a gvalupadot felese-: réli az eladó-pulttal és keres-1, kedő lesz. Alig tizennyolc 1 esztendős korában jólkereső| üzletvezető. Ebben az időben az országnak szüksége van a szénre és a párt hívja mind azokat, akik segíteni akarnak. Takács Dezső jelentkezik, azért is, hogy a hozzá oly közel álló bányászok életét még jobban megismerhesse.; Eleinte csak egy hónapról van szó. de aztán hat hónapon keresztül csillésként dolgozik. Szabadidejében járja a kóló-' lián lakó bányász barátait, és rajzolja, festi őket. Tanulni szeretne, tanár akar lenni. Az élet nem kegyes, hozzá, alighogy felvételt nyer' a pécsi főiskolára, megszűnik! a rajzoktatás. Anyagilag nem tudja vállalni az egri vagy: szegedi főiskolákon való tanulást. Egy lehetősége marad,! képesítés nélküli nevelőként dolgozni és levelező úton tanulni. Ez hatalmas áldozatot kíván. Ott kell hagyni a 2000 forintos állást és naponta órákat kell utazni havi 800 forintért. Ezt az áldozatot is vállalja és pár év múlva kezébe kapja a tanári oklevelet Tanárai. Budav Lajos Kelle Sándor és Soltra Elemér bíznak a fiatal, tehetséges tanárban, becsülik szinte emberfeletti akaraterejét. szerénységét. Aztán a művésztelepek éle tének megismerése következik Uj világ és új emberen. Csoportos kiállítások, pályázatok megnyerése, részvétel a rajz tanárok prágai világkongresz szusán. Mindezek élmények, amelyek művészetté érnek Életszerű élményeinek, sokrétű témalehetőségeinek képi negíormálására törekszik és i valóságot konstruktív meg- 'ogalmazásban jeleníti meg Nem elégszik meg az egyszeri véletlen látvánnyal, hanem a ■zerkezet geometrikus formáit hangsúlyozza. Művészi hitvallása, hogv az agvszerű ember is valamiben módon és fokon belekóstoljon az alkotás ízébe és egvuttal magába szívjon egy megalapozott esztétikai látásmódot. Dr. Takács József i
