Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-03 / 286. szám
Világ proletárjai, egyesQljeteK f Dunámon napio _______Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXAV. fcVFULkAM. íM. &Z.AJU AHA: M PILLÉR 1967. DECEMBEH 3* VASÁRNAP Mély részvéttel búcsúztatták c"'"“" "•““"* di-frik '"™tii"1*1 dr. Münnich Ferenc elvtársat Szombaton a Kerepesi-temetőben sokezer főnyi gyászoló közönség mély részvéte mellett búcsúztatták dr. Münnich Ferencet, a magyar nép nagy fiát, a nemzetközi munkás- mozgalom kimagasló harcosát, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, nyugalmazott állam- minisztert, országgyűlési képviselőt. A magyar munkásmozgalom nagy halottainak emlékét megörökítő pontheonban ravatalozták fel a gyász és kegyelet koszorúival, vörös szemfödéllel borított koporsót, s mellette 6t bordó selyempárnára fűzték fel az elhunyt kitüntetéseit. A hamvasztást megelőző gyászszertartáson a hozzátartozókon kívül részt vett és a ravatalnál díszőrséget állt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Ilku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Aczél György és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, Dobi István az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke; lerótták kegyeletüket a párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagjai, közéletünk sok ismert képviselője, eljött a végső tiszteletadásra a munkásmozgalom sok régi harcosa, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, az elhunyt barátai, tisztelői, ismerősei. Eljött végső búcsút venni a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. ' -A munkás gyászinduló dallamai után Fehér Jajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott búcsúbeszédet jFehér La fos búcsúbeszéde A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében mély megrendüléssel búcsúzunk tőled, drága Münnich Ferenc elvtárs. Nemcsak elvtársaid, barátaid és tisztelőid jöttek el, hogy megadják a végtisztességet: ravatalodat körülveszi a magyar és a nemzetközi munkásosztály gyásza. Olyan kommunistától búcsúzunk. akit nagyon szerettünk, olyan államférfitől és katonától, akinek életútjára nagy tisztelettel tekintünk vissza. Olyan nagyszerű embertói, kiváló elvtárstól és kedves baráttól veszünk most búcsút, aki a forradalom történelmében élt, akinek élete maga a történelem. Az elmúlt félévszázad fordulója volt az emberiség sorsának. Világok csaptak össze, s ahol a döntő csaták zajlottak Münnich Ferenc elvtárs mindenütt az első sorokban küzdött a szabadság, a szocializmus harcosai között. Forradalmár öntudata, kommunista meggyőződése elvitte mindenüvé, ahova a történelem cselekvésre és harcra szólított; ahol a reakció, a fasizmus ellen, a leigázottak felszabadításáért, a humanizmus. a demokrácia, a szocializmus győzelméért folyt az életre-halálra menő viadal. Életútja — ha egyáltalán lehet az emberi életet teljesnek venni, ha egyáltalán bele lehet nyugodni abba, hogy a halál megszakítja az életet — teljes volt. Osztályrészül jutott az. ami a forradalmár számára a legnagyobb boldogság: sokat küzdött és sokat tett az ügyért, amelyet magáénak vallott, és láthatta annak diadalmenetét a világban. láthatta győzelmét hazájában. Magyarországon is! Fájdalom, hogy több győzelmet nem érhet meg, munkánkban már nem vehet részt. Néhány hete ünnepeltük a Nagy Október 50. évfordulóját. Ez alkalommal szívből Jövő szeretettel és nagy rabé csü léssel köszöntöttük Münnich Ferenc elvtársat is, akit másod ízben tüntettek ki Le- nin-renddel. Ez az elismerés az Októberi Forradalom kiemelkedő harcosának szólt. Mint oly sok magyarnak, néki is a világ első munkásparaszt államáért vívott harc volt az első forradalmi iskolája. Lelkesedése, tehetsége, képzettsége és rátermettsége eredményeként a tanulóból hamar tanító lett. 1916-ban Kun Bélával, s más harcostársaival együtt 6 oltja az új eszméket a tomszki láger lakóiba. Később vörös gárda egységeket szervez magyar hadifoglyokból: fegyveres internacionalista csapatokat, amelyekre a szovjet hatalomnak csakhamar valóban szüksége is lett. 1918-ban az Uraiban űzi Kolcsak "fehérgárd istáit, de már ugyanabban az évben itthon dolgozik, s tevékeny részese az új típusú lenini párt, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakításának. Amikor büszkén valljuk, hogy elsőként a magyar munkásosztály követte 1917. októberének útmutatását, megteremtve a dicsőséges Tanácsköztársaságot: akkor ezzel együtt Münnich elvtárs előtt is tisztelgünk! A nemzetközi reakció átmenetileg úrrá lett népünk hősi erőfeszítésén. Münnich Ferenc elvtársat töretlen forradalmi lendülete, a munkás- osztály végső győzelmébe vetett szilárd hite a nemzetközi osztályharc más. kiemelkedően fontos küzdőtereire irányította. Ott találjuk a fasizmus ellen tömörülő német kommunisták soraiban, majd a spanyol földön a falangisták s az őket támogató német, olasz fasiszták barbár hordáival vívott egyenlőtlen küzdelemben. Most is mindenütt az első sorokban van, ahol szembe szállhat a fasiszta fenevaddal, amely új rabszolgasággal fenyegette az emberiséget! 1942 véres telén Sztálingrádnál küzd. Résztvesz a világtörténelem legsúlyosabb csatájában, amely a nádi hadigépezet szétzúzásának kezdetét jelentette, s új reményt sugárzott az egész emberiségnek, új lendületet adott a partizánmozgalmaknak, az antifasiszta harcoknak. Amikor a szovjet hadsereg elhozta népünk számára is a (Folytatás a 2. oldalon) | Hazánk elismerte ja Dél-Jemeni ftépi \ Köztársaságot Ka h tan As-SMblhw. a Dél-Jemeni Népi Köztársaság elnökéhez intézett táviratában Losonczi Pál, ma Elnöki Tanács elnöke jókívánságait fejezte ki az ország függetlenségének kikiáltása alkalmából. Bejelentette, hogy hazánk független államként ismeri el a Dél-Jemeni Népi Köztársaságot és vele baráti kapcsolatokat óhajt létesíteni. December 21-én I zárják az iskolaij <osztályzatokat Ab Általános és kfaéptskolákbaa — mint Ismerete* — s téli szünet december 22-én kezdődik és 1968. Január 8-ig tart. A szünidő előtti utolsó tanítási napon, 21-én zárják le s pedagógusok a tanulók osztályzatait. A szülőket a téli szünidő utáni első tanítási napon, január Srán az ellenőrzőkönyv útján értesítik arról, hogy a tanév részében gyermekük melyik tantárgyból milyen osztályzatot kapott. A tanintézetekben i téli szünet Ideje alatt Is gondoskodnak a napközis tanulókról, akiknek Jól fűtött termeket biztosítanak, megszervezik felügyeletüket. ■ ellátásuk ugyanolyan len, mint a tanítási napokon. Rlbánszki Róbert elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszönti a kitüntetett egységet. Kitüntették a Néphadsereg pécsi műssaki alakulatát A KISZ KB titkára köszöntötte az építőmunkában részt Tevő katonákat Tegnap délelőtt katonák töltötték meg a Pécsi Nemzeti Színházat; az újmecsekaljaiak által jól ismert műszaki alakulat ifjúsági nagygyűléssel egybekapcsolt zászlóá’tadási ünnepséget tartott, melynek keretében Ribánszki Róbert, a KISZ Központi Bizottságának titkára vörös vándorzászlóval tüntette ki az egységet. Egy évvel ezelőtt a Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportfőnöksége, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium közreműködésével. az ifjúsági szövetség javaslata alapján, széleskörű szocialista versenymozgalmat bontakoztatott ki a Polgári Védelem szervezetéhez tartozó, újrendszerű műszaki kiképzésben részesülő, s így a népgazdasági építő munkában folyamatosan részt vevő csapatok között. Az ország legkülönbözőbb vidékein dolgozó „építő” katonák nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a versenybe. A kiíró szervek értékelése alapján végülis a Magyar Néphadsereg 3001-es számú, Pécsett állomásozó, műszaki egysége bizonyult a legjobbnak — s így a vörös vándorzászló Ujmecsekalja építőihez került. A zászlóátadási ünnepségre számos vendég érkezett Pécsre. Eljött Tornai József ezredes. a Polgári Védelem országos parancsnokának helyettese, Mándi Árpád ezredes, a Néphadsereg pártbizottságának titkára, Horváth István ezredes, a politikai főcsoport- főnök helyettese, Padányi Mihály és Nagy Dániel az építésügyi miniszter képviselői, az ÉVM főosztályvezetői, valamint a dunaújvárosi és a Elkészült az új iskola a Tiborc utcában Elkészült • •tol! ÉJ általános iskola. A tanulók a téli szünet után foglalják d az új iskolájukat. 31. számú építőipari vállalat igazgatói. Részt vett az ünnepségen és az elnökségben foglalt helyet Palkó Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. Jelen volt dr. Nyéki Károly és Szikszai Tibor, a Megyei Pártbizottság adminisztratív, illetve ipari osztályának vezetője, Nemeskéri László, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója. valamint Duga József a Munkásőrség megyei parancsnoka. Magasrangú küldöttséggel képviseltették magukat az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok, valamint a társfegyveres testületek és a Magyar Néphadsereg testvéralakulatai. A jó munkát jelképező zászlót Ribánszky Róbert adta át az alakulat KISZ-titkárának. Ünnepi beszédében a katonafiatalok szorgalmának, áldozatkészségének és szakmai tudásának fontosságát hangsúlyozta — kiemelve: az ország építése és védelme szoros egységet alkot, s csak az képes szükség esetén vért is áldozni, aki helyt áll a mindennapi munka során. A pécsi építő-katonák a katonai ismeretek elsajátítása, mellett nagy segítséget adnak a városépítéshez, s ezt nem egyszer szabadidejük feláldozásával teszik, amit egyebek mellett a közelmúltban társa-, dalmi munkáért kapott díszpolgári cím is bizonyít. Részt vettek a katonák a bajba Jutottak mentésében, segítésében — a közelmúltban két viharkárt szenvedett lakást építettek újjá —, s jelentős szerepük volt abban, hogy tovább mélyült a lakosság és a Magyar Néphadsereg kapcsolata. A meleghangulatú ünnepség keretében valamennyi felszólaló gratulált a pécsi műszaki egység tisztjeinek és sorállományú tagjainak, akik ígéretet tettek, hogy a zászló jövőre is Pécsett marad.
