Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-13 / 294. szám
1WJ, DECEMBER 13. napló 5 Igen Fok a kártalanítási per Az érdekek összhangja Messzemenően figyelembe veszik a forgalmi értéket Két év alatt megkétszereződtek a telekárak ÜJ városrészek épülnek Pécsett, bontják a régi elavult házakat Az állam a szanált épületiek tulajdonosait kártalanítja. A tulajdonosok általában elégedettek a kártalanítás összegével, javulnak lakáskörülményeik is, de vannak, akik jogorvoslatért a bírósághoz fordulnak. A kisajátítással, a kártalanítással kapcsolatban kerestük fel dr. Mispál Ferenc, megyei bírósági tanácsvezető bírót és több kérdésre kértünk választ Méltányos irányárak — Milyen főbb okok tették szükségessé a kisajátításról tzóló új' törvényi szabályozást, illetve milyen lényeges új rendelkezést tartalmaznak a jelenlegi kisajátítási jogszabályok? — A kisajátításról és az ezzel kapcsolatos kártalanításról rendelkező korábbi jogszabályok 1955, illetve 1957 évben léptek hatályba. Azóta több új szocialista tartalmú jogszabályt alkottak, amelyekkel a kisajátítási jogszabályok nem voltak összhangban. Maga a kisajátítási eljárás túl bonyolult volt, a kártalanítás alapjául szolgáló irányárak pedig elavultak. Közérdeklődésre leginkább a kisajátítási kártalanításra vonatkozó új rendelkezések tarthatnak számot A törvény- erejű rendelet általános alapelvként kimondja, hogy rendelkezéseit a társadalmi és egyéni érdek összhangjának érvényrejuttatásával kell értelmezni és alkalmazni. A kártalanítás vonatkozásában ez az elv azt jelenti, hogy a kártalanításra jogosult a kisajátítás folytán nem károsodhat, de nem is gazdagodhat A régi szabályozás szerint á kártalanítás elsősorban csereingatlannal történt, és a kisajátítást szenvedő ezt kifogás tárgyává nem tehette. Előfordult, hogy a csere- ingatlannal történő kártalanítás súlyos méltánytalanságot eredményezett Volt példa arra is, hogy a kisajátítás elrendelése előtt a kiszemelt ingatlanra építési tilalmat rendeltek el. Lényeges értékcsökkentő tényező a kártalanítás megállapításánál az építési tilalom, és kártalanítást a kisajátító csak ezen csökkent érték után ajánlott fel. Az ítélkezési gyakorlat és az új jogszabály az ilyen súlyos méltánytalanságokat kiküszöbölte. A kártalanítás alapja azonban továbbra is a jogszabály által megállapított irányár, Ezeket azonban nagymértékben fölemelték. A mező- gazdasági művelésű földeknél az emelés a legmagasabb, a korábbi árak tízszerese. Az épületeknél az irányár emelés a jelenlegi építőipari szintre történt, s ez átlag 173 százalékos emelést jelent. A beépítésre alkalmas telkeknél az irányárak emelése 50— 500 százalékos. Csere'akás — Az új jogszabályi rendelkezések alapján milyen összegű kártalanítást állapít meg a bíróság, s ennek mértékénél mennyiben veszi figyelembe a forgalmi értéket? — A jogszabályok szerint a kisajátított ingatlanért értékének megfelelő kártalanítás jár. A megfelelő kártalanítást elsősorban a rendeletekben meghatározott irányárak jelentik. Az állampolgárok az ingatlanok értékét általában a forgalmi érték alapján határozzák meg. Az új jogszabály azonban nem helyezkedik a forgalmi érték alapjára, noha ennek bizonyos fokú érvényesülését ki sem zárja. A kártalanítás mértéke körüli viták a gyakorlatban. főleg a következő kérdések körül csoportosulnak: a földért, a növényzetért, épületért és telekért járó kártalanítás összege. A föld értékét á kataszteri tiszta jövedelem 300—3000-szeres szorzatának megfelelő forint- összeg alapján kell megállapítani. Ez a szabályozás olyan bő és magas keretet biztosít a kártalanítás megállapítására, hogy ezen belül még a forgalnü értékre is figyelemmel teljesen valós érték állapítható meg. Megyénkben a jobb minőségű földek kártalanítási összege négyszögölenként 18—30 forintnak felel meg. Természetesen vannak ennél jobb és rosszabb minőségű földek is. Az épületek után járó kártalanítást az újra előállítási költségek alapján kell kiszámítani, melyet csökkenteni kell az épület műszaki állapotának és élettartamának megfelelő avulási szorzószámokkal. A gyakorlat azt mutatja, hogy a jelenlegi építőipari árakhoz igazodó irány-egységárak alapján nagyon is reális kártalanításban részesülnek az arra jogosítottak. Sőt az idősebb épü letek esetén, ahol a beépített térfogat rendszerint jelentősen nagyobb a mai modernebb épületeknél, a forgalmi értéket is figyelembevéve, általában magas a kártalanítás összege. Például Pécsett a Szigeti úton 60 éves lakóépület után, melyben háromszobás lakás, üzlethelyiség, külön udvari szoba-konyhás lakás és különálló szoba volt 80 négyszögöl telekkel, a kártalanítás összege lakottan 222 ezer forint, teljes értékben pedig 315 ezer forint volt Vagy ugyanitt egy négy, három- és kétszobás lakást magában foglaló 60 éves épületért és 369 négyszögöl telekért a kártalanítás lakottan 400 ezer forint; teljes értékben pedig 575 ezer forint volt. Több ilyen eset is felsorolható lenne. Igen előnyös rendelkezése a jogszabálynak az, hogy ha a kisajátított épületben lévő lakást bérlő vagy tulajdonos használja és cserelakásra igényt tart, úgy az előbbiek szerint kiszámított értéket 40 százalékkal kell csökkenteni. Az előny ott jelentkezik, hogy a lakottság értékcsökkentő tényezője a forgalmi életben legalább 50 százalék, vagy ennél is nagyobb, szemben a jogszabály szerinti 40 százalékkal. Ezt az előnyt a kártalanításra jogosult bentlakó tulajdonosok egyike-másika ki is használta úgy, hogy cserelakást igényelt, de ezt nem foglalta el, hanem be nem költözhető áron olyan házat vásárolt, amelyben lakó tulajdonos vagy bérlő a lakást a kiutalt cserelakással elcserélte. Ezzel a kártalanításra jogosult többletértékhez is juthatott. Pécsett a szigeti városrészben végzett szanálás folytán igen sok házingatlant sajátítottak ki. Ez okból előfordulhatott, hogy a kártalanításra jogosult a kártalanítási összegen ugyanilyen nagyságú épü letet — a forgalmi árak túlzott mértékű felhajtása miatt — nem vásárolhatott, ha nem tudta az előbb említett helyzetet kihasználni. Ha azonban nem ragaszkodott saját lakóépülethez, úgy Ujmecsekalján modem távfűtéses cserelakáshoz jutott — amelynek építési költsége a kisajátított lakóépület kártalanítási ára körül mozog —, s jelentős ösz- szegű készpénz maradt birtokában. A lebontott utcarészekben sok olyan négyes ikerház volt, amelyeket az 1930-as évek körül Pécs város építtetett. Ezeket az ingatlanokat az állam értékesítette és öt-hat évvel ezelőtt a bennlakó bérlők egy iker- | ház-részt — mely leginkább j kétszobás, fürdőszoba nélküli ' lakást tartalmazott — telekkel együtt mintegy 30 ezer | forintért vásárolták meg. Az | ilyen kétszobás ikerház részért ' a bíróság a lakás felszereltséT A Pécsi Orvossgyetemi Színpad bemutatója Pécsett az Irodalmi színpadoknak jó hagyománya van. Volt a Németh Antal-féle felolvasó színpad, a Városi Művelődési Házban a Bécsy Tamás-féle irodalmi színpad. Ez a kettő az, amelyik minden követelménynek megfelelt. Azután voltak kevésbé sikeres vállalkozások is. Most egy újabbal, a Pécsi Orvosegeytemi Színpad problémájával foglalkozunk, mert a bemutatott produkció alapján megérdemli, hogy rátereljük a figyelmet. Három számmal jelentkeztek ezen a bemutató esten. Babits Jónás Könyve c. versével, oratóriums2erű feldolgozásban, majd Tadeusz Róze- wicz