Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-22 / 302. szám
19CT. DECEMBER 22. napló 3 A költségvetési vitával folytatta munkáját az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) dúljon szocialista hazánk politikai és gazdasági ereje és tovább nőjön a dolgozó emberek jóléte. A magyar szakszervezetek ehhez az ország- építő munkához minden támogatást megadnak. A kormány által beterjesztett költségvetési tervezettel úgy magam. mint a magyar szak- szervezeti mozgalom nevében egyetértek és annak elfogadását ajánlom a tisztelt ország- gyűlésnek. Gáspár Sándor után Pethő Tibor, budapesti, Cácsi Miklós, miskolci, Kaszás Imre, Tolna megyei, Tóth László, Győr-Sopron megyei képviselők kértek szót. A költségvetést valamennyien elfogadták. Beresztóczy Miklós elnök ezután ebédszünetet rendelt eL Tímár Mátyás: l Az ebédszünet után Kállai 1 Gyula elnökletével folytatta az országgyűlés az 1968. évi költségvetési törvényjavaslat vitáját. Dr. Dömötör János, Csong- rád megyei, Orosz Ferenc, Szabolcs-Szatmár megyei, Kollár József budapesti képviselők felszólalása után dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Optimizmussal tekintünk a gazdasági reform megvalósítása elé Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési javaslat, Vályi elvtárs beszéde, részletesen tartalmazza gazdasági helyzetünk elemzését. 1968. évi elképzeléseinket Az 1967-es év eredményei jelentősek. Nemzeti jövedelmünk mintegy 6 százalékkal nőtt. az ipari termelés növekedési üteme meghaladja a 8 százalékot, az építőiparé 10— 11 százalék. A mezőgazdaságban az állattenyésztés termelése értékben 2—3 százalékkal emelkedett, a növényter- „melésé viszont körülbelül ugyanilyen mértékben fsokként. főleg a tavalyinál gyengébb kukoricatermés következtében. Beruházásokra 1967- ben körülbelül 13 százalékkal fordítottunk többet, mint az előző évben. Az életszínvonal alakulását jellemzi, hogy a lakosság fogyasztása egy év alatt 6 százalékkal emelkedett. Külkereskedelmi mérlegünk szocialista viszonylatban kedvezően alakult, tőkés viszonylatban az import a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. As 1967. évi eredmények elérésében jelentős szerepe volt már a reform előkészítése kapcsán tett Intézkedéseknek. A vállalatok nagyobb önállósága kétségtelenül jelentősen közrejátszott a tervezettnél nagyobb növekedésben. Ugyanakkor azok a szerkezeti problémák, amelyek az anyag- ellátás, egyes fogyasztási cikkek hiányában, a tőkés import növekedésében jutnak kifejezésre, változatlanul megmaradtak. 1968-as elképzeléseinket, az elért színvonal, az 5 éves terv előirányzatai és a reform bevezetésével kapcsolatos követelmények alapján alakítottuk ki. Abból indultunk ki. hogy bár az új irányítási rendszer az eddiginél nagyobb fejlődési ütem elérésére alkalmas, mégis az első évben, az átmenet idején, éppen az átmenet problémái miatt, viszonylag szerényebb célokat tűztünk ki. A nemzeti jövedelem előirányzott növekedése S—6 százalék, az ipari termelés növekedésének tervezett üteme 6—7 százalék, a mezőgazdaságé 3—i százalék. Beruházásokra lényegében az idei várható teljesítésnek megfelelő összeget irányoztuk elő. A munkások és alkalmazottak reálbéremelésének tervezett nagysága 1,5—2 százalék, a reáljövedelmeké pedig — amely a többlet foglalkoztatásból és a közvetett juttatásokból eredő jövedelmeket is tartalmazza. 3—4 százalék. A parasztság reálfogyasztása, ugyancsak 3—4 százalékkal nő. Ezeket az elképzeléseket tükrözi az előterjesztett államháztartási előirányzat is. Indokolt, hogy egy Ilyen időszakban, mint » mostani, amikor nagy változások küszöbén állunk a gazdaság- irányítás rendszerét illetően, egy pillantást vessünk hazánk gazdasági helyzetére, összehasonlítsuk ezt más országokéval. Mint ismeretes. Magyaror- •eág a közepesen fejlett országok közé tartozik. A fejlettség mértéke általában az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem. A szocialista országok között is a középső csoportba tartozunk. Az európai tőkés országok között előttünk járnak többek közt a hozzánk területileg legközelebb eső Ausztria és Olaszország, mögöttünk vannak olyan országok, mint Spanyolország, Portugália. Görögország. Ez a sorrend a történelmi fejlődés adottságaival is összefügg. A tőke felhalmozás terén Magyarország nem merített olyan forrásokból, mint sok nyugat- európai ország. Ha a békés gazdasági versenyben Ausztriát vagy Olaszországot tíz éven belül utol akarjuk érni, úgy az a nemzeti jövedelem növekedési ütemének mintegy 2—3 pontos évenkénti növelését teszi szükségessé. Az utolsó három évben a nemzeti jövedelem fejlődési ütemének átlaga Ausztriában 4,4 százalék, Olaszországban 3,8 százalék, Magyarországon 4,7 százalék volt. Milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a fejlődési ütem. ezen beiül az életszínvonal növekedési ütemének gyorsítására? Ilyen lehetőség: —■ A termelés gazdasági hatékonyságának, minőségi mutatóinak további javítása és — a jobb termelési struktúra kialakítása. E célokat szolgálja a gazdaságirányítás módszereinek reformja. Gazdaságirányítási reformunk alapgondolata a terv- szerűség és a piac előnyeinek jobb összekapcsolása az eddiginél. A tervszerű gazdálkodás előnyeiről itt nem kell sokat beszélni. Az a tény. hogy míg 1950-ben az európai szocialista országok a világ össztermelésének csak 18 százalékát adták, 1965-ben már 28 százalékát, az a tény, hogy a fejlett tőkés országokban is egyre inkább tért hódít egy bizonyos fajta tervezés, beszédesen bizonyítják a terv- gazdálkodásban lévő előnyöket. Nyilvánvaló az is, hogy tervezési, irányítási módszereinket nem tekinthetjük véglegesnek. vagy éppen tökéletesnek. tovább k^l fejleszteni azokat. Az a tény. hogy a terveket a jövőben nem bontják le a vállalatokra és tanácsokra, hogy nincs nagytömegű terv- utasítás. hogy közvetlenné válik a kapcsolat a termelő és a felhasználó között, azt jelenti. hogy a termelő az eddiginél gyorsabban tud reagálni a felhasználók és a fogyasztók igényeire. Az árak nem merevednek meg. nem „öregednek” el, hanem nyomon követik a termelési és költség- viszonyok alakulását. Csökkennek az egészséges verseny hatására, de nőhetnek is bizonyos szabályok keretei között. így a termelők hamarabb reagálnak s gyorsabban tudják pótolni az esetleg hiányzó cikkeket. Előnyös az elosztó jellegű anyag- és gépgazdálkodás helyett a kereskedelmi módszerek alkalmazása. mert ezek e területen is a kalkulációk elmélyítéséhez gondosabb mérlegeléshez vezetnek. A lakosság a legnagyobb érdeklődéssel az 1968. évi árváltozásokat kiséri. Közismert, hogy fogyasztói áraink sok vonatkozásban nem felelnek meg az ért.ékvíszo- nyokhak. a költségeknek. Hosszútávon lehetséges csak olyan árszínvonalat és árai á- nyokat kialakítani az élelmiszerek, az iparcikkek és a szolgáltatások területén, h így az árak megfeleljenek a valóságos értékviszonyoknak és igazodjanak a világpiaci árakhoz. Ezt a hosszútávú árpolitikát úgy kell végrehajtani, hogy közben a lakosság élet- színvonala tervszerűen emelkedjen. Most az új gazdasági irányítási rendszer bevezetésének évében csak olyan ár- változáskat célszerű megvalósítani, amelyek feltétlenül szükségesek. Csökkentjük egyes, a vasműszaki és tartós fogyasztási cikkek, mosószerek árszínvonalát. és emeljük a költség- vetésből dotált bútorok és néhány nem alapvető szolgáltatás, valamint a lapok árát. Ugyanakkor csökkentjük egyes élelmiszerek árszínvonalát is az élelmiszerek belső árarányainak javítása, a tejtermékek, vaj, sajt, baromfihús nagyobb fogyasztása érdekében. Ide tartozik a cukorár csökkentése is. Megváltozik egyes építőanyagok ára is. A ráfordításoknak megfelelően emelkedik a tégla, csökken a cement és a fa nyílászáró szerkezetek ára. A Jelenlegi árrendszerben az évek során kialakult eltérő forgalmiadó-kulcsok miatt sokszor hasonló cikkek árai is lényegesen és indokolatlanul különböznek. Ezért a forgalmiadó-kulcsok egyszerűsítését, nívellálását kellett végrehajtani. A ruházati cikkeknél a fogyasztói árak nívellálásának hatására a forgalom kb. hét százalékánál tiz százalékot meghaladó áremelkedés következik be. Annak érdekében, hogy a szükséges áremelések ne érintsék közvetlenül a lakosságot, a ruházati termékek 1968. január 1-i Induló árszínvonalát átlagosan 1,8 százalékkal leszállítjuk. Az ár- színtcsökkenés a forgalom 60 százalékánál kb. 5—10 százalék között, 18 százalékánál 10 —20 százalékot meghaladó mértékben érvényesül. A hatósági árak és a forgalmiadó csökkenése következtében a fő Megyénk képviselője baranyai problémákról beszélt a parlamentben Az alábbiakban ismertetjük Halasi Lajosnénak, megyénk országgyűlési képviselőjének szerdán elmondott felszólalását. Saját üzememben — az Öntödei Vállalat mohácsi gyárában — máris a gazdaságirányítás új rendszerének javára írjuk, hogy 100 százalék fölött teljesítettük ez évi termelési tervünket, s ugyanakkor az önköltségi tervet is másfél millió forinttal túlteljesítettük — mondta többek között a képviselő. — Mindezt annak tulajdonítjuk, hogy az új mechanizmus elveinek megfelelően máris nagyobb hatáskört kaptak azok a középszintű vezetők, akiknek a szervező munkájától elsődlegesen függ a termelési program megvalósulása. A vezetők alaposan tájékoztatták a dolgozókat az üzem minden gondjáról, s így elérték, hogy azok nem csupán egyszerű végrehajtói voltak a különböző intézkedéseknek, hanem mint anyagilag is közvetlenül érdekelt felek, alkotó módon vettek részt a munkában. A következőkben Baranya megye legnagyobb üzeme, a mecseki szénbányák gondjairól, eredményeiről szólott. — A bányák, a mi üzemünkhöz hasonlóan, nagy körültekintéssel készültek fel az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésére. A szénbányászat, mint az közismert, korábban alig ismerte vevőit. Központi tervek alapján dolgozott, s a kibányászott szenet is központilag osztották el. Az új mechanizmus e téren is új helyzetet alakít ki. A szénbányák eladókként jelennek meg a piacon, s ennek megfelelően szoros kapcsolatokat alakítanak ki vevőikkel. Ezek az újszerű kapcsolatok lehetővé teszik, hogy már a termelésnél messzemenően figyelembe vegyék a fogyasztók igényeit, I tüzeléstechnikai adottságait, a törekedjenek azok maximális kielégítésére. Hogy az utóbbit mennyire komolyan veszik, azzal kapcsolatban talán elég annyit mondanom, hogy a közeli nagyfogyasztók tüzelő-berendezéseit a szénbányák saját költségükön alakitották át, úgy, hogy alkalmasak legyenek a mecseki szén eltüzelésére. Széles körben ismertetik a bányák termékeit, azok tulajdonságait. felhasználásuk legjobb módszereit. Piackutató tevékenységük eredményeként biztosítottnak látják kapacitásuk egyenletes kihasználását. Észrevehetően sok gondot okoznak a bányáknak azok a nézetek, amelyek szerint a szénbányászatnak nincs jövője. Ennek tulajdonítható, hogy sok bányász máris más foglalkozást keresett, s a szakma- választás előtt levő fiatalok közül is alig néhány jelentkezik vájártanulónak. E kedvezőtlen hangulatra vezethető vissza, hogy a Mecseki Szénbányák többszáz főnyi létszámhiánnyal dolgoznak. A képviselő a következőkben felhívta az illetékesek figyelmét. hogy a korábbi felmérések során a TÜZÉP-tele- pek készleteinek jó része csupán „papírkészletnek” bizonyult. Most a szénbányászatnak hirtelen kellene ezeknek a papírkészleteknek a pótlására valódi szenet szállítaniuk. Ennek azonban, s éppen az előbbi okok miatt, nincsenek meg a feltételei. — Nem állítom — folytatta —, hogy ott helyben mindig megfelelő összefüggéseiben látjuk a szénbányászat valamennyi problémáját. Az elmondottak alapján azonban rá kell mutatnom, hogy az eddiginél sokkal gondosabb felmérések és megalapozottabb távlati tervek szükségesek a szénbányászat helyzetétömegfogyasztási cikkek árai összességükben kereken 1,3 milliárd forint értékben csökkennek. Mindehhez kapcsolódik a merev hatósági árrendszerről a rugalmas fogyasztói ármechanizmusra való áttérés. Ez a típus árváltozás, ami a piaci viszonyokhoz való jobb igazodást jelenti, az adott termékekben az árszínvonal némi emelésével jár. Vannak olyan termékek, amelyeknek az árát eddig sem az árhatáság állapította meg. Ilyenek például a zöldség és a gyümölcs, egyes divatáruk. helyi építőanyagok, díszműáruk. Ezt a kört most kiszélesítjük. A szabadáras cikkek körébe tartoznak majd például az import szövetek, a divatcipők. a szőrmeáruk, egyes kozmetikai termékek. Ezekkel a szabadáras forgalmi kör a lakossági áruforgalom 23 százalékára bővül. Az árrendszer mechanizmusában végrehajtott változások, a rugalmasabb áralakulás, szükségessé teszik, hogy a kormány és illetékes szervei továbbra is megtartsák árszabályozási, és fokozzák árcllcnőrzé8i tevékenységüket. A nem hatósági árak között lesznek felsőhatáros árak és irányárak. A szabadárak változtatásánál bizonyos körben előzetes bejelentési kötelezettség rendelhető el. A kormány előtt az áreilenőzésért az országos anyag- és árhivatal felelős. Tímár Mátyás hangsúlyozta; hogy a viszonylag széleskörű árváltozások mellett a kormány tartja magát az élet- színvonal emelése terén a terv előirányzataihoz, s bízik abban. hogy a harmadik ötéves terv számai e téren is tűltel- jesíthetők. Szólni kívánok röviden fejlesztési, beruházási politikánkról is. Fejlesztési politikánkban aa elsődleges szempont a fejlődén ütemének gyorsítás* egyensúlyi helyzetünk javítása. A belső piac terén az irányt meghatározza az a követelmény, hogy a lakosságot mind jobban és mind szélesebb választékben elégítse ki az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások. Figyelembe kell venni, hogy Magyarország gazdaságában, az ország méreteinél, nyersanyagszegénységénél fogva, igen jelentős szerepe van a külkereskedelemnek. Külkereskedelmünk fejlődési üteme nagyobb, mint a nemzeti jövedelemé, s ezért a fejlesztés szempontjából az export és Import színvonala nagy szerepet játszik. Külkereskedelmünk alakulásában különös fontossága van a magyar-szovjet kapcsolatoknak A szükséges anyagok jelentős részét a Szovejtunióból importáljuk, de nagy szerepe van e viszonylatban a gépek, berendezések és más termékek behozatalának is. A Szovjetunióba irányuló exportunk túlnyomó részt feldolgozott ipari termék. Nem kis lehetőségek rejlenek a kapcsolatok szélesítésében a többi szocialista országgal is különösen a gazdaság- irányítási reformok során, amelyek következtében lehetőség van a hosszúlejáratú egyezményeken belül a vállalatok közötti kapcsolatok intenzívebbé tételére. Fejlesztési politikánkban kiemelkedő jelentőségűek a központi nagy beruházások. Az új, induló nagyberuházásokat a fejlesztési koncepciók alapján kell gondos mérlegeléssel meghatározni, igénybe véve a hitelek és kooperációk útján biztosítható járulékos forrásokat Is. Nemcsak a népgazdaság szerkezeti átalakításában rejlenek azonban nagy tartalékok, de a vállalati gyártmánystruktúra javításában is. E tekintetben hasznos következtetések levonására alkalmasak azok az elemzések melyek megmutatják, hogy a termelés különböző területein a rubel- és a dollár-hozam mivel és jövőjével kapcsolaton döntésekhez. A képviselő végül égj olyan beruházási problémáról szólott, amely, mint mondotta, aa ország más vidékein is sokakat foglalkoztat. — A megyei sütőipari vállalat 1967-ben 22 tonna kapacitású sütőüzem építését kezdte meg Siklóson. Az üzemnek 60 község mintegy 45 000 In- kosát kell ellátnia kenyérrel. A beruházás azonban az év végéig csak körülbelül 25 százalékos készültséget ér majd el. A vonatkozó Gazdasági Bizottsági határozat szerint ebben az esetben a fennmaradó költségek 40 százalékát lehet csak állami költségvetésből fedezni, a többit pedig a vállalatnak kell „kigazdálkodnia”. A vállalat viszont évente csak mintegy 2 millió forintnyi beruházási alapot tud képezni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 6—7 év kell abhoz, hogy a siklósi építkezéshez szükséges hiteleket visz- szafizethesse. De egyúttal azt is jelenti, hogy ez idő alatt a többi, nagyobbrészt korszerűtlen üzemében még a legszükségesebb beruházásokat sem tudja megvalósítani, «ezzel veszélyezteti a kisebb «ü- tüdék működését, 8 ami • legfontosabb, súlyos zavarokat idézhet elő a megye kenyér- ellátásában. Ügy vélem, a kenyérgyárak fejlesztését csak as Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium további segítségével lehet megoldani. Kérem a költségvetés véglegesítésénél ezt figyelembe venni. Befejezésül hangoztatta, hogy bár a költségvetés nagy összegeket irányoz elő a* egészségügy fejlesztésére, véleménye szerint mégis meg kellene vizsgálni, nem lehetne-e az ilyenfajta jogos igények kielégítésére még többel fordítani. * 1 lyen forint-ráfordítást igények A devizahozam szempont já- , bői a kedvezőbb cikkek ter1 melését növelni kell, a kedvezőtlenekét pedig fokozatosan visszaszorítani. E következtetések levonása kihat az ipar egészének arányaira is. Bár a széleskörű reform problémamentesen nem oldható meg, optimizmussal tekintünk megvalósítása elé és biztosak vagyunk, hogy eredményei nem hosszú időn belül megmutatkoznak. Tapasztalhatjuk, hogy az emberek bizakodással várják a reform életbeléptetését és kibontakozását. Ez igen fontos és nagy segítséget jelent a kormány számára. A két rendszer közti verseny, a szocialista rendszerben rejlő lehetőségek realizálása megköveteli, hogy ne elégedjünk meg az eddigi ered ményekkel, s keressük azokat a módokat, amelyekkel feltárhatjuk a nagyobb lehetőségeket. E gondolatok jegyében javaslom, hogy az 1968. évi költségvetést az országgyűlés fogadja el. Tímár Mátyás nagy tapssal fogadott beszéde után az elnöklő Kállai Gyula Homor Imréné, Komárom megyei képviselőnek adta meg a szót, majd Orbán László, budapesti, Polcz János, Szabolcs-Szatmár megyei képviselő felszólalása után dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter mondott beszédet Ezután Mándics Mihály, Báes-Kiskun megyei, dr. Perti Gábor, szegedi, Fodor Istvánná, Heves megyei, Lévai Sándor, Hajdú* Bihar megyei, dr. Vámosi Erzsébet, Pest megyei és dr. Molnár Béla, budapesti képviselő kapott szót Az 1968. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot valamennyien elfogadták. Ezután az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós az ülést elnapolta. Az országgyűlés péntekén reggel 10 órakor folytatja az 1968. évi állami költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat megvitatását.
