Dunántúli Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

1967. DECEMBER 2. napló 5 Városszerte najiy a vízpazarlás Ötezer lakás vize Mesze«en top' a legtöbb víz — Nagyon sok a csöpögő csap Ha e*aü tíz >záza ékkai csökkenne a fogyaszt s„.. Mintegy 150 ezer táviratot fogad, Illetve továbbít a pécsi posta egy év alatt. A táviratok most már az összes hazai nagyobb postahivata­lokba telexgépeken jutnak el. A karácsonykor és az év végén mint­egy 14 ezer távirat feladására és ugyanennyi távirat érkezésére szá­mítanak. Képünkön: a telexköz­pont működését ellenőrzik. Időjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: főleg az éjszakai és délelőtti órák­ban erősen párás, sokfelé ködös idő. A köd feloszlása után néhány órás napsütés. Csapadék nem lesz. Többfelé még élénk, fokozatosan mérséklődd északi. északkeleti szél. Az éjszakai lehűlés délen és keleten is erősödik. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1—mínusz 6, legmagasabb nappali hőmérséklet általában plusz 2—fi fok között, a tartósan ködös helyeken nulla fok körűi. Elöljáróban érdemes felje­gyezni Pécs város vízellátásá­nak néhány adatát: a napi vízfogyasztás ma 33—35 ezer köbméter. Ezen belül a víz­művek által biztosított ipari fogyasztás 10 000 köbméter. A napi — egy főre eső — átlag­fogyasztás 180—190 liter. A város általános rendezési ter­ve szerint, ha a város lakos­sága 170 ezerre emelkedik, a vízigény napi 53 ezer köb­méter lesz, a 210 ezres Pécs napi fogyasztása pedig már 83 ezer köbméter. Oj vízlelőhelyek feltárása, új műszaki berendezések lé­tesítése, illetve a hálózat foly­tonos bővítése a vízellátást javíthatja, de teljes megol­dást nem nyújt. — Pécsett nem is annyira a távoli jövőben ötvenezer köbméter többlet vízigénnyel kell számolni — mondja Fe­kete Géza, a Pécsi Tervező Vállalat tervezője. — De a Pécsi Víz- és Csatornaművek — tájékoztatásuk szerint — a közeljövőben csupán csak négy-ötezer köbméter napi többletvizet tud biztosítani. Ez a mennyiség már a mai hely­zet kismértékű javítására is aligha elegendő. Hiszen az 1970- ig felépítendő új szigeti vá­rosrész is napi 2500 köbméter többletfogyasztást jelent majd és ez már a vízellátást — nyári csúcsidőben —- egyre kritikusabbá teszi. Ma már az újonnan épült lakások zö­me összkomfortos, ami vízfo­gyasztás növekedéssel jár. Egyébként is Pécsett már rég túlléptük az országos, napi Megkezdődtek a leltározások December 1-vel megkezdő­dött a készletfelmérési, leltá­rozási rpuflka a közös gazda­ságokban. Bár évközben tör­téntek egyesülések, a rendel­kezések értelmében az idei zárszámadást minden tsz ön­állóan készíti el- Ennek meg­felelően a megyében 113, Pécs megyei jogú városban 3 ter­melőszövetkezet készít zárszá­madást. Megkezdték a zárszá­madási előkészületeket a mo­hácsi Halászati Szövetkezet­ben és a pécsi Mecsek Kis­állattenyésztési Szövetkezetnél w. A termelőszövetkezeték eb­ben az évben teljesen önál­lóan végzik ezt a fontos mun­kát, s az elkészült zárszáma­dást nem a tanács, hanem a termelőszövetkezet elnöke hagyja Jóvá Kivételt képez­nek ez alól a gyengén gaz­dálkodó termelőszövetkezetek — 28 ilyen van jelenleg — akik a zárszámadást ugyan­csak önállóan készítik, de a felügyeletet és a jóváhagyást ezeknél továbbra is a tanács végzi éL A tsz-ek megbízásá­ra az illetékes területi tsz szövetség segítséget ad a zár­számadások elkészítésénél. Változást jelent az is, hogy ezúttal nem a mezőgazdasági, hanem a pénzügyi osztályok foglalkoznak a közös gazda­ságok zárszámadásaival. A Megyei Tanács pénzügyi osz­tályán alakul tsz csoport de­cember 16-tól egy hetes elő­készítő tanfolyamot rendez a tsz főkönyvelők részére. Eze­ket a tanfolyamokat a járási t székhelyeken tarják meg Itt ismerik meg a zárszámadás készítésével kapcsolatos új rendelkezéseket, egyúttal tájé­koztatást kapnak az új szám­larendszerről is, mely kis el­téréssel azonos lesz az ipari üzemekével. Január 20-ig min­den termelőszövetkezetben el kell készíteni a zárszámadást. — Mtsdennemű nsérle* javítá­sát, karbantartásit záros határidőn belül, megegyezés sze­rint vállaljuk. Pécs és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezet mérlegjavltő részlege, Pécs, Me- esekaija 1. Óz) egy főre eső 150 literes átlag- iogyasztási normát. — Mennyi ez a tállépés'! — Pécsett a mai egy főre eső átlagfogyasztás napi 18<K— i 190 liter. A részletes adatok is nagyon elgondolkoztatók: az egy fős napi átlag 220— 250 liter Űjmecsekalján, Me­szesen 300, illetve felette, vi­szont a magántulajdonú há­zaknál csak 70—100 liter. — Ez érthető, hiszen a fürdőszobás lakásokban már : eleve magasabb a vízfogyasz- i tás ... — Ez csak részben igaz, j mert a fogyasztás növekedése I nem függ össze feltétlenül a I lakás összkomfortos-jellegé­vel. Meszesen például nincs központi melegvízszolgáitatás és ráadásul a bányászok az üzemben fürdenek, mégis itt jelentkezik a legnagyobb fo­gyasztás. Vagy pedig: maga­sabb higiéniai igényt kell fel­tételezni a magántulajdonban lévő belvárosi házaknál, s mégis ott alacsony a fogyasz­tás. — Tehát végülis mi indo­kolja ezt a fogyasztási arány­talanságot? — Az, hogy a magántulaj­donos szigorúan rendben tart­ja a lakáson belüli víz-szerel­vényeket, mert tudja, hogy ha takarékoskodik a vízzel, csök­ken a vízdíj. Az állami házak lakói viszont többnyire kö­zömbösek, mivel a vízdíjat nem ők fizetik. Hogy meny­nyire lényeges a szerelvények karbantartása, arra nézve szolgálhatunk néhány — so­kak számára talán hihetetlen­nek tűnő — adattal, bár eze­ket mindenki, saját lakásá­ban is ellenőrizheti órával a kezében, a csöpögő csap alá tartott pohárral. Nos, a felmérés idevonatko­zó adatai: konyhai, fürdőszo­bai vízcsap — gyenge, szinte csepegésszerű folyása körül­belül 100 liter naponta. Azo­nos szerelvényeken vékony sugárban jelentkező vízmeny- nyiség napi 300 liter. Erősebb folyás, ami ugyan vízsugarat még nem jelent — napi 900 liter. A WC-tartály hibás úszótelepén át naponta el­folyt és kárbaveszett víz­mennyiség 100—2000 liter! Kí­sérletképpen bárki meggyő- 1 ződhet a hibás szerelvények sokaságáról csak egyetlen bér­házban is: éjszakai csendben közvetlen az épület fala mel- ! lett állva, hallani, amint szün­telenül suhog az elfolyó víz. 1 Kevés olyan bérház van, ahol ilyesmi nem tapasztalható. — Milyen megoldást java­solnak a tervezők? — Először is hatóságilag kö­telezni kell a lakókat arra, hogy a hibás vízvételi szerel­vényeket javítsák vagy javít­tassák meg és ezt természete­sen ellenőrizni is kell. Helyes intézkedés lenne az is, hogy a vízművek — miután meg­határozza az ellenőrzési és ja­vítási körzeteket — olyan részleget szervezzen, amely az ellenőrzés mellett a kisebb hibákat azonnal megjavítja. Nyilvánvaló, hogy a részleg számára biztosítani kell a fo­lyamatos alkatrészellátást is. Ha a vízművek nem tudná felállítani az említett szak­részleget, akkor más szerv, de akár megfelelő képességű ma­gánszemély is kapjon felha­talmazást a szerelvények el­lenőrzésére, a munkák rend­szeres elvégzésére. Mert nem túlzás azt állítani, hogy a la­kosság napi normál-vízfo­gyasztása mellett az elfolyá- sok legalább 20—30 százalé­kos, de szélső esetben 50 szá­zalékos többletterhelést je­lentenek a Pécsi Víz- és Csa­tornaműveknek. Ha a szerel­vények megjavítása révén a lakások napi vízfogyasztását csak 10 százalékkal tudnánk csökkenteni, akkor ötezer újabb lakás bekapcsolására elegendő vízmennyiséget menthetnénk meg attól, hogy a csatornarendszerben közvet­lenül elfolyjék. Következés­képpen e mennyiséggel teher­mentesíthetnénk a szennyvíz- telepet is. De indokolt akár 10 százaléknál jóval maga­sabb eredményre is gondolni, ami azt jelenti, hogy aránylag egyszerű módon, beruházás és költségkiadás nélkül 10 ezres lakás nagyságrendnek megfe­lelő vízmennyiséghez juthat a város. Rab Ferenc Hetvenöt éve jelent meg Pécs első magyar napilapja Hetvenöt éve jelent meg i "Pécs és az egész Dunántúl első magyar nyelvű napi­lapja, a Pécsi Napló. Egy mutatványszámot 15 ezer példányban, 24 oldalon ugyan már november 16-án , kinyornattak, az első évfo­lyam első számának azon­ban 1892. december elseje a keltezése. A lap felelős szerkesztője: Várady Ferenc, a lap tulajdonosa pedig Engel Lajos nyomdász. A Pécsi Napló politikai jellegű, de pártonkívüli na­pilap volt, a liberális esz­méket szolgálta. A mutat­ványszámban a lap szer­kesztői programjukat így je­lölték meg: „Lapunk leg­főbb célja a közügyek elő­mozdítása, a város és me­gyei érdekek ápolása.” A lap hetenként hatszor, hétfő kivételével minden­nap megjelent, reggel 5 óra­kor már az utcán volt. Előfi­zetési éra egész évre 12 írt (24 korona). A szerkesztő­ség a mai Bem utcában, az egykori Irgalmasok utca 2. számú, Nőthig-féle ház má­sodik emeletén volt. A Pécsi Napló abban az időben, elevenen szerkesz­tett, jól tájékoztató lapnak számított. A Hírek rovat­ban, a mutatványszámban arról olvasunk, hogy: „Pécs szab. kir. város köztörvény­hatósága f. hó 24-én köz­gyűlést tart, amelynek fő tárgya Kossuth Lajos nagy hazánkfiának díszpolgárrá választása, a budai Fő ut­cának dicső, nagy nevéről való elneveztetése.” Meg­tudjuk, hogy a Király utcai Jeszenszky-féle házban bá­ránya—pécsi tejcsamok ké­szül, amit december 15-én nyitnak meg. A lap közli, hogy a pécsi vasútállomáson • Schweiger Zsigmond fiatal szakdíjnok 169 frt. és 47 krajcárt sik­kasztott Megkezdték az új laktanya átadását a vásár­tér és a Malom utca közöt­ti telken. Járvány van a megyében, Mohácson kole­ra-járvány egy halottal, Mo­hácson, Beremenden és Hosszúhetényben difteritisz, Siklóson pedig kanyaró van. Érdekes átböngészni az első pécsi magyar nyelvű napilap hirdetéseit is. „A Hattyú-teremben csak 4 na­pon át Világóra kiállítás. Ezen óra magassága — szól a hirdetés 3 es fél méter, hossza 3 méter. Mutatja a másodperceket, órákat, na­pokat, heteket, hónapokat, éveket, a legpontosabb te­kintettel a szökőévekre egé­szen 9999-ik évig; ezenkí­vül mutatja a nap és hold pályafutását, a Föld forgá­sát egy gömb körül; továb­bá az eaységes időn kívül (a főlapon) 16 fővárosnak különbözteti idejét; mozgás­ba hoz 58 alakot éspedig: Krisztust és a 12 apostolt, imádkozó szerzetesek men­nek a templomba, a haran­gozó imára csenget, előjön egy kukorékoló kakas, egy ka­kukk és egy éjjeliőr, aki óránként kürtői, látható egy kedvenc karácsonyi kép is: Krisztus születése és egy trombitás trombitaszóval jel­zi az új év kezdetét. Mind­ezek elmés gépezet segélyé­vel egy fél óra alatt meg­jeleníthetők ... Belépti-díj I. hely 40 kr., II. hely 30 kr., 111. hely 20 kr. Gyer­mekek és katonák őrmes­tertől lefelé minden helyen felét fizetik” — fejeződik be a hirdetés. A hírekből azután kiderül, hogy Noll Ágoston a derék fiatal sváj­ci órás volt a csillagászati világóra megalkotója. Kik voltak Pécs, illetve egész Dunántúl első magyar nyelvű napilapjának belső munkatársai? A lap felelős szerkesztője: Várady Ferenc. segédszerkesztője pedig Thury Zoltán, aki a Szegedi Naplótól került Pécsre. A lap főmunkatársa: Kéry Gyula, aki azelőtt a Győri Hírlap segédszerkesztője volt. A Hírek rovatban pe­dig: Altmann Géza, Iványos Gyula, Mirth László és Or­bán Márton dolgozott. Az újságot 1944. tavaszán a fasiszta Sztójay-kormány betiltotta. Hetvenöt évvel ezelőtt megjelent, elsárgult lapjait ma már csak a Pé­csi Állami Levéltár őrzi. P. J. A sárgászöldre festett vas­úti kocsik alacsony kéményei­ből füst száll a magasba, mintha házak lennének. Tu­lajdonképpen a20k is. Épüle­tet pótol a Pécsi Távközlő és Biztosítóberendezési Fenntar­tási Főnökség 4-es számú sze­relőcsoportjának öt kocsija. Hol itt, hol ott tűnnek fel a vasút végtelennek tűnő or­szágú tján. Jelenlegi címük: „Rétszilas állomás csonka vágánya”. — Augusztus óta Itt va­gyunk. Szokatlanul hosszú idő ez egy helyen — mondta Lugosi Gyula, a szerelőcso­port vezetője. — Munkánk megkívánja, hogy néhány hó­napot még itt töltsünk, mert mi építjük az integra-dominó rendszerű biztosító berende­zést Rétszilas on. Rendkívüli feladat ess, a szerelőcsoport először épít ilyen modem biztosító beren­dezést. — Jelenleg a kábelezést vé­gezzük — tájékoztat Lugosi Gyula — és már megkezdtük az új fényjelzők oszlopainak a felállítását is. — Jól halad a munka? — Sajnos, minduntalan el­akadunk anyaghiány miatt. Órabéresek vagyunk, de a teljesítmény számít nálunk is, mert a költségelőirányzatokat tartanunk kell. Csakhogy a Vagonlakók hiányzó 3600 folyóméter ká­bel ezt szinte lehetetlenné teszi. December közepére ígér­nek nagyobb kábelszállít­mányt, de az már nem sokat segít rajtunk. Plusz négy fok alatti hőmérsékleten nem le­het kábelt fektetni, mert meg­repedhet a burkolata. Integra rendszerű biztosító berendezéseket már épített a szerelőcsoport. A Rétszilason épülő berendezésben a „domi­nó” jelenti az újat. De ez sem „boszorkányság”. Elneve­zését a dominó játéktól köl­csönözték. A berendezést kis egységekből állítják össze. Ezt legjobban a forgalmi irodá­ban felszerelendő vezérlőasz­tal mutatja majd, amelyen mozaikszerűen apró kockák­ból, a „dominókból” alakítják ki Rétszilas teljes vágány­hálózatának, valamennyi vál­tó és jelző berendezésének képét. S akik e bonyolult munka javát; az elektromos állítású váltók, jelzők, a vágányfog­laltságot bemutató berende­zések kiépítését végzik: va- gcmlakók. Ne gondoljunk ri­deg marhavagonokra. Szállá­suk komfortos, ha még nem is éri el az összkomfort szín­vonalát. öt kocsijuk közül három — díjmentes — lakás céljaira szolgál. Az emeletes ágyak bordó kárpitszövettel bevont eped ás ágybetétei kényelmes pihenést biztosítanak. Kerek kisszékeik is kárpitozottak. Minden embernek szekrénye van. A kocsikat széntüzelésű kályhákkal fűtik. — Hogyan él Itt a 18 tagú szerelőcsoport? — Reggel fél 6-kor van az ébresztő. A 7 órai munka­kezdésig rendben felkészülhe­tünk — mondta Kuvik István segédmunkás, aki már 19 éve vagonlakó. — A műhelyko­csiban van a „fürdőszobánk”, lavórok, és két nagy mosó­fazék a vízmelegítéshez. — Budapesti kollégáink la­kókocsijaiban már zuhanyozó is van — jegyezte meg a szerelőcsoport vezetője. — Kis költséggel ezt nálunk is meg­valósíthatnák. — Hogyan jutnak főtt étel­hez? — Van két konyhai tűzhe­lyünk — válaszolta Kuvik István —, ki mit tud, azon főzi meg. Esténként nagy a sürgés-forgás a tűzhelyek kö­rül. — Mit szokott főzni? — Mikor, mi adódik. Nem vagyok válogatós természetű. Sűrűbabot, bablevest, pörköl­tet tarhonyával, néha még pa­lacsintát is sütök, ha ahhoz van kedvem. — Honnan szerzik a nyers­anyagokat? — Hetenként egyszer, ami­kor hazamegyünk, hozunk magunkkal főznivalót — vette át a szót Rezsonya József la­katos. — A pótlásról kocsi­takarítónk, Micsik János gon­doskodik. Reggel mindenkitől felveszi a rendelést és délre már meghozza a boltból, ami kell. A szerelőcsoport tagjai úgy élnek kocsijaikban, mint egy nagy család. Ez nem frázis. A közösen végzett munka és az „együttlakás” megkövete­lik, hogy alkalmazkodjanak egymáshoz. Nincs vita, hogy ki főzzön előbb, amikor be­jönnek a munkából. Vigyáz­nak a rendre, a kocsik tiszta­ságára. Munkájával és egész magatartásával érdemelte ki a szerelőfi^nnort a «rnriali^ta brigád oklevelet. — Milyen szórakozási le­hetőségeik vannak? — A rádió, az újságok, meg az ulti. Nagyon jó lenne, ha főnökségünk hozzásegítene bennünket egy televízióhoz is A hosszú lakókocsiban jó he­lye lenne. Már vagy egy éve ígérnek részünkre elektromos hűtőszekrényt. A nyári nap átforrósítja a kocsikat és gyár san megromlik az élelem. — Hiányzik az üzemi könyv­tár is — jegyezte meg Lugosi Gyula. — Tavaly még kap­tunk szépirodalmi könyveket az üzemi könyvtárunktól, de az utóbbi időben ez megszűnt. Dolgozóink most csak a ma­guk vásárolta könyveket ol­vassák. — A tanulásra is van le­hetőségünk — vette át a szót Szikla György rrfűszaki intéző. — Éppen ma estére várjuk Pécsről Cseke Béla főintézőt, aki a vasút kollektív szerző­déséről tart előadást. A vagonlakó vasutasok — bár vannak még problémáik, melyeken lehet és szükséges is segíteni — rendezett körül­mények között élnek. S szál­lásuk körülményei biztosítják részükre, hogy minden nap pihenten kezdjék a munkát, amivel elősegítik a vasút kor­szerűsítését. Lőrlncz Jánoi János vitéz esti előadásai felnőtteknek A KAMARASZÍNHÁZBAN December 2-án, szombaton este fél 8 órakor. December 5-én, kedden este fél 8 órakor. December 6-án, szerdán este fél 8 órakor. December 9-én, szombaton este fél 8 órakor. December 31-én, vasárnap este 8 órakor. v /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom