Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-31 / 308. szám

ttOT. DECEMBER 31. Beszélgetés Palkó Sándor elvtárssal, a Baranya megyei Tanács vb-elnökével Üj szellemet követel a gazdasági reform napló Üdvözlő táviratok DR. FIDEL CASTRO RUZ ELVTARSNAK, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titká­rának, a Kubai Forradalmi Kormány miniszterelnökének* DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO ELVTARSNAK, a Kubai Köztársaság elnökének, HAVANNA--------------------------3 A megye lakosságát foglal­koztató kérdésekkel felkeres­tük Palkó Sándor elvtársat, a Megyei Tanács vb-elnökét. Első kérdésünkben a gazda­ságirányítás új rendszeréről érdeklődtünk, nevezetesen: a tanácsok önállóságának foko­zásáról, az új bevételi forrá­sokról, azok felhasználásáról. •— Régi gondolkodásmóddal a gazdaságirányítás új rend­szerében nem lehet dolgozni, ezt különösen szeretném hang­súlyozni — kezdte nyilatkoza­tát Palkó Sándor elvtárs. — Vannak jelek, amelyek azt mutatják, hogy a felsőbb szervek — nem kivétel ez alól a Megyei Tanács néhány osztálya sem — mind nagyobb hatáskört szeretnének kapni az önállóság jegyében, de vi- szolyognak attól, hogy leadja­nak bizonyos intézkedési jogo­kat az alsóbb szintű szervek­nek. Esetenként még a Mé gyei Tanács vezetői között is vitákra kerül sor, mert tar­talékokat akarnak „félreten­ni”, mondván, jól jön az majd később, ha kérnek az alsóbb szintű szervek, lesz miből ad­ni. Véleményem: ne tartalé­koljunk feleslegesen, adjuk Jé” a pénzt de ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy a nagyobb önállósággal a na­gyobb felelősséget is vállal­niuk kell. A mi feladatunk döntő része az elvi irányítás és ellenőrzés. A konkrét gaz­dálkodás az alsóbbszintű ta­nácsok, illetve a vállalatok munkája lesz. Ha jól irányít­ják gazdaságukat új tartalé­kokat tárhatnak fel. a meg­takarított összeg náluk ma­rad, tőlük senki el nem ve­szi. De, ha nem fontolják meg alaposan minden forint he­lyét, hova, mennyit kívánnak fordítani és „elsokallnak”, — nem tarthatják kezüket új összegért póthitelért. Érdemes lesz alaposan megvizsgálni — természetesen a fennálló ren­delkezések alapján — vajon a bevételi források oly „bő- vízűen” csurognak-e, mint azt a lehetőségek engedik. Mire gondolok itt? Például az adó­zás jobb ellenőrzésére, befi­zetik-e a kellő mértékben az arra kötelezett szervek a kom­munális adót, vagy a terület- felhasználati díjat. Ezeknek a feladatoknak megoldása a jö­vőben nagvon is ..zsebbe vá­gó” lesz. összefoglalva: tes­sék. ott a nénz. gondolkodia- nak., gazdálkodjanak a saját pénztárcájukból. — A Megyei Tanács az utóbbi években több kisebb községi tanácsot összevont. Milyen ta­pasztalatokról adhatunk szá­mot, kívánják-e folytatni a körzetesítést? — A tanácsok összevonása bevá’t. találkozott a lakosság óhajé'al. Nem tagadjuk azt sem, hogy egy-két korrigálás­ra lesz majd szükség Az ösz- szevonást a jövőben is foly­tatjuk. Április elejéig felül­vizsgáljuk az összevonás ta­pasztalatait, döntünk a vég­leges körzetek kialakításáról. A jelenlegi 148 tanács helyett 90—95 községi szintű tanács végzi majd a munkát. Az ösz- szevonás feladatait a jelenle­gi tanácsciklus végéig kíván­juk megoldani. Az összevo­nással párhuzamosan szeret­nénk, ha a székhelyközségek mind jobban kisvárosi arcula­tot öltenónek, hogy az ottla- kók kulturált kellemes kör­nyezetben élhessenek. A ta­nácsi tervező irodának felada­tul adtuk; készítsék el a szék­hely-községek városias köz­pontjainak tervét, természete­sen a községek jellegének megfelelően. Szép munka, a tervek valóra váltásával az életfeltételek is javadnak. — A gépjárművek veretűi so­kat panaszkodnak a baranyai utakra. Van-e remény a hely­iét Javulására? — Az !967-es évben mint­egy 30 kilométer új út épült, illetve építése kezdődött el a megyében. Hozzáteszem: eze­ket az utakat már a második ötéves tervben kellett volna elkészíteni. Hitel volt rá — kapacitás nem. Ez a helyzet sajnos jövőre sem változik lényegesen. Az 1968-as eszten­dőben mindössze öt-hat kilo­méter új út épül. Mint a gaz­daság egyéb területein, itt is a legfontosabb: a megkezdett építkezéseket kell befejezni. Az útfelújításokról az a ta­pasztalatunk, hogy amennyit felújítanak, annyi kilométer út tőnkre is megy. A megye útviszonyait ismerjük, igaz, nem tanácsi feladat az állami útépítés, de tudjuk, hogy szűk a kapacitás. — Tehát nincs kilátás lénye- ges javulásra? — Nincs. Legalábbis ami az 1968-as évet illeti. — Ismeretes az a nagy erő­feszítés. amellyel a Megyei Tanács gondoskodott Baranya kirándulóhelyeinek fejleszté­séről. Gondolunk itt elsősor­ban Siklós. Harkány. Abaliget és Orfű környékére. A leg­jelentősebb Harkány. Lapunk karácsony! számában felvetet­tük a közkedvelt fürdőhely gyógyászati vonatkozású fej­lesztésének fontosságát. Mi­ként vélekedik erről elnök elvtárs? — Véleményem megegyezik azzal, hogy Harkány egészség- ügyi „oldalának” fejlesztése kívánatos elsősorban. Tervez­zük ezért többek között, hogy a strand területén zárt térségű külön medencét épí­tünk, amelyben kizárólag gyógyvíz lesz, amelyet csak orvosi felügyelet mellett ve­hetnek igénybe a betegek. A többi medencének vizét pedig Siklós környéki forrásvízzel hűtjük majd. Ez a forrásvíz is gyógyhatású. 1968. január 1-től az Ilona- és Kossuth­A Megyei Tanács szorgalmassá Harkány fejlesztését — Uj munkaalkalmak Bővítik a csertői gyermekotthont fürdők a kórház kezelésébe kerülnek, azzal, hogy a gyó­gyító tevékenységen túl je­lentkező szabadkapacitást a kórház ezután is a közönség szolgálatába állítja. Törődünk Harkánnyal, mindemellett na­gyon szívesen vennénk, ha az Egészségügyi Minisztérium a jótanácsai mellé forintot is tenne az asztalra. Harkány­ban megkezdődött egy száz fős szálloda és két motel épí­tése. A fürdőigazgatóság volt irodáinak helyén már dolgoz­nak az úgynevezett kurszalon építésén, amelynek földszint­jén idegenforgalmi hivatal, eszpresszó, olvasóterem, eme­letén pedig a fürdő irodái kapnak helyet. Az orfűi tavak mellett be­fejeztük a területek parcellá­zását. Vásárolhatnak mind­azok, akik szép környezetben saját víkendházukban, gyü­mölcsösükben akarják szabad­idejüket eltölteni. Mecsekrá- kos és Tekeres között például 200—300 négyszögöles telkek várnak gazdáikra. Orfű térsé­gében a nagytó körül az er­dőgazdaság és az abaligeti tsz erdöövezetet