Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-10 / 292. szám
Ijf Sztudomású, hogy a Dunántúl c. napilap zenekritikusa Bartók 1923-ban Pécsett tartott hangversenyéről írott kritikájában Kodály zongoramuzsikáját döbbenetes jelenségnek, zenei etlennek” nevezte. Pécs, ez az erősen konzervatív szellemiségű város nagy és értékes zenei hagyományokkal rendelkezett, de az újnak mindig nehezen nyitott ajtót. Ennek a serei szemléletnek a lassú megváltoztatása csak ott kezdődhetett, ahol öreg drlárdai hagyományok egyesületi megkötöttségek nem akadályozták: az iskolai, valamint az egyházi énekkarokban. Néhány lelkes fiatal énektanár munkájának gyümölcseképpen 1927 óta Pécsett megrendezték az Éneklő Ifjúság diadalmas hangversenyeit. Évről évre megszólalt az ifjúság hangja, egyre bátrabban és egyre inkább kaput nyitva az új, az értékesebb muzsika előtt. 1942-re a vetés már annyira beérett, hogy Kodály születésének 60. évfordulója 1 szteletére a Mester műveiből állították össze az Éneklő Ifjúság hangversenyének műsorát. Ez a hosszú évekig tartó közvetett hatás közvetlenné változott akkor, amikor 1945 szeptemberében Kodály Zoltán hosszabb tartózkodásra Pécsre érkezett. A nagy magyar Mester jelenléte új szint, pezsgést adott a város akkor már újra nekilendülő zenei életének, a Magaslati úti villában pedig már új magyar zenei nevelést előkészítő energiák születtek. Az 1945. év okt. 22-én megtartott Bartók hangversenyen az emlékbeszédet Kodály Zoltán tartotta. Okt. 27-én a Mester előadást tartott az új magyar zenei nevelésről, amikor is a szemléltetést a Zenekonzervatórium növendékei látták ei Agócsy László vezetésével. November 19-én Kodály- hangverseny volt. amikor hangversenyteremben először szólalt meg a Missa brevis a pécsi székesegyházi énekkar előadásában Mayer Ferenc vezényletével. Ezen a hangversenyen Kodály ismét szólt az új zenei nevelésről. Első előadásának befejező szavait idézzük: „Mária megindult Pécsett egy olyan próbálkozás, melyhez hasonló a fővárosban nincs, és amelynek döntő fontossága lehet egész zenei nevelésünkre. A zeneiskola bevezető tanfolyamát értem, amely előbb zenére akar tanítani, csak aztán hangszerre. Az eredmény elé nagy várakozással tekintek és kérek mindenkit, akinek módjában áll, hogy » vállalkozást minden erejevel támogassa. Ez az eljövendő magyar zenei műveltség magvetése. A demokrácia ezen a ponton kettőt jelent, egyik a zenei művelődés eszközeinek hozzáférhetővé tétele mindenki számára, a másik a nemzeti sajátosságok teljes érvényesítése. Mindkettőt munkálja a pécsi áttörés.” pécsefcl indult el tehát az a nagy jelentőségű zenei nevelési program, melyet azóta a főváros, az egész ország átvett, és ma már világhírű lett. Ettől kezdve a város kapcsolata mind bensőbb, szorosabb. sőt melegebb lett a Mester irányában. Legnagyobb kórusműveit: a Psal- must, a Te Deum-ot Antal György a Liszt Ferenc kórusra! és a szimionikus zenekarral nemcsak Pécsett, hanem Budapesten és több vidéki városban is ismételten bemutatta. A pécsi kórushangversenyek műsorának gerincét állandóan és ma is Kodály énekkari művei adják, zenekari művei pedig a Pécsi Szimfonikus Zenekar állandó műsorszámai. Kodály az „Éneklő Ifjúsághoz” e. kórusművét 1963-ban Agócsy Lászlónak ajánlotta. IT odály Zoltán Pécsett ma is él és hatása elevenvalóságát mi sem bizonyítja jobban, mint 85. születésnapja alkalmából rendezett pécsi Ünnepi Hét. A zenei hét utolsó hangversenyén Kodály addigi pécsi kapcsolatainak betetőzéseképpen először hangzik tel utolsó alkotásának, a Laudes Organi e. orgona-kőrtismű- nek bemutató előadása Kis- tétényi Melinda (orgona) és a liszt Ferenc Kórus tolmácsolásában Antal György vezényletével. Száz éve Pécsett járt Munkácsy Egy belvárosi ház falán márványtábla szerénykedik a vakolathullta falon, ezzel a felirattal: E házban lakott Munkácsy Mihály 1865 és 67-ben. Hosszú időkig álljon es emlék lelkesedésre gyújtva a honi szívet, fönnen hirdesse nevét! Lám, éppen száz éve annak, hogy világhírű festőnk Pécs város falai között élt. A kiegyezés éve nevezetes esztendő volt a nagy festő életében is. Ekkor már Munkácsy mögött volt a bécsi tanulmányút, súlyos szemműtéte, a létért való küzdelem számos megpróbáltatása. Neve kezdett már ismertté lenni, de még mesz- sze volt a világhírnévtől. Dallos Sándor Munkácsy- ról szóló regényes életrajza nemrégiben megjelent második kiadásban, s a könyv nem tesz említést a pécsi tartózkodásról Malonyay Dezső, Munká rsy titkára sem említi a pécsi dátumot. Pedig Munkácsv nemcsak itt járt. hanem festett is Pécsett a róla elnevezett utca említett házában. Munkácsy Mihály anyai rokonai, a Reök család élt Pécsett dnnak idején, náluk volt vendég Munkácsy. A Reök család férfitagja a pécsi bíróságon magasrangú bíró. s így a családon keresztül az akkor még ifjú, de nagy tehetségű festőt igen sokan megismerték. A családi hagyomány azt is tudja, hogy a heves ifjú párbajt is vívott a Casino kertjében egy szép pécsi haja- donért A rivális bátyja zavarta szét a felhevült ifjakat ... Munkácsy megkérte a lány kezét is, de a rátarti apa kereken megtagadta a kérést, mondván: akármilyen jött-ment piktorhoz nem adja a lányát. A festőt bántotta a kudarc, de titokban, a bősz apa távollétében elment a Mária utcai házba és lefestette ideálját. A kis kép aztán generációról generációra szállt. Mintegy jelkép gyanánt, ebben a pécsi házban asztalosműhely van a pincében — hisz tudjuk, hogy Munkácsy egy ilyen asztalosműhelyből indult el és jutott el a világhírnévig. Ha koszorút nem is teszünk a megkopott márványtáblára, legalább az emlékezés virágait tegyük le a századik évfordulóra. tbc. Szabó Endréi*# Kultúrkincsek Az irodalmi krimi Edgar Allan toe-tól Georges Simenonig AM a kurta kis híradást elolvasta, valószínűleg szintén meghökkent. „Az Országos Széchenyi Könyvtár új szerzeménye a Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű újság Pozsonyban az 1780—1788. években megjelent teljes sorozata. A kötetek kifogástalan állapotban vannak, egykorú arany- metszéses, bordás, barna bőrkötésben. A köteteket a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével a British Múzeum akarta megvásárolni, s a kiviteli engedély kérésénél figyelt fel rá a könyvtár.’’ Elgondolom, mi történik akkor, ha a könyvtárral véletlenül történik valami, s nem figyel fel a kultúr- kincsekre ... Akkor a British Múzeum szépen megvásárolja a köteteket, egykorú bordás bőrkötésükig d együtt, onnan a csatornán túlról egy nemtu- domkitől itt Magyarországon, ráadásul a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat áldásos közreműködésével. Nem tudom hol voltak a kötetek eddig, hogy szimatolta ki a British Múzeum létezésüket, ki volt az, aki felajánlotta az első magyar nyelvű újság pótolhatatlan példányait az egyébként igen tiszteletre méltó angol intézménynek, de azt világosan látom, hogy ha nincs ez a biztonsági szelep, hogy a Széchenyi Könyvtár átnézi az exportlistát, a kétszázéves magyar kultúrkincsek áthajóznak Angliába. Múzeumokban, lexikonokban. könyvekben milli- szor találkozik az ember azzal a közléssel, hogy ez meg ez a magyar történelmi ereklye, dokumentum, eredeti okmány stb., ennek meg ennek a külföldi múzeumnak a tulajdonában van. Vagy azzal, hogy sajnos elpusztult. A múlton nem érdemes keseregni, de legalább azt mentsük meg, amink még van, gondolná az ember. De lám, a Magyar Hírmondót magunk akarjuk eladni. S talán még egyebet is. S talán más kincseinket pedig elfüstöljük a kéményen, vagy szétvagdaljuk lámpaernyönek. Mert pár nappal a fenti közlemény után megjelent még egy rémtörténet egyik lapunkban arról, hogy érettségizett fiatalok hogyan lopkodták szét az Országos Levéltár pótolhatatlan kincseit, s készítettek több száz éves kutyabőrökből lámpaernyőt, pecsétnyomóból hajcsatot, s mit tudom még mit... Ügy tűnik, valami baj van itt, talán önnön kincseink tiszteletével is, de a kellő szigorúsággal mindenesetre. h. *, A krimi elnevezés becézett, kedveskedő formája bűnügyi témájú irodalmi, színpadi vagy filmalkotásoknak. A latin crimen (bűn) a szó gyökere. Jellemző vonása a bűntényt követő nyomozás, amely logikus gondolkodásra kényszeríti a nyomozókat, olvasókat egyaránt (végül az igazság kiderül, a bűnös megbűnhődik tettéért). E művekben általában az izgalom, a cselekmény fonalának érdekfeszítő bonyolítása a fontos. Az utóbbi években főleg a mozi és a televízió tett sokat a műfaj népszerűsítéséért — és a közönség hálásnak bizonyult. Ma már ott tartunk, hogy igényeink megnőttek, válogatósabbak lettünk. — Végül is: amit ömlesztve kap az ember, attól el is ronthatja a gyomrát, és diétás kosztra kényszerül. Szükségesnek látjuk, hogy alaposabban szemlét tartsunk „a bűnügyi Agatha Christie, aki regényeiben sorra öli a szereplőket, az életben egész másként fest, mint az olvasó gondolná. Kitűnő feleség, a férje: Max Mállován világhírű archeológus. Nagy emberbarát. mondják, „aranyszíve” van. Hat szerelmes regényt írt és számtalan gyermekmesét. 76 éves, 67 detektívregénye jelent meg. Köztudomású, hogy az Egérfogó című színdarabját a londoni Ambassador színházban 1952 óta szünet nélkül játsszák. Ez egyedüli rekord a színjátszás történetében. A v darab nyolc szerepében eddig 86 színész lépett fel, köztük egy színész 15 éve játssza ugyanezt a szerepet. — Azt a kényes kérdést intézem önhöz, .asszonyom, nem bántja a lelkiismeret, hogy annyi bűnt talált ki és oly sok embert gyilkolt meg a könyveiben és színdarabjaiban? — Egyáltalában nem! Müveimben csupa képzelt vérontás folyik és a néző vagy olvasó hazatérve vagy a könyvet kiolvasva észreveszi otthon, hogy az. élet egészen más, mint ahogy a színpadról vagy a könyv lapjairól látta. És így meggyőződik, hogy az élet nem olyan szörnyű és gyötrel- mes, mint ahogy én „gyártottam’’ és nem is ölöm irodalom múltjában”, mert a jelenlegi színvonalbeli problémák válságra mutatnak. A bűnügyi irodalom első jellegzetes képviselőjének E. A. Poe-t szokták tekinteni. Legismertebb költői műve „A holló” sejtelmes, pesz- szimista hangulatot tükröz. Szenvedélyes, tragikus élete bizonyára kapcsolatban állt szorongásaival, amelyek elől a képzelet világába menekült. Történeteinek egy része bűnügyi . témájú, s ezeket hol nyomozás, hol a bűntudat fordulása oldja meg. Több mint egy évszázada írta őket, de hatásukból ma sem vesztettek. Régebbi kiadásaik: Groteszk és a rabeszk, Túl életen és halálon. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a magyar könyvkiadás legújabban ismét megjelentette elbeszéléseit, „Rejtelmes történetek” címmel. A klasszikus irodalom kedvelői közül talán egyesek nehezményezik, hogy a téma kemeg minden hősömet, sokat életben hagyok. — Melyik munkája áll önhöz legközelebb? — A „Koffer Ackroyd meggyilkolása” című könyvem, darabjaim közül pedig az Egérfogó. Ez az én aranytojást tojó tyúkom. — Nem gondolt-e ön arra, hogy más területen szebben és jobban boldogult volna? — Szebbe» lehet, Se jobban bajosan. Mégis, ha érdekli, operaénekes szerettem volna lenni. De tartottam tőle, hogy nem ütöm meg a mértéket, toliamban viszont bíztam, i nem is csalatkoztam. — Jövő tervei? — Folytatni Írói munkámat és lelki hangulatomtól függően írni. Lehet, hogy detektivregényt és színdarabot írok, de lehet, hogy szerelmi történetbe bonyolódók, vagy gyermekmeséhez kezdek. Éppen úgy tudok dolgozni az erős idegek, mint az ártatlan lelkek számára. — Ha férfinak születik, vajon akkor is bűnügyi regényeket írt volna? — Nem. Akkor a matematikának szenteltem ool- na magam és a fantázia' helyett a szigorú valóság talaján állnék. (A „Magazinéból) Ford.: Hegedűs Nándor rétében Dosztojevszkijről megemlékezünk. De célunk éppen az, hogy az értekei kereső olvasók figyelmét felhívjuk a műfaj nagyjaira. A „Bűn és bűnhődés”-ben is szerepel gyilkosság, nyomozás, igazságszolgáltatás, stb., de as emberség és a művészet olyan fokán, amilyet zseniális író is csak keveset alkothat. Végigkísérjük a főszereplő Rasz- kolnyikovot balítéletein, gyötrelmein; s közben a remekül megformált epizódfigurák egész sorával ismerkedhetünk meg. Ha van bűnügyi történet, . amely érzelmileg megragad, fölemel, egyben pedig elriaszt a bűntől, úgy ez az. Olyan kitűnő író, akinek regényei vagy elbeszélései a bűnügyi téma mellett más mondanivalót is tartalmaznak, bőven akad. Ez a plusz több- nyire javára válik az alkotásnak, nemhogy csökkentené értékét íme, néhány példa; minden külön kommentár nélkül: George Sand: Maup= rat, Balzac: A vörös vendégé fogadó, Jókai: Szegény gazdagok, Névtelen vár, Len Tolsztoj: Feltámadás, Móriczs Barbárok. A „klasszikus krimik* sorába kívánkozk Francois Mauriac kétrészes regénye; Therese Desqueyroux és ÁM éjszaka vége (magyarul legutóbb egy kötetDen jeleni meg, Tékozló szív címmel). Azon szülőknek, akiknek gyermekei kedvelik a detek- tív-törtésieteket, figyelmébe ajánlom a következő regényeket: Dickens: Twist Olivér„ M. Twain: Tamás ürfi mini detektív, E. Kästner: Emil ér a detektívek. Angliát szokták a bűnügyi regények igazi hazájának tekinteni. Conan Doyle-íóB, Edgár Wallace-on keresztül Leslie Charteris-ig (az Angyal-filmek írójáig) hosszé láncban következnek a detek- tívtörténetek szerzői. Persze a láncszemek különböző minőségűek. Sokszor elszórakoztatnak, kellemesen borzolják az olvasó idegeit, kikapcsolódást nyújtanak. És — itt m hit»* — nem is tűnik mindig visszataszítónak egy-egy Ötletes rablás, „zseniális” gazember. Sajnos, nemegyszer követői is akadnak a bámuló; között. Az angol bűnügyi írodaSotssi művelői közül említésre érdemes Chesterton, & századforduló politikus-írója, aki Browii atya, az alkalmi detektív alakjának megalkotásával módot talált hazája társadalmának megbírálására iát Legújabban pedig Gráham ,/íletii is ölöm meri minden húsú met.,. Agatha Christie — önmagáról A* orvosegyetem KISZ- klubjában nagyon gazdag és változatos művészeti- ismeretterjesztő programokat valósítottak meg az utóbbi időben. A jólsikerült irodalmi estek, ankétok, hangversenyek, zenehallgatások, előadások és viták mellé olykor-olykor egy- egy kiállítás is járult. A klub képzőművészeti eseményei között is jelentősnek látszik az egy hete megnyílt kiállítás Swierkiewicz Róbert fiatal pécsi grafikus műveiből. A KISZ- klub felkérésére Swlerkie- wicz Róbert Schönberg-té- mákra készült metszeteit, a Holdbéli Plerrot-soroza- tot állította ki, más, többek között Akutagawa-UIusztrá- ciókkal együtt. Az egyetemisták között igen nagy érdeklődést kiváltó kiállítás anyaga többnyire linóleum- metszet, kisebb részben tempera. Greene művei váltak népszerűekké az irodalom barátai körében. Egyesek meghúzták a rés*- harangot a bűnügyi irodalom felett (Dürrer.matt: ígéret), mások a műfaj paródiáját teremtették mig (Rejtő Jenő). Mi úgy hisszük, hogy olvasó és nézőközönségünk még sokáig nem lesz hajlandó lemondani róla, legfeljebb jobbat, művészibbet kíván. Erre mutat a Magyar Televíziónak az a terve, hogy lt>68 tói Georges Simenon regényeiből készült sorozatot indít. Ez nyilván lépcső kíván lenni Az irodalmi színvonalú krimi irányában. De addig is: állnak rendéi kezésünkre olyan márkás nevek és művek, amelyek minden bizonnyal túl fóliák élni a most divatos műfaj selejtes darabjait Swierklewle* Róbert: Holdbéli Pierrot (Linóleum-metszet) Bán Talár Kodály és Pécs
