Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-08 / 290. szám

1967. DECEMBER 8. napló 3 Korszerű szemlélet, hatékony műszaki fejlesztés Az „éllovasok44 kozott Nőttek a teljesítmények, csökkent az improduktív műszakok száma Jól felkészült a reformra a vasast tetöfi-akna Vasason jövőre ünnepük az üzemszerű bányaművelés kez­detének 100. évfordulóját. Ez a tisztes kor — a többszöri korszerűsítés ellenére — a mai Petőfi-akna külső létesít­ményeire nagyon is rányomja bélyegét, az üzemet azonban mégsem az öregség, az el­avultság jellemzi. Ellenkező­leg. A vasasi bányaüzem sok tekintetben a magyar bányá­szat legjobb egységei közé tartozik, s pem egy mutató­ban „csúcstartó” a mecseki medencében. Ennek bizonyí­tására elöljáróban csak egyet­len számot: a rendkívül jómi­nőségű, kokszolható vasasi szén kitermelése mindössze 258,2 forintba kerül tonnán­ként. Nyugati ,,versenytársak“ Az elmúlt időszak szénvitái­ban szinte minden érv tar­talmazott néhány adatot a nyugat-európai szénbányászat teljesítményeivel kapcsolat­ban. Nézzük hát. hogy vi­szonyuk a vasasiak 258 forin­tos önköltsége a legjobb né­met. angol és francia ered­ményekhez! A legjobb minőségű szenet Nyugat-Németországban bá­nyásszák — a fűtőérték átla­ga 6743 kalória. Az egy ton­nára vetített önköltség 14,85 dollár. A legolcsóbb szenet Anglia produkálja: 11,57 szá­zad dollárt költ minden ton­nára. Belgium és Franciaor­szág több „lófejjel” elmarad ebben a versenyben: az elő­ző 17,9. az utóbbi 16,61 dollá­ros önköltséggel dolgozik. Visszatérve a Mecsek nagy ^öregéhez”: a 258 forintos ön­költség e számok fényében értékelhető csak igazán. A meglepően jó eredmény hallatán nagyon is jogos a kérdés: milyen tényezők be­folyásolják a szénbányászat gazdaságosságát, s hogy áll ezek tekintetében Vasas? Speciális iparról lévén szó, sorsdöntő szerepük van a ter­mészeti adottságoknak. (Mű­velési mélység, kőzetkemény­ség, kalóriaérték, víz-, illetve gázveszély stb.) Mindezek mellétt a műszaki színvonal a legfontosabb tényező, mely egyebek mellett döntően be­folyásolja az összüzemi telje­sítményt. az előrehaladási se­bességeket, és az önköltség szempontjából oly fontos anyagfelhasználás mértékét. A nehéz viszonyok ellenére A művelés mélységét nézve Vasas (s egyáltalán, az egész magyar szénbányászat) kedve­ző helyzetben van. Közép- Európában Zobák kuriózum­nak számít, ezzel szemben Nyugat-Európában a legtöbb bánya mélysége meghaladja a 600 métert. Sokkal rosszabb a helyzet a geológiai viszo­nyok tekintetében; telepeink vékonyabbak, zavartabbak az átlagosnál, s a gázkitörés-ve­szély szinte páratlanul nagy költségráfordítást és elővi­gyázatosságot követel. A termelés alapelveit te­kintve Vasas-bánya a több év óta tartó céltudatos műszaki fejlesztés eredményeképpen megfelel a kor követelmé­nyeinek. A nagyteljesítményű fejtéskoncentrációk kialakítá­sa lehetővé tette a szállítás szinte száz százalékos gépesí­tését, a fémtámok széleskörű alkalmazása csökkentette az anyagfelhasználási költsége­ket, és a korszerű munka- szervezési módok elterjeszté­sével évről évre növelték az egyes emberek és kollektívák teljesítményeit. Érdemes összehasonlítani az utóbbi évek főbb adatait. 1961-ben az elővájási brigá­dok 1,61 folyómétert haladtak előre naponta. 1966-ban 3,17 folyóméter volt az átlag, s ez még közel sem a teljesítőké­pesség felső határa. Még je­lentősebb a fejtési teljesítmé­nyek terén elért fejlődés. 1961- ben 2,296 tonna volt az egy műszakra eső fejteljesítmény, öt évvel később pedig közel négy tonna, ami európai szin­tű eredmény. Hasonlóan je­lentős az összüzemi teljesít­mények javulása, s végsősoron ez vézetett az önköltség ilyen mérvű javulásához. felesleges emberek nélkül A legeredményesebben bá­nyászkodó országok adatai már évekkel ezelőtt arra fi­gyelmeztettek. hogy energikus kézzel keU az improduktív műszakok kérdését kezeink Vasason ezt megtették, öt év alatt 45 217-tei csökkent az egy évre eső improduktív mű­szakok száma, s hogy ez mi­lyen jelentős változás, azt nagyszerűen bizonyítják az 1961-es bázisszámok. Ebben az esztendőben az összes mun­kásműszakok száma 362 772 volt. melyből mindössze 154 ezer 038 volt produktív jelle­gű. A műszaki fejlesztés egyik legégetőbb, s ezideig csak sze­rény eredményeket produkáló, területe a jövesztés gépesítése. A külföldi példák egyértel­műen bebizonyították, hogy a fejtések meredeksége nem akadályozhatja meg a gépesí­tést, bár valóban rendkí­vüli módon megnehezíti azt Vasas-bányán az elmúlt évek­ben két nagyobb kísérletre került sor. 1961-ben 8059 ton­na szenet termeltek egy szén- fűrész segítségével, az idén pedig KWB 2-es gép segítsé­gével 12 825 tonna szenet jö- vesztettek egy kézi erővel alig-alig művelhető, rendkívül kemény telepben. Reális lehetőségek Vasas-bánya 1967-ben kísér­leti jeUeggel üzemelt. Náluk sok vonatkozásban már az idén életbelépett az új me­chanizmus. ami a megnöveke­dett önállóság mellett minde­nekelőtt a lehetőségek minden eddiginél reálisabb felmérését jelentette. A több szakaszos műszaki fejlesztési terv a reá­lis energiahelyzet figyelembe­vételével, a verseny vállalása jegyében készült. Az elkövet­kezendő időben tovább kíván­ják tökéletesíteni a szállító- és biztosító berendezéseket, kutatják a leghatékonyabb munkaszervezési módokat, s ezzel párhuzamosan, a párt­ós tömegszervezetek segítségé­vel, a lehető legjobban igye­keznek felkészíteni az embe­reket az új feladatok mara­déktalan megoldására. A centenáriumára készülő üzem eddigi nagyszerű ered­ményei és gondosan megala­pozott tervei két nagyon fon­tos tényre hívják fel a figyel­met. Az egyik: indokolatlan és felelőtlen dolog — még, ha divatos is —. a magyar szén­bányászat egészének gazda- ságtalanságáról, korszerűtlen­ségéről és versenyképtelensé­géről beszélni; a másik: — s ez talán még az előbbinél is fontosabb — a mecseki szén­medence bányaüzemeiben még nagyon sok a kihasználatlan lehetőség... Békés Sándor Kiülőkáréház, járda nélküli utca Érdekes változtatáso­kat javasoltak a pécsi képzőművészek az illeté­kes szerveknek. így a Kossuth Lajos utcában szerintük meg kellene szüntetni a járdákat, mert ha ez sétáló utca, akkor nincs szükség ben­ne járdára. A Széchenyi téren levő kőkerítést vé­leményük szerint le kell bontani, s a tér egyik, a keleti, Nádor felőli olda­lát úgynevezett nyugodt oldalnak kiképezni, ahol esetleg a Nádor Kávéház nyáron kiülő-kávéházat létesíthetne. A tér Nagy Lajos Gimnázium felőli oldalára terelődne a gép­kocsiforgalom, ahol ter­mészetesen kiszélesítenék az úttestet. A vb elé kerül a iáv-meieevízszolgáltatán A bojlerek leszerelését javasolják a tervezők A közelmúltban két alka­lommal is foglalkoztunk la­punkban az új városrészben épült, illetve épülő lakások táv-melegvízellátásának meg­oldásával. A panelépületek nagy részét központi gázbojlerek látják el használati melegvízzel. Ez az­zal a hátránnyal jár, hogy nem adagolja folyamatosan a melegvizet, nem mindig üzembiztos és főként magas a gázfogyasztása, következés­képpen drága. Ugyanazon a távvezetéken, amely az új la­kótelepek távfűtését biztosítja a melegvízszolgáltatást is meg lehetne oldani úgy, hogy a panelházak alagsorában a gáz­bojlereket lekapcsolnák és hő­cserélő berendezéssel helyet­tesítenék, Ez a módszer gya­korlatban már rég bevált, pél­A legkorszerűbb nagvfiipmpknek képeznek szakmunkásokat Iskolaavatás Pécsváradon Gyakorló gazdaságok: Bóly, Bikái és Zengcatja Gyermekorvosok konferenciája A Magyar Gyermekorvosok Társaságának Dél-Dunántúli Csoportja továbbképző konfe­renciát tart holnap, december 9-én a Pécsi Gyermekklinika előadótermében. A konferen­cián dr. Pump Károly ad­junktus A pyuria problemati­kája csecsemő- és gyermek­korban, dr. Nagy László fő­orvos: A pyuria laboratóriumi diagnosztikája, dr. Csordás Jenő főorvos és dr. Krassóy Ágnes: A biokémiai próbák jelentősége a bakteriuriák diagnózisában és kezelésében, dr. Kopcsányi Ignác főorvos: A röntgen-diagnosztika lehe­tőségei és értéke a pyuria diagnózisában, dr. Balogh Fe­renc egyetemi tanár: Az uro­lógus-sebész szerepe a pyuria oki diagnosztikájában és gyógykezelésében, végül dr. Beim Tibor tanársegéd: A pyuria therápiája és az utó­gondozás jelentősége címmel tart előadást. Csütörtökön délelőtt ünnepé­lyes keretek között avatták fel megyénk legfiatalabb me­zőgazdasági oktatási intézmé­nyét, az állattenyésztési profi­lú Pécsváradi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolát. A mintegy 2.5 millió forintos költséggel felújított tanügyi épületet az egykori járási ta­nácsi székházat és a megszé­pült 200 fős kollégiumot, amely korábban a járási bíró­ság épülete volt, Palkó Sán­dor, a Megyei Tanács elnöke adta át az iskola vezetőségé­nek és tanulóifjúságának. A községi művelődési ház­ban megtartott avatóünnepsé­gen az új iskola első 150 ta­nulóján. az oktatókon, a szü­lőkön kívül résztvettek a me­gye és a járás párt és állami vezetői és az iskola három gyakorló gazdaságának, a Zengőaljai, a Bólyi és a Bi- kali Állami Gazdaságoknak a vezetői is. Az országos hírű gazdaságok neve mintegy fémjelzi azt a képzési színvo­nalat, amelyet az új, alig egy éve működő iskola célul tű­zött ki. A jövő és nem is tá­voli jövő két legfontosabb és legkeresettebb szakmáját, a sertéstenyésztő és szarvasmar­hatenyésztő szakmát sajátít­hatják el Pécsváradon a fia­talok. Dr. Földvári János, a Me­gyei Tanács elnökhelyettese ünnepi beszédében rámutatott arra, hogy az új iskola fontos szerepet hivatott betölteni a megye sertés- és szarvasmar­hatenyésztési szakmunkás­hiányának enyhítésében. Az ötéves terv keretében a me­gye igen maga* tervet tűzött maga elé. E szerint öt év alat több mint 6 ezer mezőgazda sági szakmunkást kell kiké­pezni. Eddig 2691 fiatal szak munkás végzett, zömmel a sellyei gépészeti és a villányi kertészeti szakon. A legna­gyobb lemaradás — baromfi kivételével — az állattenyész­tési szakmában van, arányuk a többi szakmához képest csak tíz százalék. A most felavatott új iskola megteremti a lehe­tőségét e két fontos szakma előtérbe kerülésének. A ter­melőszövetkezetekben gyors ütemben indult meg a kombi- nátosítás, a nagy baromfi- és sertéskombinátok és a kon­centrált tehenészeti telepek pedig már ma is keresik, de a közeljövőben még inkább keresni fogják a fiatal, kép­zett szakmunkásokat. A pécsváradi iskola beindí­tásához és felszereléséhez a helyi szerveken kívül igen nagy segítséget adott a Mező- gazdasági és Élelmezési Mi­nisztérium. A minisztérium ré­széről az átadási ünnepségen résztvett Hégert József, a szakmunkásképző osztály ve­zetője, dr. Vitai István, a MÉM Szakoktatási Felügyelő­ség igazgatója. Megjelent és felszólalt dr. Szűcs Kálmán, a MÉM Szakoktatási Főosz­tályának vezetője, aki tájé­koztatta a résztvevőket a me­zőgazdasági oktatásban bekö­vetkezett változásokról és ten­denciákról. Tájékoztatójából megtudtuk, hogy a jelenlegi 23-ról 10-re csökken az országban a me­zőgazdasági felsőfokú techni­kumok száma, megszűnnek a középfokú mezőgazdasági technikumok, s 1968. szeptem­ber 1-től mezőgazdasági szak- középiskolákként működnek tovább. A szakmunkásképzés ugyanakkor tág teret kap és nagy fejlődés előtt áll a me­zőgazdaságban. Évente 6—7 ezer fiatalt fognak a szak­munkásképző iskolákba fel­venni. — Rné — dául a budapesti lakótelepe­ken. Ennyi lenne körülbelül a táv-melegvizszolgáltatás lé­nyege. A már felépült panelépüle­teknél az eredetileg beépített gázbojlereket le kellene cse­rélni, hogy helyükre beépít­sék a hőcserélő berendezést, a jövőben építésre kerülő tí­pusoknál pedig a terveken kell módosítani. Ennél na­gyobb probléma, hogy a táv­fűtésben, illetve táv-meleg- vízszolgáltatúsban érdekelt üzemek — például a Hőerő­mű, a Hőszolgáltató Vállalat, aztán a PIK. illetve a Szövet­kezeti Lakásigazgatóság — között miképpen leltet majd közös nevezőre jutni. Anyagi és műszaki kérdések sokasága merül fel, mire a végrehajtás­ra végül is sor kerülne. A Pécsi Tervező Vállalatnál ez év áprilisában, illetve jú­niusában alapos szaktanul­mányt ismertettek a Városi Tanács építési és közlekedési osztályának képviselői előtt A tervező mérnökök a követ­kező kérdésekkel foglalkoztak: milyen számú lakásegyenérték lenne megfelelő ahhoz, hogy a távfűtéses melegvízszolgál­tatásról egyáltalán tárgyalni lehet már? Milyen időponttól kezdve számolhatnak (a terve­zők) a távfűtéses melegvíz­szolgáltatással? Milyen intéz­kedéseket kíván tenni az épí­tési osztály a berendezéseit átalakítására vonatkozóan? Szükségesnek látja-e az épí­tési osztály a tervdokumentá­ciók módosítását? Melyik épí­tési területek legyenek azok, ahova a kiadandó terveink már csak távfűtéses meleg­vízkészítésre készüljenek? A kérdés-csoportból is ki­derül tehát, hogy a tervezők hajlandók a tervmódosításra, csupán a tanácsi szervek mint beruházók belegyezését várják. Márki László, a Városi Tanács építési és közlekedési osztályának vezetője a júniusi megbeszélésen úgy nyilatko­zott, hogy egyetértenek a táv­fűtéses melegvízszolgáltatás­sal, de mivel ez már a kom­munális szolgáltatás bővítését jelenti, a jóváhagyás a Városi Tanács Végrehaj tó Bizottsá­gától várható. A táv-melegvízszolgáltatáj ügye tehát döntés végett a végrehajtó bizottság elé kerül. Az is biztos, hogy ezt alapos mérlegelés előzi majd meg, arról nem is beszélve, hogy a Hőerőmű és a Hőszolgáltató Vállalat még nem nyilatko­zott, márpedig a műszaki ki­vitelezés feltétlenül e két üzem szakvéleményétől is függ. Rab Ferenc Harmincezer vtrágcserepet adott el eddig a tdshajmásl Hegyalja Tzz októberben beindult agyaglparl üzeme. Ebből a szövetkezet bevétel* ötvenezer forint. ttvöro megkezdik a dísztárgyak gyártását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom