Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-03 / 286. szám
4 napló 1967. DECEMBER 3. „Talán az országgyűlési képviselő tehetne valamit...46 Elkeseredett emberek Most már csak ritkán panaszkodnak. Különleges alkalom kell hozzá, mint amilyen ez a mai is. (Egyikük, valamelyik „újonc” lehetett, aki még reménykedik a gyors orvoslás lehetőségében, panaszos levelet írt a szerkesztőségnek.) A rosszul világított, alacsony mennyezetű étterem hosszú asztala körül ülünk — van idő beszélgetni, odakint esik az eső, a munka mindedképpen áll. Húsznál is többen vagyunk. Az üzemvezető előkeresi a teljesítményeket és béreket összesítő füzetet — ez képezi a beszélgetés alapját. — Az átlagkereset 1700 körül van — mondja —, amiért naponta tizennégy-tizenöt csillényi követ kell kitermelni, felrakni, összetörni. Volt olyan emberünk, aki fél napig volt itt, s úgy ment el, hogy még csak nem is köszönt ... Egyre kevesebben A bükkősdi kőbánya valamikor — még hat-hét évvel ezelőtt is —, húsz-huszonöt kilométer távolságból magához vonzotta a vállalkozó kedvű, jófizikumú, szép kereset után vágyó embereket, s bár a munka szinte embertelenül nehéz volt — a rek- kenő nyári hőségben és az ujjdermesztő téli hónapok idején is keményen helyt kellett állni a kőfalak alatt —, panaszos szót alig-alig lehetett hallani. Most meg... T A* emberek jönnek-mennek. lesik, hol üresedik meg a közelben valami elfogadható hely. a aki tud. menekül. A felgyülemlett keserűség egyre jobban emészti az üzemet. A elégedetlenség egyébként egy négy év előtti szervezeti változás- bán gyökerezik: a bánya ekkor lett tanácsi üzem. s így a Nehézipari Minisztérium fennhatósága alól a könnyűipari tárcához került — Ez a gazdaeser* lett a mi vesztünk — mondja Nagy Gyula, aki már 27 éve dolgozik a bányánál. — Az első az volt, hogy elvették a hűségjutalmunkat. s aztán valahogy a pénz is elkopott... Mintha zsilipet húztak volna fel, mindenki beszélni akar. Studinger István: ín olyan ember vagyok, akit meg lehet a munkában szakítani, de mostanában egyre kedvetle- nebbül jövök ... Kesztyűs Antal: Volt ftt egy ember, pár napig győzködött, aztán azt mondta: valameny- nyien bolondok vagytok. Szabó István: Én új fiú vagyok, de azt már látom, hogy Karambol — hat halottal Szombaton a kora reggeli órákban Oiaszliszka és Tolcs- va között a 37-es úton súlyos közlekedési baleset történt. A Tokaj hegyaljai Állami Gaz- dáság mikrobusza —. amelyet Varga Albert sofőr vezetett — összeütközött a vele szemben szabályosan közlekedő miskolci 3-as Épületfuvarozó Vállalat tehergépkocsijával. A karambolnál Varga Albert sofőr és a mikrobusz utasai közül Királyi Béla, a tolcsvai tsz főkönyvelője. Balógh Já- nosné. Soltész Béláné, Fekete Józsefné és Gazsi János, a Tokaj hegyaljai Állami Gazdaság dolgozói életüket vesztették, Zborai Istvánná. Mészáros István és Vajtkó László állami gazdasági dolgozókat a mentők súlyos sérüléssel szállították kórházba. A szerencsétlenség ügyéből a rendőrség, szakértők bevonásával, vizsgálatot indított. DECEMBER 3-TÓL: Szövetkezeti vendéglátóipari hét Baranyában December 3—10. között vendéglátói pár j hetet rendeznek Baranyában a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek A Rendezvények sorát december 3-án. vasárnap a dunaszekcsői fogyasztási szövetkezet Dunarév csárdája nyitja meg. különleges halételek bemutatójával és borkóstolóval. Ugyanezen a n^oon magyarnóta est lesz Lánycsókon a közelmúltban megnyílt Mackó falatozóban. Hétfőn cukrászipart bemutató kezdődik Villányban. E napon koktél különlegességekkel várja teadélutánjára a vendégeket a komlói Melódia eszpresszó. December 5-én. kedden télapó estet rendeznek Dráva- szabolcson a Zsinkó kisvendéglőben. valamint a gör- csönyi presszós kisvendéglőben, amely után a felnőttek szórakoztatásáról is gondoskodnak. A télapó estet december 6-án a sásdi Tavasz Étteremben is megtartják. A szövetkezeti vendéglátóipari hetet Pécsett a Szőlőskert kisvendéglőben december 9-én megtartandó magyarnóta est zárja. mi nem számítunk se bányásznak, se építőmunkásnak ... Sós József, az üzem vezetője hallgat, de valaki rászól: maga mondja meg helyettünk, hogy ünnepeltük a bányásznapot?! — Tavaly az ebédpénzből megtakarítottunk két láda sörrevalót — mindenkinek egy üveggel jutott —, az idén meg saját zsebünkre szereztünk egy kis bort. Az emberek bólogatnak, s Studinger azt mondja: ebből is láthatja, hogy vagyunk ... Az ember a legolcsóbb? ■ A bükkősdi kőbánya, mint a Baranya megyei Építőanyagipari Vállalat egyik egysége, évek óta jelentős nyereséggel dolgozik. A jórni- nőségú mészkő iránt nagy a kereslet — még a kaposvári cukorgyár is itt szerzi be szükségleteit. A bánya kőva- gyona óriási: megduplázott termelés esetén is elég egy évszázadig. Most 40 ezer tonna körül termelnek évente — a III. negyedévben 12 ezer tonna volt a terv —. a fejtés technológiája azonban hosszú idő óta semmit sem változott. A robbantás utáni műveletek középkori módszerekkel folynak: a legfontosabb szerszám a kézi emelő és a törőkalapács. Jelenleg 29 a fizikai dolgozók száma, a szállítás és más kisegitő jellegű munkák azonban ebből tizennégyet lekötnek, s így a termelő létszám sohasem haladja meg a tizenötöt. Az utóbbi időben krónikussá — már a tervteljesítést is veszélyeztető méretűvé —. vált a munkáshiány: legalább tiz fejtési munkás kellene. Az üzemvezető mutatja a papírokat: közel száz ember jött és ment, alig egy év alatt. — Ezt a munkát csak kevesen bírják — mondja —, gép kellene, mert egyébként egyre nehezebb lesz az utánpótlást biztosítani. Mit lehet tenni? A panaszokat három pontban lehetne összefoglalni. Mirtdenekelőtt és legjobban a hűségjutalom megvonását fájlalják — ez volt egyébként a lehető legjobb összetartó, fegyelmező tényező is —, igazságtalannak tartják. hogy ugyanazért a munkáért az átszervezés óta kevesebbet kapnak, mint a más tárcákhoz tartozó kőbányák munkásai. és elégedetlenek a műszaki színvonal egyhelyben topogása miatt. Nagy Gyula ölbeejtett kezekkel hallgatja társait. — Talán az országgyűlési képviselő tehetne valamit — mondja. Régi tervük, hogy felkeresik, de eddig valahogy mindig elmaradt. Nehezen fejezik ki magukat, kerülik azokat a helyeket, ahol beszélni kell. Ha a vállalattól vagy a tanácstól érkezik valaki, köny- nyen megértik egymást: nincs vita köztük, á helyzet visszásságát mindenki elismeri, csak éppen segíteni nem tudnak. A panasz orvoslása nem helyi feladat. — A helyzetet csak súlyosbítja — mondja az üzemvezető —, hogy egyre több a tsz-kezelésben lévő kőbánya, s mindenütt többet fizetnek, mint mi. Valahogy nagyon igazságtalannak érzem ezt a versenyt, mert a tanácsi ipar lehetőségei valamennyi versenytárssal szemben a lef,- rosszabbak. Valamit mégis lehetne tenni. Előrébb lépni a kis dolgok terén. Csak néhány a viszonylag könnyen orvosolható panaszok közül: — A csillék többsége olyan rossz, hogy az ember beleszakad, míg megmozdítja ... — Nézze meg ezt a bakancsot, egy évre adják, de a kő hónapok alatt megeszi. Miért nem védőruhaként adják? — Én egy jó vászonköténynek is örülnék, legalább vé: dené a ruhát. — És védőkesztyű se ártana. Azt mondják külföldön anélkül oda se lehet menni a kőhöz... A első lépés Néhányan, a legelkesere- dettebbek. azt mondják, kár minden szóért. Erre cáfol rá, a most készülő kollektív szerződés egyik passzusa, mely kimondja: a vállalat üzemei között aszerint osztják majd fel a nyereséget, hogy a legmesszebbmenőkig figyelembe veszik: hol, mennyit tettek az eredményesség fokozása érdekében. Ez a bükkösdiek számára előreláthatólag jelentős nagyságú részesedési összeget jelent majd. mert a bánya gazdaságosságával eddig sem volt baj. Ez azonban csak az első lépés lehet. Az embereknek igazuk van: ha a kő kell, akkor annak kitermelését — ,.gazdára” való tekintet nélkül — a munka nehézségének figyelembe vételével meg is kell fizetni. Békés Sándor A pult mögül ismerhettem meg igazán az emberehet Thália két arca Már harmincegynéhány év előtti Dunántúl kulturális rovatában is úgy írtak Lőfcsei Ferencről mint a pécsiek kedvenc művészéről, pedig csak amatőr színjátszó volt és az is maradt mind a mai napig. — Már annakidején és azóta is sokszor megkérdezték tólem, hogyan tudtam ellenállni a hivatásos színészi pálya kísértésének-, de én mindig azt válaszoltam: az én igazi hivatásom a kereskedelmi pálya, az eladói pult. S ha mégis összehasonlítást tennék a kettő között, akkor úgy mondanám, mint a csapodár férfiak: az egyik az élettársam, a másik a szeretőm volt. És ami rendhagyó, az az, hogy én mind a kettőhöz hű maradtam. Húsz éves kora óta megszakítás nélkül tartja kapcsolatát az eládói pult és az előadói pódium egyaránt népes közönségével. — A pult mögül ismerhettem meg igazában az emberek hovatartozását. A viselkedésükből, a gesztusaikból csalhatatlanul kiderült nemcsak a társadalmi pozíciójuk, hanem a jellemük is. így hát módomban állt. hogy úgy is olvassak belőlük, mint a nyitott könyvből, és addig-addig olvasgattam e nagyon izgalmas könyvet, amíg olthatat- lan kedvet nem kaptam a megformálásukra is. Hát valahogy így kezdtem a színjátszói pályafutást, és nem vé Megkezdődött a sertésvágás Egymillió méter bél, hatezer kiló paprika az üzletekben — Bőven van rizs és árpagyöngy A tavalyinál 30 százalékkal több száraz és pácolt belet hoz forgalomba a sertésvágási idényben az Élel- miszerkereskedelmi Vállalat. A 2,5 millió méter bélből mintegy egymillió méter van még a bolthálózatban, s a készlet nagyobb hányada sózott minőségben. A vállalat előzékenysége folytán és higiéniai okokból idén polietilén tasakban árusították a sózott belet A sertésvágások fűszerei közül a só többféle minőségben kerül forgalomba. A csomagolt sók is kétféle változatban kaphatók, ezek közül a kilónként 3 forintért árusított párolt só népszerűsége nagyobb. Bors egészben és őrölve, többféle „kiszerelésben” és adagolásban áll rendelkezésre. A sertésvágásokra tekintettel nagyobb arányban kapható az üzletekben az 5 dekás csomagolású őrölt bors. Ami a disznóöléseket illeti, a paprika teljes választékát biztosította a vállalat: félédes, édesnemes és csípős csemege paprikából 6 ezer kilogramm van a bolthálózatban. Ezen kívül 2000 kiló paprikát tartalékoltak a központi raktárban, és ettől függetlenül folyamatos paprikaszállításokat eszközölnek a FÜSZÉRT-től az üzletek. A töltelék készítéséhez szükséges árpagyöngyöt tavaly alig keresték a vevők, ezért idén mérsékelték a beszerzéseket. Árpagyöngy- gyel elsősorban a két pécsi piac mellett} üzleteket és a bányásztelepülések kereskedelmi egységeit látták el, ezekbe december első hétében újabb 25 mázsányit szállítanak. Rizsbő] 8—10 vagonos készlettel rendelkeznek a boltok és folyamatos szállítást vállal ebből is a FŰSZERT. letten ül éppen a kabaré műfajban. Hiába sorolnám fel a nagyrészt egyfelvanásos kabarék, monológok címét, szerzőit, bajosan emlékeznének ma már rá a pécsiek és a vidékiek. Ezért csak annyit róluk, hogy rendszerint pécsi május elsejéken vagy vidéki majálisokon adták elő — a régi újságok szerint is — fergeteges közönségsikerrel. A harmincas évek végefelé már a Pécsi Nemzeti Színházban is felfigyeltek a színjátszó csoport nívós előadásaira, és Vass Irma, a színház akkori népszerű művésznője el is vállalta a kis csoport rendezői teendőit, amire Lőcsei Ferenc ma is jószíwel emlékezik. — Egyszer azt mondta nekem; próbálkozzam még drámai alakításokkal la, biztosan sikerül majd. Biztatásképpen érdekéé hasonlattal állt elő: Nézzem még egyszer alaposan Thália címerbe foglalt két arcát és magam is láthatom, hogy az egyik fele sír, a másik fele kacag ... Hát, a művészet is csak úgy lehet teljes, ha értően műveljük mind a kettőt — mondotta. Ez már a harmincas évek végefelé volt, olyan korban, amikor a legnagyobb dráma kísértette már a fél világot —Noha módomban állt a háború alatt is szerepelni, igazában csak a felszabadulás után válthattam be a pat- rónusom kívánságát. S úgy érzem, hogy általában teljesítettem is azt a szintet, amit egy amatőrtől elvár a közönsége. Amikor a KPVDSZ szervezésében megindult a színjátszó élet, ő is az elsők között jelentkezett az új tartalmú, új hangvételű darabok szerep- vállalására. Pécsi színpadokon, szabadtéri előadásokon, vidéki turnékon hódították vissza régi törzsközönségüket és mel léjük padszomszédnak az új közönség népes táborát is. Högy milyen sikerrel, arról a nemrég kapott „Szocialista kultúráért” kormánykitüntetése is tanúskodik. Amikor megkérdeztem, hogy melyik szerepére emlékezik legszívesebben, elnevette magát. — Hát mindig csak arra az egyre, amit éppen alakítanom kellett. Például a Dollár papa Höffmanjára, a Különleges világnap Baranyai professzorára, a Fiúk, lányok, kutyák francia rendőrtisztjére, a Felnőnek a gyerekek, továbbá a Fekete ventillátor apaszerepeire, és soroljam még tovább? Nem sorolta, de helyette szíves invitálással átadott egy frissen nyomott dekoratív meghívót, amelyben több más műsor mellett ezt olvastam: a Pécsi Kamara Színházban a KPVDSZ színjátszó csoportja december 3-án bemutatja Afl- nogenov: Kisunokám című színművét. Lőcsei Ferenc ját- sza benne a főszerepet Va- szilijéV Iván ovi cs Okajomov professzort alakítja. — Régebben már játszottam ezt a szerepet — mondotta, — és nagyon szívesen vállaltam újra. de ne nevessen ki érte, hogy valami kópéság jutott eszembe róla. Van ugyanis egy olyan rész benne, amikor Másának a színdarabbeli elkapatott unokámnak szó szerint a következőket mondom: Maradj meg egyszerűnek és kedvesnek, amilyennek én ismertelek. Hisz lám, csak kétszer szerepeltél a nyilvánosság előtt és máris írnak rólad az újságban. s a fényképedet is közük. Én meg ötven éve foglalkozom a tudománnyal, s énrólam nem írtak soha ... — Hát nem fonák dolog? — nézett rám a szöveg elmondása után. — Gondolja csak el, hogy akkor és olyan szituációban mondom majd ezeket az unokámnak, amikor az előadás napján az újságban is ott lesz majd az arcképem meg a rólam szóló írás, amit minden bizonnyal ő is elolvas. Csak ki ne essek emiatt a szerepemből. Nem féltem Lőcsei Ferencet Ö, aki nemcsak ismeri, hanem viselni is tudja Thália két arcát, nem érheti ilyen „baleset”. P. Gy A Baranya megyei AGROKER VALLALAT Pécs, Megyeri út 90. sz. értesíti kedves vásárlóit, hogy kender- és ruházati raktárában 1967. december 11-től 16-lg leltározást tart. A leltározás ideje alatt az árukiadás szüneteli
