Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-17 / 298. szám
1961. DECEMBER VL napló 3 Pécs—Ferihegy—Kan ada Érdemes-e repülni? Gazdaságtalanok a MALÉV vidéki járatai — Sok a kihasználatlan lehetőség — Városi repülőtér? Pár hónap múlva orvén eve lesz. hogy az első magyar postkrepülő útnak indult Budapestről, s Bécs, illetve Krakkó érintése után sikeresen földre szállt Lemberg- ben. A törékeny kétfedelű landolása minden ceremónia nélkül zajlott le, pedig ünnepélyes pillanat volt ez: a magyar polgári repülés születésnapja. A közelgő jubileum összegezésre késztet, mint- ahogy a számvetést szorgalmazza az a tény is, hogy belföldi repülésünk válaszút elé érkezett. Az történt ugyanis, hogy az elmúlt évtizedek nagy nemzetközi sikereinek árnyékában itthon a sorvadás kétségbevonhatatlan jelei mutatkoznak, elkerülhetetlenné téve a kérdést: kell-e egyáltalán egy ilyen kis országban menetrendszerű polgári repülés? Nincsenek távolságok Zárnék Vlagyimirral, a MALÉV vezérigazgatójának első helyettesével beszélgetünk. A téma: lesz-e Pécsnek és a többi vidéki városnak jövőre repülőjárata? — Előre szeretném bocsátani: döntés még nincs. — De az már biztos, hogy a MALÉV nem találta meg belföldön a számítását...? — Igen. — Véleménye szerint mi ennek a magyarázata? Félnénk a repülőtől? — Szó sincs róla! Az ország helyzete, nagysága az egyetlen magyarázat. A legnagyobb távolság ötszáz kilométer. de hát ki utazik Zá- honyzól Sopronba? Az utasáramlás központja Budapest, a vidéki városoknak alig van egymással kapcsolatuk. A főváros pedig ma már vonattal, gépkocsival egyaránt gyorsan, kulturáltan elérhető. Csak egyetlen példa: Miskolc innen 11Ó perces út gyorsvonattal... — Csehszlovákiában a kis távolságok ellenére nagy a légii argalom. — Ne feledje, hogy Prága az ország nyugati felében van. — És Bulgária? — Ott olyan jelentős, nemzetközi üdülőhelyek vannak, mint Várna és Burgasz. Sajnos nálunk ilyen sincs. Aki Magyarországra érkezik, az Budapestet egyszerűen nem hagyja ki, hiába is szállítanánk le Pécsett. — Az áruszállítás mértékének növelése sem segíthetne? — Fontos dolog, szorgalmazzuk is, de az az igazság, hogy a szállításra váró áru nem a repülőtér mellett terem. A közúti forgalom óriási vetély- társ. Még egyszer mondom, nincs még döntés, de az igényeket, lehetőségéket, a gazdaságosságot ml sem hagyhatjuk figyelmen kívül. K orszer físítés és hanyatlás Az elmúlt repülési érvben négy vidéki városban — Pécsett, Debrecenben, Zalaegerszegen és Szombathelyen ■—, szálltak le a MALÉV menet- rendszerű gépek A napi két járatpár 40—50 perces út után érkezett célba. Ami Pécset illeti: a repülőút 50 percig tartott a fővárosig mely a repülőtérre, illetve az onnan elvezető út menetidejével 110 percre nőtt. Maga a város viszonylag nagy „repülős” múlttal rendelkezik; nem sokkal az első világháború után íelépült az első „légi kikötő”, s 1947 óta folyamatos a gépek fogadása A mostani repülőtér 150 holdas, fekvésé megfelelő, altalaja, ha nem is betonozott — jó állapotban van. A kifutópálya hossza 1550 méter, a felvételi és forgalmi épületek korszerűeknek mondhatók. Pécs tehát — nappal, kedvező időiárási viszonyok Nehéz m/gjósolni. feltűnik-e jövő év májusában Pécs egén a menetrendszerű MALÉV- repülő. az azonban biztos: a repülőtér még a légijáratnál is fontosabb, mindenkit érintő közügy. A MALÉV mellett itt szállnak le a Mentőszolgálat, a Vízügy, a Mező- gazdasági Repülőszolgálat és Honvédelmi Szövetség gépei is. éppen ezért ez az objektum semmiképpen sem indulhat sorvadásnak. (Fenntartási költsége — személyzettel együtt — 220 ezer forint.) Külföldön a reptér legtöbb helyen városi kezelésben van, s az igénybevételért leszállási díjat fizetnek az illetékesek. Úgy hírlik,. Zalában is ezt áz utat választották ... Békés Sándor „Papírföldek“ a Dráva