Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-01 / 284. szám

1967. DECEMBER 1. napló Nem. öncélú egyezkedés Az üzem „silStolm'nTa^ Vállulati sajátosságok a ko ‘ektiv szerződésben Takát* Gvula szerzői estje A Magyar Írók Szövetsége dél-dunántúli csoportja, a „Jelenkor’ szerkesztő bizott­sága, valamint a TIT iro­dalmi szakosztálya decem­ber 3-án este 7 órakor ren­dezi meg Takáts Gyula Baumgarten- és József At- tila-díjas költő szerzői est­jét a TIT Bartók Béla Klub­jában, Janus Pannonius ut­ca 11. szám alatt. Bevezetőt mond Rónay György, Baum­garten- és József Attila-dí- jas költő. A szerzői esten fellépnek: Bálint András. Ronyecz Má­ria, Győry Emil és Bánffv György. Közreműködik még a Pécsi Vonósnégyes: Kó- cziány Lajos. Ribly ános Koszorú Árpád, Mihályi Ist­ván. valamint a Radnóti Miklós szakközépiskola le­ánykara. A kisközségek sond’ni Jüuceszuit a KOiieKiiv szer­ződés tervezete a Baranya megyei Sütőipari Vállalatnál. A tervezet terjedelmes anya­gának lapozgatása közben ar­ra figyeltünk, ami sajátos benne, hiszen a kollektív szerződések rendszerének be­vezetése éppen azt a célt szol­gálja, hogy mindenütt a helyi sajátosságokhoz igazítsák az üzem „alkotmányát”. Három alkategória Sajátos vonás bőven akad benne. Az első fejezet a pró­baidőre vonatkozó általános előírást úgy alkalmazza, hogy üzemvezetők, osztályvezetők és üzemcsoportvezetők számá­ra 90 napos próbaidőt ír elő. Az előadók és a boltvezetők próbaidejét 60 napban álla­pították meg, más beosztások­ban pedig elegendőnek vélik a 30 napos próbaidőt. A hosz- szabb próbaidőket indokolja, hogy 30 nap alatt egy újítási vagy szállítási előadó még jó­formán a munkaterületet is alig tudja áttekinteni. A ve- zetőállásúak felmondási ide­jét 60 napban, a csoportveze­tőkét, az előadókét és a szak­munkásokét 30 napban álla­pították meg. Ha a vállalat mondja fel a munkaviszonyt, a függetlenített üzemvezető­ket és a csoportvezetőket 20 napra, az osztályvezetőket 25 napra mentesíteni kell a mun­ka végzése alól, hogy másik munkahely után nézhessenek. Az a jó kollektív szerződés — vélik igen helyesen a sütő­ipariak —, amelyik a jobb munkára is ösztönöz. Hogyan ösztönözhet erre a kollektív szerződés? — Egyszerűen az­zal, hogy minden munkaköri kategóriában három alkategó­riát létesít. Az „A” besoro­lást csak a legjobban dolgo­zók kaphatják meg. Dagasztó szakmunkásoknál ez havi 100 forint pluszt jelent. A válla­latnál dolgozó mintegy ötven dagasztó szakmunkásnak a kollektív szerződés „előlegezi" a bizalmat, valamennyien „A” besorolást kapnak már a jö­vő évre. De akinek a munká­jával kapcsolatban kifogás merül fel, az háromszori fi­gyelmeztetés után visszasorol­ható a „B” vagy a „C” al­kategóriába, ami havi 100, illetve 200 forintos kereset- csökkenést jelentene. A vállalat üzleti érdekel és a vásárlók jogos igényei tel­jes mértékben indokolják ezt a rendelkezést. A továbbtanu­lásra ösztönöz — ennék fel­tételeit meg is teremtik —, hogy betanított munkás csak „B” kategóriába kerülhet. A szakmunkás vizsga letétele az erkölcsi elismerés mellett így Jó szívvel ménfőim a kezüket Eltűnnek a kunyhók Harminchét csa’ád hagyta el az ócsárdi cigánytelepet Kíviil-beiül csinosak az új házaik Ha tíz forintod van, ne igyál el kilencet, hatot tegyél a ta­karékba! Ez az életbölcselet az ócsárdi tanácselnöktől szár­mazik. Nehogy azt gondoljuk, Nagy Ferenc OTP propagan­distának csapott fel. Hogy miért szokta ezt mondogatni, kiderül. Nagy Ferenc az 1963-as vá­lasztások előtt hármas célt ál­lított programjába. A tsz a jó közepesek közé kerüljön, a fiataloknak legyen lehetőségük sportolásra és a harmadik: a cigányság szociális problémái­nak megoldása, a cigánytelep felszámolása. Az első kettő azóta megoldódott. A jelek­ből arra következtethetünk, utóbbi törekvését is siker ko­ronázza. 1963-ban felmérést készítet­tek. ötvenhárom kunyhóban közel 300 cigány lakott, tehát egy-egy kunyhóban hatan-ha- tan. — Restelltem, hogy itt a telep. Fel kell számolni a kunyhókat, ki kell emelked- niök a cigányoknak, ezt tűz­tem ki célul. Ehhez egyrészt állandó munkahely kell, ál- lanndó pénzkereset. Ezt sokan meg is fogadták — mondja szerényen az elnök. A másik: takarékbetétköny­vet váltani! Ha tíz forintod van, hatot tegyél a takarék­ba... Az elnök akkoriban be­betért a kocsmába, félrehívta az illetőt, beszélt vele. Melles­leg meg is szűnt az állandó részegeskedés a faluban. Az elnök hetenként járt a telepre. Nem ígérgetett, csak meggyőző szóval érvelt. A ci­gányok tanácsot, segítséget kértek, ha valami papír jött, hozzá futottak. Egyik-másik­nak lassan összegyűlt a pén­ze a takarékban — neki meg- | mutatták a betétkönyvet — s 1 felcsillant a házvásárlás, a ; házépítés lehetősége. Házépí­tésre, ha a megfelelő induló­pénz együtt van, államunk hi­telt ad. A többi már a ta­nácselnök gondja volt. De sok­szor szétnézett Ócsárdon, a környező községekben, hol áll üresen, lakatlanul ház, ame­lyik nem is kerül sokba. Ment ; Sellyére OTP-ügyekben, de ha kellett, még Pestre is el­utazott. Ahogy dolgoztak, ta- karékoskodak, évenként 3—4 —5 vagy akár 7 család költö­zött el új • otthonba. Hány kunyhó van ma? Tizenhat, hetven-nyolcvanan laknak még a telepen. Az ócsárdi cigánytelepre — a falutól néhány kilométer­nyire, a vasúti síneken túl — göröngyös-döcögős földút ve­zet. Az erdős-bokros völgyet félkörben szegélyezik a kuny­hók. Némelyik takaros, disz­nó röfög az ólban, mint egy liliputi farm. Találomra be­kopogunk az egyik kunyhóba. Csinos fiatalaszony fordul ki, bájos arcú kislány tipeg utá­na. Beszédbe elegyedünk, Nagy Ferencen kívül dr. Wei- ninger Péter, a Megyei Tanács elnökének titkára is elkísért Megkérdezem, ki a vajda. — Nincs nekünk vajdánk. Itt a mi vajdánk, Feri bácsi — nevetgél a fiatalasszony és az elnökre mutat. Férje a TÖVÁLL-nál dolgozik. Nekik van már egy „pici” pénzük. Az elnök azt bizonygatja, a cigányoknak saját erőből kell kiemelkedniük, de vala­kinek meg kell fogni a kezü­ket. Az idén még 2—3 kunyhó tűnik el. Szembetalálkozunk Erős Miskával, gallyazó balta a vállán. Neve fiatalkori testi erejére utaL Most beteg, fe­kélyes a gyomra. A legöre­gebb a telepen; azt állítja, 35 éve lakik itt. Futólag néhány szót váltunk arról, hogy el­fogynak a kunyhók. | — Bár volna egy kis épüle­tem a falu végén! De ezt ho- ! gyan vigyem be? — bök a sajátja irányába. Akárhol be­szélgetünk erről, nagy hajlan­dóságot tanúsítanak, hogy könnyű szívvel itthagyják a telepet. Megjelenésünknek gyorsan híre fut, kijönnek a kunyhók elé. Az egyik kunyhó előtt ke­nyér sül a sárkemencében. A kis kúpalakú kemence min­den portán megtalálható.' Az ember fiatalos, tüdőbeteg, fe­lesége is beteg. Keveset kap­nak, a férj néha muzsikál, onnan csurran-cseppen vala­mi. A következő kunyhóban izzasztó a meleg, az 55 év kö­rüli férfi szívasztmás, A fe­lesége Baksán a tsz-ben dol­gozik, csak szombaton jön ha­za. Az ember örült, hogy ér­deklődtünk, de ő semmiről nem tud semmit, mikor köl­töznek, a feleség, Ilonka az illetékes ebben. A szomszédos kunyhóban hatan laknak, hatan két ágyon alszanak. — Nincs pénz, Feri bácsi — mond iák. A fiatal fiú kőműves, de nem biztos, hogy holnap be­megy dolgozni. Takarékoskodjanak. Hazafelé a jövőbe is bepillan­tottunk. Az egyik utca végén családi házacskák állanak, már amilyeneket a 60—80 ezer forintból építeni lehet. Ház­hely van bőven. Kívül-belül csinosak. Szép bútorok, akár­csak egyes parasztházakban. Kút is van. Csak az a baj, hogy a villanyt nem vezették be, az nincs benne a kölcsön­ben. De azért biztató a jövő. Kö­zel az idő, amikor Ócsárdon megszűnik létezni a cigány­telep. Miklósvári Zoltán Negyvenöt vagon sajtol ado*t át a Tejipari Vállalat pécsi sajtérlelö üzeme novemberben, — miután teljesítene évi tervét — külföldi megrendelőknek és a hazai keres -edelemnek Trappista sajtból 14 vagon, Pannóniából 24 vagon. Ementáliból 5 vagon hag- ta el jaz üzemet. Decemberben boltokba került a Parmezán sajt 15 űekag rammos csomagokban. Képünkön az özem egyik pincéje, ahol az Ementáli sajtok érlelődnek. hetőságekről, gondoskodni a háztáji eszközellátásról és a felkínált áru átvételéről. Sajnos, az fmsz-ek gyakran nem tudták megvédeni a ve­lük kapcsolatban lévő háztáji és kisegítő gazdaságok érde­keit. Az ősz eleién közfel­háborodást váltott ki az új- petrei körzeti fmsz-hez tarto­zó földutas kisközségek — Peterd, Pécsdevecser. Kiskas- sa — esete, ahol a gazdáknál igen sok tojás ment tönkre, mivel a Baromfiipari Vállalat pécsi kirendeltsége nem szál­lította el. A vállalat tojás- dömpingre hivatkozva augusz­tus 1-én 71 baranyai földutas kisközségben leállította a tojásátvételt három hónap időtartamra. Az egyoldalú intézkedés azért történhetett meg, mert az fmsz csak bizományos volt, a feltételeket a Baromfiipari Vállalat diktálta. Ez év de­cember 31-én ez a bizomá­nyosi jogviszony megszűnik, s helyébe a kölcsönös elő­nyök alapján megkötött szál­lítási szerződések rendszere lép. A következő hetekben a megye 22 ‘’földművesszövet­kezete köt szállítási szerző­dést a Baromfiipari Vállalat­tal. Fontos, hogy ezt megelő­zően az fmsz-ek tájékoztas­sák a háztáji tenyésztőket az új értékesítési lehetőségekről, árakról, minőségi követelmé­nyekről. A baromfi és tojáson kí­vül, húsnyulra és sok egyéb árucikkre kötnek szállítási szerződést az fmsz-ek. Hogy a szerződésben rögzített áru­mennyiséget meg is kapják, javítják a háztáji gazdaságok ellátását. Ami a tenyészanyag és a csereállomány beszer­zését illeti, azzal korábban sem volt probléma, sőt, öröm­mel lehet nyugtázni, hogy a korszerű tojóhibrid igen gyor­san elterjedt a megyében. Míg 1966- ban csak 9 ezer, addig 1967- ben már 90 ezer hibrid tojó volt kint a háztáji és kisegítő gazdaságokban, s ezt az fmsz-ek szállították le. Ez is közrejátszik abban, hogy a háztáji termelőktől az idén több, mint 30 millió tojást vehettek át. A korszerű fajta azonban a háztájiban is korszerű tartás- módot igényel. Ezen a téren az ellátás meglehetősen aka­dozott. Baromfi önetetők és önitatók, tojóketrecek és tojó­fészkek, nyúlketrecek, dará­lók, morzsolók és a legkülön­félébb háztáji kisgépek gyak­ran szerepeltek a hiánycikk­listán. Az AGROKER géposz­tályán kimutatták, hogy a beérkezett kisgépigényeknek 1967-ben csak 40—45 százalé­kát tudták kielégíteni, s az ipar a megfelelő választékról sem gondoskodott. 1968-ban komoly javulás várható. Továbbra is komoly gondot jelent majd 78 földutas kis­község áruértékesítése. Az év nagy részében ezekből a fal­vakból gépjárművekkel nem lehet kiszállítani az árut. Az új szállítási szerződés szerint, ha a termelő maga szállítja ki a tojást a központi gyűjtő­helyre akkor változatlan árat kap érte, ha az fmsz gyűjti be, akkor 10 fillért levonnak a tojás árából szállítási költ­ség címén. A földutas községben ter­melt tej elszállítása egyelőre még tisztázatlan. A tejcsar­nokok egy része tsz kezelésbe megy át. Hogy e községekben termelt tej veszendőbe ne menjen, illetve a háztáji te­hénállomány ne csökkenjen, a MÉSZÖV tejszövetkezetek szervezését kezdte meg a megyében. Ezek a tejszövet­kezetek az fmsz-ek kezelésé­ben működnének. — Rné — fokozott anyagi megbecsülést is jelent. Jutalomszabaiiság Előírja a tervezet, hogy akik kiváló dolgozó kitüntetést kapnák, azok 2—6 napig ter­jedő jutalomszabadságban ré­szesülnek a kitüntetés elnye­résének évében. A jutalom­szabadság mértékre a terme­lési tanácskozáson a dolgozók tesznek javaslatot, s erről az igazgató a szakszervezeti bi­zottsággal egyetértésben dönt. Lényeges változás, hogy egységesen 35 százalékos túl­órapótlék bevezetését tervezik az eddigi 25, 50 és 100 szá­zalékos túlórapótlék helyett. Az új túlórapótlék nem lesz hátrányos a dolgozókra, hi­szen az eddigi átlagon alapul, viszont egyszerűbbé teszi a bérelszámolást és azt várják tőle, hogy relatíve a túlórák csökkentésének irányába hat majd. Rendkívüli berendelés esetére az első két órában 50 százalék, a további órákra 100 százalékos túlórapótlék illeti meg a dolgozót. Két órára a felemelt bért a mun­kás akkor is megkapja, ha a feladatot, melyre berendelték, előbb elvégzi. Mivel a rend­kívüli berendelés főleg a kar­bantartókra vonatkozik, ezzel ösztönzik őket a javítások gyorsabb elvégzésére. Részesedési alapjuk felosz­tásánál igyekeznek érvényt szerezni a törzsgárda fokozott megbecsülésének. A 2—1 éve a vállalatnál dolgozók része­sedési alapösszegét tíz száza­lékkal emelik. így, akinek 600 forint járna, 660 forintot kap kézhez. Az évek arányában növekednek a százalékok és húsz évnél hosszabb ideje a vállalatnál dolgozók részese­dését 75 százalékkal kíván­ják növelni. Tehát aki 600 forintot kapna, két évtizedes munkaviszonya alapján 1050 forint nyereségben részesül. Nyereségrészesedés Negatív tényezők is érvé­nyesülhetnek a nyereségré­szesedés kialakításában. Ilyen lehet a megrovás, ami 10 szá­zalékot, a szigorú megrovás, ami 15 százalékot vesz el. Az en­nél nagyobb levonások mérté­két a fegyelni határozatban külön ki kell mondani. Egy nap igazolatlan mulasztás 10, két nap 25, három nap 50 százalékos levonást von maga után. Aki egy év alatt ennél többet mulasztott igazolatla­nul, az teljesen kizárja ma­gát a nyereségrészesedésből. Csökkenti a részesedést a dolgozó saját hibájából elő­forduló üzemi balesete is, mégpedig a vesztett munka­napok arányának megfelelően növekvő mértékben. Három éve, amióta meg­alakult a Baranya megyei Sütőipari Vállalat, nem fizet­tek nyereségrészesedést. Gyak­ran szóvátették ezt a megyei sütőmunkások, hiszen a vál­lalat elődei, amelyek csak az egyes tájegységek ellátását biztosították, rendszerint nye­reségesek voltak. Az átgon­dolt fejlesztés nyomán az idén már mutatkozik náluk 300 ezer forint többletnyere­ség és az év végére talán si­kerül létrehozniok egy heti keresetnek megfelelő részese­dési alapot. Lőrincz János Több kis>ép3t kapnak a háztáji gazdaságok J-H ívnak az értékesítési le le ős gek A háztáji és kisegítő gazda­ságok árutermelését ma még ■ nem nélkülözheti sem a bel- | ső ellátás sem az export ! Ezért a rendelkezések szorgal­I mázzák a háztáji áruterme j lég feilesztését minden olyar cikk esetében, melyekkel £ nagyüzemben nem gazdaságos foglalkozni. Mivel az így ter­melt áru volumene igen jelen­tős, fontos, hogy összhangbar I legyen a népgazdasági igé nyekkel. Az fmsz-ek feladat: idejében tájékoztatni a kis termelőket, az értékesítési le-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom