Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-17 / 298. szám

1961. DECEMBER VL napló 3 Pécs—Ferihegy—Kan ada Érdemes-e repülni? Gazdaságtalanok a MALÉV vidéki járatai — Sok a kihasználatlan lehetőség — Városi repülőtér? Pár hónap múlva orvén eve lesz. hogy az első magyar postkrepülő útnak indult Bu­dapestről, s Bécs, illetve Krakkó érintése után sikere­sen földre szállt Lemberg- ben. A törékeny kétfedelű landolása minden ceremónia nélkül zajlott le, pedig ünne­pélyes pillanat volt ez: a ma­gyar polgári repülés születés­napja. A közelgő jubileum összegezésre késztet, mint- ahogy a számvetést szorgal­mazza az a tény is, hogy bel­földi repülésünk válaszút elé érkezett. Az történt ugyanis, hogy az elmúlt évtizedek nagy nemzetközi sikereinek árnyékában itthon a sorvadás kétségbevonhatatlan jelei mu­tatkoznak, elkerülhetetlenné téve a kérdést: kell-e egyál­talán egy ilyen kis országban menetrendszerű polgári repü­lés? Nincsenek távolságok Zárnék Vlagyimirral, a MALÉV vezérigazgatójának első helyettesével beszélge­tünk. A téma: lesz-e Pécsnek és a többi vidéki városnak jövőre repülőjárata? — Előre szeretném bocsá­tani: döntés még nincs. — De az már biztos, hogy a MALÉV nem találta meg belföldön a számítását...? — Igen. — Véleménye szerint mi ennek a magyarázata? Fél­nénk a repülőtől? — Szó sincs róla! Az or­szág helyzete, nagysága az egyetlen magyarázat. A leg­nagyobb távolság ötszáz kilo­méter. de hát ki utazik Zá- honyzól Sopronba? Az utas­áramlás központja Budapest, a vidéki városoknak alig van egymással kapcsolatuk. A fő­város pedig ma már vonat­tal, gépkocsival egyaránt gyor­san, kulturáltan elérhető. Csak egyetlen példa: Miskolc innen 11Ó perces út gyorsvonattal... — Csehszlovákiában a kis távolságok ellenére nagy a lé­gii argalom. — Ne feledje, hogy Prága az ország nyugati felében van. — És Bulgária? — Ott olyan jelentős, nem­zetközi üdülőhelyek vannak, mint Várna és Burgasz. Saj­nos nálunk ilyen sincs. Aki Magyarországra érkezik, az Budapestet egyszerűen nem hagyja ki, hiába is szállíta­nánk le Pécsett. — Az áruszállítás mérté­kének növelése sem segíthet­ne? — Fontos dolog, szorgalmaz­zuk is, de az az igazság, hogy a szállításra váró áru nem a repülőtér mellett terem. A közúti forgalom óriási vetély- társ. Még egyszer mondom, nincs még döntés, de az igé­nyeket, lehetőségéket, a gaz­daságosságot ml sem hagyhat­juk figyelmen kívül. K orszer físítés és hanyatlás Az elmúlt repülési érvben négy vidéki városban — Pé­csett, Debrecenben, Zalaeger­szegen és Szombathelyen ■—, szálltak le a MALÉV menet- rendszerű gépek A napi két járatpár 40—50 perces út után érkezett célba. Ami Pécset illeti: a repülőút 50 percig tartott a fővárosig mely a repülőtérre, illetve az onnan elvezető út menetidejével 110 percre nőtt. Maga a város viszonylag nagy „repülős” múlttal rendelkezik; nem sok­kal az első világháború után íelépült az első „légi kikötő”, s 1947 óta folyamatos a gé­pek fogadása A mostani re­pülőtér 150 holdas, fekvésé megfelelő, altalaja, ha nem is betonozott — jó állapotban van. A kifutópálya hossza 1550 méter, a felvételi és forgalmi épületek korszerűeknek mond­hatók. Pécs tehát — nappal, kedvező időiárási viszonyok Nehéz m/gjósolni. feltűnik-e jövő év májusában Pécs egén a menetrendszerű MALÉV- repülő. az azonban biztos: a repülőtér még a légijárat­nál is fontosabb, mindenkit érintő közügy. A MALÉV mellett itt szállnak le a Men­tőszolgálat, a Vízügy, a Mező- gazdasági Repülőszolgálat és Honvédelmi Szövetség gépei is. éppen ezért ez az objek­tum semmiképpen sem in­dulhat sorvadásnak. (Fenntar­tási költsége — személyzettel együtt — 220 ezer forint.) Külföldön a reptér legtöbb helyen városi kezelésben van, s az igénybevételért leszál­lási díjat fizetnek az illeté­kesek. Úgy hírlik,. Zalában is ezt áz utat választották ... Békés Sándor „Papírföldek“ a Dráva mentén A Dráva menti gazdasá­gok eddig vizies földjeiket — jobb meggyőződésük el­lenére — kénytelenek vol­tak szántóként hasznosítani. Az új rendelkezések lehető­vé tették, hogy a folyóparti földeken végre odaillő nö­vényt — cellulóznyárt — termelhessenek. A Villány- Siklósi Állami Gazdaság 1975-ig kereken ezer hold- nyi víz járta területen akar „növényváltás”-t végrehaj­tani: békarokka helyett ne­mesnyárt telepít. Százhúsz holdon már megtörtént az ültetés és a facsemeték — a jelek szerint — jól fejlőd­nek a nedves talajon. A Dráva menti „papírerdők” másfél évtized alatt vágás­érettek lesznek. Az állami gazdaság szakemberei kiszá­mították, hogy a cellulóz­nyár termelése akkora ha­szonnal jár, mintha évente 20 mázsa holdankénti búza­termést takarítanának be a vízjárta földekről. Reális alap az eredményes munkához Aláírták a Mecseki Ércbánya Vállalat kollektív szerződését Elkészült a Mecseki Ércbá­nya Vállalat kollektív szerző­dése, s azt a gazdasági ve­zetés nevében Tőka Jenő igaz gató, a vállalati szakszervezeti tanács képviseletében Rácz Gyula, a szakszervezeti bízott ság titkára aláírta. A két alá­íróval arról beszélgettünk, ho­gyan értékelik vállalati „al­kotmányukat”. mit várnak at­tól a jövő esztendőre. — Kollektív szerződésünk létrehozásában — mondta Rácz Gyula — a törvényes kereteknek megfelelőén mesz- szemenően érvényesült az üzemi demokrácia. A terveze­tet már októberben vitára bo csátottuk. Többszáz vélemény, javaslat hangzott el róla. Dol­gozóinkat és a műszaki-gaz­dasági vezetést leginkább az érdekelte, hogyan alkalmaz­hatjuk leghatékonyabban sa­ötvenmillió forintos korszerű üzem között —, az összes rövid távú utak lebonyolítására épített géptípus fogadására alkalmas. Ennek köszönhető, hogy „túl­élte” a hatvanas évek elejé­nek korszerűsítési hullámát A belföldi légi és repülő­tér-hálózat kiépítése 1950-ben fejeződött be. Ekkor 11 ma­gyar városban szálltak le az utasszállítógépek, s jelentős volt a légi úton szállított gyorsáruk mennyisége is. A tizenkét személyes, rendkívül biztonságos és igénytelen LI— 2-es gépek leváltása vetett vé­get ennek a korszaknak. Az Új', típus — a nemzetközi vi­szonylatban is használt IL—14 —, már nem tudott leszállni mindenütt, s így a 11 város­ból csak négynek maradt meg a neve a MALÉV térképein... Sokak véleménye szerint ezzel kezdődött el a belföldi repülés sorvadása: az IL-ek ugyanis drágák, igényesek, utasterük 32 személy befoga­dására alkalmas — s ezt már nem. tudták kitölteni a vidéki városok, (A most kibontakozó viták során egyébként egyre többször hallani: miért kel­lett nekünk ilyen magasra ál­lítani a mércét, hisz a kör­nyező államokban mindenütt, a Szovjetunióban is. szállnak a 10—14 személyes kisgé­pek .. o A város ügye is A MALÉV hivatalos statisz­tikáival nehéz vitatkozni. 1967. első 11 hónapjában 38 ezer belföldi és 193 ezer nem­zetközi utast szállítottak a magyar gépek. Pécs vonatko­zásában 11 566 utas vette igénybe a repülőket. A ki­használtság átlaga alig érj el az 50 százalékot. Volt hónap -—november —, amikor átla­gosan csak hat ember volt a gépek fedélzetén. Mit jelent ez? Nem tartanak a gépekre igényt az emberek? Borovszky János, a pécsi repülőtér vezetője: — A legnagyobb ellensé­günk a bizonytalanság. Ha egy-egy járat kimarad, napo­kon át rossz a forgalom. Az utasok nem szeretik a megle­petéseket. — Mit lehetne ez ellen tenni? — Gyorsjáratú autóbuszok beállítása sokat javítana. Rossz idő esetén így is idő­ben célba jutnának az embe­rek. Most, hogy Ilire ment: lehet, hogy többet nem szállnak le Pécsett menetrendszerű gé­pek. egyszerre közügy lett a légijárat jövője. Tíz embert kérdeztem meg. s csak egy mondta: mindegy, hogy van-e. Legtöbben a város rangjával .érveltek. Pécs nagy­város, s szeretne minden te­kintetben „európai” lenni, s ehhez az is hozzátartozik, hogy repülőtere, légijárata le­gyem. Mit lehet tenni? A pécsi járat forgalmi sta­tisztikájában van egy szeré­nyen megbúvó szám: 30 ton­na exportáru. Feladó: a Pécsi Kesztyűgyár. Amikor a re­pülőjárat létjogosultságát és szükségességét vizsgáljuk, nem szabad erről a számról meg­feledkezni. A Kesztyűgyár be­rakta az árut Pécsett. Feri­hegyen átrakták egy másik gépbe, s még az éjszaka Ka­nadában volt a küldemény. Gyorsaságról, ésszerűségről van szó, nehezen érthető hát, miért él még mindig az a rendelet, mely a hivatalos ügyben utazókat eltiltja a repülő igénybevételétől? Egy másik figyelmeztető jel: az idén több német turistacso­port érkezett Pécsre, hogy a repülőtérről egyenesen Har­kányra utazzon. (A jegyet már külföldön megvették.) Ezt az utazási módot — kü­lönösen, ha megfelelő módon felhívják rá a figyelmet —, nyilván egyre többen keresik majd... A „csillaggá ráss “helyett Felavatták a XIV •es Autójavító új üzemét Az egykori vásártér helyén szombaton délelőtt ünnepé­lyesen avatták fel a XIV-es Autójavító Vállalat új, kor­szerűen felszerelt üzemét. A 60 méter hosszú szerelőcsar­nokban, amelyet a lengyel gyártmányú Nysa gépkocsik szalagszerű főjavítására ren­deztek be, ott volt az üzem valamennyi dolgozója, akik­hez az üzemavató alkalmából a következő szavakat intézte Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes: — Örömmel adjuk át a XIV-es Autójavító dolgozói­nak ezt a szép, új munkahe­lyet. Ennek építését azért szór galmaztiík, mert . ismertük nehéz munkakörülményeiket, tudtuk, hogy többségűk egész évben a szabad ég alatt, „csil­laggarázsban” dolgozott. En­gedjék meg, hogy ezúton fe­jezzem ki köszönetemet eddi­gi helytállásukért és egyúttal köszönetét mondjak mindazok­nak, akik tervezték és építet­ték ezt a modem autójavító bázist Kérem, hogy becsül­jék meg ezt a valóban szo­cialista munkakörülményeket biztosító új üzemet és végez­zenek itt sikerekben gazdag eredményes munkát A miniszterhelyettes ezután a jelenlevők nagy tapsa köze­pette egy „vaskos”, 12 ezer forintot tartalmazó borítékot adott át Nemeskéri Lászlónak, a Baranya megyei .Állami Épí­tőipari Vállalat igazgatójának az üzem építésében részt vett dolgozók megjutalmazására A XIV-es Autójavító Vál­lalat kollektívája nevében Árus Sándor igazgató vette át az új üzemet. A műhelye­ket, az autójavítás technoló­giai folyamatát Meiszterics Ist­ván főmérnök mutatta be az üzemavató ünnepségen meg­jelent vendégeknek, akik kö­zött ott volt Walter Medárd, a KPM Autóközlekedési Ve­zérigazgatóságának főmérnöke; az Autófenntartó Ipari Tröszt vezérigazgatója, Kovács Béla és Hegedűs György, a tröszt főmérnöke, Papp János, a 12- es számú Autóközlekedési Vál­lalat igazgatója, valamint dr Nagy Gyula, a Megyei Ta­nács vb-elnökhelyettese. Az új üzemet az egymáshoz kapcsolódó technológiai folya­matoknak megfelelően alakí­tották ki. A mintegy ötven­millió forintba került beruhá­zás ma még csak 180 ember munkahelye, ennyien dolgoz­nák a gépek mellett és a javító szalagokon. Műszakon­ként egy főjavított, valóság­gal „újjávarázsolt” Nysa au­tót bocsát ki ma az üzem. Ez csak s kezdet. 1970-ben 400 ember végzi itt az autó­javítást és műszakonként nyolc főjavított gépkocsi gör­dül majd ki az üzem kapuján. A gépkocsik főjavítása a bontó műhelyben kezdődik. Teljesen szétszedik a jármű­veket, olyannyira, hogy csak a csupasz alváz marad egy­ben. A leszerelt alkatrészek a bontóból egy alagúton keresz­tül jutnak a tisztítóba, ahol a folyamatos üzemű lúgos mo­sógép tisztítja meg azokat. Innen kis szállítókocsikon a hibafelvevő helyre kerülnek az alkatrészek. Modem mű­szerekkel állapítják meg az alkatrészek hibáit. Repedés­vizsgáló készülék dönti 'el pél­dául a hajtórudak, a motor fór gattyús-tengelyek és más fő­alkatrészek további használ­hatóságát A fődarab felújító műhelyben a modem szerszám gépek egész sora üzemel. A hagyományos javítási módsze­rek mellett olyan új megoldá­sokat is alkalmaznak itt, mint a megkopott fémfelületek po- liamid műanyaggal való pót­lása. A szereidében gumike­rekű kocsikon haladnak előre a rendbehozott alvázak, s ezekre ismét visszakerülnek az immár felújított fődarabok. Az új üzem egyik legszebb része, a fényező, ahol mester­séges szárítás biztosítja, hogy a technológiai folyamatok gyors ütemben követhessék egymást Az üzem tágas, és jó! áttekinthető raktárában mintegy négyezer fél« alkat­részt, anyagot tárolnak. játos viszonyainkra az altalá­nos rendelkezéseket. — Mi került az immár jó­váhagyott kollektív szerződés­be a “ dolgozók legfontosabb kívánságaiból? — Elsősorban az, hogy a meglévő természetbeni és egyéb szociális juttatásokat jövőre is változatlanul meg­kapják dolgozóink — vála­szolta a titkár. — Részesedési alapunk felosztását úgy rögzí­tettük a kollektívban, hogy megfelelő anyagi támogatást kapjanak- jövőre is szociális, kulturális intézményeink, sport körünk. Kormány-, vagy mi­niszteri kitüntetésben része­sülő dolgozóink jutalomsza­badságot is kapnak. Garan­tálta a vállalat a rokkantsá­gi nyugdíjból kikerülő dolgo­zók visszavételét. Nyugdíja­saink részére is biztosítjuk a kedvezményes üdültetés lehe­tőségét, csakúgy, mint az arra rászoruló öregjeink segélye­zését. — Bizonyára hangzottak el az előkészítés során olyan kí­vánságok is, melyek ezúttal nem kerülhettek a kollektív szerződésbe. Mit tesznek ezek­kel kapcsolatosan? — Valóban voltak ilyen kí­vánságok is, különösen a bér- fejlesztésre vonatkozóan — m< mdla Rácz Gyula — és ide sorolhatjuk a munkaidöcsök- kentésre elhangzott javasla­tokat is. Vállalatunk szakszer­vezeti tanácsa úgy foglalt ál­lást. hogy ezekkel jövőre be­hatóan foglalkozzunk és te­remtsük meg előfeltételeiket. — Hogyan értékeli a kol­lektív szerződést a gazdasági vezetés? — A gondos elemző mun­ka, az élénk viták vélemé­nyem szerint kialakították a helyes álláspontot a kollektív szerződésre tartozó ügyekben — válaszolta Tóka Jenő. — Az elkészült kollektív szerző­dés mértéktartó, számol a rendelkezésünkre álló anyagi erőkkel és reális alapot ad jövő évi eredményesebb mun­kánkhoz. A vita során akad­tak irreális elképzelések, igé­nyek is. Ezek természetesen nem kerülhettek a szerződés szövegébe. Nem akartunk ten­ni és nem is tettünk felelőt­len ígéreteket. Igyekeztünk viszont a kollektív szerződé­sen keresztül is az új mecha­nizmus szellemében jobban érvényesíteni az elosztás szo­cialista alapelveit. Akik töb­bet adnak a közös eredmény­hez, azoknak többet is jutta­tunk abból. Fokozott megbe­csülésben részesítjük a válla­latunkhoz hű dolgozókat, törzsgárdánk tagjait Szocia­lista munkaversenyünk ösz­tönzésére is megfelelő alapot biztosítottunk, — Szeretném hangsúlyozni, hogy amit aláírtunk, szerző­dés. Megtartása, minél haté­konyabb érvényesítése köte­lez bennünket Népgazdasá­gunk, vállalatunk kollektívája javára kell azt megvalósíta­nunk eredményes, jó munká­val — mondta az igazgató. — Rajta leszünk, hogy ez így legyen! — válaszolta erre a szakszervezeti bizottság tit­kára. S | Befejezte éves tervét \ a Szerelőipari Vállalat JSapceváren, Eováesbídáa, Mohácson, Orfűn, Tolnán ás még egy tucatnyi helyen dol­goztak ez évben a Baranya megyei Szerelőipar! és Szol­gáltató Vállalat dolgozói, s eredményes munkájukat di­csért * hír: éves tervüket, mely 30 millió forint értékű munkát jelent, lé-án, szom­baton délelőtt sikerrel teljesí­tették. A vállalat nagyszabású villa­mosításokat végzett — többek között a bárdlbúkkl ét * szentegétl állatni gazdaságok­ban —, kapcsoló- és vezérlő­berendezéseket épített a kü­lönböző ipart üzemekben — köztük a szerelés alatt álló begy győri motorgyárban - s az év még hátralévő részé­ben átadják a kovácshldaj tö- zegbányát és a mohács! Szé­chenyi tér korszerűsített köz­világítás! hálózatét. Eredet! tervüket előreláthatóan í mil­lió forinttal teljesítik túl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom