Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-05 / 287. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek f Dunámon name Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXIV. ÉVFOLYAM. 287. SZA»i ARA: 50 PILLÉI 1967. DECEMBER 5„ KEDD Jelentés három pécsi üzemből Ötmillió forintos nyereség exportból — Huszonhét százalékos termelékenység növekedés — 25 millió Kossuth cigaretta terven felül — Kedvező előkészületek a jövő évi tervek teljesítésére H* Tárom pécsi üzemből kértünk tájékoztatást az idei terv teljesítéséről, az 1968. évi munkák előkészüle­teiről. Ezekben a napokban, hetekben érnek be az egész év­ben végzett lendületes munlca, a jubileumi verseny „gyümöl­csei". December hátralévő munkanapjaiban elérendő ered­mények az ÉVM Építőgépjavító- és Gépgyártó Vállalat 7-es számú gyáregységében, a Pécsi Dohánygyárban, valamint a Kesztyű- és Bőrkonfekció Ktsz-nél már jórészt a túlteljesítés számlájára kerülnek, annak mértékét gyarapítják. Három hétnek megfelelő nyereségrészesedés November 30-án már teljesí­tette 77 millió forintos idei tervfeladatát az ÉVM Építő­gépjavító és Gépgyártó Válla­lat 7-es számú gyáregysége. Az év végéig 4—4,5 millió fo­rint értékű túlteljesítésük vár­ható. Fontos részét képezi en­nek az Építőipari Gépesítő Vállalat részére készülő tíz készlet könnyűkivitelű és há­rom készlet nehézkivitelű da­rupálya. December 31-ig még elvégzik 24 darab MOTA tar­gonca, 15 darab BÉTA emelő­villás targonca és 20 darab egyéb targonca nagyjavítását Székesfehérvári megrendelésre leszállítanak az év végéig egy kavicsrakodó és osztályozó be­rendezést E feladatok teljesí­tésével eredménytervük vár­hatóan sikeresen, 108 száza­lékra valósul meg, s ennek •lapján dolgozóik mintegy három heti keresetnek megfe­lelő nyereségrészesedésre szá­míthatnak. Teljesítményükben figyelem­re méltó, hogy csaknem váltó- eatlan létszám mellett 27 szá­zalékkal növekedett az Idén a gyáregységben a munka ter­melékenysége. Jövő évi termelésük előké­szítése is Jó ütemben halad. 1968. első negyedére már meg­rendelést kaptak 20 darab ce­mentsilóra és 50 darab gépla­pátra. A Magyar Hajó- és Da­rugyár egy üzemépület vas­szerkezetét rendelte meg ná­luk. Újabb vállalás a Dohánygyárban A Pécsi Dohánygyár a filte­res cigaretta gyártásra vonat­kozó ezévi dokumentált tervét már teljesítette. Valamennyi gyártmányukat magába foglaló termelési tervük végrehajtá­sát december 21-re vállalták ugyan, de eddigi eredményeik alapján várható, hogy előbb kerül sor erre. A dohánygyári dolgozók — köztük 19 szocialista brigád — korábbi vállalásaik teljesítése után a negyedik negyedévre újabb munkafelajánlást tettek a jubileumi verseny keretében. Többek között 0,1 százalékos dohánymegtakarítást, a minő­ségi előírások tartását és 25 millió darab Kossuth cigaret­ta terven felüli gyártását vál­lalták 872 ezer forint értékben. Munkájuk jó ütemben halad és éves tervüket várhatóan 103 százalékra teljesítik. November utolsó hetében teljesítették 1967. évi tervüket a Kesztyű, és Bőrkonfekció Ktsz dolgozói. Decemberi munkájukkal 30—35 ezer pár kesztyűvel túlteljesítik; gyár­tási előirányzatukat. Most dol­goznak ötezer pár" kesztyű szovjet exportra való előké­szítésén és még december fo­lyamán összesen 25 ezer pár kiváló minőségű bőrkesztyűt küldenek svéd, nyugatnémet, osztrák és más tőkésországbeli megrendelőiknek. A szövetke­zet ez évi sikeres működése alapján ötmillió forint nyere­ségre számít, s ebből mintegy 40 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést juttathat majd tagjainak. Új bem Fonyódon A Kesztyűgyárhoz hasonlóan „pool” rendszerben dolgoznak együtt jövőre a TANNINPEX Külkereskedelmi Vállalattal. Az erre vonatkozó megállapo­dásra a közeli napokban ke­rül sor. Az év végéig várha­tóan elkészülő 395 ezer párral szemben jövőre 500 ezer pár kesztyű gyártását tervezik. Erre alapot ad. hogy mohácsi üzemüket az idén kétmillió fo­rintos beruházással bővítették, újabb munkaalkalmat teremt­ve 200—250 dolgozónak. Fo­nyódon új üzemet létesítettek egy régi iskolaépületben, ahol már 120 munkás termel. Finnország ünnepe Nemzeti ünnepét, állami függetlensége kikiáltásának 50. évfordulóját ünnepli a Finn Köztársaság népe. Fél évszázaddal ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom eredményeképpen válhatott csak reaUstássá a nagymúltú, Ősi kultúrával rendelkező finn nép számá­ra az önálló állami lét. A cári uralom, amelyet jogo san neveztek a népek bör­tönének, a legbrutálisabban nyomta el e kis nép sza­badságtörekvéseit és a ffeb-“ ruári forradalom után létre­jött Kerenszkij-rendszer sem tartotta szükségesnek, hogy változtasson esen as állapoton. A szovjet hata­lom, amely kezdettől Íogv& súlyos harcban állt a pro- lefcárállam puszta létének biztosításáért — természe­tesen kötelességének tekin­tette Finnország független­ségének biztosítását. A két világháború közti évtizedek nehezek voltak a finn nép számára, amelyek, akárcsak a magyar népet, idegen hódító törekvések érdekében háborúba kény- szerítették a Szovjetunió el­len. Az állami lét új kor­szaka 1944-ben kezdődött Finnország számára, amikor szakított a náci Németor­szággal, s elfogadta a felé nyújtott békejobbot. Azóta több mint húsz éve. >, a barátság a Szovjetunióval, kontinensünk szocialista ál­lamaival, a finn külpolitika sarkalatos pontja, Ennek megfelelőn Finnország sem­legessége egyáltalán nem jelent távolmaradást a vi­lágeseményektől, ellenkező­leg: aktív és pozitív rész­vételt a nemzetközi kérdé­sek megoldásában. Európa északi térségében, — amely­re az utóbbi időben az Eszak-átlanti Szövetség stratégái fokozott figyelmet fordítanak — ez a legjobb értelemben vett reálpolitika hozzájárulását jelenti a biz­tonság és béke megőrzésé­hez, A magyar és finn népet a nyelvi rokonságon túl is sok baráti szál fűzi össze. Noha Helsinkit és Budapes­tet többezer kilométer vá­lasztja el egymástól, mégis évről évre gyarapszanak gazdasági és kulturális kap­csolataink az ezer tó or­szágával és megelégedéssel állapíthatjuk meg. hogy né­zeteink hasonlóak számos nemzetközi kérdésben. Rövidesen befejezik a mélyszántást a baranyai határban Száras volt az ősz Pocokvessély 40 ezer holdon Nagy erővel halad az őszi mélyszántás Baranyában. Je­lenleg kerek tízezer holddal nagyobb a mélyszántott erület a megyében, mint tavaly de­cember 1-én. A kukoricatörés befejezése után, november 15. és 30-a között rekordered­ményt állítottak fel a közös gazdaságok, 52 ezer hold mélyszántást végeztek el. s így a megszántott területet 76 ezerről, 128 ezer holdra nö­velték. Ezzel nemcsak behozták a korábbi lemaradást, de ala­posan túlszárnyalták az el­múlt évek legjobb eredmé­nyeit. Az időjárás is kedve­zett a szántásnak, hisz eső miatt a gépeknek egyetlen na­pot sem kellett vesztegelniük. Az idei ritkaságszámba menő őszvégi szárazság azonban ma már egyre inkább érezteti ká­ros hatását. Újra száraz a föld. törik a vas. lassul a munka, s a rövidülő nappalok is egyre inkább lassítják. Az őszi mélyszántás 80 százaléka elkészült, a visszalévő 20 szá­zalék még mindig 33 ezer holdat tesz ki a közös gazda­ságokban, de a rendelkezésre álló gépi erő lehetővé teszi e munka befejezését még a nagy tél beállta előtt. Most végzik a kukoricaföl­dek Hungazinos permetezését a tsz-ek, az ehhez szükséges gyomirtószer-mennyiség bő­ven áll rendelkezésükre. Jö­vőre már a közös kukorica­terület csaknem 100 százalé­kát kapálás nélkül, vegyi gyomirtással művelik, a vegy­szer használata egyes helye­ken átterjedt a háztáji kuko­ricaföldekre is. A szárazság kedvezett a mezei pocok elszaporodásá­nak, a fertőzöttség, mintegy 40 ezer holdra terjed a me­gyében. Ezért a nagyüzemek megkezdték a pocokirtást Tiodannal permetezik le a ve­szélyeztetett területeket, a vé­dekezésnek ez a korszerű módja már jóval kisebb kárt okoz a hasznos vadakban, élő­lényekben. Sokat fejlődött a siklósi járás kereskedelmi hálózata Ax utóbbi években előnyö­sen változott a siklósi járás, de elsősorban Siklós kereske­delmi hálózata. Ez annak kö­szönhető. hogy a kiskereske­delmi vállalatok és a szövet­kezetek 1966-ban és 1967-ben tízmillió forintot fordítottak erre a célra. A B. m. Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat két év alatt több. mint 3 millió forintot költött Harkányban az ÁBC áruház, a húsbolt és a nyaralótelepi élelmiszerbolt építésére. AB. m. Vegyes^ iparcikk Kereskedelmi Válla­lat, valamint a B. m. Ruhá zati Kereskedelmi Vállalat felújította siklósi boltjait. A B. m. Vendéglátó Vállalat megkezdte Harkányban a 9° Vasárnap nyitották meg Pécsett a Technika Házában (Janus Pannonins n. 11.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a gyermek szemével című gyermekrajz-kiállítást. Fotó: Rácz Károly férőhelyes szálloda építését Rendkívül sokat költöttek a földművesszövetkezeti üzlet- hálózat kiszélesítésére és rendbehozatalára is a siklósi járásban: Villányban zöldség­gyümölcs bolt nyílt ugyanitt 3 milliós beruházással kis­vendéglő épül. A villányi földművesszövetkezet felújí­totta a magyarbólyi ruházati boltot és mároki üzleteit. A siklósi szövetkezet presszós kisvendéglőt épített Drávasza- bolcson. A beremendiek hús­boltot és cukrászdát létesítet­tek Egyházasharasztiban. ezen túl felújították a beremendi üzlethálózatot. A vajszlói fo­gyasztási szövetkezet tej-ke­nyér boltot nyitott Vajszlón. A sellyei fogyasztási szövetke­zet Drávasztárán. Okorágon és Gilvánfán felújította az üzle­teket. A korszerű üzletek városi színvonalat elérő árukészlete vonzó hatást gyakorol: a sik­lósi járás falvaiban egyre többször vásárolnak „hely­ben”. amit a tartós fogyasztá­si cikkek növekvő forgalma is bizonyít. Az idei esztendő I. felének forgalmi adatait a ta­valyi év hasonló időszakával összehasonlítva kiderül, hogy 14 százalékkal emelkedett a mosógépek. 132 százalékkal a centrifugák. 25 százalékkal a hűtőszekrények, 34 százalék­kal a rádiók, 102 százalékkal a televíziók, 92 százalékkal a fényképezőgépek. 99 százalék­kal a varrógépek. 234 száza­lékkal a kályhák. 102 száza­lékkal a lemezjátszók forgal­ma. S nemcsak motorkerék­párból és bútorból adtak el többet idén. mint az elmúlt évben. 22-vel több babakocsi­ra, s összesen 94-re volt szük­ség az Ormánságot is magá­ban foglaló járásban! A szá­zalékokon kívül néhány szám: 1967. I. felében 610 mosógé­pet. 535 televíziót. 524 rádiót. 514 órát, 501 kerékpárt, 428 gáztűzhelyet és 323 elektromos hűtőszekrényt vásároltak a járás lakói a helyi boltokban. Pártoló tagok L'gy hónap múlva, tehát január elsejével meg­szűnik a pártoló tagság in­tézménye. Pecsétekkel ellá­tott, hivatalos okmányokkal fognak rendezni egy olyan ügyet, aminek a rendezésé­hez már hozzákezdett az élet. A tsz-ek egy része ugyanis nem várta meg a rendeletet, hanem — az egy­kori pártoló tagokkal meg­egyezve — már korábban fel­számolta ezt az intézményt. A pártoló tagok száma te­hát megfogyatkozott, a pár­toló tagság megszüntetéséről szóló rendelkezés ma már legfeljebb csak néhány száz embert érint a megyében. A rendelkezésre azért volt szükség, mert ez az intéz­mény időközben történelmi anakronizmussá vált. A pár­toló tagság ugyanis nem puszta, formális cím volt, hanem meghatározott jogok­kal és kötelezettségekkel járt. Ami a jogokat illeti, e pártoló tagnak joga volt pél­dául a háztáji föld haszná­latához, a kedvezményes fu­varhoz és több — tsz-tago- kat megillető — juttatáshoz. A turonyi pártoló tagnak jo­ga volt például arra, hogy a tsz traktorával szántássá meg a földjét. Kérhette, hogy a tsz vesse el a kukoricáját, kultivátorozza meg azt, von­tatót kérhetett a termés be- hordásához. A turonyi pár­toló tag — akárcsak a hely­beli szövetkezeti tagok — 450 forintot fizetett ezért a sok munkáért a tsz-nek, holott a szántás, vetés, behordás stb. valóságos költsége elérte, sőt meghaladta a 700 forintot is. Már az elmúlt években nyil­vánvalóvá vált, hogy nem lehet időtlen-időkig fenntar­tani ezt az állapotot, hiszen ez évről évre újratermelődő feszültséget idézett élőt a tsz- tagság és kívülállók között. Valamikor, a tsz-ek meg­alakulása idején, illetve a megalakulást követő első ne­héz években nem volt ilyen egyoldalú a viszony, sok pártoló tag többet adott a tsz-nek, mint amit attól kap­hatott. Valamikor, az ötve­nes évek végén, a hatvanas évek elején, amikor a pa­rasztság zöme még nem dön­tötte el, hogy tsz-t alakit-e, vagy pedig egyénileg foly­tatja a gazdálkodást, akkor az is nagy szó, nagy tett volt, ha a falusi pedagógus, orvos, stb., tehát a pártoló tag a nagyüzemi mezőgazdaság esz­méje mellett kiállt. Nem vé­letlen például, hogy a diós- viszlóiak az igen, vagy nem eldöntésére hivatott gyűlé­sükre meghívták dr. Mikola Lászlót, a körzeti orvosukat és neki szegezték a kérdést: O, mint tanult ember, aki már két évtizede gyógyítja a község és a környék népét, mit tanácsol? Szerinte mi lenne a helyes? A bban az időben, amikor ' ^ a szalántaiaknak még egy traktoruk sem volt, s az egyéni gazdaságokból össze­hordott ekékkel, boronákkal kellett megkezdeni a közös munkát, roppant sokat jelen­(Folytatás a S. oldalon.) » i

Next

/
Oldalképek
Tartalom