mentén A Dráva menti gazdaságok eddig vizies földjeiket — jobb meggyőződésük ellenére — kénytelenek voltak szántóként hasznosítani. Az új rendelkezések lehetővé tették, hogy a folyóparti földeken végre odaillő növényt — cellulóznyárt — termelhessenek. A Villány- Siklósi Állami Gazdaság 1975-ig kereken ezer hold- nyi víz járta területen akar „növényváltás”-t végrehajtani: békarokka helyett nemesnyárt telepít. Százhúsz holdon már megtörtént az ültetés és a facsemeték — a jelek szerint — jól fejlődnek a nedves talajon. A Dráva menti „papírerdők” másfél évtized alatt vágásérettek lesznek. Az állami gazdaság szakemberei kiszámították, hogy a cellulóznyár termelése akkora haszonnal jár, mintha évente 20 mázsa holdankénti búzatermést takarítanának be a vízjárta földekről. Reális alap az eredményes munkához Aláírták a Mecseki Ércbánya Vállalat kollektív szerződését Elkészült a Mecseki Ércbánya Vállalat kollektív szerződése, s azt a gazdasági vezetés nevében Tőka Jenő igaz gató, a vállalati szakszervezeti tanács képviseletében Rácz Gyula, a szakszervezeti bízott ság titkára aláírta. A két aláíróval arról beszélgettünk, hogyan értékelik vállalati „alkotmányukat”. mit várnak attól a jövő esztendőre. — Kollektív szerződésünk létrehozásában — mondta Rácz Gyula — a törvényes kereteknek megfelelőén mesz- szemenően érvényesült az üzemi demokrácia. A tervezetet már októberben vitára bo csátottuk. Többszáz vélemény, javaslat hangzott el róla. Dolgozóinkat és a műszaki-gazdasági vezetést leginkább az érdekelte, hogyan alkalmazhatjuk leghatékonyabban saötvenmillió forintos korszerű üzem között —, az összes rövid távú utak lebonyolítására épített géptípus fogadására alkalmas. Ennek köszönhető, hogy „túlélte” a hatvanas évek elejének korszerűsítési hullámát A belföldi légi és repülőtér-hálózat kiépítése 1950-ben fejeződött be. Ekkor 11 magyar városban szálltak le az utasszállítógépek, s jelentős volt a légi úton szállított gyorsáruk mennyisége is. A tizenkét személyes, rendkívül biztonságos és igénytelen LI— 2-es gépek leváltása vetett véget ennek a korszaknak. Az Új', típus — a nemzetközi viszonylatban is használt IL—14 —, már nem tudott leszállni mindenütt, s így a 11 városból csak négynek maradt meg a neve a MALÉV térképein... Sokak véleménye szerint ezzel kezdődött el a belföldi repülés sorvadása: az IL-ek ugyanis drágák, igényesek, utasterük 32 személy befogadására alkalmas — s ezt már nem. tudták kitölteni a vidéki városok, (A most kibontakozó viták során egyébként egyre többször hallani: miért kellett nekünk ilyen magasra állítani a mércét, hisz a környező államokban mindenütt, a Szovjetunióban is. szállnak a 10—14 személyes kisgépek .. o A város ügye is A MALÉV hivatalos statisztikáival nehéz vitatkozni. 1967. első 11 hónapjában 38 ezer belföldi és 193 ezer nemzetközi utast szállítottak a magyar gépek. Pécs vonatkozásában 11 566 utas vette igénybe a repülőket. A kihasználtság átlaga alig érj el az 50 százalékot. Volt hónap -—november —, amikor átlagosan csak hat ember volt a gépek fedélzetén. Mit jelent ez? Nem tartanak a gépekre igényt az emberek? Borovszky János, a pécsi repülőtér vezetője: — A legnagyobb ellenségünk a bizonytalanság. Ha egy-egy járat kimarad, napokon át rossz a forgalom. Az utasok nem szeretik a meglepetéseket. — Mit lehetne ez ellen tenni? — Gyorsjáratú autóbuszok beállítása sokat javítana. Rossz idő esetén így is időben célba jutnának az emberek. Most, hogy Ilire ment: lehet, hogy többet nem szállnak le Pécsett menetrendszerű gépek. egyszerre közügy lett a légijárat jövője. Tíz embert kérdeztem meg. s csak egy mondta: mindegy, hogy van-e. Legtöbben a város rangjával .érveltek. Pécs nagyváros, s szeretne minden tekintetben „európai” lenni, s ehhez az is hozzátartozik, hogy repülőtere, légijárata legyem. Mit lehet tenni? A pécsi járat forgalmi statisztikájában van egy szerényen megbúvó szám: 30 tonna exportáru. Feladó: a Pécsi Kesztyűgyár. Amikor a repülőjárat létjogosultságát és szükségességét vizsgáljuk, nem szabad erről a számról megfeledkezni. A Kesztyűgyár berakta az árut Pécsett. Ferihegyen átrakták egy másik gépbe, s még az éjszaka Kanadában volt a küldemény. Gyorsaságról, ésszerűségről van szó, nehezen érthető hát, miért él még mindig az a rendelet, mely a hivatalos ügyben utazókat eltiltja a repülő igénybevételétől? Egy másik figyelmeztető jel: az idén több német turistacsoport érkezett Pécsre, hogy a repülőtérről egyenesen Harkányra utazzon. (A jegyet már külföldön megvették.) Ezt az utazási módot — különösen, ha megfelelő módon felhívják rá a figyelmet —, nyilván egyre többen keresik majd... A „csillaggá ráss “helyett Felavatták a XIV •es Autójavító új üzemét Az egykori vásártér helyén szombaton délelőtt ünnepélyesen avatták fel a XIV-es Autójavító Vállalat új, korszerűen felszerelt üzemét. A 60 méter hosszú szerelőcsarnokban, amelyet a lengyel gyártmányú Nysa gépkocsik szalagszerű főjavítására rendeztek be, ott volt az üzem valamennyi dolgozója, akikhez az üzemavató alkalmából a következő szavakat intézte Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes: — Örömmel adjuk át a XIV-es Autójavító dolgozóinak ezt a szép, új munkahelyet. Ennek építését azért szór galmaztiík, mert . ismertük nehéz munkakörülményeiket, tudtuk, hogy többségűk egész évben a szabad ég alatt, „csillaggarázsban” dolgozott. Engedjék meg, hogy ezúton fejezzem ki köszönetemet eddigi helytállásukért és egyúttal köszönetét mondjak mindazoknak, akik tervezték és építették ezt a modem autójavító bázist Kérem, hogy becsüljék meg ezt a valóban szocialista munkakörülményeket biztosító új üzemet és végezzenek itt sikerekben gazdag eredményes munkát A miniszterhelyettes ezután a jelenlevők nagy tapsa közepette egy „vaskos”, 12 ezer forintot tartalmazó borítékot adott át Nemeskéri Lászlónak, a Baranya megyei .Állami Építőipari Vállalat igazgatójának az üzem építésében részt vett dolgozók megjutalmazására A XIV-es Autójavító Vállalat kollektívája nevében Árus Sándor igazgató vette át az új üzemet. A műhelyeket, az autójavítás technológiai folyamatát Meiszterics István főmérnök mutatta be az üzemavató ünnepségen megjelent vendégeknek, akik között ott volt Walter Medárd, a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóságának főmérnöke; az Autófenntartó Ipari Tröszt vezérigazgatója, Kovács Béla és Hegedűs György, a tröszt főmérnöke, Papp János, a 12- es számú Autóközlekedési Vállalat igazgatója, valamint dr Nagy Gyula, a Megyei Tanács vb-elnökhelyettese. Az új üzemet az egymáshoz kapcsolódó technológiai folyamatoknak megfelelően alakították ki. A mintegy ötvenmillió forintba került beruházás ma még csak 180 ember munkahelye, ennyien dolgoznák a gépek mellett és a javító szalagokon. Műszakonként egy főjavított, valósággal „újjávarázsolt” Nysa autót bocsát ki ma az üzem. Ez csak s kezdet. 1970-ben 400 ember végzi itt az autójavítást és műszakonként nyolc főjavított gépkocsi gördül majd ki az üzem kapuján. A gépkocsik főjavítása a bontó műhelyben kezdődik. Teljesen szétszedik a járműveket, olyannyira, hogy csak a csupasz alváz marad egyben. A leszerelt alkatrészek a bontóból egy alagúton keresztül jutnak a tisztítóba, ahol a folyamatos üzemű lúgos mosógép tisztítja meg azokat. Innen kis szállítókocsikon a hibafelvevő helyre kerülnek az alkatrészek. Modem műszerekkel állapítják meg az alkatrészek hibáit. Repedésvizsgáló készülék dönti 'el például a hajtórudak, a motor fór gattyús-tengelyek és más főalkatrészek további használhatóságát A fődarab felújító műhelyben a modem szerszám gépek egész sora üzemel. A hagyományos javítási módszerek mellett olyan új megoldásokat is alkalmaznak itt, mint a megkopott fémfelületek po- liamid műanyaggal való pótlása. A szereidében gumikerekű kocsikon haladnak előre a rendbehozott alvázak, s ezekre ismét visszakerülnek az immár felújított fődarabok. Az új üzem egyik legszebb része, a fényező, ahol mesterséges szárítás biztosítja, hogy a technológiai folyamatok gyors ütemben követhessék egymást Az üzem tágas, és jó! áttekinthető raktárában mintegy négyezer fél« alkatrészt, anyagot tárolnak. játos viszonyainkra az altalános rendelkezéseket. — Mi került az immár jóváhagyott kollektív szerződésbe a “ dolgozók legfontosabb kívánságaiból? — Elsősorban az, hogy a meglévő természetbeni és egyéb szociális juttatásokat jövőre is változatlanul megkapják dolgozóink — válaszolta a titkár. — Részesedési alapunk felosztását úgy rögzítettük a kollektívban, hogy megfelelő anyagi támogatást kapjanak- jövőre is szociális, kulturális intézményeink, sport körünk. Kormány-, vagy miniszteri kitüntetésben részesülő dolgozóink jutalomszabadságot is kapnak. Garantálta a vállalat a rokkantsági nyugdíjból kikerülő dolgozók visszavételét. Nyugdíjasaink részére is biztosítjuk a kedvezményes üdültetés lehetőségét, csakúgy, mint az arra rászoruló öregjeink segélyezését. — Bizonyára hangzottak el az előkészítés során olyan kívánságok is, melyek ezúttal nem kerülhettek a kollektív szerződésbe. Mit tesznek ezekkel kapcsolatosan? — Valóban voltak ilyen kívánságok is, különösen a bér- fejlesztésre vonatkozóan — m< mdla Rácz Gyula — és ide sorolhatjuk a munkaidöcsök- kentésre elhangzott javaslatokat is. Vállalatunk szakszervezeti tanácsa úgy foglalt állást. hogy ezekkel jövőre behatóan foglalkozzunk és teremtsük meg előfeltételeiket. — Hogyan értékeli a kollektív szerződést a gazdasági vezetés? — A gondos elemző munka, az élénk viták véleményem szerint kialakították a helyes álláspontot a kollektív szerződésre tartozó ügyekben — válaszolta Tóka Jenő. — Az elkészült kollektív szerződés mértéktartó, számol a rendelkezésünkre álló anyagi erőkkel és reális alapot ad jövő évi eredményesebb munkánkhoz. A vita során akadtak irreális elképzelések, igények is. Ezek természetesen nem kerülhettek a szerződés szövegébe. Nem akartunk tenni és nem is tettünk felelőtlen ígéreteket. Igyekeztünk viszont a kollektív szerződésen keresztül is az új mechanizmus szellemében jobban érvényesíteni az elosztás szocialista alapelveit. Akik többet adnak a közös eredményhez, azoknak többet is juttatunk abból. Fokozott megbecsülésben részesítjük a vállalatunkhoz hű dolgozókat, törzsgárdánk tagjait Szocialista munkaversenyünk ösztönzésére is megfelelő alapot biztosítottunk, — Szeretném hangsúlyozni, hogy amit aláírtunk, szerződés. Megtartása, minél hatékonyabb érvényesítése kötelez bennünket Népgazdaságunk, vállalatunk kollektívája javára kell azt megvalósítanunk eredményes, jó munkával — mondta az igazgató. — Rajta leszünk, hogy ez így legyen! — válaszolta erre a szakszervezeti bizottság titkára. S | Befejezte éves tervét \ a Szerelőipari Vállalat JSapceváren, Eováesbídáa, Mohácson, Orfűn, Tolnán ás még egy tucatnyi helyen dolgoztak ez évben a Baranya megyei Szerelőipar! és Szolgáltató Vállalat dolgozói, s eredményes munkájukat dicsért * hír: éves tervüket, mely 30 millió forint értékű munkát jelent, lé-án, szombaton délelőtt sikerrel teljesítették. A vállalat nagyszabású villamosításokat végzett — többek között a bárdlbúkkl ét * szentegétl állatni gazdaságokban —, kapcsoló- és vezérlőberendezéseket épített a különböző ipart üzemekben — köztük a szerelés alatt álló begy győri motorgyárban - s az év még hátralévő részében átadják a kovácshldaj tö- zegbányát és a mohács! Széchenyi tér korszerűsített közvilágítás! hálózatét. Eredet! tervüket előreláthatóan í millió forinttal teljesítik túl.
