Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-04 / 261. szám

1W7. NOVEMBER 4. napló 5 Ünnepi ülés a Kreml konoresszusi palotájában (Folytatás a 4. oldalról) hazug mesét, amelynek segít­ségével a nemzetközi reakció megteremtette agresszív ka­tonai tömbjeit, a NATO-t, a SEATO-t, stb. E tömbök meg­alkotásával a nemzetközi re­akció abban reménykedett, hogy bekerít bennünket, meg­akadályozza a szocialista vi­lágrendszer megszilárdulását és az elnyomott népek nem­zeti felszabadító forradalmá­nak kibontakozását. A dolgok azonban egyálta­lán nem úgy alakultak, aho­gyan Washingtonban és a ka­pitalista világ más fővárosai­ban gondolták. A szocializmus és szövetségeseinek erői sza­kadatlanul gyárosodnak. Az imperializmus agresszív erői mindjobban elszigetelődnek, az általa alakított tömbök inognak, és repedeznek. Elvtársak! Visszatekintve a szocialista szovjet hatalom ed­dig megtett 50 esztendős út­jára, meggyőződéssel mond­hatjuk: lenini külpolitikánk sikeresen oldotta és oldja meg feladatait. A Kommunista Párt: a szöv et nép harcos élcsapata, győzelmeink lelkesítőié és szervezője Elvtársak! Az Októberi For­radalom győzelme, a szocializ­musnak országunkban aratott diadala: a kommunista párt eszméinek diadala, a párt le­nini fő irányvonalának nagy győzelme. Országunk történel­me a XX. század folyamán elválaszthatatlanul összefüg­gött a kommunista párt tevé­kenységével. A pártnak 1917. februárjá­ban, amikor kilépett az ille­galitásból. 24 000 tagja volt, 1917. októberére a bolsevikok száma 350 000 lett. Oroszor­szág lakossága akkor 160 mil­lió volt. Milyen hihetetlen ener giával rendelkezhettek ezek az emberek, milyen legyőzhetet­len erejű volt az általuk hir­detett igazság, hogy maguk mögé tudták állítani a mun­kások és parasztok tízmillióit! Az Októberi Forradalom győzelme, a szovjet állam meg teremtése azt jelentette, hogy a párt első programja telje­sült. 1919-ben, a VIII. párt- kongresszus elfogadta a má­sodik pártprogramot: a szo­cializmus felépítésének prog­ramját. A párt hatalmas el­méleti. politikai és szervező munkája meghozta gyümöl­cseit. A szocializmus felépí­tése a Szovjetunióban azt je­lentette, hogy a párt második programja is teljesült. Országunk félévszázados múltja meggyőzően bizonyítja: a párt szava azonos tetteivel. A párt harmadik programja — a kommunista társadalom alapjai felépítésének program­ja — szintén teljesülni fog. A Szovjetunió, a szocializmus hazája, a kommunizmus ha­zájává fog válni! Elvtársak! Pártunk legyőz­hetetlen erejének tápláló forrása, a párt szoros, meg­bonthatatlan kapcsolata a nép. peL _ . Lenin nem egyszer hangsú­lyozta. hogy az élcsapat, a párt egyedül nem tudja fel­építeni a szocializmust. A párt csak abban az esetben teljesítheti élcsapat-feladatát, ha szoros kapcsolatot tart fenn a tömegekkel. Az elmúlt egész ötven esztendő folya­mán a párt a néppel való kapcsolatainak erősítésében látta az egyik legfontosabb feladatát. Annak érdekében, hogy a tömegekben kialakuljon az új társadalom építésének óhaja és készsége, mindenekelőtt eszmeileg kellett felfegyverez­ni a népet, ki kellett dolgozni a szocializmus építésének út­jait, formáit és módszereit. A szovjet munkásosztály, országunk minden dolgozója, szilárdan összekötötte életét a párttal. A dolgozó népnek a párt iránt táplált határtalan bizalmát tanúsítja az, hogy a szovjet ország történetének legbonyolultabb és legfelelő- ségteljesebb szakaszaiban kér­ték a legtöbben felvételüket a pártba. A polgárháború nehéz idő­szakában, amikor az ellenség Tulához és Moszkvához köze­ledett, az emberek tízezrei léptek a pártba. 1924-ben a lenini behívó idején, 240 000 munkás lett kommunista. A Nagy Honvédő Háború évei­ben a pártba több mint öt­millió ember lépett be. Az idén, amikor az új világ születésének nagyszerű évfor­dulóját ünnepeljük, Lenin pártjába félmillióan léptek be. Az új párttagoknak több mint a fele munkás. Ahhoz, hogy a tömegekben kialakuljon a szocializmus építésének képessége, a párt- szervezetek tízezreinek — a központi bizottságtól a legki­sebb pártsejtig — kolosszális szervező munkájára volt szük­ség. A nép forradalmi alkotó­munkája széleskörű és bonyo­lult rendszert teremtett meg, amelyen keresztül a párt na­ponta kapcsolatban áll a tö­megekkel, megvalósítja an­nak vezetését. Ide tartoznak a tanácsok, a szakszerveze­tek, a Komszomol és a dolgo­zók önkéntes társaságai. Ez a rendszer immár fél évszáza­MAGYARORSZÁG OLVASSA' AZ ORSZÁG 01 KülS Gazdagabb tartalom MOST 32 OLDAL! Minden pántéként minden újságárusnál és postás kézbesítőnél I dós története során- kiállta áz élet próbáját és megmutatta 1 elvitathatatlan előnyeit. A pártirányítás értelme ab- j bán áll, hogy biztosítsa az , egész társadalom megbontha- I tatlan eszmei-politikai egysé- I gét, biztosítsa az egész társa- ! dalom célszerű, helyesen ko- 1 ordinált fejlődését. A Párt gondoskodik arról, hogy a mindennapi munka kis és még kisebb patakocskái harmoni­kusan, eey hatalmas és egy­séges folyamban egyesülje­nek. E munka biztos alapja szá­munkra a demokratikus cent­ralizmus lenini elve, a párt­élet lenini normái. E normák betartása feltétlen törvény le­gyen számunkra. A Párt ereje abban rejlik, hogy a történelem valameny- nyi szakaszában kellő önkri­tikával szemléli saját tevé­kenységét és ilyen szemlélet­ből kiindulva kijavítja az el­követett hibákat. A Párt a jö­vőben is fokozott követelmé­nyeket támaszt minden kom­munistával szemben, fejlesz­teni fogja a bírálatot és az önbírálatot. A Párt jól tudta, hogy sze­repe, a nép és az ország sorsa iránti felelőssége a kommu­nista építés lendületének fo­kozásával együtt növekedni fog. Ebből következik az is, hogy növekszik a pártkong­resszusok, a központi bizott­sági ülések szerepe, amelye­ken megvitatják az ország kül- és belpolitikájának leg­fontosabb kérdéseit. A kommunistáknak nincs semmilyen kiváltságuk, leg­feljebb az, hogy másoknál is inkább mindent a közös ügy szolgálatába állítsanak, má­soknál is inkább harcoljanak és dolgozzanak a közös ügy diadaláért. A kommunisták­nak egyetlen különleges joga, hogy mindig előre haladja­nak, mindig ott legyenek, ahol a helyzet a legnehezebb. Ma, Október hazája máso­dik ötvenéves időszaka kezde­tének előestéjén, mi, kommu­nisták, teljes felelősséggel ki­jelentjük, hogy továbbra is a népet szolgáljuk, a nép érde­keiért és boldogságáért ví­vott harc szolgálatába állít­juk ismereteinket, erőnket és képességeinket. Ha ma pártunk, a szovjet kommunisták egész hatalmas összeforrott kollektívája si­kerrel birkózik meg minden előttünk felmerülő nehézség­gel, ha a munka minden sza­kaszán — legyen az nagy, vagy kicsiny szakasz — a kommunisták becsülettel tel­jesítik az élcsapat szerepét, ez annak köszönhető, hogy pár­tunkat a marxizmus—leniniz- mus szellemében nevelték és e nagy tanítás eszméi hatják át A leninizmus "ártunk szá­mára a győzelem igazi tudo­mánya lett mindenkor az is marad számunkra. Hányszor kellett nekünk, kommunistáknak olyan esz­mefuttatásokat hallanunk, hogy a marxi—lenini tanítás elavult, elvesztette jelentősé­gét. A történelem a példák tu­catjait és százait ismeri, ami­kor elméletek, koncepciók, egész filozófiai rendszerek, amelyek arra tartottak igényt, hogy a világot megújítsák; nem állták ki az idők próbá­ját, semmivé lettek, dicstele­nül megsemmisültek, amikor összeütközésbe kerültek az élettel. Ilyen sors éri elkerül­hetetlenül mindazokat, akik megpróbálták és megpróbál­ják a marxizmus—leninizmus tudományát a burzsoázia ér­dekeinek megfelelő formába öntött ravasz hamisítványok­kal helyettesíteni, vagy az élettől elszakadt álforradalmi, elhamarkodott elméletekkel felváltani. Csak a dogmákon alapuló, a társadalom fejlődésével lé­pést tartani nem tudó elmé­letek avulnak el. A marxiz­mus—leninizmus ereje abban rejlik, hogy ennek az elmélet­nek az oldalán áll a forradal­mi, materialista dialektika, amely mindenkor konkrét elemzést követel, konkrét helyzetben. A szoros, állandó kapcsolat a gyakorlattal, a reális élettel, a valóság szigo­rú tudományos megközelítése, a marxizmus—leninizmus élő lelke. Ez örök ifjúságának a titka. t A társadalmi gondolat nagy vívmányaként őrizzük a tár­sadalomról és az osztály harc­ról. a történelmi fejlődés tör­vényszerűségeiről. a szocialista forradalomról és a szocializ­mus felépítésének útjairól szóló mindazon ismereteket, ame­lyeket Marx, Engels, Lenin adott nekünk. De nem úgy őrizzük ezeket az ismereteket, mint az antikváriusok őrzik a régi könyveket, hanem úgy, ahogy e nagy tanítás örökö­seihez illik: bátran alkalmaz­zuk az ismeretek felbecsülhe­tetlen tőkéjét a politikai gya­korlatban, szüntelenül fejleszt­jük és gyarapítjuk a nekünk örökül jutott gazdag elméletet. Ha nem fejlesztjük a marxi- lenini tanítást, nem haladha­tunk előre. Dicsőség Lenin pártjának — a szovjet dolgozók harcos él­csapatának! Erősödjék a jövő­ben is a párt és a nép meg­bonthatatlan egysége — min­den győzelmünk legfőbb biz­tosítéka! Elvtársak! A szocializmus zászlaja, amelyet Október emelt ma­gasra. az egész emberiség jö­vőjének szimbólumaként lo­bog a világ felett. A Szovjetunió Kommunista Pártja, az egész szovjet nép mélyen meg van győződve ar­ról, hogy a szovjet állam első félévszázadának sikerei, s a forradalmi világmozgalom ál­tal elért sikerek — ami or­szágunk és más országok még nagyszerűbb jövőjének proló­gusa. A kommunizmus az egész emberiség holnapja! A világ dolgozóinak színe előtt Lenin pártja ünnepélye­sen kijelenti: a Szovjetunió kommunistái, a nagy szovjet nép eleget tesz történelmi kül­detésének, a világon elsőként sikerrel felépíti a kommunis­ta társadalmat! Éljen a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, amely új korszakot nyitott az emberi­ség történelmében! Éljen a kommunizmust épí­tő hós szovjet nép! Éljen a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, or­szágunk népei barátságának és boldogságának erődje, a béke és a haladás biztos tá­masza! Éljen a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a nagy Lenin pártja, győzelmeink lelkesítője és szervezője! Éljen a marxizmus—leniniz­mus, korunk mindent legyőző forradalmi tanítása! Erősödjék a szocialista or­szágok, a kommunista pártok, a nemzetközi munkásosztály, minden forradalmi és haladó erő egysége az imperializmus ellen, a békéért, a demokrá­ciáért, a szocializmusért, a né­pek nemzeti függetlenségéért, biztonságáért és szabadságáért vívott harcban! Előre a kommunizmus győ­zelme felé. Leonyid Brezsnyev négy­órás beszédének elhangzásá­val véget ért az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa és az Oroszországi Föderáció Leg­felső Tanácsa együttes ülés­szakának péntek délelőtti programja. Délután a küldöttek felszó­lalása következett. Az ünnepi ülés ma folytatódik. HARCOLÓ VIETNAM Élet a dzsungelben A hármas katonai zónában lévő Nam Hgan ezer lakosú falu eddig több mint háromszáz légitámadást élt át. Képünkön: Hong Hi Hue, a helybeli női milicia parancsnoka az egyik légitámadás során szerzett tapasztalatokat magyarázza a falu makettjén. Az amerikai agresszorok nem tudják megbénítani az életet. A termelés — az ezernyi nehézség ellenére folyik tovább. A Tuy Hoa üzem munkásai — akik mezőgazdasági gépalkatré­szeket gyártanak, — az egyik dzsungelben építették fel üze­müket és a termelés megy tovább. A gyakori légitámadások miatt a városokból és falvakból a dzsungelekbe telepítették ki az iskolákat. Képünkön: Hung Yen tartomány egyik evakuált iskolájának tanulói a légitá­madás után elhagyják az osztály szomszédságában épült óvó­helyet. KOZMOSZ 190. A Szovjetunióban pénteken föld körüli pályára juttatták a Kozmosz 190. jelzésű mes­terséges holdat, hogy tudo­mányos műszereinek segítsé­gével folytassák az 1962. már­cius 16-án bejelentett űrkuta­tási program megvalósítását. | Schirilla Moszkvában A Budapest és Moszkva kö­zötti több, mint 2200 km-es távolság lefutására vállalko­zott Schirilla György a terve­zettnél két nappal korábban, csütörtökön este, magyar idő szerint 19 órakor, megérkezett a Szovjetunió fővárosába. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom