Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-30 / 307. szám
1961. DECEMBER SO. napló 5 A városi tanács v. b-a javasolja Ezerölszáz családi ház számára jelöljenek ki telkeket! Étterem az állatkert alatti területen — Ifjúsági tábor a Teitye felett — Kötél pálya a Misina tetőre Pécs megyei jogú Városi Tanács végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott. A végrehajtó bizottság nyolc napirendi pontot tárgyalt, elsőnek a IV. ötéves terv lakásépítési programját vitatta meg. A IV. ötéves tervben mintegy 8000 lakás építése szerepel a programban, Megállapodtak abban. hogy az új lakások felépítésénél a már közművesített. illetve a gyorsan megvalósítható közművesített, nagypanellal beépíthető területeket kell számításba venni. A végrehajtó bizottság számos határozatot hozott arra. hogy az építéshez szükséges műszaki és gazdasági előkészítő munkák időben megkezdődjenek. Napirenden szerepelt a „Magánlakás és társasház építés helyzete és az ezzel összefüggő tennivalók” című előterjesztés is. Az előterjesztés utalt arra, hogy ebben az öt- ;éves tervben is várható a korábbi éveknek megfelelő arány a magánerős és az állami lakásépítkezés között. 1967. III. negyedévének végére átadtak 636 ál'ami és 172 magánerőből épült lakást. Az előterjesztés utalt arra. hogy a társasház építés elősegítését szolgálja a Kertvárosban felépítésre kerülő 1500 lakásos lakótelep, amelyből 500—600 lakás társasházként épülne meg. A magánerős lakásépítkezés elősegítése érdekében a III. ötéves terv időszakában 1300 családi ház építésére alkalmas telek kialakítását tervezik. A terv szerint Ma- gyarürögben 200, Patacson 150, Kertvárosban 500. Nagyárpád —Malomban 200, Kispiricsiz- ma dűlőben 50. Üjhegyen 160 és a pécsszabolcsi Kishelyi dűlőben 50 családi ház épül a III. ötéves tervben. A végrehajtó bizottság a vita után határozatában utasította az I., II.. III. kerületi tanács végrehajtó bizottságát, hogy gondoskodjanak a családi házas telkek kisajátításáról, telekrendezéséről az 1968. év folyamán. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a „Mecseki parkerdő fejlesztési terve” című előterjesztést is. Az előterjesztés hangsúlyozza a Mecsek és a város lakóterületének szerves egységét, amelyben a táj és a város kölcsönösen kiegészítik egymást. A parkerdő fejlesztése érdekében az utóbbi években létesült az állatkert. a vidámpark, úttörővasút, kemping. A parkerdő 3 területre oszlik. Az első zónának jellemző pontjai: Tettye. Üdülőszálló. kemping, állatkert. Dö- mörkapu, vidámpark. Misina- tetői kilátó Ez a terület üdülőterületté van nyilvánítva. A II. zóna jellemző pontjai: Árpádtető. Kozári vadászház, Fehérkút. Lapis, Farkasforrás. A III. zőna jellemző végcéljai: Jakabhegy. Zsongorkő, Bükkösd. Hetvehely, Orfű. Abaliget. Mánfa, Sikon- da. Pécsvárad. Mecseknádasd, Legjobban az I. zóna területe közelíthető meg. ez a leglátogatottabb. a kiszolgáló létesítmények hálózatának itt kell a legsűrűbbnek lenni. A zsúfoltság elkerüléséért a II. zóna végcéljait is alkalmassá kell tenni nagyobb tömegek befogadására. Fejleszteni kívánják a III. zóna végcéljain lévő településeket is, elsősorban Abaliget—Orfű jöhet számításba. Az előterjesztés foglalkozik a terület közlekedésével, többek között azzal, hogy az út- törővasutat a Dömörkapu és a Kisrét közötti szakaszra lehetne tovább fejleszteni. Számos lehetőség van a közúti közlekedés fejlesztésére Is. A parkerdő jobb megközelítése érdekében a tanulmány javasolja egy személyfelvonó megépítését Misina-tetői végcéllal. A kötélpálya a Magaslati út és a Székely Bertalan út kereszteződésétől indulna és a nagylénián vezetve érné el a célt. A látogatók, turisták ellátása érdekében javasolják egy 500 fős kapacitású étterem építését az állatkert alatti területen, valamint kisvendéglőt Kantavárnál. A Tettye felett ifjúsági tábor kialakítása, a tettyei alsó-platón strand, 2— 3 gyermeklubickolóval és egy 33 méteres medence megépítése a javaslat. A végrehajtó bizottság — bár számos kérdésben bírálta a tervet — fejlesztési alapnak elfogadta, megfelelő intézkedések megtételére határozatában utasította a kerületi tanácsokat. Elfogták a makói rablótámadókat Makón december 22-én — a késő esti órákban — ismeretlen személyek megtámadták és leütötték Fodor Piroska 71 éves kiskereskedőt. A támadók az idős asz- szonyt kirabolták, 12 000 forintot vittek el magukkal. A rendőrség december 28- án elfogta a tetteseket: L. András 17 éves. H. Zoltán 16 éves és Cz. Dezső 16 éves segédmunkásokat, akik beismerték a bűncselekmény elkövetését. Az elrabolt pénz nagy részét a tetteseknél megtalálták. A rendőrség mindhármat előzetes letartóztatásba helyezte. Knrhcsony a kirakatban Nemcsak a szájnak * •. Szilveszterkor már este nyolckor nyit a Pannónia bár és újév hajnalán 5 óráig tart nyitva. Ez alkalommal utoljára lép fel Pécsett a város reprezentatív szórakozó helyén a Kohányi Hedvig—Nagy Henrik alkotta énekes, zenés, táncos Continental duó. Következő fellépésük már Belgrádiján, a Cristal bárban lesz. A MÉK 25-ös számü. Satlai utcai boltjában lebontották már a járókelők és vásárlók által egy kerek héten át megcsodált karácsonyi kirakatot. Hatalmas üvege mögül eltűnt a „behavazott” erdei tisztás, a szénával teli vadetető, és a körötte „eszegető” péítyes- hátú őzikék, tarkatollú erdei madarak is visszakerültek már a kölcsönadó Nagy Lajos Gimnázium természetrajzi kelléktárába. Szekeres Dénes, a bolt vezetője már nyolcadik éve maga tervezi és rendezi Is az ünnepi kirakatot, s ahogy mondotta, egyáltalán nem pasz- gzióból. «— Én azt vallom, hogy nemcsak a szájnak, hanem a szemnek is megjár, ami neki való. Ha ez nem így volna, akkor a legjobb borokat sem kellene címkézni, szalagozni, mert enélkül is tokaji, badacsonyi, villányi maradna a minőségük. Hát így vagyok én az árummal is. Szép körítéssel gusztusosabbak a káposztáim, pozsgásabbak a Jonatánjaim, a déligyümölcseim. Ami a szép körítést illeti — az is csak úgy érvényesülhet igazán, ha időközönként új és új ötletekkel gazdagítja. Vagy nem is időközönként, hanem inkább szezononként, mert úgymond ... — A zöldség, gyümölcsféle önmagában Is prezentálja ugyan az évszakok változását, de sokkal színesebben, beszédesebben akkor, ha a konkrét adományain kívül megjelenítjük magát az évszakot is a kirakatban. Nehezebb a dolga ünnepek, évfordulók előtt, mert ilyenkor a konkurrencla is nagyobb. Mégsem fogad fel kirakatrendezőket. — Pedig nagyon értenek a dolgukhoz, de talán éppen a nagy lekötöttségük miatt olyan sablonosak a kirakataik. Most, karácsony előtt is jól körülnéztem a városban, és az Állami Aruház meg néhány nagyobb üzlet kivételével majd minden kirakatban ugyanazt láttam. Feldíszített karácsony- fákat, ezüst-, aranyszálakon függő színes üveggömböket, mŰ-hópelyheket. amik szerinelkápráztatják ugyan a szemet, de & figyelmet már kevésbé vonják magukra, éppen az egyformaságuk miatt. Hát ezért tervezem, rendezem magam az ünnepi kirakataimat is. Aztán kiderül, hogy nemcsak a nagyközönség kedvéért vállalta magára ezt a cseppet sem könnyű munkát, hanem a felsőszentmártoni tsz-partner miatt is, amellyel nemrég kötött szocialista szerződést. Csak néhány mondatot idézek a szerződésből: „Az átvevő a neki átadott minőségi áru gyors értékesítése végett köteles a legmegfelelőbb propagandát biztosítani ...” „Ezzel szemben a tsz illetékes brigádjai vállalják, hogy a válogatott árut maximum 48 órás terminusokban közvetlenül a boltba szállítják ...” — Ez már a hamarosan beköszöntő új gazdasági reform szerződése — mondotta az üzletvezető. —■ Nagyzolnék, ha azt állítanám, hogy én már régóta készülődtem rá, de látja, mégse volt hiábavaló, hogy már évekkel ezelőtt magamra vállaltam a kirakatrendező szerepét is • • • — 8—gr — „Bázisw-szemlélet, vagy reális értékelés? A történet, melyet a Déldunántúli Kőbánya Vállalat komlói központjában hallottunk mai, de úgy is mondhatnánk: „ómechanizmusi”. Bosszankodnak miattta, de ebbe az ürömbe — fordítsuk meg a szólást — öröm is vegyül: annak tudata, hogy a jövő évtől kezdve ilyen kellemetlenségek nem érhetik sem őket, sem másokat. A „baj” ott kezdődött, hogy 1966-ban kitűnő eredményeket értek el a déldunántúli kőbányászok. — Emiatt 1967-re magasra emelték számukra a mércét. Egyhavi nyereségrészesedést kapnak a vállalat dolgozói, ha 22 millió 567 ezer forint értékesítési nyereségük lesz az idén. De ha az értékesítési nyereség ennél csak egy forinttal is kevesebb, az egésznek — fuecs! Ez az idén utoljára alkalmazott „bázis” szemlélet egyenes következménye. Ki :sé merev szemlélet ez. a helyzet reális értékelésére csak korlátozottan alkalmas. A helyzetük reális értékelése alapján ugyanis, a déldunántúli kőbányászokat csak elismerés illethetné. Ez évi tervüket már novemberben teljesítették. Ma már 100 eíer tonnás túlteljesítésük van és az év végére 150 ezer tonnával többet termelnek a tervezettnél. Meglesz a tervezett eredmény is. —- Miért bosszankodnak mégis a kőbányászok? Azért, mert van néhány tehertételük, amely a „bázis” eredményüket nem terhelte. Ezek bekövetkezéséről nem tehetnek, s nemcsak a pénz, az esetleg elmaradó nyereségrészesedés kérdése bosszantja őket, de igazságérzetüket sérti helyzetük merev megítélése, melyet felső szerveik részéről tapasztalnak. Tehetnek-e arról, hogy nyáron egy felhőszakadás alkalmával valóságos árvíz pusztított komlói bányájukban? — Nem. Az árvizet a felhőszakadás okozla. A hivatalos kárbecslés egymilliós veszteséget állapított meg, tudva, hogy az elpusztult berendezések már erősen elhasználódott, amortizált állapotban voltak. Nekik viszont a helyreállítás — tekintve. hogy új berendezéseket kellett építeniük — 2,6 milliójukba került. Arról sem tehetnek, hogy a leltárukat „nyomja” a nagyhar- sányi kőmalom. Kapták, mint valami szép ajándékot azzal, hogy ötmillió hoM savanyú föld van az országban — a mezőgazdasági üzemek úgy kapkodnak majd a mészkőliszt után, mintha cukor lenne... S mi a helyzet vele? Jóformán senkinek sem kell a hasznos anyag. Csak elvétve téved be hozzájuk egy-két mószkőliszt vásárló. így ez a kihasználatlan beruházás 1,1 milliós veszteséggel „gyarapítja” az idén a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalatot. S ezzel még nincs végük a tehertételeknek. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség 1792/1961. számú utasítása értelmében 50 méternél magasabb sziklafalat nem szabad művelni. Kötelezték őket a bánya új „emeletének” kialakítására. A szintbontás improduktív munkája — egy kotrógépet soron kívül fel is kellett újít- tat.niok — 1,8 millió forint költségtöbbletet okozott. így összesen 5,5 millió forint a korrekció igényük. Jogos igény e2 az utolsó fillérig, hiszen objektíve jelentkezett valamennyi. Korrekciós igényeik ügyében még nincs végleges döntés. Lehet, hogy elismernek belőlük valamennyit, lehet, hogy mindet. Reményük, ha kevés is, még lehet — bár nincs rosszabb a bizonytalanságnál ... Az új mechanizmus gazdálkodási szabályai szerint nem kerülhetnek ilyen kellemetlen helyzetbe. Mindig a tárgyévben végzett munka, az elért eredmény lesz a döntő és nem a bázis, nem a szubjektív megítélés. Bármint lesz is a mostani nyereségükkel, ezért bizakodnak a jövőt illetően. Feladatuk bőven lesz jövőre, hiszen piackutatásuk 2,5 millió tonna kőigényt jelez a felhasználók oldaláról. Idei eredményük — bár egyedülálló lesz a vállalat történetében — nem éri el az 1,9 millió tonnát. Jövőre, amikor általánosan kibontakozik már a gazdaságirányítás új rendszere, nagyobb feladatokat tűznek maguk elé a déldunántúli kőbányászok. — Adódhatnak akkor is előre nem látott gondjaik, nehézségeik, de eredményüket, ha befizették utána az adót, senki sem vitathatja el tőlük. Az Ismert közgazdasági ösztönzők, az új „játékszabályok” biztonságot is jelentenek a vállalat számára. S van-e 1obb dolog a bizonyosságnál ? Lőrinci János ** V Uj rend a kórházi beutalásoknál Az egészségügyi miniszter rendelkezése értelmében a megyei és megyei j'ogú városi főorvosok 1968. március 31-ig elkészítik a megyében, illetőleg a megyei jogú városban lakó betegek kórházi beutalásának és felvételének szabályzatát. Április elsejétől a betegeket már az új szabályzatok szerint utalják be. illetőleg veszik fel a kórházakba. A készítendő szabályzatok nem vonatkoznak gümőkóros betegek. elmebetegek, alkoholisták és kábítószer élvezők kórházi beutalására, a szülés, vetélés vagy terhesség-megszakítás miatt történő beutalásra és felvételre, valamint több országos gyógyintézetbe való beutalásra sem. A szabályzatokban kötelezően érvényesítendő irányelvek szerint a beteget a lakóhely szerint illetékes kórházba vagy klinikára kell beutalni. Arra is törekedni kell, hogy az egyes körzeti, üzemi, illetőleg rendelőintézeti orvosok lehetőleg mindig ugyanarra az osztályra utalják be betegeiket. A városi és járási kórházak osztályain az ágyak legalább 95. a megyei kórházi osztályokon pedig 90 százalékát a kórház ellátási területén lakó, szabályszerűen beutalt betegek, valamint a sürgős kórházi ápolást igénylő betegek számára kell fenntartani. A fennmaradó ágyakra olyan betegeket lehet beutalni, akik a kórház ellátási területén laknak, de sem a társadalom- biztosítás szolgáltatásaira, sem közgyógyellátásra nem jogosultak vagy kívül laknak a kórház ellátási körzetén, végül olyanokat, akiknek felvétele tudományos vagy oktatási célból indokolt. A betegeket a kezelőorvos utalja be a kórházba, lehetőleg az illetékes szakrendelő megfelelő szakfőorvosával konzultálva, aki ellenőrzi a beutalás szükségességét és helyet biztosít a betegnek a kórházban. Közvetlen életveszély esetén a kezelőorvos előzetes helybiztosítás nélkül, lehetőleg haladéktalanul kórházba szállíttatja a beteget. Területileg nem illetékes kórházba, klinikára előzetes helybiztosítás nélkül csak közvetlen életveszély esetén bad a beteget beutalni.
