Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-11 / 267. szám
1957. NOVEMBER 11. napló 5 Bányász helytörténeti múzeumot avattak a vasasi iskolában 1IZEISÖT ÉVES Uj kiállítás a történelmi kabinetben a Leöwey Gimnázium orosz tagozata Tizenöt évvel ezelőtt kezdő- | dött meg a Pécsi Leöwey j Gimnáziumban az orosz ta-1 gozatos oktatás. A gimnázium méltóképpen ünnepelte meg a jubileumot: emlékünnepélyt rendeztek, négy osztályban bemutató orosz órát tartottak, | megnyitották a Nagy Október Utján című kiállítást, s megszervezték az orosz tagozaton végzett volt növendékek találkozóját. Ez utóbbira az ország különböző részeiből érkeztek egykori diákok, s éppen ez a találkozó alkalmas arra, hogy mérlegre tegyük: mit adott e gimnázium orosz Kiállíiás a IMESZÖV-székházban Elsőnek mutassuk be azt, aki a legtöbbet fáradozott érte: dr. Komlósi Sándornét, a Pécsi Mátyás király utcai Általános Iskola magyar nyelv- és irodalomszakos tanárnőjét. Már főiskolás korában is lelkes kutatója volt szűkebb hazánk, Baranya megye sokszínű népművészetének. 1952 óta több mint tíz éven át néprajzi referense volt a Megyei Tanács népművelési osztályának, tehát minden lehetősége megvolt arra, hogy közelről is megismerje ezt az oly sok évtizeden át parlagon heverő,' s csak a felszabadulás után éledező területet. Róla a legkevésbé lehet elmondani, hogy a romantikusok szalmaláng-lelkesedésé- vel járta, vette sorra a megye soknemzetiségű falvait, hanem nagyonis eltökélt céllal: felvirágoztatni, közhasznúvá tenni népművészetünket. Elérni azt, hogy a már neves népművészeink mellé az arra érdemes, de tegnap még névtelen mesterek is felsorakozhassanak. Azok, akik eddig minden támogatás nélkül csak szépérzékük inspiráló hatására faragták fába, szőtték szőnyegekbe, térítőkbe álmaikat, saját gyönyörűségükre. Komlósi Sándomé sorra felkereste őket. Köztük olyanokat, mint Biszak Mári néni, akit szövő, hímző ..hóbort jával” a pajtába kényszerí- tett ki a családi meg nem értés. De rátalált olyanokra is, akik már csak ládafiában őrzik rég abbahagyott remek műveiket, mert úgymond: a maguk lakását már bőségesen ellátták, a rokonságot^ is kielégítették, minek vesződjenek hát vele továbbra is. De amikor megpendítette előttük a lehetőséget, hogy mit szólnának hozzá, ha ő összefogná a pártfogókat és közös erővel piacot, partnert találnának a veszendő kincseknek, erre már nemcsak felfigyeltek, de meg is mozdultak a szövő, hímző asszonyok, a fafaragás, a kerámiakészítés férfi mesterei. Persze, nem ment máról holnapra a dolog, hiszen nem közgyűlésen, hanem falukra járva, ajtót ajtóra nyitva, egyen ként „szavaztatta meg” a beleegyezéseket, és ez csak egyik fele volt Komlósi Sán- dorné nagy vállalkozásának. A másik az volt, hogy sorra vette az illetékes fórumokat, és addig kilincselt, érvelt, amig a legjelentősebb igent is meg nem kapta tervének megvalósításához. Néhány héttel ezelőtt már hivatalosan is szétküldhette meghívóit arra az alakuló közgyűlésre, amelyen 30 baranyai népművész jelenlétében a párt- és tanácsi szervek, továbbá a Janus Pannonius Múzeum képviselői hozzájárulásukkal szentesítették a Baranyai Népművészek Szövetkezetének megalakulását. És most legutóbb, éppen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján a MESZÖV-székházban kaptak helyet első kiállításuk megrendezésére is, amelynek sikeréről a vendégkönyvbe jegyzett méltányló szavak és a szakemberek elismerő nyilatkozatai tanúskodtak. És hogyan tovább? A MÉSZÖV vezetői megígérték, hogy egyelőre, ha ideiglenes jelleggel is, de árusító helyiséget biztosítanak számukra egyik üzletükben, amig jobb lehetőséget nem találnak a szövetkezet címéhez, rendeltetéséhez igazán méltó reprezentatív népművészeti bolt megvalósítására. — s—gy — A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint Celldömölkön a járási művelődési otthonban megtartott lottósorsoláson a 45. játékhéten a következő számokat húzták ki: 33, 38, 39, 75, 81 tagozata a tizenöt év alatt a társadalomnak, s mit adott a diákoknak? 1952-től az elmúlt tanév végéig összesen négyszázötven- hatan végeztek az orosz tagozaton. Tizenkét osztály érett ségizett ezalatt, ugyanis 1957- ben nem indult a tagozat. A végzettek közül legtöbben, összesen harminchatan orosz nyelv és irodalomszakos tanárok lettek, illetőleg lesznek, továbbá negyvenhetén pedig egyéb — elsősorban nyelv és matematika — tanári pályát választották. Orvosi diplomát pedig negyvenen szereztek, illetőleg szereznek majd. További tizenöten a jogászi pályát választottak élethivatásul. Heten vegyészmérnöki szakon tanultak, vagy tanulnak tovább, öten a gyógyszerész karokon. Ezek a számok bizonyítják: az orosz tagozat egykori diákjai jó arányban jutottak be a felsőfokú oktatási intézményekbe. Ennek oka abban rejlik, hogy általában a tagozatos osztályokba a gyerekek java iratkozik be, olyanok, akik nemcsak az illető tárgyból, hanem általában is jó bizonyítvánnyal rendelkeznek, jobb képességű diákok. Ez aztán kamatozik a tagozat tanulmányi átlageredményében is. A Leöwey Gimnázium orosz tagozatos osztályai az elmúlt tizenöt év alatt sohasem nyújtottak 3.8-nál alacsonyabb tanulmányi átlagot. de nem volt ritka a 4.2- es átlag sem. Társadalmi és egyéni szempontból egyaránt hasznot nyújtottak tehát a tagozatos osztályok, mert ezekben a viszonylag jobb tanulók szereztek jobb eredményű érettségit, s így a felsőoktatási intézmények számára adtak jó hallgatókat. De van-e sajátos haszna az orosz nyelv fokozottabb ta- | nulásának? Hiszen végülis heti tizenkét órában tanítják ezt a nyelvet. De nemcsak a magas óraszám, hanem a gimnázium most már korszerű felszerelése, audiovizuális oktatási módszerhez rendelkezésre álló berendezései is azt segítik elő, hogy a tanulók ne tankönyvízűen, hanem gazdag szókinccsel, fokozatosan növekvő beszédkészséggel sajátítsák el az orosz nyelvet. Ezért természetesnek tűnik, hogv a tagozaton végzett több diák ma már külföldi egyetemeken vagy nemzetközi jellegű munkaterületen hasznosítja nyelvtudását. így vannak egykori Leöwey Gimnáziumbeli tanulók a külkereskedelmi vállalatoknál, a Moszkvában tanuló magyar vegyészhallgatók között, a Marx Károly ' Közgazdaság- tudományi Egyetem külkereskedelmi szakán. Befejeződtek a majsi ásatások Dolgoznak a gazdag anyag komplex tudományos rendszerezésén A múzeumi hónap jelentős régészeti eseménye volt megyénkben az öt éven át tartó majsi ásatások befejezése, egy Árpád- korabeli köznépi temető feltárása. Az ebből a korból Közép-Európa legnagyobb ilyen lelőhelyének számitó temetőről dr. Kiss Attila régész, az ásatások vezetője a következőket mondotta: — A temetőt a X. század utolsó negyedétől a XI. század végéig terjedő 120 éven át használták. Az 1131 feltárt sir leleteiből nyomonkísérhetö a nemzetségi társadalom osztálytársadalommá való átalakulása, a közösségi kapcsolatoknak az az új rendje amikor a vérségi, nemzetségi elvek helyett már az államapparátus akaratának megfelelő területi elvek alapján szervezték a közösség életét. Mig a temető középpontjában feltárt sírok pogánykori temetkezési szokásokat mutató ie'efeket — a halotthoz útravalóul adott ételeket és evőeszközöket — valamint a honfoglalás korában használatos római pénzeket tartalmaztak, a centrumot „évgyűrűként” övezd széleken | már a keresztény ideológia ha] tását tükröző tárgyak kerültek napvilágra. Az ételmellékletek eltűntek, viszont megjelentek a ruházati tartozékok és a gyermeksirokbói — a XI. század közepéről — néhány bronz- kereszt is. A temetők pontos kormeghatározását az I. István, Péter, András, majd végül I. László uralkodásából előkerült pénzek adják. Mivel a Kárpát- medencében ebből a korból Ismert 1200 lelőhely közül a majsi a harmadik — nagyságrendben pedig első — töltésén feltárt temető, ez a tény komplex tudományos vizsgálatra ad lehetőséget. Az antropológiai, peieopatológiai és demográfiai vizsgálat okon háromtagú közösség (dr. Nemeskéri János, K. Zoffmann Zsuzsa és dr. Kiss Attila) dolgozik. A gazdag anyag teljes feldolgozása — egyéb munkáink mellett — mintegy öt évet vesz igénybe és történed vonatkozásokban Is újabb adalékokat nyújtó megállapításainkat önálló kötetben kívánjuk közzétenni — mondta dr. Kiss Attila, a feltárások vezetője. (IS! A Vasas I-i általános iskolában tegnap Kabar Ferenc, a Városi Tanács oktatási csoportvezetője felavatta az új bányász helytörténeti iskola- múzeumot. A kezdeményezés régebbi igényre nyúlik vissza. A városban mintegy 5 ezer bányászgyerek él, de szüleik, őseik osztályharcos múltjáról j nem sokat tudnak, legfeljebb, ; amit otthon a szülők elbeszéléséből hallanak. Az iskolák, j különösen pedig a történelem- j tanárok régóta szerették vol- j na. ha a pécsi bányavidék j múltjáról, a lakosság életéről : ezen kívül is tudtak volna va- } lamit nyújtani a tanulóknak. Itt-ott szétszórtan volt is már : összegyűjtött anyag, de most ] a Mecseki Szénbányászati Tröszt aktív és megértő segítségével sikerült egy valóban komoly gyűjteményt összehoz- i ni. A gyűjtésben résztvett az | egész bányakerület, a Vasas I I.-j általános iskola tantestü- I lete és szülői munkaközössé- j ge, de segített az Egyetemi Könyvtár is. olyan okmányok fotókópiáinak elkészítésével, amelyeket eredetiben nem sikerült megszerezni. A közös munka eredménye egy értékes kis múzeum, amelyet az inspiráló környezetben, a szép új iskola zsibongójában helyeztek el. Az üvegvitrinek anyaga bemutatja a bányászat fejlődését. számos érdekes régi eszközt — régi fejtőkalapácsok. báhyászlámpák stb. — sok fotót, amely világossá teszi ezeknek az eszközöknek a használatát és a környezetet. amelyben a bányászok hajdan dolgoztak. Egy modern fejtés és a mai Széchenyi- akna makettje ábrázolja a jelent. A bányászmozgalmak is szerepelnek a kiállításon, legbővebben az 1937-es sztrájk. Ez az esemény az általános Iskolás történelem anyagban is benne van, s a tervek szerint majd síkkor látogatnak el ide a pécsi iskolások, amikor a történelemben éppen ennél az anyagrésznél tartanak. A kis iskolamúzeumnak egyébként helytörténeti része is van. amely már nem a bányászok munkájával, hanem a település történetével kapcsolatos. ' * A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját megünneplő eseménysorozatban tegnap még egy kiállítás nyílt. Márkus József, a Városi Pártbizottság munkatársa nyitotta meg a történelmi kabinetben a három oroszországi forradalmat bemutató fotókiállítást, amelynek az ünnepre való emlékezésen túl az is a célja, hogy megkönnyítse e történelmi események tanítását az általános iskolákban. Mint ismeretes. a történelmi kabinetet 1965. áprilisában adták át Pécs város tanárainak és tanulóifjúságának. Az eddigi kiállítások az 5. és 6. osztályos tananyagot ölelték fel. az osztályok egy-egy anyagrész után ellátogattak a kabinetbe, esetenként itt tartották az órákat is. A törénelemtanítás korszerűsítésének ez a fóruma most kiegészült, a történelem- tanárok alkotó munkaközösségének elhatározása és munkája eredményeképpen. Békéi Lászlóné városi történelem szakfelügyelő így foglalta ösz- sze a kiállítást: — A Munkásmozgalmi Intézettől kapott fotóanyag montázsszerű elrendezésben, nagy tárlókon szemlélteti sorban az 1905-ös, az 1917-es februári és-a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. A kiállítás második része ugyanezt a témát képzőművészeti alkotások tükrében szemlélteti. Ebből az anyagból leporelló is készült, szemléltető eszköz a tanórákra. Forgatható képeskönyv mutatja be — " képekben és szövegben Lenin életét és munkásságát. A kiállítás része a szakdidaktikai tanácsadó is, ez szemléltető eszközöket. feladatlapokat is magába foglal, és segít e fontos történelmi anyagrész minél jobb elsajátításában. A tanulók legszebb munkáiból is válogattunk: a Bánki Donát úti iskola egyik gyűjteménye látható kint. Lenin a bélyegeken címmel. Az általános iskolák jubileumi eseményei között, ugyancsak tegnap, lezajlott a Három oroszországi forradalom című vetélkedő, amelyet a város nyolcadikosainak hirdettek meg. Hatvan iskolás vett részt az elődöntőben, tizenöten pedig a döntőben. MEGALAKULT a Népművészek Szövetkezete Társán visszatér ► A Mecsek! Kultúrpark vendégszereplésre hívta meg Bá- novits Jánost és társulatát. Motorosok és 2 hatalmas oroszlán társaságában kívánja bemutatni produkcióját a Bajcsy- Zsilinszky és Majláth utca sarkán lévő területen egy 7 méter magas és hét méter átmérőjű rácsozott hengerben. Bánovits János 1927 óta artista és 1949-ben tért át a motoros produkciókra, majd 1960 óta motorosok mellé még két oroszlánt idomított be. Az egyik huszonkilenc hónapos oroszlán szülővárosába jött vendégszerepelni, Tarzan névre hallgató állat a Mecseki Állatkertiben született. A társulat ezzel a műsorával Görögországban, majd a fővárosban, a Vidámparkban szerepelt. Képen: az idomár és az egyik oroszlán.