Félbeszakított játék című fura komédiájával és sajál rendezőjük. Szilárd István Pál Profán játék Shakespeare monológjához c. szatírájával. Az est Babits: Jónás Könyvével kezdődött. Ez volt a legkevésbé sikerült vállalkozás. Két okból is bizonytalanná vált. Részben nem tudtak megbirkózni Bánffy György mindenki előtt emlékezetes versmondásával, részben egész egyszerűen lámpalázasokká váltak és épp a kórus Jónás és az isten hangjának tolmácsolásával —, néhány részletet kivéve —, színtelenné vált. Kár pedig, mert a vers megértése, elmondása, világos, tisz ta, értelmes és kulturált volt. Ehhez azonban még egy másik aggályomat is hozzá kellene fűznöm. A vers lényeges mondanivalóját Jónás és az isten hangja hordozza. Ez azonhan kórussal aligha adható vissza megfelelően. A kórus alkalmas tragikus színezet aláfestésére, de a leglényegesebb mondanivaló hordozására alig, az mindig egyéni. A szavalókórus régi csődje éppen ennek az elvnek a fel nem ismeréséből származott. Itt is az történik, bár hozzá kell tennem, hogy a versmondók közül ekkora teljesítmény zavartalan véghezvitelére a jelen esetben egyik sem lett volna alkalmas. így a rendező az egyetlen lehetséges megoldást választotta, de ennek sikerében a váratlanul fellépő lámpaláz megakadályozta. Rózewicz bizarr színdarabja már lényegesen jobb teljesítmény. A közönség kitűnően szórakozott, ha nem is mindig értette meg a darab mondanivalóját. Ennek oka nem a közönségben rejlett, hanem abban, hogy a mondanivalójuk speciális lengyel irodalmi helyzetekre épült fel és a lengyel irodalom modernkedéseit. vagy álmodemségeit vette tollhegyre A darabnak ez az első része kissé vontatott is, de a közepétől pergővé változik és ez a darabnak is, a szereplőknek Is érdeme. Különösen két kislány nevét kell itt megemlíteni, Balatoni Gyöngyiét és Révész Ildikóét, ök ugyanazt a szerepet kétszer egymásután játsszák el, tündérien. De jó felfogásban játszik az írót alakító Raák Endre és Németh Péter is. A harmadik színdarab: Profán játék: Shakespeare Antonius monológjához. (Lecsós Caesar). Ezt maga a rendező, Szilárd István írta. Számomra ez az est legnagyobb meglepetése, mert Szilárd István annyira ért a szatirikus humorhoz, hogy fiatal korához mérten ez teljesen váratlan. Kiválóan karikírozza a színészvilágot, az antik tragédiát, vagy akár Shakespeare vígjátékainak stílusát és hangját. Tehetséges munka, ha nem is egyöntetűen jó. Néhol enged a csábításnak és a komédia felé tolódik el. Itt a darab esik is. de ami végül is a legnagyobb érdeme a szerzőnek, hogy jó. humoros vénája van és nagvon tehetséges. A rendezés is az ő érdeme, s ez a darabban a legjobb. Ez az egyetlen gördülékeny rendezés, ahol a szereplők még hibát sem vétenek sem mozdulatban, sem beszédben, vagy ha vétenek Is, azt a néző nem veszi észre. Ami egyre megy. Ebben a darabban majdnem azt mondhatom, hogy nincs értelme kiemelni senkit, mindannyian jók, bár mégis három nevet megemlítek az Anto- niust játszó Papp Lajost, a feleségét, Marton Piroskát és Brutust játszó színészt, Kis Hubát. — Hibátlan alakítást nyújtottak. Szöllösy Kálmán * cÁ pont a i betűn. gétől és a telken lévő növényzettől függően lakott állapotban 80—100 négyszögöl telekkel együtt 100 ezer forint körüli kártalanítást ítélt meg, s ezen felül a kártalanításra jogosult még korszerű, távfűtéses cserelakáshoz jutott. Ez ékesen bizonyítja, hogy a kártalanítások az ingatlan értékének, de a nem túlzottan felhajtott forgalmi értékének is megfelelnek. Tudunk olyan eseteket is, hogy maga a tulajdonos kéri és erőlteti házingatlana kisajátítását. 200-300 Ft négyszögölenként — A beépíthető telkek vonatkozásában, különösen Pécsett és néhány járási központban a reális kártalanítás megállapítása a legnehezebb feladat. Pécsett a közművesítés okától függően a telkek kártalanítási irányára négyszögölenként IS—80, 25—120, 50—200 és 75—240 forint. A forgalmi érték azonban ennél rendszerint magasabb. Mi ennek az oka? — Közismert, hogy városunkban a település helyzetére való tekintettel igen kevés a beépíthető telek. Pártunk és kormányunk politikája nagymértékben támogatja és elősegíti magánszemélyek részére is, főleg kedvezményes hitelekkel a lakásépítést. A város egyes részeinek szanálása is fokozza a telkek iránti keresletet. A Mecseki Szénbányák által az utóbbi időben kültelki ingatlanokban bekövetkezett bányakárért kifizetett igen jelentős összegű kártalanítások is emelik a fizetőképes keresletet. Városunkban van tehát pénz ingatlanvásárlásra, s ezt a telektulajdonosok kihasználva, mind feljebb és feljebb hajtják a telekárakat. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy két év alatt a telkek ára Pécsett 50—100 százalékkal emelkedett. így tehát az a fonák helyzet állhatna elő, hogy az állam az állampolgároknak adott hitellel és kifizetett kártalanítással közvetve előidézi a telekárak konjunkturális emelkedését, s ha közérdekből szükség van telekre, úgy a saját forrásai következtében előidézett magas telek-? árat lenne kénytelen fizetni) a felhajtott forgalmi érték! alapján, s ez további áremel-! kedést idézne elő. í Az ítélkezési gyakorlat ezt! a1 helyzetet úgy oldotta meg,! hogy a kártalanítási összeg) megállapításánál az irány-! árakból kell kiindulni, de a! forgalmi értéknek is jelentő-! sége van. Példaként el mon-í dóm, hogy Pécsett az ismer- 5 tetett gyakorlat alapján kö-! zépértékben a Szigeti úton! 300, a Megyeri úton 280 és! mellékutcáiban 260 forint, azi Északi körút kisajátításával S kapcsolatban pedig 200 és 240! forint kártalanítást állapított 1 meg a bíróság négyszögölen- í ként i Ügyeskedők s — Spekulációs törekvésekj észlelhetők-e a kártalanítással> kapcsolatban? ; — Kifejezett telekkel vagy! lakóépülettel végrehajtott! spekuláció igen nehezen de-! ríthető fel, de kevés is a! valószínűsége, éppen a kárta-í lanítási árak viszonylagos kö- > töttsége folytán. Spekulációs; célzatnak tekinthető azonban i az is, hogy a telektulaj dono- ( sok a fokozott fizetőképes ke-! resletet kihasználva, mind ma! gasabb és magasabb árakatj ! követelnek. A perekben a l kártalanításra jogosultak is < legtöbb esetben túlzott és a í felhajtott forgalmi árak alap- j ján igényelnek kártalanítást.' Például a Diósi út mentén el- i terülő szántó művelési ágú j egy hold nagyság körüli kisajátított ingatlanért a tulajdonos eredetileg 240 forint kártalanítást igényelt, ámi holdanként 384 ezer forintot jelentett. Nem hiszem, hogy valaha, valaki is egy hold földért ilyen összeget kapott volna. A jogosult az igényelt kártalanítási összeget ahhoz viszonyította, mintha az ingatlant 100—200 négyszögöles házhelyként értékesíthette volna. Megfeledkezett azonban arról, hogy a felparcellázás jelentős költséggel, területveszteséggel jár, továbbá, hogy az ilyen felparcellázás után jelentős összegű, az 50 százalékot is meghaladó jövedelmi adót is kell fizetni. A megállapított kártalanítás a legmagasabb irányárak figyelembevételével így is jelentős összeget, holdanként 116 ezer forintot jelentett. A peremvárosrészeken is történtek kisajátítások házhely alakítás céljára. Ezek rendszerint közművesítetlen területek. Ilyen esetben a kártalanításra jogosultak azzal érvelnek, hogy a kialakított házhelyeket az állam magasabb áron értékesíti a felajánlott kártalanításnál. Nem veszik azonban figyelembe, hogy a telekalakítás, de különösen a közművesítés jelentős költséggel jár. s ez utóbbi négyszögölenként a 100 forintot is meghaladhatja. Túlzóit igények összegezve az elmondottakat, megállapítható, hogy a tárgyban hozott új jogszabályok a gyakorlatban lényegé- ' ben beváltak, az azzal kapcso- | latos ítélkezési gyakorlat az ingatlan értékének megfelelő kártalanítást állapít meg, s így a társadalmi és egyéni,; érdek összhangját Is biztosítja. A kártalanításokkal kapcsolatban, különösen pécsi viszonylatban még igen sok a per, aminek a kártalanításra jogosultak túlzott igényein felül részbeni okozója az is. hogy a kisajátítást kérők nem élnek azzal a jogszabály-adta lehetőséggel, hogy az előírt feltételek betartása mellett, az irányárakat meghaladóan is ajánlhatnak fel kártalanítást — fejezte be nyilatkozatát dr. Mispál Ferenc. yártási tervük az idei ^ esztendőre: 1 950 000 pár kesztyű. Hétfőn este már csak 700 pár hiányzott ehhez a hatalmas mennyiséghez. — Ma délelőtt elkészült az egymillió-kilencszázötvenez- redik pár kesztyűnk is — újságolta kedd délben Ángyán Antal, a Pécsi Kesztyűgyár gyártáselőkészítési osztályának vezetője. — Ki készítette ezt az i-re pontot tevő, tehát különlegesen értékes pár kesztyűt? — Ezt sajnos nem tudom megmondani, hiszen nagy tételekkel dolgozunk — válaszolta Ángyán Antal. — Azt tudom, hogy a 86# pár kesztyűt tartalmazó 2388-as számú tételben lehetett a tervteljesí fésűnket jelentő példány. Hosszúszárú, néger- barna színű női divatkesztyű ... Zürichbe exportáljuk, még a karácsonyi vásárra. Sürgős munka volt ez a tétel. — Melyik műhelyben készült? — Pécsi központi üzemünk gépi varrodájában ... Szerencsénk volt! Mit kezdett volna a „nyomozó” kedvű riporter, ha ez a válasz: „A dombóvári üzemben gyártották.” A gépi varrodát csak egy ajtó választja el a központi irodáktól. Szőke, barna, fekete frizurák — harminckilenc kesztyűvarrónő egy tágas munkateremben. — örülünk, hogy véletlenül nekünk jutott az idei program befejezését jelentő tétel — fogad Schmidt Jó- zsefné, a „stepp" részleg vezetője, s a kérdésre kezét széttárva válaszolja: — Kicsoda? Nem lehet azt pontosan tudni, hiszen nem számoltuk. A Vörös Csillag, az Egyetértés, meg a Zója, ez a három brigád dolgozik nálunk, ök talán tudják. öreg Singer kesztyűvarró- gép, még lábhajtású. Tóth Györgyné, a műhely legidősebb asszonya dolgozik rajta. Negyvenedik évét tölti a gyárban. — Cselhez folyamodunk. Neki gratulálunk a tervteljesítéshez. Ha elfogadja, biztos ő a „tettes”, hiszen egyébként is Tóth Györgyné teljesítette már itt a legtöbb tervet. — Köszönöm a gratulációt — mondja, de mosolyogva hozzáteszi — a Vörös Csillag brigád és a többiek nevében! Fuccs a cselnek! De ne sajnáljuk, hiszen itt valamennyi munkásnő a sajátjának is érzi az elért szép eredményt Kényes volt a tervteljesítés befejezését jelentő tétel. Selyem bélésének bevarr ásával a legügyesebb „stafirozó”. Lévai Sándomé is nehezen „birkózott”. Fűrész Ferencné, a „csinosítás" mestere alig tudta valameny nyit ráncnélkülivé „dresszí- rozni”. Néhány párnál — utólagosan — béléscserét kellett végezni. Az ilyesmi ritkán adódik náluk. örülnek az eredménynek, de ügyes kezük már új munkadarabokat forgat Ml várható ebben az év végéig? —- Nem kevesebb, mint hogy a Kesztyűgyár történetében először elérik, sőt túllépik a „bűvös” nagy számot: a kétmilliót. Még van decemberben 14 munkanap és naponként 6—7 ezer pár kesztyű készül. Ki készíti majd a kétmilliomodikat? Előre megmondhatjuk: valaki a kesztyűgyáriak 2300 fős munkás- gárdájából, s hogy ez elkészülhet majd, abban részük lesz mindazoknak, akiknek munkakönyvét a Kesztyűgyárban őrzik. Lőrinez János
