Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-09 / 265. szám

I 2 napló 1967. NOVEMBER 9. Hazánkat a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választották New York. Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Az ENSZ közgyűlése hétfőn Magyarországot a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választotta. A Magyar Nép- köztársaság tagsága 1988. ja­nuár 1-én kezdődik és 1969. december 31-ig tart. Ez az első eset arra. hogy hazánk az ENSZ egyik tanácsában he­lyet foglal. Az idén — a területi el­veknek megfelelően — a köz­gyűlés a Magyar Népköztár­saságon kívül Algériát. Sze­negált. Pakisztánt és Para­guayi választotta meg azokra a helyekre, amelyeket január 1-én Argentina, Bulgária. Ja­pán. Mali és Nigéria távozá­sa üresen hagy. A Magyar Népköztársaság a kelet-európai szocialista orszá­gok jelöltjeként kerül a ta­nács tagjainak sorába. Ezeket az országokat előzőleg Bulgá­ria képviselte. Az új nem állandó tagok megválasztásához elegendő mi­nimális többség 79 szavazat volt az ENSZ közgyűlésében. Az új tagokra adott szavaza­tok megoszlása a következő: Pakisztán (118 szavazat). Szenegál (110 szavazat). Algéria (108 szavazat). Magyarország (105 szavazat). Paraguay (101 szavazat). Eszerint a Biztonsági Ta­nács tagországai 1968-ban a következők lesznek: Algéria, Brazília, Nagy-Britannia, Ka­nada. a Csang Kaj-sek-klikk, Dánia, Etiópia, Franciaország, Magyarország, India. Pakisz­tán, Paraguay. Szenegál, a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete Biztonsági Tanácsa a világszervezet legfontosabb szerve. Az alapokmány értel­mében a tagállamok a ta­nácsra ruházzák a fő felelős­séget a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért és el­ismerik. hogy a tanács e fele­lősségből folyó kötelességeinek teljesítésekor a tagállamok nevében jár el. Ugyanakkor a tanácsnak természetesen az ENSZ céljaival és alapokmá­nyával egyetértésben kell cse­lekednie. A tanács eredetileg 11 tagú volt. az ENSZ kibővülése, az új tagállamok felvétele azon­ban szükségessé tette, hogy kibővítsék létszámát. 1966. ja­nuárjától a Biztonsági Ta­nácsnak 15 tagja van. A ta- i nács állandó tagja a Szovjet­unió. az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, valamint Kína. a máso­dik világháború öt vezető ál­lama. Mint ismeretes, Kína helyét jogtalanul a tajvani re­zsim bitorolja a világszerve­zetben. A tíz nem állandó ta­got a közgyűlés választja meg, mégpedig kétéves megbízatás­ra. minden évben öt államot, hogy a tanács tevékenységé­nek folyamatossága biztosítva legyen A nem állandó tago­kat az úgynevezett területi elvnek megfelelően választ­ják, vagyis úgy. hogy a tanács tagjai között képviselve le­gyen minden kontinens, min­den jelentősebb államcsoport A tanácsban január elsejéig a szocialista országokat a Szovjetunión kívül a Bolgár Népköztársaság képviseli. Á Magyar Népköztársaság több ízben töltött már be fon­tos ENSZ-funkciót, a közgyű­lés különböző bizottságaiban, azonban eddig nem volt tag­ja a világszervezet tanácsai­nak. Mint ismeretes, a Ma­gyar Népköztársaság küldötte töltötte be a legutóbbi köz­gyűlésen az egyik alelnöki tisztet, ezt megelőzően pedig a politikai bizottság elnöki tisztét. Uj kormány alakúit Jemenben BEIRUT, LIBANON: Ahmed Noman, az új jemeni kormány Elnöki Tanácsának tagja (középen, háziköntösben) honfitársai társaságában a Szanaai Rádió legfrissebb híreit hallgatja az új kormány megalakulásáról, november 5-én, beiruti ottho­nában. S z a n a a: Az új jemeni kormány kedden ismét megnyitotta a repülőtereket és a kikötőket, majd utasítást adott azok­nak a politikai foglyoknak a szabadonbocsátására, aki­ket tavaly óta a Szalal-kor- mány börtönözött be. Az in­tézkedés indokolása szerint Mód Péter, a külügyminiszter első helyettesének nyilatkozata A Biztonsági Tanácsot az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében mindenki a világszer­vezet legfontosabb szervének tekinti, s a tanács tagjainak megválasztását mindig nagy érdeklődés kíséri. Ez az érdeklődés érthető is. Az alapokmány kimondja, hogy a tagországok a gyors jfe hatékony cselekvés bizto­sítására, a béke és a nemzet­közi biztonság fő felelősségét a Biztonsági Tanácsra ruház­zák át. Ennek megvalósításá­ra a tanács különleges lehe­tőségeket is kapott, hogy csak a legfontosabbakat említsem — a Biztonsági Tanács a bé­két veszélyeztető súlyos ese­tekben kötelező érvényű ha­tározatokat hozhat, az ENSZ többi szervezetével ellentét­ben. Azt hiszem, röviden ennyi Is érthetővé teszi, hogy a Biztonsági Tanács-tagság min dig komoly megtiszteltetés­nek számít. Különleges jelentőséget ad a mostani választásnak a je­lenlegi, feszültséggel terhes nemzetközi helyzet. Az új BT-tagok nemcsak fontos, hanem felelősségteljes meg­bízatást is kaptak. A magyar ENSZ-küldött- ség minden tagja természe­tesen örül, hogy most első Ízben hazánkat is a tanács nem állandó tagjai közé vá­lasztották. Különösen azért örülünk, mert ez a választás az egész magyar nép munká­jának elismerése is, annak az eredményes építő munkának, amely hazánkban a párt ve­zetésével folyik. Elismerése ez a választás egyben a ma­gyar külpolitikának is, amely a nagy nemzetközi kérdések­ben, vagy az európai béke és biztonság problémáiban csak­úgy, mint az államközi kap­csolatokban következetesen törekedik a békés egymás mellett élés elveinek érvé­nyesítésére és határozottan fellép a béke minden veszé­lyeztetésével szemben. Fosfadás a finn nagykövetségen Érdem Olavi Raustilla, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete szerdán fogadást adott a hazánkban vendégsze­replő finn nemzeti balett társulat tiszteletére. A Szí­vélyes baráti hangulatú fo­gadáson megjelent kulturális és társadalmi életünk számos ismert személyisége. A Biztonsági Tanács tag­ságát a szocialista országok jelöltjeként nyertük el. A vá­lasztás tehát nemcsak általá­ban a nemzetek közöségének, hanem a baráti országoknak hazánk iránt érzett bizalmát is jelenti. Az öröm mellett természe­tesen érezzük a felelősséget is és meg vagyok győződve arról, hogy hazánk képviselői a Biztonsági Tanácsban vég­zett munkájukkal bizonyítják majd: a Magyar Népköztár­saság külpolitikája a békét, a társadalmi haladást és a népek barátságát szolgálja — mondotta a többi között Mód Péter, a magyar külügymi­niszter első helyettese. A Biztonsági Tanács vitája a közel-keleti kérdésről New York: Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa kedden New Yorkban folytatta a közel-ke­leti helyzet megvitatását. Az ülésen India, Mali és Nigéria küldötte határozati javaslatot terjesztett elő a közel-keleti kérdés rendezésére. A javas­lat felkéri U Thant ENSZ- fötitkárt, hogy küldje el sze­mélyes megbízottját a közel- keleti országokba. Az afro-ázsiai határozati javaslat fő pontjai a követ­kezők: az izraeli csapatok visszavonása az általuk meg­szállt arab területekről: a ha­diállapot megszüntetése és a A Munkáspárt parlamenti csoportjának szerdai ülésén számos képviselő keserűen vádolta a kormányt és a je­lenlévő Brown külügyminisz­tert, mert nem tett semmit a görögországi fasiszta rend­szer elszigeteléséért és Észak- Vietnam bombázásának meg­szüntetéséért. Dávid Winnick képviselő kijelentette, nem képes meg­érteni, hogyan támogathatja egy „szocialista" kormány az amerikaiak vietnami háború­ját. John Mendelson követel­te, hogy az angol kormány Kanadával, Svédországgal és több más nyugati kormánnyal együtt hivatalosan szólítsa fel Washingtont a bombázás meg­szüntetésére. Brown ingerült hangú vá­laszában azt mondta, hogy a felhozott érvek „nem impo­nálnak” neki. „Az, hogy Ang­lia nem határolja el magát az amerikai kormánytól, nem jelenti azt, mintha támogat­nának mindent, amit az Egye­sült Államok tesz. Anglia a bombázások megszüntetését szeretné, s Amerikában nincs kétség Anglia nézeteit illető­en” — mondotta, de nyomban ezután Hanoira hárította a fe­lelősséget a tárgyalások elma­radásáért. viták békés eszközökkel tör­ténő rendezése. Az afro-ázsiai indítvány nyomán az Egyesült Államok szintén határozati javaslatot terjesztett elő. Az amerikai javaslat ugyancsak indítvá­nyozza, hogy U Thant küldje el megbízottját a közel-keleti országokba, majd általános formában beszél a közel-ke­leti helyzetről, anélkül, hogy egyértelműen követelné a megszálló izraeli csapatok visszavonását. Minként az AFP hírügynökség hangoztat­ja, az amerikai javaslat meg­értést tanúsít az izraeli ál­láspont iránt. Az izraeli küldöttség eluta­sította India, Mali és Nigéria határozati javaslatát azt ál­lítva, hogy az indítvány „az arab—szovjet nézeteket tük­rözi.” — Kijelentette, hogy csalódást okozott Izrael szá­mára az Egyesült Államok ha tározati javaslata és ezért azt sem tudja elfogadni. Az ENSZ-közgyűlés Politi­kai Bizottsága elfogadta az Egyesült Államoknak azt a javaslatát, hogy Koreában az ENSZ égisze alatt továbbra is külföldi csapatok tartózkod­hassanak. Ugyanakkor — wa­shingtoni nyomásra — eluta­sította a Szovjetunió és 13 más ország által előterjesztett javaslatot, amely azt követel­te, hogy vonják ki az ENSZ zászlaja alatt Koreában tar­tózkodó külföldi csapatokat. „Jemenben megjavult a helyzet és országszerte béke honol”. A foglyok szabadonbocsá- tásával kapcsolatban a bel­ügyminisztérium közleményt hozott nyilvánosságra: „Az intézkedés célja az, hogy a politikai foglyok bebizonyít­hassák hűségüket a forrada­lom és a köztársaság iránt és ismét a nemzet szolgála­tába állíthassák erőiket”. A jemeni kormány máris felvette a kapcsolatot olyan törzsek vezetőivel, amelyek a száműzött imám hívei. A szanaai rádió kedden idézte Ey Iriani ideiglenes állam­főt, aki kijelentette: meg­győződése, hogy a köztársa­ságpárti és a királybű törzs- főnökök megértésre juthat­nak. El Iriani reméli, hogy a békeértekezlet, amelyet Omran városban fognak megrendezni, sikeresnek bi­zonyul. Husszein tárgyalása Washingtonban Husszein, jordániai király szerdán, magyar idő szerint a késő éjszakai órákban ta­lálkozott Johnson elnökkel, A király a hét elején Wa­shingtonban megbeszélést folytatott Rusk külügymi­niszterrel és nem hivalato- san tárgyalt az amerikai szenátus külügyi bizottsá­gának tagjaival is. Husszein látogatását po­litikai megfigyelők fontos« de mindezideig eredményte­len fejleménynek tekintik a közel-keleti válság meg­oldására irányuló kísérle­tekben. A jordániai király Wa­shingtonban a George town egyetemen, illetve a helyi sajtóklubban tartott előadá­sain újból utalt arra, hogy az arab államok hajlandók bizonyos fokú komprom isz- szumra, azonban az agresz- szor csapatainak kivonását mindenfajta rendezés elő­feltételének tekintik. Ame­rikai részről a megbeszélé­seken igyekeznek további engedményeket kicsikarni Izrael számára, de a kül­ügyminisztérium egyes tiszt­viselői jelezték: a merev izraeli magatartás megvál­tozása nélkül kevés reményt látnak erre. Hírek szerint a jelenlegi megbeszéléseken Rusk biztosította Husszeint, hogy az Egyesült Államok „pártatlan” megoldásra tö­rekszik, a Johnson által még júniusban kifejtett öt-pon­tos terv alapján. A Chalfont-vita érdekes utórengése Olasz támaszpontok a VDK elleni amerikai légiháború céljára Róma. Az Unité az elmúlt napok­ban különböző cikkekben le­leplezte. hogy egyebek között az avianoi légitámaszpontot — amely az Egyesült Államok legnagyobb és legjobban fel­szerelt légitámaszpontja a vi­lágon — rendszeresen hasz­nálják a vietnami agressziót szolgáló utánpótlás céljára. Az amerikai pilótákat, akik napalmmal támadják mind Észak-, mind Dél-Vietnam la­kosságát, minden négy hónap­ban az avianói támaszpontra szállítják családjukkal együtt „pihenés’’ végett. Naponta két-háromszor érkeznek, illet­I ve indulnak légszállítmányok, ' amelyek katonaságot és után­pótlást visznek Vietnamba és Thaiföldre, illetve onnan se­besülteket szállítanak Olasz­országba. Az U—2-es kémre­pülőgépek is innen szállnak fel. Így például az avianoi támaszpont 2. számú kifutó­pályájáról indult el annak­idején Gary Powers. akinek hírhedt U—2-es gépét a szovjet légelháritás lelőtte. Az említett támaszponton őriznek 14 rakétafejet is. Az Unité hozzáfűzi, hogy az olaszorszá­gi szárazföldi és tengeri tá­maszpontokra irányított ame­rikai katonák 80 százalékát után bizonyos kiképzési idő Vietnamba viszik. Az Unitá említett leleple­zései alapján, amelyet ez ideig senki sem cáfolt meg, kom­munista szenátorok egy cso­portja interpellációt intézett a kormányhoz, amelyben azt kérdezi, mi az oka, hogy az avianoi légitámaszponton, va­lamint annak körzetében oly rendkívüli hatalmat élveznek az amerikai katonai parancs­nokok, és hogy az olasz kor­mány miért engedi e támasz­pontok igénybevételét a VDK ellenj légiháborúra, valamint különféle kémrepülésekre. London: Négy munkáspárti képviselő a Times-hoz intézett levelében követeli, hogy a brit kormány vegye fontolóra azt a realisztikus politikát, amelyről Lord Chalfont be­szélt nagy feltűnést keltett lausanne-i nyilatkozatában. Mint ismeretes, Chalfont újságírók előtt, de nem hiva­talos formában felvázolta azt a lehetőséget, hogy Anglia elismerné az Odera—Neisse határt, kivonná csapatait Nyu- gat-Németországból és felven­né a Német Demokratikus Köztársasággal a diplomáciai kapcsolatokat. A képviselők emlékeztetnek arra, hogy már az angol mun­káspárt 1961. évi kongresszu­sán határozatot hoztak az NDK de facto elismeréséről és a határozati javaslatot nem más nyújtotta be, mint Geor­ge Brown, a jelenlegi külügy­miniszter. „Amit most Lord Chalfont mondott, igen közel áll ahhoz, amit Anglia lakos­ságának egésze hajlandó len­ne támogatni” — hangoztat­ják a képviselők. A nyilatkozatot Renée Scrort, Will Owen, Williám Molloy és T. Urwin írta alá. A 150 ezer rendőrt és csen­dőrt mozgósító Rex-művelet kudarca után néhány adatot sikerült a nyomozóknak tisz- tázniok Claude Tenne, a gyil­kosság miatt életfogytiglani börtönre ítélt és péntek este megszökött OAS-bandita me­nekülésének útjáról. Megállapították, hogy a szö­kevény, miután a kegyelem folytán kiszabadult foglyok egyikének bőröndjében kiju­tott a börtönből, a szomszé­dos La Rochelle városba érve, taxival Nantesba folytatta út­ját. A rendőrség a Nyotes környékén folytatja a hajszát, ahol az OAS egyik illegális csoportjának központja műkö­dik, Savelli gróf irányításával. A péntek este kiszabadult és újra őrizetbe vett három fo­goly közül kettőt szabadon- bocsátottak. A magyar szár­mazású Varga Lászlót, a De Gaulle tábornok ellen öt év­vel ezelőtt megkísérelt me­rénylet egyik tettesét azonban átadták a vizsgálóbírónak. Ta­gadása ellenére Is azzal gya­núsítják, hogy tevékeny része volt Tenne szökésében. ELLENÁLLÁS az Izrael által megszállt területeken Tel Aviv: Hírügynökségi jelentések szerint Jeruzsá­lemtől délre heves össze­csapás történt fegyveres arab ellenállók és izraeli katonák között. Az izraeliek a több mint egy órás harc­ban helikoptereket is beve­tettek. Tel Avivban kiadott köz­lemény szerint az összecsa­pásban hét arab vesztette életét. Brown kereszttűzben Harc az OAS-bandita kézrekerítéséért

Next

/
Oldalképek
Tartalom