Dunántúli Napló, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-30 / 283. szám

2 napló 1967. NOVEMBER 86. Hz ÉJIK tüstént elismeri a Dél-Jemeni Népi Köztársaság kormányát 4% egyiptomi kormányszóvivő nyilatkozata Kairó. Hasszán El Zajjal, a Tájé­koztatási Hivatal elnöke az egyiptomi kormány szóvivője, szerdai sajtóértekezletén kije­lentette: az EAK nyomban elismeri a Dél-Jemeni Népi Köztársaság kormányát, amint az megalakul. A dél-arábiai nép függet­lenségével jelentős akadály hárult el az egyiptomi—brit I kapcsolatok normalizálása írt­jából. Nem titkoljuk, hogy se­gítettük a dél-arábiai nemzeti függetlenségi harcot és örü­lünk. hogy ez a küzdelem si­kerrel járt. Nasszer elnök legutóbbi Par­lamenti beszédében azt mond­ta, hogy Dél-Arábiában befe­jeződött a kis háború és most megkezdődik a nagy háború. — A szóvivő megmagyarázta mit íelent a nagy háború. Az előbbi a tényleges harc vagyis az elnök arra utalt, hogy vé­get ért a nemzeti felszabadító háború. Amikor a nagy há­ború folytatásáról szólt az arab embereknek önmaguk hibáik ellen, saját újjáépíté­sükért folytatott küzdelmére utalt, amint ezt az iszlám ta­nítja. Vagyis a dél-arábiai nép számára megkezdődött az ál­lamépítés, a népi állam meg­szervezésének feladata. Az 1959, február 19-1 görög —török—brit egyezmény ér­telmében Ciprus független köztársaság, amelynek török alelnökét és nemzetgyűlését 5 évre választja a lakosság. A görög elnök egy 1965-ben megjelent rendelet értelmé­ben 6 évig marad hivatalá­ban. Az 50 tagú nemzetgyű­lésben 35:15 arányban oszla­nak meg a mandátumok a görögök és a törökök között. A minisztereket (7 görög, 3 törög) az elnök és az alelnök közösen nevezi ki. Az állami funkciók 70 százaléka a gö­rögök, 30 százaléka a törökök kezében van. Nagy-Britannia az 1959-ben kötött szerződés értelmében számos katonai támaszpontot tarthat fenn a szigeten (leg­jelentősebbek Akrotir] és Dhekelia) és katonai célokra felhasználhatja az odavezető utakat. Ugyancsak ennek a szerződésnek értelmében Gö­rögország és Törökország ki­sebb katonai egységeket állo- másoztathat a szigeten. A hazánknál tízszerte ki­sebb szigeten (9251 négyzet­kilométer) a lakosság 78 szá­zaléka görög. 18 százaléka török. 4 százaléka egyéb nemzetiségű (3600 örmény, 21 000 angol és 2700 Szíriái arab). Az 1966-os adatok sze­rint 603 000 lakos él a szige­tén. Elnapolták a nyugat-bengáliai parlament ülésszakát Calcutta: Szerdán meghatá­rozatlan időre elnapolták a nyugat-bengáliai parlament ülésszakát, amit Dánná Vira kormányzó eredetileg azért hí­vott egybe, hogy a képviselők bizalmat szavazzanak a közel­múltban központi sugallma- zásra önkényesen kinevezett Ghog főminiszter kormányá­nak. Mihelyt az ülés megkezdő­dött, Banerdzsi házelnök ki­jelentette, hogy Ghos kormá­nyát Vira kormányzó alkot­mányellenesen nevezte ki és egyúttal bizonytalan időre el­napolta a parlament ülését. A törvényhozó testület fel­sőháza a parlamenti ülés után viszont bizalmat szavazott Ghosnak. Miközben a parlamentben a képviselők közötti ellentétek tettlegessé fajultak, az épület előtt tüntetésre került sor, A központi kormány még az éj­szaka folyamán az országos rendőrség hat zászlóalját ve­zényelte át Calcuttába és kör­nyékére. A rendőrök durván szétkergették az egységfront kormányt éltető tüntetőket. A múlt heti Calcuttái esemé­nyek során egyébként a rend­őrség kíméletlen beavatkozá­sának nyolc halálos és több­száz sebesült áldozata volt. Losonczi Pál meghívta Burgibát Tunisz: Habib Burgiba, a Tunéziai Köztársaság el­nöke november 29-én fogad­ta Mátyás Lászlót, hazánk tunéziai nagykövetét, aki Ijosonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének nevében magyaroszági látogatásra szóló meghívást nyújtott át neki. Habib Burgiba a meg­hívást elfogadta. A tunéziai elnök magyar- országi látogatása időpont­jának egyeztetésére diplomá­ciai úton kerül sor. Lemondott a brit pénzügyminiszter London. James Callaghan brit pénzügyminiszter lemondott — jelenti az AFP gyorshír­ben. Az új pénzügyminisz­ter Roy Renkins, eddigi bel­ügyminiszter lett. Callaghan vette át a bel­ügyi tárcát. December 9-én Arab csúcstalálkozó? fiz ENSZ-kfizüvüiés hírei Vita az agresszió fogalma meghatározásáról Az ENSZ-közgyűlés kedden megkezdte a vitát „az agresz- szió fogalma meghatározása meggyorsításának szükséges­ségéről, tekintettel a jelenlegi nemzetközi helyzetre” elneve­zésű témáról, amelyet a, szov­jet küldöttség javaslatára tűz­tek a közgyűlés mostani ülés­szakának napirendjére. Kuznyecov, a Szovjetunió képviselője felszólalásában megállapította, hogy az ag­resszió fogalmának meghatá­rozatlansága komoly hiányos­sága a nemzetközi jognak. A nyugati hatalmak mindeddig nem járultak hozzá ehhez a javaslathoz és annak elfoga­dását továbbra is akadályoz­zák. A Szovjetunió képviselője ezután hangoztatta, hogy a vietnami és a közel-keleti provokáció, a nyugati hatal­maknak a fiatal országok és a nemzeti felszabadító moz­galmak elleni fellépése első­rendű fontosságúvá teszi az agresszió fogalmának megha­tározását. Goldberg amerikai delegá­tus szovjet kezdeményezés el­len szólalt fel és azt „propa­ganda-manővernek” nevezte. A közgyűlés ülését ezután csütörtökre napolták el. Kairó. Az Arab Liga főtlsztvlseldi szerint valószínűleg december 9-én ül össze az ötödik arab államfői értekezlet. Hivatalo­san eddig 9 tagállam közölte a ligával részvételét: Marok­kó, Szudán, Kuwait. Irak, Jor­dánia, Jemen, Líbia, Libanon és az EAK. Az első bárom azt javasolja, hogy a csúcstalál­kozót Rabatban tartsák. Irak pedig Kairót javasolja. Tunézia nem ellenzi a csúcs- értekezletet, de a tuniszi la­pok arról írnak, hogy jobb lenne megvárni az ENSZ kö­zel-keleti megbízottja tanács­kozásainak eredményeit. Szaud Arábia álláspontja nem viiá- \ gos. Algéria és Szíria hivata­losan még nem foglalt állást. \ II. Hasszán marokkói király üzenetet küldött Atasszi szí- ! riai elnöknek. Ügy tudják, hogy a király a csúcstalálkozó ; megtartása mellett érvel üze- ; netében. Rabalj jelentések szerint I Marokkó megkezdte az élőké- j szilieteket a csúcsértekezletre, < mert értesülései szerint a ta- < lálkozó rabatt megtartásának \ nagy a valószínűsége. A liga j főtitkársága másfelől közölte, j hogy a liga bármelyik pilla- > náthán kcsz székhelyén az ál- ' lamföj konferencia megrende- 1 I zésére. i Ki lesz McNamara utóda? J Washington. Kedden este a Világbank , szóvivője hivatalosan megerő- ; sítette, hogy Róbert McNama- 1 ra amerikai hadügyminiszter : várhatóan a bank elnöke lesz, j ha a