Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-13 / 294. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek J Dunámon napiö Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _______ X XIV. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM ARA: 50 FILLÉR I 1967. DECEMBER 13., SZERDA K edden délelőtt a Gellért Szálló nagytermében megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 21. ülésszaka. A tanácskozáson a bolgár delegációt T. Colov, a csehszlovákot F. Krajcir, a lengyelt Z. Nowak, a magyart Apró Antal, a mongolt D. Gombozsav, az NDK-ét G. Weiss, a románt G. Radulescu, a szovjetet M. Leszecs- ko miniszterelnök-helyettesek, a jugoszláv delegációt A. Grlicskov, a Szövetségi Végrehajtó Tauacs tagja vezeti. A tanácskozáson megfigyelőként részt vesz a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselője. Jelen van Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára is. A napirend és a munkarend elfogadása után Apró Antal „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok új típusa” címmel mondott beszédet. Apró Antal: * 50 Gazdasági kapcsolataink a teljes egyenjogúságon alapulnak Bevezetőül megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a szovjet hatalom 50. évfordulójáról. — 1917. november 7-e — mondotta — új korszakot nyitó esemény az emberiség történelmében. Az Októberi Forradalom a föld egy hatodán megnyitotta az utat az emberiség előtt egy addig ismeretlen, új társadalmi rend, a szocialista társadalom felépítéséhez. Az Októberi Forradalom az elnyomott népek legnagyobb, legnépibb forradalma volt; amely bebizonyította a forradalmi tömegek legyőzhetetlenségét. — Lenin, a forradalom lánglelkű szervezője és irányi tója joggal állapíthatta meg, hogy az oroszországi forradalom fő vonása „nem helyi, nem nemzeti sajátosságú, nemcsak orosz, hanem nemzetközi Jelentőségű”. A forradalom ellenségei mindenütt azt igyekeztek elhitetni a világ népeivel, hogy ami Pétervárott elindult, az csupán „orosz ügy”. De a világ dolgozói minden országban megértették, hogy közös ügyről — a nemzetközi munkásosztály jövőjéről van szó. A Nagy Októbert kővető időszak eseményei hamarosan igazolták Lenint — Megszületett a proletár- diktatúra, a világ első szocialista államhatalma. A szovjet állam társadalmi, gazdasági és szociális intézkedései megteremtették a feltételeket a szocializmus építéséhez. A Szovjetunió Kommunista Pártjának fő gazdasági célkitűzése kezdettől fogva az volt, hogy az országot elmaradott agrár országból olyan élenjáró szocialista ipari nagyhatalommá alakítsa át, amely képes gazdaságilag függetlenné válni a tőkés világtól. Mint tudjuk, a Szovjetuniónak a gazdasági felemelkedésért vívott harca történelmileg igen rövid idő alatt hatalmas sikereket hozott Apró Antal ezután a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak az elvi, politikai kérdéseivel, együttműködésük eredményeivel foglalkozott. Részletesen elemezte, hogy mennyiben jelentenek újat a szocialista országok közötti mind sokoldalúbbá váló kapcsolatok: I TJj mindenekelőtt az, hogy a szocialista or- ■ szágok közötti gazdasági kapcsolatok a teljes egyenjogúságon alapulnak. Mindez pedig annak ellenére van így, hogy közösségünk országai sokban különböznek egymástól. Különböző nagyságúak, eltérőek a természeti, gazdasági, társadalmi feltételeik és részben ezekből kovetkezően, de egyéb gazdaság- politikai körülmények miatt is, igen eltérő fejlettségi fokon kezdték meg a szocialista társadalmi rend építését Ezzel szemben a tőkés világban az erősebb országok uralkodnak a gazdaságilag gyengébben fejlettek felett A kapitalista világrendszer kiala kulása és története napjainkig azt mutatja, hogy a tőkés államok gazdasági hatalmuk növeléséért a piacok és nyersanyaglelőhelyek, szállítási útvonalak és támaszpontok megszerzéséért mindig elkeseredett. véres harcokat rabló- háborúkat folytattak egymással A szocialista világtól idegenek az országok és népek közötti ilyen gazdasági kapcsolatok. Abból indulnak ki, hogy az országok gazdasági színvonalának különbözőségei nem örökérvén yűek Éppen a köztük kialakult új típusú gazdasági együttműködés az egyik legjobb eszköz arra, hogy a ma még alacsonyabb színvonalon álló országok felzárkózzanak. Ez a folyamat megy végbe országaink között 2 A szocialista országok közötti új típusú gazda- ■ sági kapcsolatok alapvető jellemvonása a proletármtemacionalizmus elvein alapuló kölcsönös segítségnyújtás. A tőkés országok gazdasági kapcsolatainak alapja a kizsákmányolás. Az elmaradottabb országok fokozottabb kihasználása a fejlettebb ország áltat Ezzel szemben, a szocialista országok fejlődésének tapasztalatait — ahogy ezt a kommunista és munkáspártok képviselői 1960. évi értekezletének nyilatkozata is hangsúlyozza — újra bizonyítják, hogy vívmányaik és sikereik legfontosabb nemzetközi feltétele: a kölcsönös segítség és egymás támogatása. E kapcsolatok ma már több mint két évtizedes múltra tekintenek vissza. Ahogy kialakultak és uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, ahogy szilárdult és erősödött a szocialista tervgazdálkodás, úgy haladtunk előre, lépésről-lé- pésre a szocialista gazdasági kapcsolatok építésében is. És ez a folyamat ma is tart A kölcsönös segítségnyújtáson alapuló kapcsolatok nagyszerű példája a szocialista országok tudományos és műszaki együttműködése. Napjainkban — a tudomány és a technika forradalmának korszakában — az együttműködés jelentősége ezen a területen rendkívüli mértékben megnő. A rohamos fejlődéssel lépést tartani csak a tudományos kutatási erők és eszközök tervszerű koordinálása és koncentrációja útján lehet Elegendő anyagi és szellemi erőforrások hiányában erre egymagában — a Szovejtuniót kivéve — egyetlen szocialista ország nem képes. Hangsúlyozni szeretném azt az óriási szerepet, azt a nagyarányú segítséget, amelyet a Szovjetunió biztosít a szocialista országoknak. A Szovjetunió ez év elejéig 1400 vállalat építéséhez és felszereléséhez nyújtott műszaki segítséget, 38 000 szakértőt küldött a testvéri országokba. Egyidejűleg ezen országok 25 000 állampolgárát részesítette műszaki kiképzésben a Szovjetunió különböző intézményeiben. 3 A szocialista országok gazdasági kapcsolatait a a tervszerűség jellemzi. Ennék lehetőségét pedig az teremti meg, hogy az országaink tervgazdálkodást folytatnak. Ez lehetővé teszi, hogy a kapitalizmustól örökölt elmaradottság, színvonalbeli különbség megszüntetése érdekében összehangolják fejlesztési terveiket A tőkés országok Ilyen tervszerű összehangolt együttműködésre nem képesek, mert ott a termelőeszközök tőkés (Folytatás a 2. oldalon.) Kedden délelőtt Budapesten, a Gellért Szálló nagytermében megkezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXI. ülésszaka. A megnyitót és az első napirend beszámolóját Apró Antal, a Magyar Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány elnökhelyettese mondta eL Készülnek a jövő esztendőre Közös piaci csata Brüsszelben A Közős Piac miniszteri tanácsa, amely hétfőn délután ült össze a brüsszeli kongresszusi palotában, még csak előcsatározások- nál tart. A résztvevők egyelőre nem tudnak megállapodni a jövő évi adminisztratív költségvetésben, Kedden folytatódott a költségvetési vita, majd az EGK és külső országok kereskedelmi egyezményeiről szavaznak. Végül Jean Bey szóban ismerteti a küldöttekkel. hogy mit ért el Londonban, és milyen mértékben változtak meg Anglia csatlakozási félté- telei a font leértékelése után. Ezzel a jelentéssel már megkezdődik a brüsz- szeli csata. 140 milliós tervet teljesít idén a Komlói Helyiipari Vállalat Biztatóan halad ezépi tervének teljesítésével a Komlói Helyiipari Vállalat. November végéig 126 millió forint értékű terméket gyártottak. 14 millió forintos programot valósítanak meg decemberben, s így az év végére várhatóan teljesítik 140 millió forintos előirányzatukat. Az idei esztendő „hajrájában* is gyorsütemű a vállalat fejlődése. A negyedik negyedévben eddig 241 új dolgozóval gyarapodtak, közöttük kétszáz női munkaerővel és lét számuk már megközelíti a 2000 főt. Befejeződön bútor üzemi fényezőjük rekonstrukKétezer Mecsek hálószobabű tor garnitúra gyártása volt előirányozva erre az évre, az utolsó darabokat december húszadikára fejezik be a Pécsi Bútorgyár dolgozói, utána pedig a jövő esztendő termelését készítik elő. Képen: A Mecsek hálószoba-garnitúrák szekrényeit állítják össze. (Szokolai felvételei dója ás átadásra került az áj bútorraktár is. Az év végére készül el ládaüzemük felújítása, ahol a bányától átvett hossztolási hulladékból készítenek export célokra gyümölcsös ládákat. Így a ládaüzem az idei 700 ezer darabbal szemben jövőre már 1,3 millió darab ládát gyárthat, ami nagyon keresett cikk. Papucsüzemükben naponta átlagosan 2000 pár papucsot és házicipőt állítanak elő. Cipőüzemük termelése a jelenlegi két műszakban már 900 párra növekedett. Megfelelő ütemben készítik elő jövő évi 200 milliós programjuk megvalósítását. Ruhaipari vonatkozásban export teljesítésük első üteme 13 millió forint értékű konfekció áru előállítása lesz, s ebben legfőbb törekvésük a kedvezőbb önköltség elérése, hogy javítsák valutakihozatali arányukat. Belkereskedelmi vonatkozásban olyan divatos ruházati cikkek gyártását készítik elő, melyekkel jól kiegészíthetik a vagy ruhagyárak választékát. Bár a jövő esztendőre cipőgyártó kapacitásukat teljesen lekötötte a belkereskedelem, tárgyalnak annak lehetőségéről, hogy köny- nyü, kézi munkát igénylő férfi cipőket gyártsanak angliai megrendelésre. A mintadarabokat már át is adták a külkereskedelmi vállalatnak. Jövőre nem kevesebb, mint 600 ezer pár papucs gyártását tervezik, s a vállalat vezetőit ezen a vonalon is foglalkoztatja az export lehető- sége. Az idei 23 millió forinttal szemben jövőre 28—30 millió forint termelési értéket várnak bútorüzemüktől, amely az idén készített modem lakószoba-garnitúrák prototípusai alapján kezdi meg a sorozatgyártást. Megkezdődött Budapesten a KGST 21. ülésszaka
