Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-09 / 265. szám
1967. NOVEMBER 9. napló 5 Baranyaiak a rádióban Jubileumi vetélkedő November 11-én 17 órakor — Kossuth Rádió 139-660 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumának tiszteletére már eddig is több ve télkedó zajlott le' a megyében, de azokon mindig szem- tól-szembe mérkőztek a csapatok. Most azonban, november 11-én délután 5 órai kezdettel a Kossuth-adó közreműködésével az éter hullámain érdekes technikai megoldással mérik össze szellemi fegyvereiket a megye járásai illetve városát A Posta állandó, közvetlen telefonösszeköttetést létesít Budapest és Pécs valamint a járási művelődési házak és a komlói Május 1 Művelődési Ház között, ahol a járásokat, városokat képviselő versenyzők tartózkodnak. Ök a Kossuth-adó stúdiójából rádión keresztül, illetve a pécsi TIT klubból a rádió játékmesterétől telefonon, hangszórón felerősítve kapják meg a kérdéseket, melyeket nyomban mikrofonba mondhatnak. Ezzel a technikai megoldással egyszerre hét egymástól távoleső helyen folyik a vetélkedés ügy, hogy az abban résztvevők végig hallják, élvezhetik és izgulhatják a két órás műsort. Sőt, a jelen nem lévőknek is kijut az élményből, mert a vetélkedő egyes részleteit 11- én a Kossuth adóban délután 5 és 7 óra között figyelemmel kísérhetik. Ekkor kerül sor ugyanis a Rádió egyik kiemelt, nagy gonddal összeállított monstre adására, a „139—660”, avagy A Magyar Rádió automata közönségszolgálatára. Ez az igen változatos non stop műsor 14 órától éjfélig tart s Baranya az idézett vetélkedővel veszi ki belőle a részét. Á Magyar Rádiónak, Postának és a Megyei Tanács vb Művelődésügyi Osztályának nem kis gondot jelentett a rendezés és főként a technikai nehézségek áthidalása. Hiszen a megyék között lezajlott országos szintű vetélkedők alkalmával is csupán két megyeszékhelyet kellett Budapesttel egyidőben szinkronba hozni. Most egyszerre és egy időben 7 különböző helyről folyik majd a közvetítés. Azt a bábeli hangzavart! — gondolják a kívülállók. De szó sem lehet hangzavarról, mert a műsor összeállítása, s a két helyszínen lévő játékvezető irányítása ezt eleve kizárja. Maga a műsor — egyelőre ütök! Annyi már biztos, hogy összetételében, színeiben, nem várt fordulataiban túltesz majd a nagy 6ikert aratott Dunán innen, Tiszán túl c. adásokon is. A járások és Komló város igyekszik legjobbjait csatasorMEG JELENT a Pécsi Műsor novemberi száma. Harminckét oldalon, a színház, a mozik, a művelődési házak műsorával, a hónap jelentős kulturális eseményeinek ismertetésével, sztárfotókkal és szellemi totóval megjelent a népszerű tájékoztató műsorfüzet legújabb száma. Egy forintért a mozikban és minden újságárusnál kapható. ba állítani, egyik sem akar szégyenkezni a rádió jóvoltából országos nyilvánosságot kapó versengésben. A megyei művelődésügyi osztály a győztes járásnak tv készüléket, a másodiknak magnetofont aján dékoz, a legjobban széreplő 2 művelődési ház igazgatóját pénzjutalomban részesíti. Izgalomban, szórakozásban tehát nem lesz hiányuk azoknak, akik szombaton délután 5 órától rádiójuk mellett, vagy a járási művelődési házakban és Komlón figyelik a két riporter Szepesi György és Fikár László kérdéseit és segítenek vagy szurkolnak kedvenc városuknak vagy községüknek. L. I. Almavásár Daniczon Almavásár van Daniczon. Frissen, hamvas pirosán kínálja magát feltomyozott ládákban a „kapós” Jonathán, érett sárgán az illatos Golden, az almák királya, mellyel a pécsiek most ismerkednek. Eddig exportra ment mind egy szálig, az idén azonban akkora termést adott, hogy bőven jut belőle exportra is, belföldre is. Az export minőségű Jonathánt ötért, a Gol- dent — bár ez a jobb alma — négy forintért adják. A három mérleg nyelve állandóan boszorkánytáncot jár. A tömött buszok ontják az embereket, ilyenkor du. meg a maszek autósok és motorosok rohamát is állni kell. Egy hete tart aa vásár, s ez idő alatt 8 vagon azaz 80 ezer kiló almát vittek haza a pécsiek, Pécs környékiek. Mert bár a MÉK-boltok is tömve vannak almával de a Pécsi Állami Gazdaság almája termelői alma, exportképes alma, s e szavaknak érthetően különös vonzásuk van. Koltai Dezső bácsi, a HUN- GAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalat exportőre ugyanarra vár benn az irodán, amire a bódékat ostromló pécsiek odakünn — almára. Csakhogy ő nagyban vesz, nem hátizsákszám, hanem vagonszám. A szüret kezdete óta hetven vagonnal szállított el innen. Ennyire szól a szerződés, de az alma olyan szép, hogy most újabb 25 vagonos megrendelést adott le a gazdaságnál. Dezső bácsi szeme csalhatatlan, hisz évek óta mást sem tesz, mint nagyban veszi és adja a gyümölcsöt. Nálánál illetékesebbhez aligha fordulhatnánk a kérdéssel: mitől olyan kelendő itthon is, külföldön is a pécsi gazdaság almája? — Egyszerű dolog kérem. A dunántúli alma zamatosabb, szilárdabb szövetű, tehát tovább tárolható. Márpedig téli almánál ez döntő. Bár Krizantémbemutató Pécsett A PANNÓNIA SZÁLLÓ NAGYTERMÉBEN november 11 és 12-én 10-től 19 óráig VIRÁGÁRUSÍTÁS NAGY VÁLASZTÉKBAN A HELYSZÍNEN! PÉCSI KERTÉSZETI ÉS PARKÉPÍTŐ VÁLLALAT í A (S§a)€RnyŐ €LÖTT Az újmecsekaljai Komarov Gimnázium vezetői azzal a kéréssel fordultak á Városi Tanácshoz, hogy helyezzék át a 40-es autóbusz jelenlegi, a hétemeletes épületeknél lévő megállóját. A Városi Tanács, a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság, a 12-es AKÖV, a kerületi tanács közlekedési szakemberei megállapították, hogy a gimnázium kérése indokolt. A 40-es autóbusz Tüzér utcai, illetve hétemeletes épületeknél lévő megállóját ugyanis 900 méter választja el egymástól, mindkét megálló meglehetősen messze van az iskolától. Több száz diák jár a Komarov Gimnáziumba, s ugyancsak a gimnázium közelében épül fel az újmecsekaljai Rendelőintézet is. Ezt az intézményt is több száz beteg fogja naponta j látogatni. Amikór a 40-es autóbusz megállóját a hétemeletes épületeknél jelölték ki, csak néhány panelház állt még a hétemeletesektől keletre, a Tüzér utca irányában. Mint ismert, azóta egy sereg új lakóházat építettek ezen a részen, tehát a Komarov Gimnázium környékén is. A diákok, a betegek, a környékbeliek érdekeit mérlegelve a bizottság úgy döntött, hogy a felépítendő újmecsekaljai Rendelőintézet elé helyezi át a 40-es autóbusz jelenlegi, a hétemeletes épületeknél lévő megállóját. Az új megálló a Tüzér utcától 700, az Olimpia Étteremtől pedig 520 méterre van. Az új megállóhoz ún. leálló öblöket építenek ki. Ha az időjárás kedvez, még ebben az évben elvégzik ezt a munkát, következéskéop áthelyezik a megállót is. Szabolcsban a homok kisugárzása miatt általában pirosabb színű a Jonathán, de az idén még ez a különbség sincs meg. Az országos aszályt a pécsi alma alig sínylette meg, szebb, darabosabb, mint a szabolcsi. Egyszóval eladha- tóbb. A nagykereskedő tehát elégedett, nem kevésbé Timon Béla, a gazdaság gyümölcs- termelő szakmérnöke. Rekord termést szüreteltek az idén, a Golden Deliciosusból 160—180 mázsát, a Jonathánból 100 mázsát holdanként. Az egy kiló alma önköltsége 50 fillérrel alacsonyabb, mint tavaly volt, átlag két forint, ami már kitűnő eredmény. Ezért kapják most olcsóbban a pécsiek az almát, mint tavaly. Az alma minősége is jobb, okulva a korábbi évek tapasztalatán, ezúttal mellőzték a réztartalmú permetezőszereket, a gyümölcs így perzselés- mentes, tehát nem párás és ez növeli eltarthatóságát. — Bő a termés, de nincs értékesítési gondunk — mond ja Timon Béla — sőt készleteink olyan rohamosan fogynak, hogy erősen gondolkodtunk az egy hétre hirdetett almavásár meghosszabbításán Végül is a nagy érdeklődésre való tekintettel úgy döntöttünk, hogy egy héttel prolongáljuk, de tovább egy napot sem. Tárolóinkat nem volna Célszerű megbontani, hiszen télen külföldön jobb árat adnak az almáért, mint most. Ezzel az érvvel nem lehet vitába szállni, a termelőnek jógában áll akkor és annyit értékesíteni, amikor és ameny nyit célszerűnek lát. Ma 10 vagon a tároló kapacitásuk, jövőre József-majorban felépítenek egy újabb 25 vagonos tárolót. — Ez azt jelenti, hogy a mostani almavásár egyszer s mindenkor elmarad? — Szó sincs róla. Pécsi vevőinket sem szeretnénk elveszíteni. Éppen ezért 1968-ban gyümölcsboltokat szándéko zunk nyitni a város több pont ján — mindenekelőtt Meszesen és Uránvárosban —, melyekben a meggytől a francia- barackon át a téli almáig mindenfajta gyümölcsöket árusítunk majd. Igaz, hogy zömmel exportra termelünk, de évi termésünk kb. 30 százalékát idehaza, elsősorban Pécsett kívánjuk értékesíteni. Azért Daniczon sem szüntetik meg a gyümölcsvásárokat. Mert milyen a vevő? Ha egy kicsit utazni is kell érte, jobb szeretjük a fa alatt megvenni a gyümölcsöt. Mégis csak az az igazi. — Rné — SZÁZADUNK A gazdag dokumentumanyagával méltán népszerű sorozat Földindulás címmel két részben mutatta be az októberi forradalom előzményeit, s magát a forradalom kezdetét jelentő történelmi mozzanatokat. A két rész nagyjából két esztendő történelmi sodrású eseményeit foglalta össze. A cári Oroszország hátterének homályából felvillantva Rasputin és a dinasztia jövőjéért görcsösen rendezkedő cárnő alakját, s folytatva a moszkvai, New York-i, londoni berlini archívumok filmjeinek segítségével a korabeli Oroszország bemutatását. A ritka érdekességű felvételeken láthattuk a ravaszul taktikázó Kerenszkijt, a puccsista Kornyilov tábornokot, és Paléologue petrog- rádi francia nagykövet naplója alapján rekontsruált jelenetekben megelevenedett a hatalma után kétség- beesetten kapkodó orosz burzsoázia. Majd feledhetetlen képsorok követték egymást, Lenin hazatérése áprilisban, a bolsevikok mind inkább világosan látják a forradalmi lépés szükségét, s a dokumentumfilm a Téli Palota világtörténelmi jelentőségű diadalmas ostromával zárult. A Századunk teljességre törekvő sorozatának két olyan jelentős részét láthattuk a képernyőn, mely nem csupán a történelmi aktualitással, de több oldalról, a történész, a mindenre figyelő krónikás, a politikus szemszögéből közelítette meg az eseményeket, és minden eddigit felülmúló gazdag dokumentumanyaggal, képi tárgyilagossággal ábrázolta a forradalmat megelőző időszakot. EGY NAP A PARADICSOMBAN Érdekes szerkesztésű, lendületes tv-játékban mutatta be Dobozy Imre egy mai vállalat gúnyrajzát. A Par- ptirlé —, mely az igazi vállalatok keresztmetszetéhez hasonlóan a gazdasági tényezők mellett nem utolsó sorban szubjektív kapcsolatokra épült — tanulságos, szórakoztató karikatúrát tárt a néző elé. Ismerős ismeretlenek voltak Dobozy hősei, hiszen elég gyakran találkozunk velük a szomszéd vállalatnál, a szomszéd hivatal irodáiban. Keresztmetszet volt a vígjáték hagyo! mányainak megfelelő nagyf- 1 tásban — és Dobozy Imre jellegzetesen nyílt és fanyar humorú előadásában — találkozhattunk a régi kapcsolatai csúszdáján lefelé haladó Liptóival. Döbrec kartárssal, a vállalat szakmai pillérével, az egyetlen józan ésszel, a szerelemből szerelembe tangózó vénlány Jolánnal, a különösebb gyakorlati jelentőségű ötleteinek élő (jelen esetben a HF 3 és a HF-4) fantaszta , feltaláló Gyömreivel és másokkal. az ismerősökkel. A vígjáték alaphelvzete. hogy j a Parpürlénél mindenki a másikkal van elfoglalva j (mennyire igaz!) és ebből ] az életrevaló gondolatból ! tárt elénk a szerző egy ki- ; tűnő hangulatú keresztmetszetet. Az egyetlen kifogás talán, hogy e hangulatnak megfelelő, éles csattanó hiányzott a végéről. , A NAGY KOMBINÁTOR Abból a szerteágazó és gazdag anyagból, ami az átíró (Kaposy Miklós) rendelkezésére állt — az egységes egész illúzióját idéző kivonatot zsugorítani — nem csupán szerkesztői bravúrt. kíván, de egy kicsit fölmerül már az újraalkotás igénye is bizonyos mértékig. Ilf és Petrov műveinek részletei a legendás szélhámos, Osztap Bender és a balkezesen bámész, a „szakmában" Bender nélkül csaknem nulla Sura Balaganov alakjában nem csak életre- keltek, de többé-kevésbé ki állták a drámai egység próbáját is. A dramaturgiai tanács vitája s a népszerű szerzőpár ötletes bemutatása jó expozíciónak bizonyult. Osztap Bender és Balaganov pedig —, akik a képernyőn, mint Schmidt hadnagy fiai találnak szövetségre — legmulatságosabb szélhámosságaikkal mutatkoztak be a nézőnek. Bender, a pénz szinte költőien ravasz szerelmese, az érzékeny szimatú róka, a hiszékenység vizein oly biztosan evező, hol mint a Kard és Sas Szövetség titkos küldötte, hol mint sakkmester, hol mint amerikai rokon, s hol költőként bukkan fel, s szédíti ki az emberek zsebéből a pénzt. A nagy kedvvel játszó Márkus László játéka szinte magával lendítette az egész előadást, talán a befejezést lehetett volna kissé jobban felfűszerezni. (T) Budán, este tíz óra után...“ 95 Néhány hónapja csak, hogy elfoglalták helyüket a mecseki Dömörkapu vendéglő közönségszórakoztató dobogóján, de hírnevük azóta már jónéhány megyébe eljutott a városunkat látogató turisták jóvoltából. Pedig mindössze egy szál hegedűsből, egy har- monikásból és egy dobosból áll a zenekaruk, mégis, közel 400 magyarnóta és majd ugyanannyi régi táncdal szerepel a repertoárjukban. A közönség kívánságára ezekből állítanak össze eny-egy színes csokrot, s ettől kapnak sajátosan családias hangulatot a dömörkapui délutánok, esték. Kicsit szabadjára engedett, s mégis disztingváltan szolid hangulatot, amelyben a vendég, de még az asztalok között cirkáló pincér is együtt dúdolja a dalt a trió tagjaival: „Mondják meg a legkisebbik Horváth lánynak ...” Még a dalcsokrokat követő szünetek is arra valók itt, hogy egy-egy vendég átüljön a zenészek asztalához, — s csodálkozzanak el — köztük nem egy fiatal korosztálybeli is. hogy a dalfüzetből átmásolja magának a legtetszetősebb számokat, mert ez a pendégjog is benne van a „zenés felárban?. S csak amikor magam is bemutatkoztam Nikolausz Imrének, Ulrich Antalnak, Bi- schof Jánosnak, a három népszerű zenésznek, akkor derült ki, hogy mi is a titka a fentebb említett rendkívül dús nóta- és táncdal-gyűjtemé- ny üknek. — Nemcsak adunk, hanem kapunk is, — mondotta Nikolausz Imre, a zenekar prímása. — Különösen az idősebb korosztály kedveskedik eredeti magyarnótákkal vagy régi táncdalszövegekkel. Mi pedig megígérjük, hogy a legközelebbi látogatásakor már azt is belefoglaljuk a műsorunkba. Példákat is mondott szegedi, borsodi, zalai turistákról, akik számontartják ezt az ígéretet és sok-sok kilométer árán újra és újra ellátogatnak a dömörkapui vendéglőbe, hogy „ellenőrzésképpen” viszonthallják kedvenc nótájukat. Ez rendben is volna, de hogyan sikerült magukhoz édesgetni a fiatalokat, akikről már-már általános a vélemény, hogy Csak a „szuper- modern" számokat szeretik. Bischof Jánosnak más volt a véleménye erről. — Előttünk modern zenekar játszott a Dömörben, akiket a korosabb vendégek „fáj-fáj" gyerekeknek tituláltak, s mégsem csábítottak több fiatalt ide, mint mi. Véleményem szerint semmi titka nincs ennek, ha csak az nem. hogy a jó muzsikus egyik szemének állandóan fürkésznie kell, hogy fiatalok vagy idősebb vendégek vannak-e többségben. s aszerint kell igazítani a műsort. Szóval kinek-kinek kora, kedve szerint. Na, de figyelje csak? És amikor a zenekar rázendített a „Budán, este tíz óra után ..című cseppet sem .,szuper-modern” táncdalra, lássanak csodát: szinte egyszerre emelkedett fel asztala mellől mind a két korosztály, és ha volt is valamicske felfogásbeli, stílusbeli különbség tánc és tánc között, az szemmel láthatólag egyáltalán nem zavarta a párokat. És lám, mi kellett hozzá csupán? Egy kis figyelmesség, ami feloldotta a korosztálybeli ízlés-külö-ősegeket. Bár minden zenés szórakozóhelyen követnék a példájukat. »• <n Áíhelyezlk a 40-es egyik megállóját