létesít. Víkend- házak, gyümölcsöskertek,. er­dők övezik majd a tavat. A kis tó mellett építjük fel a baranyai skanzent, tervei már készülnek, A felépítés, a vízi­malom rekonstrukciójával kezdődik —, amely üzemel is — a felújítást a Baranya me­gyei Gabonafelvásárló és -fel­dolgozó Vállalat végzi. A skanzenben ormánsági, német, délszláv falu épül, halászfalu, eredeti ősi halászszerszámok­kal. A nagytó mellett tábort létesít a KISZ, vállalatok, in­tézmények üdülőket építenek. Orfűn étterem fogadja majd a vendégeket. Az MTS megyei Tanácsa 30 kajakot, kenut vá­sárolt, ezzel lerakja Orfűn az evezőssport alapjait A hor­gászok az idén már mintegy húsz halfajtára vethetik ki horgaikat A tó partján hor­gászfalu felépítéséhez telket adunk, Mecsékrákoson pedig horgász-szálló céljára épüle­tet bocsátunk rendelkezésre. Fejlődik Abaliget is: a tőr- pevízmű elkészült, a csónaká­zó tó mellett új ví'kendtelep kialakításához a terület par­cellázása befejeződött. Itt TÜ- ZÉP-telep is nyílt, ahol az építeni szándékozók gyorsan, kényelmesen és helyben be­szerezhetik a szükséges építő­anyagokat. Szépül a siklósi vár is, Pécsváradon pedig az erdőgazdaság által felszabadí­tott énületben korszerű turis­taszállást létesítünk. — A megrye kórházai közül nem egy bővítésre, felújításra szorul. Ezzel kapcsolatban milyen tervei vannak a ta­nácsnak? — Igyekszünk javítani a helyzeten. A Kórház téri volt klinikai épület nagyjából már rendben van, a jövőben mint­egy 100 ágyas elmeosztállyal szeretnénk bővíteni A Dischka Gyóző utcai épület rendbeho­zását jövőre elkezdjük, teljes költsége 16 millió forint lesz, 1968-ban 4—5 milliót tudunk fordítani erre. A szigetvári kórház nem felel meg a kö­vetelményeknek, valószínű, újat kell helyette építenünk. Reméljük, hogy az úi mecha­nizmus adta lehetőségekkel ezt a feladatot megoldiuk. Korszerűsítésre vár a siklósi kórház is, de erre ebben az ötéves tervben nem kerül sor. — Az egészségüggyel összefügg a következő kérdésünk: Sok még a megyében a veszélyez­tetett környezetben élő gyer­mek. hely hiányában azonban nevelőintézetbe nem tudjuk őket tenni. Várható-e javulás? — Igen. Bővítjük a csertői gyermekotthont úgy, hogy az ott lévő gyermekek ebben az intézetben végezhessék el a nyolc általánost. Ebben az öt éves tervben felépül az alsó­tagozatosok otthona, a felső­sök otthonának felépítésére csak a következő ötéves terv­ben nyílik lehetőség. A bőví­téssel lehetővé válik a férő­helyek számának növelése. Tovább fejlesztjük a szociális otthonok hálózatát is. A me­gyében, mint például Duna- szekcsőn, Gödrekeresztúron, Szentlőrineen, Szigetváron és még számos helyen öregek napközijét nyitottuk meg, amelyben nagyon jól érzik magukat az öregek. Ezt a há­lózatot a jövőben is fejleszteni kívánjuk. Ennél a kérdésnél említem meg a cigányok hely­zetét Az 1967-es évben mint­egy ötven cigánycsaládot se­gítettünk megfelelő letelepe­déshez, OTP-kölcsönnel, ház­építési kölcsönnel. A jövőben is segítjük őket. Tapasztalat, hogy igénylik a megfelelő életkörülményeket, már töb­ben is jelentkeznek a letele­pedéshez szükséges kölcsönért, mint amennyit adni tudunk. — Engedjen meg egy bérjel­legű kérdést: A tanácsi ipar nem tud annyi bén fizetni dolgozóinak, mint az egyéb ipari üzemek. Ennek a Hátrá­nyos helyzetnek megváltozta­tására a jövőben nyíiik-e le­hetőség? — A gazdaságirányítás új rendszere nem tesz különbsé­gét tanácsi, iparban vagy má­sutt dolgozók bérében, a bé­rekre különben a kollektív szerződések is kitérnek. A jö­vőben a vallalat gazdálkodá­sától függ majd, hogy meny­nyit tud fizetni alkalmazott­jainak. Igaz, hogy 1968-ban a béreket maximum 4 százalék­kal lehet emelni, de a nyere­ség nagysága — amiből a dolgozók részesülnek — ha­tással lesz a jövedelemre. A hozzáértő vezetés, a dolgozók jó munkája, a nyereség útján feltétlen gyümölcsözik. — Sok nő vár megfelelő mim- kaalkalomra a megyében. Kü­lönösen nehéz a nyolc álta­lánost elvégzett falusi lányok elhelyezése. Milyen intézkedé­seket hoztak újabb munkaal­kalmak létesítésére? — Eredményeink vannak, bár még korántsem adtunk teljes választ erre a kérdésre. Komlón például a Május 1. Ruhagyár 350 nőt alkalmaz új üzemében, ez a létszám ké­sőbb 650 főre nő. Ugyancsak Komlón az elektroakusztikai ktsz 68 nőt vett fel. de a bővítéssel lehetőség nyílik 200 foglalkoztatására. Ami a fa­lut illeti: a termelőszövetke- kezetekneik fel kell kutatni azokat a lehetőségeket, ahol nőket állíthatnak munkába. Keressek ezt a termelőszövet­kezeti feldolgozó ipar kiala­kításában, a munkaigényes foglalkoztatás megteremtésé­ben. A rekontsrukciók —, mint például a Beremendi Ce­mentgyár. Szigetvári Kon­zervgyár, Cipőgyár. — is új munkaerőt igényelnek. Inkább szűkében, mint bőviben le­szünk a munkaerőnek. — A megyében számos helyen sem a kenyér, sem a víz mi­nősége nem kielégítő. Törté- nik-e gondoskodás a minőség- javításról? — Igen. Sásdon új kenyér­gyár építését fejezzük be, Szi- getvárott is elvégezzük a sü­töde rekonstrukcióját. Sikló­son új kenyérgyár építéséhez kezdtünk. Remélem, hogy ezek üzembelépése a kenyér minő­ségén is javít A lehetősége­inkhez mérten gondoskodunk a jobb ivóvízellátásról is. Fej­lődött Mohács. Szigetvár víz­vezeték-hálózata. a két város­ban mintegy 5 millió forintos A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány és az egész magyar nép nevében szívből köszöntjük önöket és önökön keresztül a testvéri kubai népet nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győzelmének kilencedik évfordulója alkalmából. A kubai nép a győzelmes forradalma után bonyolult nemzetközi helyzetben és nehéz körülmények között végzi országépítő munkáját és erősíti hazájának biztonságát. A magyar nép a többi szocialista ország népeivel együtt a proletárinternacionalizmus szellemében minden támogatást megadott és a jövőben is megad a kubai népnek szocialis­ta céljai megvalósításéhoz cs a forradalom vívmányainak megvédéséhez. Biztosak vagyunk abban, hogy az orszá­gaink és népeink között kialakult barátság és sokoldalú együttműködés tovább erősödik és fejlődik. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából újabb nagy sikereket kívánunk az egész kubai népnek, a Kubai Kommunista Pártnak és a Forradalmi Kormánynak a szo­cialista jövő építésében kifejtett áldozatos erőfeszítéséhez. Budapest, 1967. december 30. KÁDÁR JÁNOS. LOSONCÉI PÁL. a Magyar Szocialista a Magyar Népköztársaság Munkáspárt Elnöki Tanácsának elnöke. Központi Bizottságának első titkára. FOCK JENŐ, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke Horvátország Kommunista Pártja Eszék Területi Bizottsága STEPAN KRAJLIK ELVTARSNAK, ESZEK Kedves Elvtársak! Kedves Barátaink! Megyénk kommunistái és dolgozói nevében köszöntjük Önöket,, Eszék terület dolgozóit az új esztendő alkalmá­ból. Kívánjuk, hogy a szocialista társadalmi rend építésé­ben, gazdasági célkitűzéseik -valóra váltásában, dolgozóik életszínvonalának emelésében az 1968-as esztendőben érje­nek el újabb sikereket. Minden elvtársunknak, barátunk­nak boldog, békés új esztendőt kívánunk! KAPA! GYULA, a Megyei Pártbizottság első titkára MSZMP Baranya megyei Bizottsága, RAPAI GYULA ELVTARSNAK, PÉCS Kedves Elvtársak! Kedves Barátaink! Az 1968-as esztendő elejen Baranya megye valamennyi kommunistájának és dolgozójának sok sikert kívánunk a gazdasági reform végrehajtásában és újabb sikereket a szocializmus építésének minden területén. Azt kívánjuk, hogy a két ország viszonya a következő évben is fejlőd­jön, mint a testvéri együttműködés része, amely egyben része a béke megvédéséért folytatott harcnak. Boldog új évet kívánnak Szlavónia és Baranya kommunistái és dől gozói. Horvát Kommunisták Szövetsége Járási Bizottsága QSIJEK költséggel víztorony épült. Ja­vítottuk Komló vízellátását is, bár még teljesen nem oldot­tuk meg. Komlón 1968-ban mintegy 30 millió forintos be­ruházással szennyvízderítő építését kezdik meg. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével sok lehetőség nyílik falun is a vízellátás megjavítására; a község és a termelőszövetkezet karöltve segítheti a feladat megoldá­sát. — Lakásépítkezések, egyéb be­ruházások terén mire számít­hatunk? — Siklóson. Beremenden, Komlón. Szigetvárott. Sásdon összesen több száz lakás épül, 1968-ban a Mecseki Ércbánya segítségével Kővágószöllősön általános iskola létesül. Szi­getvárott a Konzervgyár hoz­zájárulásával napközi otthon épül. A Szigetvári Gimnázium négy tanteremmel bővül. Bóly- ban 1968-ban két műhellyel gyarapszik a Mezőgazdasági Szakközépiskola. A Siklósi Gimnázium két új tanterem­mel bővül. Szó van Pécs vá­rosközpontjában egy új me­gye} tanácsház építéséről, Rt háromezer adagos étterein is létesül. — Befejezésül: milyennék ér lékeli Palkó elvtárs a megye és Pécs város kapcsolatát? — Elmondhatom, hogy a megye és a város vezetői kö­zött elvtársias. jó kapcsolat alakult ki. Ennek bizonyítéka többek között az is. hogy á megye hozzájárul a pécsi sportcsarnok, az ifjúsági ház felépítéséhez, anyagilag segíti az új tv-toronyban majd mű­ködő eszpresszó, étterem léte­sítését. Szeretnénk, ha a ne­gyedik ötéves tervben a KPM, a megye és a város összefo­gásának eredményeként meg­épülne a Siklósi úti felüljáró. Van lehetőség az együttműkö­désre és mind a megye, mind a város élni kíván ezzel a jö­vőben is. Reméljük, hogy a gazdasági Irányítás új rend­szerében terveink m!hamarabb valóra válnak Ehhez a jó munkához kívánok a megye lakosságának erőben, egész­ségben teljes boldog új esz­tendőt. Garay Perese

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom