Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-12 / 268. szám

1967. NOVEMBER 12.

napló

3

Beszélgetés a Mecseki Szénbányák vezetőivel

Új fellendülés kezdődik a szénbányászatban

Több mint négymillió tonna szenet várnak jövőre a Mecseki Szénbányáktól — Uétszázhatvan űj bányászra van szükség

Az utóbbi év egyik központi vitatémája volt a magyar szénbányászat helyzete és jövője. Az új energiahordozók előtérbe kerülése, és a nem gazdaságosan termelő bányaüzemek leállítása kapcsán olyan nézetek is elterjedtek, amelyek vitatták a szénbányászat jövőjét Átmenetileg csökkentek a szénigények is, de az alaposabb felmérések már korábban jelezték, hogy a szén iránti kereslet fokozódása várható. A fellendülés be is következett. A MÁV, mint az egyik legnagyobb szénfogyasztó. jelentős pótrendelést adott a szénbányászatnak, és hamarosan a baranyai brikettgyárak termelését is fel kell futtatni, hogy a belkereskedelem igényeit maradéktalanul kielégíthessék.

A széntermelés ismét fellendülőben van tehát. Ennek kapcsán beszélgettünk Garamvölgyi Jánossal, a Mecseki Szénbányák igazgatójával, Stier Józseffel, a Mecseki Szénbányák Pártbizottsága titkárával és Markwart Károllyal, a Szénbányák szak- szervezeti bizottságának titkárával.

*— Az dj helyzet milyen új feladatokat állít a Me- cseki Szénbányák elé?

Garamvölgyi János igazgató:

— Amikor a szén iránti kereslet csökkent, mindent megtettünk azért, hogy biztosítsuk a bányáinkban megtermelt szón értékesítését. Felállítottunk egy piackutató csoportot. közelebbi kapcsolatokat kerestünk a nagy fogyasztóinkkal, mindenekelőtt a Dunai Vasművel, a MÁV-val. a TÜZÉF-ekkel. Arra is vállalkoztunk, hogy egyes fogyasztók kazánjait a saját költségünkön átépíttettük, hogy alkalmas legyen a mecseki feketeszén eltüzelésére, bizonyos exportlehetőségeket is igyekeztünk felkutatni.

Most merőben más feladatokat kell megoldanunk. Annak a lehetőségét kell feltárni. hogyan tudnánk eleget tenni a népgazdaság igényeinek, hogyan tudnánk fokozni szén- termelésünket.

Az elmúlt években minden évben négymillió tonna feletti Bzénmennyiséget termeltek bányáink. 1968-ban várhatóan 4,3, 4,4 millió tonna szenet kell majd kitermelnünk. Ennek a mennyiségnek a kitermelését csak a műszaki fejlesztés segítségével nem tudjuk megoldani. A létszámot is növeljük. Számításaink szerint 760 fővel kell 1967—68- ban megemelni a létszámunkat, hogy a tervezett szénmennyiséget ki tudjuk termelni.

— Hogyan kívánják meg- oldani ezt a jelentős létszámnövelést?

Stier József PB-titkár.

— A létszámgondjaink köny- nyebbek lennének, ha az elFELHÍVJUK

a lakosság, közületek és vállalatok figyelmét, hogy

gépkocsijavítást

soronkívfll végez

KOMLÓI

és

MOHÁCSI

üzemünkben autójavító részlegünk

Baranya megyei Szerelőipari és SzolgáltatóV.

múlt években kevesebben hagyták volna itt a bányáinkat. Sokan hét-nyolc évi bányamunka után, mint képzett és gyakorlott bányászok kerestek másutt munkát maguknak.

— Mi volt ennek az oka?

— A mecseki bányamedencében három gazdaságtalanul termelő üzemet állítottunk le. Nagymányokot. Mázát és a hidasi bányát. Ezeknek a leállításával egyidőben került sor a zobáki üzem fejlesztésére. ahol mindenkit munkába tudtunk volna állítani. A leállított üzemek dolgozói közül azonban nem mindenki vállalkozott arra. hogy Zo- bák-aknán dolgozzon. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy a kezdet-kezdetén ZobaKon sajnálatos balesetek zavarták meg a harmonikus termelést. Sokan elmentek inkább az építőiparba, a mezőgazdaságba és más munkaterületekre dolgozni.

A zobáki nehézségek leküzdése érdekében kénytelenek voltunk egy sor átcsoportosítást. áthelyezéseket végrehajtani. Pécsről helyeztünk át embereket Zobákra, azután fordítva, onnét pécsi üzemekbe. Kétségtelen tény, hogy emiatt is sokan leszámoltak. És érthető, hogy azok a nézetek is hatottak a báhyász- ságra. amelyek már a bányászkodás szükségtelenségét hangsúlyozták. Sokan érezték úgy. hogy a bányászok előtt már nincsenek távlatok, jobb inkább előbb. fiatalon más szakmába átmenni, mint később. idősebb korban. Ez is közrejátszott abban, hogy többen más munkalehetőség után néztek.

Béta-aknán jó kezdeményezés született. Felkeresték azokat, akik a közelmúltban számoltak le ilyen meggondolások alapján, és beszéltek velük. Elmondták, hogy szükség van rájuk, kérték őket. jöjjenek vissza a bányába. Eddig negyvenen—ötvenen vissza is ' jöttek. Reméljük, hogy továb-t bi ilyen beszélgetések után > még sok volt munkatársunk) visszajön a bányába dolgozni.)

Természetesen szívesen vár-5 juk azokat is. akik most kez-í dik majd a bányász-szakma) megismerését. A közismerten ) szép és korszerű szállásain- 5 kon kellemes otthont is tu- ) dunk biztosítani a részükre. )

Szeretném még megemlíte-) ni. hogy szükségesnek tartjuk) a vájárképzés bizonyos fokú) megreformálását is. Részben > a színvonalának az emelését.)

Elképzelhető lenne például) a középiskolai oktatáshoz va-) ló közelebbvitele. Másrészt a) vájártanulók anyagi ösztönző-) se sem megoldott. Például a harmadikosok dolgozhatnának) már teljesítménybérben. És) lényegesnek tartom azt is,) hogy az ifjúsággal is értessük) meg, hogy a bányászat nem) egy kihalásra ítélt iparág. Be- ) szüljünk egy kicsit többet a) bányászat jövőjéről is. Akkor'/ nem fordul majd elő, hogy í 150 vájártanuló iskolai helyre) csak 33-an jelentkeznek. )

— Tehát várható további) fejlődés is a mecseki feketeszénbányászatban ?

Garamvölgyi János igazgató:«

— Említettem, hogy 1968- í bán meghaladja majd a négy j millió tonnát a termelésünk.' A brikett iránti kereslet is) nő, hamarosan a brikettgyá-5 raink is teljes kapacitással dolgoznak majd. Látnunk kell) azt. hogy a népgazdaságunk) egyelőre még nem nélkülözheti a fekete szenet. Igaz, í hogy az olaj és a földgáz, i mint fűtőanyag előretört, de í például a vaskohászat évről 5 évre több kokszot, azaz feke-> teszenet kér. De az ipar más) ágaiban is megfigyelhető a.1

hazai, azaz a mecseki feketeszén utáni kereslet növekedése, ami véleményem szerint a következő években nem csökken. Tehát van jövője a mecseki szénbányászatnak, nem kell attól tartani, hogy néhány évig kell csupán a mecseki szén a népgazdaságnak, ezért állíthatjuk, hogy érdemes ma is bányásznak menni. Nemcsak azért, mert szép, bár rendkívül nehéz szakma, hanem azért is, mert jövője is van.

— Ha már itt tartunk, ejtsünk néhány szót a készülő kollektív szerződésről Is.

Markwart Károly SZB-titkár:

— 1968. januárban kötjük majd meg az új kollektív szerződést. A kidolgozása jelenleg folyik. Szeretnénk minél szélesebb körben megtárgyalni majd a dolgozóinkkal is, mi kerüljön bele a kollektív szerződésbe, szeretnénk, ha valóban az egész kollektíva résztvenne a kidolgozásában, mielőtt végleges formába öntjük.

Az apró részletekről még nem is tudnék szólni, de ami legfontosabb: biztosítjuk, hogy az eddigi juttatásokat a jövőben is megkapják a dolgozóink. Tehát a jövőben is lesz hűségjutalom, nyereségrészesedés. illetményszén. továbbra is lesz étkezési, utazási hozzájárulás, kapnak munkaruhát a dolgozóink, fenntartjuk a munkásszállóinkat, az éjjeli szanatóriumot stb. A juttatások mértékét részletesen majd az új kollektív szerződés szabályozza olymódon, hogy nagyrészben a vállalat gazdálkodásától teszi függővé azok nagyságát.

Az új kollektív szerződés szelleme és alapelvei is tükrözik majd a bányászmunka megbecsülését, és úgy gondolom világosan ki is fejezik majd. hogy érdemes bányásznak lenni.

Szekszárdon, a Vasipari Vállalat ez év közepén kezdte meg a H. 65-ös típusú olajkályhák sorozat- gyártását. A modern formájú, kisméretű, jó hatásfokú höcsöves kályhákból az év végéig tízezerét gyártanak. Jövőre kétszeresét termelik az idei rneny- uy iségnek. Kísérleteznek a vállalatnál a kályhacsalád újabb, modernebb változatának kialakításával is. A képen: Szántai Róbert és Balogh János csomagolják és szállításra készítik az olajkályhákat.

Rokon népek Kazahsztánban?

Hol volt a magyarok őshazája?

Magyar és szovjet tudósok kutatják a rnadiár és a madzsar

törzs titkát

Nemcsak a magyar, hanem a szovjet sajtó is közölte: Kazahsztánban, az Ural-hegv- ségtől keletre ismeretlen magyar (rnadiár) nevű törzsre bukkant egy budapesti tudós. Természetes, hogy a hír nálunk általános feltűnést keltett A Szovjetunió területén élő rnadiár törzsről eddig semmit sem tudtunk, s az első közlemény után megcsillant a remény: hátha az ősmagyarok keleten maradt csoportjának leszármazottai! találta meg Tóth Tibor antropológus.

Ezer férfi és no

A bejelentés érthető érdeklődést váltott ki a Szovjetunióban is, hiszen a jelenleg folyó kutatások feltehetően a magyar és a szovjet népek sok, még ismeretlen kapcsolatát tárják majd fel. Talán

November 15-től 19-ig 20 gépjavító állomás részvételével

Termékbemutató Villányban

Újszerű, érdekes kiállításra készülnek a Villányi Gépjavító Állomáson. A jövő héten itt nyílik meg négy dunántúli megye — Baranya, Fejér, Somogy és Tolna — gépjavító állomásainak első közös termékbemutatója. (Mint ismeretes: a négy megye gépjavító állomásai a közelmúltban kooperációra léptek egymással a traktorok szakosított javítására vonatkozóan.) Az új gazdasági mechanizmus szellemében fogant kiállításnak az a célja, hogy megismertessék a termelőszövetkezetek vezetőivel mindazokat a termékeket és gyártmányokat, valamint műszaki szolgáltatásokat, amelyekkel a gépjavító állomások segíteni tudják a mezőgazdaságot.

A négy megyéből húsznál több gépjavító állomás vesz részt a kiállításon. Bemutatnak — többek között — főjavított traktorokat, különféle fődarab-egységeket (komplett futómüveket, sebességváltókat, motorokat, stb.), továbbá sokféle új gyártmáhyt: Így például különböző gumiárukat, kom- bájnalkatrészeket, villamosvezetékeket. Az állomások több olyan cikket Is készítenek, amelyeket a termelő- szövetkezetek az állattenyész tésben hasznosíthatnak: önetetőket, önitatókat, komplett malacfiaztatókat, stb. továbbá a lakosság részére is dolgoznak: így például vaskerítéseket, vaskapukat, vasajtókat is gyártanak.

A kiállítást megelőzően szakemberekből álló zsűri bírálja el a bemutatásra kerülő tárgyakat, s a legszebb, legjobb minőségű darabokat díjazza is. Három nagydíjat alapítottak: traktor-, gyártmány- és fődarab-nagydíjat, ezeken kívül több első, második és harmadik díjat adnak ki. Minden bemutatott darabon szerepel majd az árjelzés. Naponta 8—10 szak ember áll az érdeklődők rendelkezésére: magyarázattal szolgálnak nekik és egyúttal megrendeléseket is felvesznek. A termelőszövetkezeti vezetők tehát a helyszínen köthetnek üzleteket a gépjavító állomásokkal, megállapodhatnak a határidőkben és a szállítási feltételekben. Egyes típusokból olyan felújítót traktorokat is kiállítanak, amelyeket cseregépekkel azonnal meg lehet vásárolni és el lehet vinni.

A bemutató ünnepélyes megnyitójára november 15- én, szerdán délelőtt 9 órakor kerül sor, bezárása november 19-én, vasárnap 16 órakor lesz. Minden nap megtekinthető 9 és 16 óra között.

mindennél jellemzőbb, hogy hogy az egyik kazah tudományos lapban a kusztanáji területen felfedezett madiá- rokról szóló tudósítással együtt már cikk jelent meg a magyar és a kazah nyelv közös szavairól.

Az első hírt érthető óvatosság fogadta nálunk. Több mint hétszáz éve, Julianus barát utazása óta keressük a honfoglalás előtt még a vándorlások során elvált, vagy még előbb az őshazában maradt rokonokat — nem köny- nyű tehát elhinni, hogy esetleg nyomukra bukkantak. De azóta újabb felfedezés történt: megállapították, hogy a kusztanáji rnadiár szálláshelytől messze délre Üzbegisztánban élnek egy madzsar nevű törzs leszármazottai. Minden jel szerint a rnadiár és a madzsar egy és ugyanaz a nép. Ezek után jogos igény, hogy a közvélemény már átfogó képet kapjon a kutatásokról. Mert bármilyen tudományos meglepetést is hoznak a következő évek, bárhogyan módosítják a különféle feltevéseket, az megváltoztathatatlan tény marad, hogy eddig több mint ezer férfit és nőt találtak Kazahsztánban és Üzbegisztánban, akik azt vallják, hogy a madiár-madzsar törzsből származnak. S az is tény, hogy a madiár-madzsarok aránylag nem messze élnek a magyar nép feltételezett uráli őshazájától. Kusztanáj és az Ural-hegység között a távolság alig háromszáz kilométer.

\Rokon szavak

Tóth Tibor utazásának nem az volt a feladata, hogy a rokonokat kutassa feL Ismert tény, hogy a magyar őstörténet sok kérdését még homály fedi. Egyebek között a mai : napig sem döntötték el meggyőzően: hogyan keletkezett népünk, hol volt az őshaza? Tóth Tibor, aki a Természet- * tudományi Múzeum emberta- í ni tárának vezetője, kor- [ szerű antropológiai eszközökkel •akarta elősegíteni a feladat megoldását. De természetes az is, hogy elsősorban ' olyan népcsoportokat vizsgált ! meg, amelyek közelebbi-távolabbi rokonságban lehetnek a magyarokkal. A Szovjetunióban több finn-ugor nyelvű nép él. A hantik, a manysik és más finn-ugor népek nyelve rokon a magyarral. De rokon lehet olyan csoport is, amely ugyan már nem finnugor nyelven beszél, de a j csoport, a törzs neve magyar szóból ered. Ma már elfoga- ! dott vélemény, hogy a baskír földön élő mescser csoport neve a Magyar (Megyer) törzsnévből ered. A baskír

jenej tórasnév is a honfoglaló Jenő törzs nevének megfelelője. Feltehető, hogy az újonnan felfedezett madiár- madzsar törzsnév is rokonságra utal.

Hol élnek a madiárok?

Kazahsztánban a kusztanáj terület kétszer nagyobb, mint Magyarország. A tél itt nagyon hideg: mínusz 35 fok az átlaghőmérséklet; a nyár viszont forró: a hőség a 35—40 fokot is eléri. A területen több mint ötezer tó van. S ahol a Sárga-folyó a Sárga- tóba ömlik, ott van az állat- tenyésztő madiárok szálláshelye. Aki ezen a tájon jár, akárcsak másutt Szovjet- Ázsiáhan, gyakran talál ismerősen csengő folyó-, vagy helységneveket. Kartal, Túra vagy Tas nemcsak itt, hanem magyar földön is van. A hasonlóság oka, hogy ezek ó- török eredetű szavak. Ezért nem érzi távolinak a magyar fül a különben már kazahul beszélő madiárok nemzetiségi és telephelyének földrajzi neveit. Tóth Tibor a Kömsök, Szaga, Özönküzdük, Zsörök, Sopán és Zsüzbáj telepeken vizsgálta a madiárokat. Minden férfi és nő tudta, melyik rnadiár nemzetségből ered. Huszonegy férfi és hat nő a megkérdezettek közül az Akbáj nemzetséghez tartozott. Az öregek neve: aksza- káL A szakái magyarul is: szakáll. Az ak szó jelentése: akár az említett Akbáj, nemzetség-nevében: akár az öregek megjelölésében: fehér. Különben a magyar Ákos névben — eredetileg Ak-kus — megvan az ak szó. A név jelentése: Fehér Sólyom. A madiárok elmondották azt is, hogy ősidők óta a Simbolát, Zsilkajdár, Utej és Saksak törzs fiaival és lányaival házasodnak. A Saksak törzs egyik nemzetége: Tomaj.

Mit várnak a kutatásoktól?

Elsősorban is azt, hogy felderítik: hol és mikor váltak el a madiárok-madzsárok ősei a magyar néptől? Fel kell kutatni ma még csaknem teljesen ismeretlen történetüket. Ezért most a kazah és üzbég földön kibontakozott a magyar és a szovjet tudósok együttműködése, hiszen csak széleskörű tudományos munkával oldhatják meg a madiár-madzsar törzs rejtélyét.

Aczél Kováé li Tamási