Világbank húsztagú igaz­gatói tanácsa jóváhagyja McNamara jelölését. A diplomáciai megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a hadügyminiszter leváltása megerősíti a vezérkart főnö­kök „kemény vietnami irány­vonalát”. McNamara nem ér­tett teljesen egyet azzal, hogy az elnök és a „héják” az ed­A gyémántkirálynó' Moszkvában A Szovjet Pénzügyminisztérium meghívására a Jakut­földről Moszkvába érkezett Marija Konyenkina — a szovjet gyémántkirálynő. Szibéria legnagyobb gyémántját, a 106 ka­rátos, róla elnevezett „Mariját’, a Mirnij városi munkásnő bányászta ki. A kremlbeli gyémántkiállításon a „Marija’1 drágakő mellett ott látható Marija fényképe is. diginél fokozottabb eszkalá­ciót sürgettek. J A Fehér Ház szóvivője ta- gadta ezeket a nézeteltérése-) két és kijelentette, „nem tud” > a kormány vietnami politiká-t jónak megváltozásáról. Most már az amerikai fővá-! rosban azt találgatják, ki is lesz az új hadügyminiszter. < Conally texasi kormányzó > Paul H. Nitze hadügyminisz­ter-helyettes és Cyrus Vance j utazó-nagykövet mellett emlí- í tik Harold Brown légierőmi- nlsztert és Róbert B. Ander- ; són volt pénzügyminisztert is. > Katonai attasék duhaj kodása Az Izvesztyija szerdán „Két katonai attasé vidám kaland­ja” címmel foglalkozik a nyu­gati diplomáciai képviseletek és hírügynökségek furcsa ál­lásfoglalásával. amelyek a jó­zan ész és a nyilvánvaló té­nyek ellenére megpróbálják tisztára mosni az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia ka­tonai attaséját — két egyen­ruhái korhelyt. Ezek a genttemanok kisi- nyovj tartózkodásuk során túl­ságosan belefelejtkeztek a fi­nom borok ízlelgetésébe. A három óráig tartó borkóstoló után szállodai szobájukban még jó adag skót viszkit is lehörpintettek. Ezután „szóra­kozni” kezdtek: összetörték az ágyat, leszaggatták a függönyt, megrongálták a bútorokat. Vi­haros garázdálkodásuk ellen a szomszédos szobák lakói pa­naszt emeltek. A két attasé ] olyan állapotban volt. hogy ] kj kellett hívni az orvost ésj az ügyeletes rendőrt. Konzílium összehívására nem volt szükség, mert a diagnózis ; — a páciensek teljes részeg­sége — felől nem lehetett két- | ség. Spahr ezredes és Harper ! dandártábornok csak akkor ] tért magához, amikor jegyző- ; könyvet készítettek a történ- ; tekről. Sem az Amerika Hangja, i sem az AP vagy a Reuter hír-; ügynökség nem számolt be ar-S ról a mondatról, amelyet aj jegyzőkönyv felvételekor Har- J per vetett oda Spahrnak: „ez- i zel a magatartásunkkal szé-í gyent hoztunk hazánkra”. ‘ „Göziinüz aydin!“ Hazajött Törökországból a ,-tnagyar effendi“ —p „Cözünüz aydin!" vagy­is „Örömtől legyen fényes a szemed!” mondják a törö­kök, ha levelet kap valaki. Nagyon udvarias emberek, s bennünket, magyarokat külö­nösen szeretnek, „Kardes" mondják rólunk. Ez a szó magyarul testvért jelent — így kezdte beszélgetését tö­rökországi élményeiről Hantos Károly keramikus, a Pécsi Porcelángyár üzemvezetője, aki feleségével négyévi tá­voliét után nemrég végleg hazaérkezett Pécsre. Törökországi élményeikről Dankó Pista utcai családi házukban beszélgettünk. Mit csináltak? Hogyan éltek a szultánok egykori birodal­mában? — Tuzla falu mellett, Isz­tambultól 36 kilométerre, a Márvány tenger partján por­celángyárat építettek a törö­kök. A magyar tervek alap­ján évi 3200 tonna porcelán­edény gyártására berendezett üzemet nyugatnémet gépek­kel szerelték fel. A gyárnak 600 dolgozója és ideálisnak mondható technológiája van. Működése hozzáértő szakem­berek hiányában mégis aka­dozott — mondta a 61 éves Hantos Károly, aki 1963-ig Törökországba történő ki­utazásáig kereken negyven esztendőt töltött a Pécsi Por­celángyárban. — Feladatom az volt, — folytatta —, hogy tanácsaim­mal segítsem a gyár rendbe­hozását, termelésének fellen­dítését. Úgy is mondhatnánk: szellemi exportot teljesítet­tem, hiszen a Credi Bank, amelyik a kiküldetésemet kérte, nemcsak nekem fize­tett, hanem államunkat is honorálta ezért. Nem volt nehéz dolgom, mert a gyár vezetői bíztak bennem, hall­gattak rám. Az alapoknál kezdtem a munka megjaví­tását: masszát, mázat csak én készítettem, nyersanyagot, amivel korábban annyiszor becsapták a gyárat, csak hozzájárulásommal vettek át. 40 millió lírás adóssága volt a gyárnak, amikor kimentem hozzájuk és két évvel később nyereségre is futotta a be­vételből. — Férjemet nagyon szeret­ték a török munkások. Ba­rátságosan beszélgetett velük, tanította őket, hogyan dol­gozzanak — vette át a szót Hantosné, aki a második évben utazott ki a férjéhez Törökországba. — Ez meg­hatotta az egyszerű embere­ket, hiszen uraik másként bántak velük ... Számomra is nagyon érdekes volt oda­kint, csak az volt kellemet­len, hogy dolgos nő létemre „nagyságát" kellett játsza­nom. Egy épületben laktunk a gyári vezetőkkel és való­sággal kényeztettek. Mindent a helyembe hoztak, takarító­nőt küldtek, a kertben csak a kertész kapálhatott. A tö­rök hölgyek mindenhova ma­gukkal vittek, csupa vendé­geskedésből állt ott az éle­tem ... — Különös világban éltünk — folytatta Károly bácsi. — Kevés olyan gazdag ország van a földön, ahol olyan sok szegény embert lehet látni, mint Törökországban. Néha már olyan érzésem volt, hogy ezt az országot két munkás lény tartja fenn: a szamár és az asszony„ A jámbor hosszúfülüek nehéz kosarak­kal terhelve szorgalmasan baktatnak az utakon, gyárak­ban és a földeken pedig fő­ként asszonyok dolgoznak. — Hol vannak a férfiak? — A teaházban töltik az időt. Igénytelenek, de a mun­kát, hacsak tehetik, kerülik. Tisztelet a kivételnek, hiúak is nagyon. Fésű és tükör nél­kül már elképzelni sem tud­nék török férfit! A gyári ve­zetők is csak fehér köpenyt hordtak és ügyeltek arra, nehogy „bepisztkítsák” ma­gukat ... Alaposan meglepőd­tek, amikor szürke köpenyt öltve gyakorlati bemutatókat tartottam a munkásoknak. — A civilizáció lépteik­nyomon tapasztalható meg­nyilvánulásai ellenére a tö­rökök életét ma is áthatja a mohamedán vallás szelle­me. A fejlődés ebben csak annyi, hogy a müezzin ma már nem strapálja magát az­zal, hogy felmásszon a mina­ret erkélyére. Hangszóróval hívja imára a hívőket. Haj­nalonként eleinte gyakran felriasztott a kiáltozása. Né­melyik török még az üzembe is magával hozta imaszőnye­gét. Ha eljött az ideje — idézte üzemi élményeiből Károly bácsi — félbehagyta a munkát, s az egyik sarok­ban kiterítve imaszőnyegét, elvégezte az ájtatosságot Voltak, akik az imaszőnyeg híján egy deszkára borulva hódoltak Allahnak. Gondo­san ügyeltek arra, hogy min­dig kelet felé fordulva imád­kozzanak. Köztudott, hogy a mohamedánok nem ihat­nak bort. Ezt a tilalmat szí­vesen megszegik, csak senki meg ne tudja. Amikor sza­badságra hazajöttem, sokan odasúgták: „Effendi, hozzon egy üveg jó magyar bort, nem mondom meg . senki­nek ..." V Közel laktak Isztanbulhoz, az egyetlen olyan nagyváros­hoz. amelyik két kontinen­sen fekszik: egyik fele Eu­rópában, a másik Ázsiában van. — Isztambul mindkét része keleties hangulatú város, hi­szen legalább 500 dzsámi ta­lálható benne. Padozatukat drága keleti szőnyegek bo­rítják. Belépni csak mezít­láb szabad, de előbb lábat kell mosni. Erre a célra víz­csapok találhatók a dzsámi bejáratánál. Belül is vannak kutak, ahol a szertartásos mosakodást végzik a törökök. A sikátorokban, melyek tele vannak bazárokkal és kéz­műves műhelyekkel, pezseg az élet. A főútvonalakon világvárosi forgalom lüktet. Szinte minden török született szónok és kereskedő. A bolt előtt nem tanácsos megállni, mert kijönnek a vevőért és valósággal betuszkolják az üzletbe. Kávéval, teával kí­nálják és megmutogatják, égre-földre dicsérik portékái­kat. Vásárlás ilyenkor sem kötelező, az előrelátó keres­kedő megelégszik az udvarias ígérettel, hogy legközelebb sem kerüljük el üzletét... — Mit lehet vásárolni az üzletekben? — kérdeztük Károly bácsitól. — A világon mindent. Sok magyar árucikk is kapható náluk, bár úgy láttam, mi még nem élünk eléggé a tö­rök piac lehetőségeivel. Kü­lönösen sok Isztambulban az aranyműves. az ékszerész — válaszolta Hantos Károly. — A törökök valósággal imád­ják az aranyat. Egyszerű asszonyokat is láttam, akik nyolc-tíz arany karperecét viselve dolgoztak. Az „arany- imádatra” jellemző, hogy a földműves — aki ma is fa­ekével szánt és bekötöttsze- mű öszvérrel hajtatja kez­detleges szivattyúját —, ami­kor eladja termését a város­ban, nem vasekét vesz, ha­nem ékszert és boldogan vi­szi haza, örül a kincsnek. Ezen nem csodálkozhatunk, ha tudjuk, hogy e szép és nagy ország felnőtt lakossá­gának fele ma is analfabéta. „Allah így akarta...” — mondják, ha valami baj érte őket és a kisujjukat sem mozdítják. hogy változtassa­nak sorsukon. Hantoséknak sok igaz b«- rátjuk maradt Törökország­ban. Még jóformán haza sem értek, máris itt voltak tő­lük az első levelek. Hívják, várják vissza a „magyar effendi". — Már a jövő nyá­ron szeretnék megmutatni neki, hogyan hasznosítják a gyárban a tőle tanultakat. Lőrincz János Elvi megállapodás Ciprusról? Athén. A ciprusi válság horizont­ján a jelek szerint végülis lassan kirajzolódnak a meg­egyezés körvonalai. Az AFP és az AP hírügy­nökségek jó] értesült athéni diplomáciai köröket idézve egyidejűleg jelentették, hogy Görögország és Törökország egyetértésre jutott a válság békés megoldásának elveiben. Mindazonáltal még korai lenne teljes megállapodásról beszélni. A két országot szcmbeállitó problémák több­sége főleg Ciprust érinti, s Vance, az amerikai elnök kü- lönmegbízottja még nem fe­jezte be nicosiai küldetését. Ha a közeljövőben bejelentik is a megállapodást, ez csak elvi egyezmény lehet, amely lehetővé teszi, hogy elkerül­jék a 24 órával ezelőtt még súlyosan fenyegető fegyveres konfliktus kirobbanását — mutatnak rá athéni diplomá­ciai körökben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom